Tolnai Népújság, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-05 / 208. szám
6. oldal - Tolnai Népújság MAG A 2 I N 2000. Szeptember 5., Kedd fi Férfi volt a tőzsdei alkusz felesége AAnpnnrlptpkti'v dprítpttp ki nv iPQZStíSOt Világéletében furcsa szerzet volt Marshall C. Gardiner. Mégis, amikor a sokszoros dollármilliomos 87 évesen meghalt, még a legközelebbi barátai is meghökkentek. Most derült ki ugyanis, hogy özvegye egykor férfi volt. Környezete, baráti-ismerősi köre, sőt Gardiner első házasságából származó fia is úgy hiszi, hogy az ismert tőzsdei alkusz még csak nem is sejtette a valóságot. Nevezetesen: azt, hogy transzszexuálissal, vagyis a vele ellentétes nem viselkedését tanúsító személlyel házasodott össze. Most viszont kitört a palotaforradalom, elkeseredett küzdelem kezdődött a tetemes Gardiner-vagyonért. „Apám közismerten spontán, emellett lobbanékony, tüzes vérű férfi volt - mondja Joe Gardiner. - Ugyanakkor nagyon is konzervatív ahhoz, hogy valaha is üyen személyt válasszon magának társul. Soha nem fogadott volna maga mellé olyan embert, akiről tudja, hogy nemét megváltoztatta.” Ugyanakkor özvegye, J'Noel köti az ebek a karóhoz: „Igenis, elmondtam neki a műtétemet”. Egyben ragaszkodik az örökségéhez is. A tavaly augusztusban elhunyt Gardiner nem végrendelkezett. Kansas állam törvényei szerint va- gyonán fele-fele arányban osztozik felesége és a gyereke. Joe, a fiú egyébként - milyen érdekes - az apja temetésén találkozott először mostohaanyjával. Föltűnt neki, hogy túl nagy kezei vannak az özvegynek, és beszéd közben ugyancsak fürgén mozog az ádámcsutkája! Ezt követően a fiú magándetektívet bízott meg J’ Noel előéletének a kifürkészésével. Kiderült, hogy Jay Ball-ként született 1957- ben a Wisconsin állambeli Green Bay-ben. 1988-ban lett a gazdaság- tudomány doktora, meg is házasodott. Egy idő után rájött, hogy valami nincs rendben vele. Nem csinál titkot belőle: „Mindinkább éreztem, hogy nő vagyok, akit tévesen férfitestbe csomagolt a természet”. Nemét 1994-ben változtatta férfiról nőre, nem sokkal később az állam új születési anyakönyvi kivonatot állított ki a számára, amely szerint lányként is jött a világra. J'Noel Kansas Citybe költözött, és professzorasszonyként dolgozott az egyetemen. Két évvel ezelőtt ismerte meg Marshall Gardinert, aki egykoron ott végezte tanulmányait, és bőkezű emberbarát lévén, sok pénzt is áldozott alma matere alapítványaira. Az előrehaladott korú úr beleszeretett a professzor „asszonyba”, és’ nem sokkal később megkérte a kezét, majd elvette feleségül. Néhány hónappal később a szíve fölmondta a szolgálatot. A kansasi bíróság időközben semmissé nyilvánította a házasságot, mivel ott még tilos az azonos neműek közötti házastársi kapcsolat. Dr. J' Noel ennek ellenére eltökélte, mindent elkövet igazáért: „Szó sincs azonos neműek házasságáról. Én nő vagyok, és ezt Wisconsin állam hivatalosan is elismerte”. Jó munka, pocsék munka(könyv) A sportolók keresnek a legjobban Melyek az elképzelhető legjobb és legpocsékabb munkák? Milyen munkakörnek a legjobb és a legrosszabb a környezete? Hol lehet a legtöbbet keresni? Ezekre a kérdésekre ad választ Les Krantz Munkaérték-Almanachja, amely a minap jelent meg az Egyesült Államokban. A 333 oldalas, 16 dollár 95 centért megvásárolható kötet szerint manapság az elképzelhető legjobb munka Amerikában pénzügyi tervezési menedzsernek lenni. A második helyen már