Tolnai Népújság, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-06 / 209. szám
I 2000. Szeptember 6., Szerda HAZAI TŰK Ö R Tolnai Népújság - 5. oldal Több új adótábla-javaslat készül A kormány terveit még a koalíciós partnerek is kifogásolják A parlament tegnap folytatta a jövő évi és a 2002-es adótörvényekről hétfőn megkezdett vitát. A képviselőcsoportok közül egyedül a Fidesz támogatja fenntartások és módosító javaslatok nélkül a kormányzati terveket. Budapest A parlamenti frakciók vezérszónoka közül a fideszes Domokos László azokat az érveket ismételte meg, amelyeket már Varga Mihály államtitkár is felsorolt az adótörvények expozéjában. Ezek szerint a mostam módosítások eredményeként minden adózó részesedik a gazdasági növekedésből, csökken a központi jövedelemelvonás, mérséklődik a személyi jövedelemadó-terhelés. Ezekkel az érvekkel szemben a másik öt párt vezérszónokai komoly kifogásokat fogalmaztak meg. A kisgazdapárti Csúcs László - koalíciós partnerként - egyenesen kijelentette, hogy „ezzel a meglehetősen beszűkült, fiskális szempontokat követő csomaggal félő, hogy romboljuk saját választási esélyeinket”. Megismételte, hogy továbbra sem döntötték el biztosan az adóMSZOSZ-kritika A legnagyobb szakszervezeti szövetség szerint a kormány adótörvénytervezete az ország kettészakításának programja. Sándor László, az MSZOSZ elnöke kijelentette, hogy a kormány tervezete alapján a gazdasági növekedés pozitív hatásait csak a magasabb jövedelműek érzékelhetik. Nálunk az átlagjövedelmek már a legmagasabb adósávba tartoznak, míg az uniós országok többségében ezek után a középső adósávban kell adózni. A fideszes Kovács Zoltán a haderőreform végrehajtása ügyében interpellált törvények megszavazását. Csúcs Lászlóhoz hasonlóan az MSZP és az MDF vezérszónoka is kilátásba helyezte, hogy olyan módosító javaslatot nyújtanak be a parlamentnek, amely megemelné a 30 százalékos személyi jövedelemadó-sáv határát. A kormány javaslata szerint 1 mülió 50 ezer forintos jövedelem fölött már mindenki a legmagasabb kulcs szerint adózna. Az FKGP ezt 50 ezer forinttal, az MDF 150 ezer forinttal szeretné megemelni. Az MSZP pedig a héten nyújtja be saját adótábla-javaslatát. Burány Sándor úgy értékelte az ország jelenlegi helyzetét, hogy a magyar gazdaság növekedéséből az állampolgárok semmit nem érzékelnek. Az SZDSZ vezérszónoka, Knncze Gábor Csúcs Lászlóhoz hasonlóan kifogásolta, hogy a kétéves költségvetés terveinek ismerete nélkül kellene dönteniük az adótörvényekről. A MIÉP-es Lentner Csaba pedig a külföldi társaságok adóterheinek növelését javasolta, hogy ők is vegyék ki részüket a közterhekből. Az MDF nevében felszólaló Font Sándor az egészségügyi járulék összegének csökkentését szorgalmazta. A parlament délután interpellációkkal és kérdésekkel folytatta munkáját. Kovács Zoltán és Kövér László (Fidesz) a vezérkari főnök pápai felszólalását bírálta, a honvédelmi miniszter válaszát csak „szolidaritásból” fogadták el. Este törvényt hoztak, amely korlátozza a fővárosi önkormányzat adókivetési jogát. A számviteli törvényjavaslatról, valamint a nemzetközi egyezmények elfogadásáról és kihirdetéséről lapzártánkat követően tervezték a szavazást. ■ Elbocsátásoktól tartanak Felhasználatlan pénzek Új oktatói ösztöndíjat vezetnek be Budapest A tanárok jövőre várhatóan közel 29 százalékkal több fizetést vihetnek haza. Januártól 8,75 százalékos, szeptembertől további 20 százalékos béremelést ígért a kormányzat a közszférában dolgozó pedagógusoknak. A költségvetést mintegy 38 milliárd forinttal terhelő döntéssel a pedagógusok átlagkeresete - az oktatási tárca számításai szerint - a jelenlegi 83 ezer forintról jövőre 108 ezer forintra emelkedik majd. A béremelést a tanárok kötelező óraszámemelésével kívánják összekötni, amit a szakszervezet ellenez.