Tolnai Népújság, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-04 / 207. szám

I m 2000. Szeptember 4., Hétfő MAG AZIN Tolnai Népújság - 9. oldal Kutatják az őseiket A mormonok adatokat gyűjtnek Az Egyesült Államokban működő mormon egyház egy, a sziklákba vájt raktár­ban őrzi mikrofilmen embe­rek millióinak adatait. A cél, hogy a hívők megálla­píthassák, honnan, kiktől származnak, honnan, me­lyik európai vagy afrikai or­szágból jöttek az őseik? A DNS, az emberi szervezet ösz- szetételére vonatkozó alapvető molekula felfedezése lehetővé teszi ezt az eredetkutatást. Igaz, könnyebb a rokonságot kizárni, mint megerősíteni. így például egy idős amerikai asszony évekig hirdette, hogy ő Miklós orosz cár legfiatalabb lánya, aki megmene­kült a kivégzéstől. Csak a cári család csontjaiból vett minták és saját DNS-molekuláinak össze­hasonlítása mutatta meg, hogy a nő csaló, rokonságról szó sem le­het. Ezzel szemben Fülöp brit herceg, a királynő férje genetika­ilag is bizonyítottan rokonságban áll a cári családdal. A DNS-vizs­gálatok mindenesetre vezettek már rendkívüli felfedezésekhez, így például a neandervölgyi ős­ember genetikai kódját összeha­sonlították a csimpánzok, illetve az ember DNS- molekulájával. Eredmény: semmi hasonlóság. Azaz a neandervölgyi önálló em­berfajta volt, nem pedig a mai ember őse, amint eddig tanultuk. Együnk édességet! Német tudósok meglepői?) állítása A cukorbetegeken kívül bárki nyugodt lelkiismeret­tel fogyaszthat csokit, a tor­koskodás ugyanis egészsé­ges. Legalább is az „Édessé­gek a korszerű táplálkozás­ban” című könyvecske sze­rint, amely most jelent meg a német Georg Thieme ki­adónál. A mostanáig aranyszabálynak szá­mítod tanács, hogy a lehető legke­vesebb édességet fogyasszunk, már nem felel meg a korszerű táp­lálkozástudományi elveknek és gyakorlatnak - állítják a kötet szer­zői, dr. Reinhold Kluthe (Német Táplálkozás-élettani Akadémia, Freiburg) és würzburgi kollégája, dr. Heinrich Kasper. A Würzburgi Egyetem sportorvosainak ajánlása: a sportolók energia felvételi forrása legalább 60 százalékban cukor le­gyen. A szervezet által gyorsan el­égetett, tehát jóformán percek alatt hasznosuló szénhidrátok - akár édesség formájában is - kedvező hatással vannák a lelki-szellemi tel­jesítőképességre. Kluthe és Kasper leszögezi: az édesség nélkülözhe­tetlen a teljesítménysportok műve­lőinek táplálkozásában. Az emlí­tett kutatók szerint nincs összefüg­gés a túlsúly és az édességfogyasz­tás között, még akkor sem, ha a szakirodalom ennek ellenkezőjét írja. Más szakértők viszont határo- zodan állítják: egyenes összefüg­gés van a gátlástalan torkoskodás és a túlsúly közöd. „Ha mindazt az édességet elfogyasztanám, amire kedvem szottyan, jó néhány kiló­val nehezebb lennék mostani sú­lyomnál” - szögezi le dr. Jürgen Erhardt, a Hohenheimi Egyetem táplálkozástudományi szakértője. Éppen ezért mindenkit óva int at­tól, hogy ártalmaüannak tekintse az édességfogyasztás veszélyeit. ■ Legyen Óné mosolya! Küldje be fényképét, és kétszemélyes utat nyerhet! Játékra, egyfajta fürdőmhásszépségversenyre hívjuk! Ha Ön 16 éves elmúlt, és még nincs 35, valamint úgy érzi, hogy szívesen megmutatná magát fürdőruhában vagy bikiniben, akkor küldje be - minél előbb - lehetőleg nem túl régi fürdőruhás fényképét címével és telefonszámával lapunknak. A fotók augusztus 27-től négy héten át je­lennek meg a Tolnai Népújság Vasárnap Reggelben, és megtekinthetőek lesznek az interneten is, a www.tolnainepuisag.hu címen. A versenyben résztvevő hölgyek közül olvasóink szavazatai alapján az első há­rom helyezettet egy-egy kétszemélyes utazással ajándékozzuk meg! Olvasóink a lapból kivágott fotókkal, telefonon és interneten is szavazhat- nakarra. kiéis a legszebb mosoly. Érdemes voksolni, hiszen a szavazók között is gazdára talál egy értékes ajándék! Címünk: Tolnai Népújság Szekszárd, Liszt F. tér 3. A borítékra írják rá: „A nap mosolya”! Tolnai Népújság Kalandos sorsú műkincsek Nemzetközi botrány a fantomfáraó koporsója miatt Nemzetközi botrányt robbantott ki a berlini Rolf Krauss muzeoló­gus, amikor egy szak­mai tanácskozáson föl­szólította kollégáit: óvakodjanak napjaink gyakori bűncselekmé­nyétől, a kulturális és történelmi javakkal való kereskedéstől, le­gyenek körültekintőb­bek, határolják el magukat a kis- és nagystílű csirkefogók­tól, maffiózóktól, csempészek­től. Szavait előbb döbbent csönd fogadta, majd a közön­ség megtapsolta az előadót. A viszonylag kis létszámú és zárt szakmai közösség jól tudta, mire cé­loz Krauss. Arra a koporsóra, amely egy istenkirály emlékeit őrzi, és az egyiptomi művészet állami gyűjte­ményének müncheni pincéjében rejtőzik a szó valódi