az internetes web-site-menedzserek állnak. A 250-es lista sereghajtói a halászok és az olajmunkások, no meg az egykor legamerikaibbnak tartott foglalkozás űzői, a cowboyok. Utóbbiak a 247. helyre szorultak. A legjobb munkakörnyezete Krantz szerint a statisztikusnak van. Lehet, hogy önmagából indul ki. Ezután a matematikusok, a számítógépes elemzők következnek, némi meglepetésre a 4. a kórház- igazgatóké, az 5. pedig a történészeké. A legrosszabb miliője ellenben magának az Egyesült Államok elnökének van. Valamivel jobb nála a tűzoltó, az autóversenyző, a profi amerikai futballista, és a taxisofőr munkakörnyezete. Az viszont már cseppet sem meghökkentő, hogy a legjobb kereseti lehetőségek a sportban vannak az' Egyesült Államokban is. Aki csak teheti, próbáljon bejutni a profi kosárlabda-ligába: az átlagos kereset 2, 587 millió dollár évente. (Ezt elég szűkén számította a szerző, mert ebben a komolyabb sztárok reklámszerződései nincsenek benne). Szintén hét- számjegyű a baseball-csillagok fizetése (1, 668 millió), de nem éheznek a rögbijátékosok sem (1,120 millió). Sokkal kevésbé éri meg autóversenyzőként kockáztatni, alig 490 ezerért, sőt, a sport nagymenőihez képest valóságos koldus a Fehér Ház ura: az ő illetménye alig 400 ezer dollár. A legrosszabb a helyzetük a vendéglátóiparban dolgozóknak: a 250. helyen az évi 14 ezret hazavivő pincér áll, alig keres nála többet a tányérmosogató és a bárpultos. Krantz arra is felhívja a figyelmet könyvében, hogy melyek a legkevesebb és a legtöbb stresz- szel járó foglalkozások: a legnyu- godtabbak között találjuk az orvosi műszerészt, a portást, a hangszerjavítót és a virágkötőt. Az idegeket legjobban kikészítő szakma mi is lehetne más, mint az elnöki hivatal, de a tűzoltóval, a nagyvállalati felsővezetővel és a sebésszel sem érdemes cserélni. Megintcsak kortünet, hogy a legbiztosabb munkák első öt helyén számítógépes állások vannak, az első kettő pedig egyenesen az internettel függ össze: ma a legstabilabb Amerikában Hálófejlesztőnek lenni. Ellenben csak végső esetben szegődjünk el az államokban szemetesnek és kőművesnek... Sztrájkoló háziasszonyok! Sztrájkra szólította fel a mexikói háziasszonyokat a Nők Nemzetközi Intézetének helyi csoportja. A szervezet szerint a Háztartásbeliek Napját a mexikói nők azzal ünnepelhetnék meg legméltóbban, ha 24 órára lecsapnák a mosogatórongyot és a fakanalat. A sztrájk oka, hogy a mexikói társadalom csaknem 52 százalékát kitevő nők még mindig alárendelt szerepet játszanak a családokban. A férfiak többsége meggyőződéssel vallja, hogy a nőknek a tűzhely mellett van a helyük, és semmi keresnivalójuk nincs az üzleti életben vagy a politikában. A házimunka-beszüntetéssel a nőszervezet azt próbálja tudatosítani, hogy az otthoni robot is van olyan nehéz és értékes munka, mint bármelyik más, és hogy a nők a család egyenrangú tagjai. Az optimista Ray Bradbury Nem szereti az Internetet Kevés olyan írót ismer az irodalom története, aki olyan hosszú és termékeny pályát tudhat a háta mögött, mint Ray Bradbury. Tizenegy éves volt, amikor megírta első elbeszélését - a hentes csomagolópapírjára. Most, túl a nyolcvanon (a közelmúltban ünnepelte születésnapját), hatszáz mű szerzőjének vallhatja magát. Nálunk is évtizedek óta az olvasók kedvencei közé tartozik a Marsbéli krónikák és a 451 fok Fahrenheit. Ez utóbbiban Bradbury egy totalitárius jövőt képzel el, amelyben tiltott az írott