Tolnai Népújság, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-30 / 230. szám

2000. Szeptember 30.,. szombat Tolnai Népújság - 9. oldal „Ecce homo! Vamus Xaver, az ember, ahogy mi láttuk Mit tesz egy vidéki lap újságírója, ha hétköz­nap délelőtt 11 ómkor megszólal a telefon az asztalán, s a következőt hallja a kagylóban: Jó napot kívánok, Vamus Xaver vagyok”? Nos, nevezett tollnok enyhén elcsodálkozik, ritkán keresik így ebéd előd világhírű orgo­naművészek, nodehátezegy ilyen szakma, itt minden megtörténhet. Szóval némi cso­dálkozás után az ember érdeklődik a hívás célja felől, közben azén halvány gyanú for­májában eszébe jut, hogy a szakmában töl­tött évek alatt volt már néhány furcsa hívá­sa, például háztetőn landolt ufókról, hogy mást ne említsünk, s ugyan miért ne mond­hatná bárki is magáról, hogy ő ez meg az. Hiszen miért venné a fáradságot Vamus Xaver, hogy októberi szekszárdi koncertjéről a híranyagot személyesen hozza be, még az­nap délután. Nos, vette a fáradságot...- Második koncertjét tartja Szekszár- don. Első ízben a Vármegyeházán hallhat­ta a közönség, most a református templom ad otthont a játékának. Hogyan került Szekszárd a koncerthelyszínek listájára?- Ez egy különös történet. Elárulom, ro­koni szálak kötnek a városhoz, de mint koncerthelyszín csak tavaly jutott eszem­be. Éppen rokonlátogatóban voltam, felfelé ballagtam a Béla térre, hétköznapi öltözék­ben, baseball-sapkában. Egy étterem előtt a teraszon üldögélt egy csapat vendég, csöndesen beszélgettek, aztán mikor elha­ladtam előttük, az egyik hölgy hisztériku­san felsikoltott: Jézusom, ez a Vamus Xaver!, majd „üldözőbe vett”. Léleksza­kadva rohantam előle, egészen a bíróságig, a vége az lett, hogy a börtön ajtaján döröm­böltem, engedjenek be, mentsenek meg! Elég meglepő lehetett, gondolom, innen in­kább kifelé igyekeznek az emberek. Akkor döntöttem el, hogy itt is koncertezek.- Miért esett a választás a református templomra?- Amikor Szekszárdon dedikáltam, ak­kor hívtak meg a református templomba, a kitűnő akusztika miatt jó helyszínnek ígérkezik. Szép az orgona is, de fel­újításra szorulna.- Talán nem mindenki tudja, de ön nincs „orgonához kötve”.- A digitális orgonát, amin ját­szom, ajándékba kaptam. Halála előtt nem sokkal lepett meg vele egy nagy­műveltségű, bölcs és kedves férfiú. Ha az ember Vamus Xavérral beszél­get, fel kell készülnie arm az érzés­re, hogy örvénybe került. Egy világlátott, fiatal kora elle­nére rendkívül széleskörű műveltséggel és érdek­lődéssel megáldott em­berrel társalog, akit nem kötnek és nem za­varnak korlátok és konvenciók, s kegyes hozzá a sors: tehetsége és művészete révén olyan helyzetben van, hogy mindezt megte­heti. Éppen a megfelelő mértékben exhibici­onista ahhoz, hogy elragadó legyen, mind­azonáltal mentes a túlzásoktól. Rengeteget tud, mindenről és mindenkiről, szeret és tud csevegni, de hiszen ezt már régóta tud­ja, aki televíziót néz, vagy rádiót hallgat.- Az előbb, szinte véletlenül említette, hogy az édesanyja Faddon nevelkedett.- Anyám félárva volt, kislány korában került rokonokhoz Faddra, a fővárosba már felnőttként érkezett.- Milyen volt a kapcsolata a szüleivel?- Anyámmal lelki társak voltunk az első pillanattól fogva, apámmal évtizedekig martuk egymást. Az utóbbi években azon­ban „tetten értem” apámat a természetem­ben, a gesztusaimban, a gondolataimban. Vamus Xaver, szerkesztőségünkbe érkez­ve, teljes természetességgel, mindenféle „sztárallűrtől" mentesen ült le társcdogni, s effélékről mindvégig nem tett tanúságot. Nem tartozik a természetéhez. Amikor autó­jához kísérjük, lesüti szemét a kutató tekinte­tek elől. Szekszárd nem egy világváros, üyen­kor délután 5 óm után néhány ember jár csak a Korzón, s félig furcsálkodva, félig hitet­lenkedve nézik őt. Valóban nem szokványos, hogy hírességek sáálnak ki a szerkesztőség épületéből, fényes nappal, civüben, csak úgy.