- A jövőre megígért béremelés mellett egy sor további feltételnek kell megvalósulnia ahhoz, hogy elégedettek lehessünk - közölte lapunkkal Borbáth Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára. - Szükséges volna, hogy a béremelés ne csupán az alapilletményre, hanem a különböző pótlékokra is vonatkozzon. Az érdek-képviselet szeretné el- érnis, hogy a kötelező óraszám- emelésért kapott kompenzáció - ez tanáronként 3-6 ezer forint - jövőre ne szűnjön meg, hanem építsék azt be az alapbérbe. A béremelés feltételeként szabott kötelező óraszámemelést a szakszervezetek nem tartják elfogadhatónak. Ez Borbáth Gábor szerint elbocsátásokhoz vezethet különösképpen azoknál a szaktanároknál, akiknek tantárgya a kerettantervek előírása szerint nem növekedhet. ihorváthi Budapest Jövő januártól átlagosan mintegy 20 százalékos béremelésre számíthatnak a felsőoktatás, illetve a kutatói szféra területén dolgozók. Arról azonban még nincs döntés, hogy a fizetés kiszámításánál az oktatói besorolás vagy az életkor legyen a meghatározó - derült ki a Magyar Rektori Konferencia tanévnyitó ülésén. Kiss Ádám, az oktatási tárca felsőoktatásért felelős államtitkára a terveket ismertetve elmondta, hogy a főiskolákon tanítók valamivel kisebb juttatásra számíthatnának, mint az egyetemi oktatók. A minisztérium elképzelései szerint bevezetnek egy új oktatói ösztöndíjat is, amelynek összege a nettó docensi fizetéssel egyezne meg. A Békési Györgyről ebevezett támogatást évente kettő- százötvenen nyerhetnék el. Az egyetemi, főiskolai docensek előrelépését szeretné a tárca a Széchenyi István-ösztöndíjjal segíteni, amelyet Kiss Ádám szavai szerint a következő négy-öt év alatt akár az érintettek egynegyede is megkaphatna. Ma az egyetemek és főiskolák több forrásból juthatnak pénzhez, mégis az a tapasztalat, hogy nem használják ki a pályázatokat. A Felsőoktatás-fejlesztési Alapban felgyülemlett maradvány eléri az 1 milliárd forintot. Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke egyetértett a minisztérium béremelési elképzeléseivel, bár az érdekvédők természetesen valamivel nagyobb béremelést szeretnének elérni. A rektori konferencia résztvevői kifogásolták, hogy a szervezetet nem keresték meg az új felvételi rendszer kidolgozásakor, ugyanakkor az elképzeléseket jónak tartják. Az intézményvezetők bejelentették: a jövőben önállóan is el akarják mondani véleményüket a felsőoktatás aktuális kérdéseiről. KERESETEK A KÖZOKTATÁSBAN 1998 1999 2000 2001 jan. 2001 szept. óvoda . 