szó, a könyveket elégetik és egy lázadó csoport, hogy valami belőlük mégis megmaradjon az utókornak, kívülről tanul meg részleteket. Bradbury-t a „szociológiai sci-fi” atyjának tekintik, ő azonban nem tartja magát tudományos-fantasztikus könyvek írójának. „Az egyetlen, ilyen típusú művem a 451 fok Fahrenheit. A többiek fantáziák, ami nem ugyanaz.” A Fahrenheit - véleménye szerint - előre vetített bizonyos dolgokat, amelyek az amerikai társadalomban születnek. „Például a televízió és mindazt, amit elkövet ellenünk. Vegyük csak a híreket. Szexuális erőszak, gyilkosság, baleset. Csupa ostoba dolog. Ezek lennének a hírek?” - kérdezte felháborodva a Corriere della Será- nak adott interjúban. Művét gyakran hasonlítják George Orwell 1984-éhez és Aldous Huxley Szép Új Világához. Bradbury ezt ránézve hízelgőnek tartja, de úgy véli, hogy a szerzők között van egy nagy különbség: Orwell és Huxley pesszimisták voltak, elég megnézni, hogyan végződnek könyveik. Ő viszont optimista, hisz még a Fahrenheit epilógusa is „potenciálisan pozitív”. Ám optimizmusa ellenére úgy látja, nem szükséges a könyveket elégetni ahhoz, hogy egy kultúra kipusztuljon. Elég, ha az embereket leszoktatják az olvasásról. „Amerikában a gyerekek nem tanulnak meg írni, olvasni. Hogyan válhatnának akkor befogadókká, olvasóvá? A könyv vége így fog bekövetkezni. Senki sem fog olvasni. Az oktatóknak arra kellene törekedniük, hogy kiváncsi embereket neveljenek. A kíváncsi emberek olvasnak. „És ebben még az általam nem nagyon kedvelt tv is segíthetne. Bemutathatna, elmesélhetne, feldolgozhatna egy könyvet, amelyet aztán elolvasásra is javasolhatna.” „Az emberek felfedeznék, hogy a könyv óhatatlanul jobb. Én mindig javasoltam, hogy használják fel a könyveimből készített filmeket arra, hogy bevezessék írásaimat a diákoknál” - mond- ja. Ray Bradbury nem érzi kora súlyát. Mindén reggel hétkor kell, két órát dolgozik, „mert a hangokat, amelyek beszélnek a fejében, el kell kapni, mielőtt kereket oldanának.” A kortárs írókat nem olvassa, ez számára afféle „vérfertőzés” lenne, viszont máig nem tud betelni Pi- randellóval, Moliére-rel, G. B. Shaw-val, akiktől mindig lehet tanulni. Az a hír járja róla, hogy merész fantáziája ellenére nem mer repülőgépen utazni. Elismeri, hogy így van, de nem a repüléstől fél, hanem a hosszú, kényszerű bezártságtól. Nincsen számítógépe, egy régi olasz írógépen alkot. Nem érti az „információs szupersztráda” iránti világméretű lelkesedést sem. Számára az Internet nem más, mint egy kereskedelmi eszköz, egyébként ostobaságnak tartja, hogy mindenki mindenkivel kapcsolatba akar lépni a világban... Direkt neki! Televízió tele jobbnál jobb rajzfilmekkel, tudományos és ismeretterjesztő műsorokkal, gyereksorozatokkal és mesékkel. Mindez műholdon keresztül, digitális minőségben, magyar nyelven. A UPC Direct programcsomag az ország egész területén lehetővé teszi Önnek, hogy izgalmas és tartalmas szórakozást nyújtson gyermekének olyan csatornákkal, mint a Nickelodeon, a Cartoon Network vagy a Fox Kids. És a műsorok, amelyek az Ön szórakoztatásáról gondoskodnak. HBO, Hallmark, Le Cinema, CNN, Discovery Channel, Spektrum, National Geographic, Travel, Romantica, Reality TV, Eurosport, Eurosport News, SPORT1, Private Gold és további 80 digitális csatorna. Fizessen elő Ön is a UPC Direct programcsomagra a kijelölt elektronikai szaküzletekben! www.upc.hu Direct Égből kapott szórakozás