- Nem szeretem, ha így néznek - vall­ja be. - Talán azért, mert gyerekkorom­ban, az üzletben, ahová sokat jártam, a tulajdonos alkalmazott egy nőt, afféle tol­vajfogónak. Szúrós tekintetű, gyanakvó teremtés volt, a pillantását állandóan a há­tamban éreztem, szenvedtem tőle.- A telefonhívása után többen kételked­tek benne, hogy mindez igaz, hogy való­ban eljön ide, egy kis megye lapjának szer­kesztőségébe. Miért tenné, semmi szüksé­ge erre -gondolták. Szemmel láthatóan meglepi, zavarja a dolog:- Dölyfösnek gondolnak sokan, nem tudom, miért. Ez ellen tenni kell valamit - mondja elgondolkodva. Vamus Xavérról már mindent megírtak, amit megírni lehet, könyveket üt ő maga is, nem is akármilyeneket. Az életéről a zenei pályafutásáról meghitt és benső séges kapcsolatairól zenével, ba­rátokkal, városokkal, irodalom­mal, költészettel s á sott sokáig folytathatnánk. Ezen a szeptem­beri délutánon, Vamus Xavérra, az emberre voltunk kíváncsiak. Rövidke idő alatt nehéz igazán megismerni valakit, legyen az sztár, vagy hétköznapi ember, de a vd/gába azért lehet bepillantást nyeri. Nos, amit láttunk tetszett. Varnus Xaver orgonamű­vész október 12-én, csütörtö­kön, 19 órai kezdettel ad hang­versenyt Szekszárdon, a Kálvin téri református templomban. A koncertre jegyek a Babits könyvesboltban vásárolhatók, ugyanitt dedikálja a művész könyveit másnap, október 13­án, 11 órától. VENTER MARIANNA Díjazott szekszárdi festő a biennálén Pasztellkiállítás Esztergomban Szekszárdi díjazottja is van a IV. Országos Pasztell Biennálénak, amely az elmúlt héten kezdődött Esztergomban. A rendezvény az Esztergomi Összművészeti Fesztivál képzőművé­szeti rendezvénye, szeptember 22-től október 22-ig várja a látogatókat a Vármúzeumban. Az első pasztellkiál- lítást 1993-ban rendezték Esztergom­ban, s a tárlat sikere késztette arra a szervezőket, hogy rendszeres bemu­tatkozási lehetőséget kapjon ez a mű­faj. A kiállítás díjazottjai között van a szekszárdi Kemp Zsuzsa is, mégpedig „Alsótold, Nefelejcs utca” című alko­tásával. Kemp Zsuzsa festőművész, keramikus műveit Budapesten is meg­ismerhette a közönség, az IDEA-S ki­állítótermében ugyanis a közelmúlt­ban nyílt meg kiállítása. Kemp Zsuzsa egyik képe a budapesti kiállítás anyagából ■ Fatima, a Fekete Vonatból Roma pop: mindenkinek egyformán tetszik Amióta csak bezakatolt a hazai könnyűzenei életbe, azóta sínen van a Fekete Vonat nevű együttes. A roma fiatalokból álló, három fős csapat nagy népszerűségnek örvend mindenütt, társadalmi ho vatartozástól függetlenül. A Fati­ma, Beat és Junior alkotta trió a közelmúltban tartott Roma Na­pon lépett fel a megyeszékhelyen. Szekszárd- Előfordult, hogy - a származásotok mi­att - valahol nem nézték jó szemmel a fellépéseteket?- Akadt ilyesmi is, eljutott hoz­zánk néhány ne­gatív jelzés, de összehasonlítha­tatlanul több a po­zitívum. Szeren­csére, hiszen ezért tudunk fennma­radni - válaszolt a kérdésre Fatima.- A magánélet­ben ért néhány kellemetlen meg­jegyzés?- Persze, ha egy sarkot megyek az utcán, még most is - annak ellenére, hogy az ismertebb énekesek közé tarto­zom - előfordul, hogy belém kötnek, utánam szólnak, megjegyzéseket tesz­nek... De megmondom őszintén, ez en­gem egyáltalán nem érdekel: aki ilyen, az ilyen is marad.- Véleményed szerint miként lehetne a magyarországi romák helyzetén javí­tani?- Először is a magyarságnak - már akit ez illet - el kellene fogadni a romá­kat, a romáknak pedig meg kellene pró­bálni felzárkózni, elsősorban a tanulás révén. De ehhez nélkülözhetetlen a ma­gyarság segítsége. Mondhatnám úgy is, hogy az iskolákban, a pedagógusokon múlik igazán a cigányság jövője.- Nektek, mint elismert és neves pop együttesnek, van-e bármilyen felelőssé­getek a romák helyzetének javításában?