51414 62500 67656 72730 87276 iskola 62419 76900 83 244 89478 107 373 középiskola 75196 89700 97100 104383 125259 Védőoltás baktériumok ellen Budapest A 2 évesnél fiatalabbak és az idősek, valamint bizonyos betegségeket hordozók körében immár a vezető halálokokhoz csatlakoztak a pneumococcus fertőzések. Dr. Straub Ilona, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgató főorvosa lapunk érdeklődésére hangsúlyozta: a cseppfertőzéssel terjedő, javarészt tüdő- gyulladást, agyhártyagyulladást, középfülgyulladást okozó baktériumok ellen hatásos védőoltások léteznek.Ezek 5-10 évre nyújtanak védettséget. Dr. Szalka András, a Szent László Kórház orvos-igazgatója arról tájékoztatott, hogy a veszélyeztetettek köre igencsak széles. Ide tartoznak a 2 évesnél fiatalabbak, a 60 évesnél idősebbek, továbbá a cukor-, a szív-, a tüdő-, a máj-, a vesebetegek, valamint a zárt közösségben lakók, a lép nélkül élők, az immunrendszeri rendellenességben szenvedők, az alkoholisták, a leromlott szervezetű egyének. Közülük egyetlen esztendő alatt legalább 20 ezren elkapnak valamilyen pneu- mococcus-fertőzést, és ezekből a fertőzésekből minden tizedik halállal végződik. Kevesen tudják azt is, hogy ez a baktériumfajta többször okoz gennyes agyhártyagyulladást, többek között az idén év elején pusztító meningitis-járvány is ennek a rovására írható. A több mint 20 féle pneumo- coccus-típus ellen védelmet adó oltás évszaktól függetlenül beadható, de most, az influenza elleni védőoltások szezonjában különösen tanácsolják a szakemberek, mert az influenza egyik leggyakoribb szövődménye a pneu- mococcus-fertőzés. A legfrissebb hírek szerint hamarosan forgalomba kerül a 2 éven aluli gyermekek védelmére kifejlesztett oltóanyag is, amelyet külföldön már lehet kapni. ________ics. b. j.i ÉV ES HALÁLOZÁS MAGYARORSZÁGON 11997-1998) 2356 AIDS Prosztatarák Pneumococcus fertőzés Emlőrák Hírek röviden Vasutas-érdekegyeztetés Eltérően értékelték a hároméves munkaügyi megállapodás időarányos teljesítését a MÁV Rt., illetve a reprezentatív vasutas-szakszervezetek vezetői a Vasúti Érdekegyeztető Tanács ülésén. A szakszervezetek kifogásolták, hogy nem kaptak pontos adatokat a vasutasátlagkeresetek alakulásáról, a társaság vezetői pedig azt hangsúlyozták, hogy a megállapodásban rögzítettnél kevesebb dolgozót küldtek el az idén. Támogatott bérlakásépítés Háromszázötvenmillió forint vissza nem térítendő támogatást nyert Zalaegerszeg önkormányzata azon a pályázaton, amelyet a kormányzat hirdetett meg a települések bérlakás-programjainak megvalósításához. Az elnyert állami támogatás ahhoz nyújt segítséget, hogy az önkormányzat megvásárolja az épülő Fiatal Családok Otthonát és a szomszédságában kialakítandó huszonhat lakásos bérházat. Az állami támogatás az év végére befejezendő beruházások költségeinek több mint felét fedezi. Kártérítés Pusztaszőlősön A Pusztaszőlősön élők úgy döntöttek, hogy a Mól Rt. által felajánlott kártérítést közműfejlesztésre fordítják. Ez rá is fér a Kaszaperhez tartozó kistelepülésre, hiszen nincs egészséges ivóvize, aszfaltozott útja és a gázt sem vezették még be. A lakosokat egyéni károk is érték a földgázkitörés miatt, a házak falai megrepedeztek, hullik a vakolat, így egyéni kárigényüket is benyújtják a Mól Rt.-nek. A polgármester elmondta még, hogy a hetek óta és még hetekig tartó fülsiketítő zaj miatt az orosházi kórház elvégzi a Pusztaszőlősön élők hallás- vizsgálatát. Végrehajthatatlan kilakoltatások Több szervezet kért alkotmánybírósági felülvizsgálatot Az utóbbi időben mindössze néhány száz kilakoltatásra került sor az országban, miközben a törvény szigora akár több ezer esetben is megengedné ezt. Budapest Hiába lépett hatályba még májusban az önkényes lakásfoglalók kilakoltatását felgyorsító törvény- módosítás, az önkormányzatok egyelőre nem vállalják fel, hogy területükön családok tömege maradjon fedél nélkül. A települések nem rendelkeznek azzal a szociális háttérrel, amely elengedhetetlen volna a fedél nélkül maradó családok ideiglenes elhelyezésére - nyilatkozta lapunknak Dióssy László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. A jegyzőknek lehetőségük volna arra, hogy a hosszadalmas bírósági út helyett közigazgatási határozattal, mindössze háromnapos határidőt hagyva kilakoltassák a jogcím nélküli lakásfoglalókat, és használókat, a lakbért, valamint a közüzemi számláikat nem fizetőket. Miután azonban az önkormányzatok nem tudnak eleget tenni elhelyezési kötelezettségüknek, bátorságuk sincs gyerekeket, öregeket utcára tenni - fogalmazott Dióssy.- Amennyiben az Alkotmány- bíróság nem tartaná emberi jogi szempontból aggályosnak a kilakoltatásról szóló jogszabályt, úgy rövid időn belül több tízezerrel növekedhet a hajléktalanok száma - mondta lapunknak a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke. Az alapítvány Halmai Gábor alkotmányjogász segítségét kérve fordult az Alkotmánybírósághoz, mert szerintük a kilakoltatást meggyorsító törvény - több más alapvető emberi jog mellett - súlyosan sérti a szociális biztonsághoz való jogot is. Horvát Aladár szerint a törvény erőteljesen cigányellenes, miután köztudomású, hogy az önkényes lakásfoglalók többsége roma származású. Az Alkotmánybíróságnál már több beadvány is kifogásolja az önkényes lakásfoglalók kilakoltatását gyorsított eljárásban lehetővé tevő törvényt. Az Alkotmány- bíróságon kérésünkre sem tudták megmondani, hogy a testület várhatóan mikor tárgyalhat a beadványokról. HORVÁTH MAGDOLNA Terjed a depresszió Budapest Szakemberek felmérései szerint hazánk lakosságának 43 százaléka szenved enyhébb, vagy súlyosabb hangulatzavaroktól - nyilatkozta dr. Kassai-Farkas Ákos pszichiáter, a budapesti Nyíró Gyula Kórház osztályvezető főorvosa a depresszió elleni küzdelemről tartott sajtótájékoztatón. A depresszió nemcsak Magyarországon, hanem szinte az egész világon népbetegségnek számít. Kilenc ismérve van: általános levertség, örömtelenség, jelentős súlyváltozás, alvászavar, nyugtalanság vagy gátoltság, fáradtság, érdektelenség, döntésképtelenség, illetve halálvágy. Amennyiben a fenti tünetek közül öt jelenlétét legalább két hétig folyamatosan észleljük, ajánlatos pszichiáterhez, pszichológushoz fordulni. Sajnos a magyar emberek ma is szégyellik, ha lelki eredetű problémájuk van, így ritkán keresik fel gondjukkal a szakembert. Enyhébb esetekben önmagán is segíthet a beteg, egy újonnan kereskedelmi forgalomba került, vény nélkül kapható készítmény segítségével. A szer egy ősi, természetgyógyászatban használt növény, az orbáncfű hatóanyagával enyhíti a kóros levertség tüneteit - mondta Kassai-Farkas Ákos. A depresszió elleni küzdelem igen fontos feladata, hogy a családorvosokkal együttműködve kiszűrjék azokat a betegeket, akik lelki panaszokkal küzdenek. Ezek az emberek általában nem keresik fel a hagyományos ellátási formákat, így csak a családorvos diagnózisa juttathatja őket szakképzett segítséghez - mondta el a sajtótájékoztatón dr. Or- may István, a Konzultáció Alapítvány elnöke. A szakemberek figyelmeztetése azért is érthető, mert egyes felmérések szerint, ha a betegség elterjedése a maihoz hasonló ütemben folytatódik tovább, 2020-ra a férfilakosság fele, s a nők háromnegyede küszködik majd pszichés zavarral. - ré FOTÓ: EUROPRESS/DIÓSI IMRE