- Van, s ezt érezzük is, hiszen egy­fajta képet közvetítünk a romákról mi is. S éppen ezért örülünk annak, hogy a közönségünk vegyes, a romák és a magyarok egyfor­mán szeretik a da­lainkat. Sőt, akad olyan koncertünk is, ahol - a telepü­lés lakossági összetétele miatt - romák egyálta­lán nincsenek. Szóval, ez is azt jelzi, hogy elfo­gadják a zenén­ket, elfogadnak bennünket, elfo­gadják származá­sunkat. Persze, soha nem a szár­mazás az igazán fontos, hanem az, hogy mit adunk a másiknak.- Az énekesi karrier előtt egyébként mivel foglalkoztál?- Szinte születésem óta csak éneklés­sel foglalkozom, elsősorban autentikus cigány folklórral, de egyiptomi szárma­zású édesapám révén közel áll hozzám az arab muzsika is.-SZÁ­Beat. Fatima és Junior Amire a takarékos skótok is áldoznak Civil társadalom: ellenőriz és felhatalmazást is ad A skótok takarékosak ugyan, de ha kell, áldozni is hajlandók azokra az intézményekre, me­lyek fontos feladatokat látnak el a szociális és a kulturális terüle­ten. Ezt a tényt nyugtázhatta nemrég az a küldöttség, mely az önkormányzatok és a civil szer­vezetek kapcsolatát vizsgálta az Egyesült Királyság északi tarto­mányában. Aberdeen-Szekszárd- Tolna megyét Pócs Margit, Szek­szárd város közművelődési referen­se, valamint jómagam képviseltük az Európai Unió által is finanszírozott, a CAF Consulting szervezésében zaj­ló, egy hetes tanulmányúton - mondta Halmai Gáborné, a szekszár­di Babits Mihály Művelődési Ház igazgatója, egyúttal a megyeszék­hely önkormányzati képviselője. - Skócia több településén jártunk, időnk jó részét Aberdeen városában töltöttük. Azt elsőre megállapíthat­tuk, hogy a skótok jobban élnek, mint mi, több a szabad idejük, s ta­lán ezekből eredően van náluk ha­gyománya az önkéntességnek is. Ez utóbbi ugyanis az alapja minden ci­vil szerveződésnek. A reggeltől estig tartó programok keretében a magyar vendégek kellő betekintést nyerhettek a helyi civil társadalom felépítésébe és működé­sébe. Halmai Gáborné mint idehaza is követhető példát említi, hogy a gondok megoldása érdekében Skóci­ában - az esetek többségében - az önkormányzat fordul a gyors reagá­lásra, az emberek azonnali mozgósí­tására képes, megfelelő szakértőkkel rendelkező civil szerveződésekhez. Ha a szerveződés képes garantálni a megoldást, akkor nemcsak a felada­tot, de az ahhoz szükséges pénzt is megkapja...- Szinte mindenütt hangsúlyosan említették a lakásprogramokat, haj­léktalanok fedél alá költöztetésének fontosságát. A civil szerveződések ve­zetői visszatérő kérdéseinkre rendre elmagyarázták: ha az embernek van valamilyen lakása, akkor nyilván könnyebben megőrzi egészségét. Ha egészséges, akkor van esélye a mun­kára, a család alapításra, a normális létre. Olyan hajléktalan szállásokon voltunk, melyek inkább emlékeztet­tek bennünket egy viszonylag jó szál­lodára. A komplex ifjúsági közpon­tokban pedig - amellett, hogy szállást biztosítanak - szakmai képzés után a saját rendszerben munkát adnak a rá­szoruló fiataloknak. Bár mindkét félnek megvan a maga jól behatárolt szerepe, azért az önkor­mányzatok különös gondot fordítanak arra, hogy naprakészen ismerjék a ci­vil szerveződések véleményét a közös cselekvést igénylő kérdésekben. Ezzel nemcsak a formalitás, a gépies ügyin­tézés veszélyét kerülik el, de a nélkü­lözhetetlen kontroll mellett komoly legitimitást is kapnak a társadalmat képviselő szerveződésektől. Nem is beszélve arról, hogy ezen szervezetek működése - a már emlí­tett önkéntesség miatt - viszonylag ol­csó, s azért ez sem utolsó szempont a takarékosságáról is híres országban. Ezt a jellemző vo­nást a magyar cso­port - más helyszí­nek és esetek mel­lett - egy jó nevű whisky gyárban ta­pasztalhatta meg igazán.- Másfél órán keresztül hallgat­tuk a gyártás rész­leteivel kapcsola­tos tudnivalókat, majd legalább hat különböző whisky- t meg is szagolhat­tunk. Végezetül azután az egyiket meg is ízlelhettük, egy negyed gyű- szűnyi mennyiség erejéig...-szÁ- Halmai Gáborné fotó: gottvald károly

Next

/
Thumbnails
Contents