értelmében. A felbecsülhetetlen értékű, pompás műkincset 70 évvel ezelőtt ellopták, majd máig tisztázatlan körülmé­nyek között bekerült a bajorországi gyűjteménybe! Krussnak volt annyi bátorsága, hogy neveket is említe­tett: Dietrich Wildung a saját főnöke, a Berlini Egyiptomi Múzeum igazga­tója, Sylvia Schoske pedig a második legna­gyobb német fá­raómúzeum, a müncheni állami gyűjtemény veze­tője, történetesen Wildung felesége. A két állami tiszt­viselő - Krauss előadásában - ké­tes üzelmek főszereplője. Kettejük nevéhez fűződik egy fontos óegyip­tomi lelet hányattatása. A 3300 éves koporsót a brit Edward Ayrton találta a tébai Kirá­lyok völgyében, egy háborítatlan sír­kamrában, közvetlenül a legendás Tutenkámen sírja mellett. A csak­nem teljesen elporladt halottat rejtő, KV 55 jelű lelet nagyon rossz állapot­ban volt, viszont eredeti szépségé­ben megmaradt a szarkofág és a ko­porsó díszítése az arany szalagokkal együtt. A leletet 1915-31 között el­lopták a kairói múzeumból. Tavaly ősszel kiderült: húsz év óta a müncheni gyűjtemény raktárá­ban porosodik. Az egyiptomiak per­sze nyomban fölháborodtak. Olasz meg orosz maffiózókhoz hasonlítot­ták a gyűjtemény gazdáit, kezelőit, akik viszont állították, hogy „egy eu­rópai magángyűjtő” adományozta a pompás darabot a münchenieknek. Állítólag az egyiptomi hatóságok tudtával restaurálták. Csakhogy mindez féligazság. A nagyvonalú ajándékozó a görög származású Nicolas Koutoulakis műkincskereskedő, aki 1997-ben be­következett haláláig óegyiptomi ré­gészeti emlékekkel üzletelt. Ma már csak feltételezhető, hogy Kou­toulakis 1950 körül tett szert az ello­pott KV 55 leletre, majd gondosan el is rejtette. Csak miután az európai jog szerint elévült a lopás bűncselek­ménye, akkor kezdett el vevő után nézni. Wildung 1980-ban ráhara­pott a kincsre. A kalandos sorsú KV 55-ről némely régészek állítják, hogy a szépséges Nofretete holttestét rej­tette. Mások szerint félje, az eretnek­királyként emlegetett, a Nílus-völgyi birodalom vallási forradalmát kirob­bantó Ehnaton (i.e. 1353-36) földi maradványait helyezték el benne. A kairói nemzeti múzeumban őrzött múmia legújabb vizsgálata kiderítet­te: egy 18-22 év közötti férfiról van szó, aki a Tutenkámenével egyező, rendkívül ritka, A2 vércsoportba tar­tozik. A neve Semenchkare, fantom­fáraó, mivel nem szerepel a királyok felsorolásában. Válasszunk magunknak embriót Fplrlpríthptnk n7 psptlpeps nrnklntt hptppspppk Máig szenzációként emlege­tik amerikai orvosok évti­zeddel ezelőtti bravúrját, az első esterséges megterméke­nyítést: Westermeyer Claire asszony és férje, Paul sejtje­it orvosok egyesítették, ek­ként született a ma kilenc­éves Paige. A beavatkozást végző orvosnő, a feltehetően magyar gyökerű Gabriele Garzó a „felesleges, tar­talék” embriókat lefagyasztotta, és csak jóval később kérte a szü­lők döntését: meg akarják-e ismé­telni az első, szerencsés kimene­telű beavatkozást, vagy a klinika semmisítse meg az életkezdemé­nyeket? A házaspár az ismétlés mellett döntött, kétszer is! Ek­ként lehet, hogy Paige, valamint a hatéves Paul és a kétéves Claire - a kívánság szerint született há­rom gyerek végső soron - iker­testvér. Az amerikaihoz hasonló történt nemrég Dániában. Az eredmény: Laila és Julia. Ők vi­szont azonos korú ikrek. A szü­lők, Helin és Heri Rasmussen Endrupban élnek, első gyerekük, a most kilencéves Angeli termé­szetes körülmények között fo­gant. Miért volt ennek ellenére szüksége az egészséges házas­párnak az orvosi beavatkozásra? Egy tragédia miatt. Angeli ugyanis súlyos beteg. Csak jóval a születése után derült ki, hogy gyó­gyíthatatlan anyagcsere-rendelle­nességét a 7-es kromoszóma gén­hibája okozza. A gyönyörű lányka állandó kezelésre, gyógyszerezés- re, diétára és fokozott oltalomra szorul. A fiatal szülők azonban szerettek volna legalább még egy gyereket, aki nem örökli a betegsé­get. Az ikrek az anya hormonke­zelése után lombikban fogantak, ám kettőnél többen voltak. Végül is orvosi közreműködéssel a szü­lők választották ki az életre ítélt embriókat. Az Arhusi Egyetem kí­sérleti klinikai kutatóintézetében végezték el a mesterségesen meg­termékenyített petesejtek (egyelő­re nem minden országban enge­délyezett!) születés előtti elemzé­sét. A génkutatási eredmények­nek és technikának köszönhetően felderíthetők az embriók esetleges öröklött betegségei, és még né­hány sejtes állapotban kiválaszt­hatók közülük az egészségesek. Rasmussenék egyetértésével a dán orvosok is ezt tették, majd beültették az egészséges embrió­kat az édesanya méhébe. Kilenc hónappal később megszületett az ikerlány pár. Dr. Jakob Ingerslev, a skejby-i kórház molekuláris orvo­si intézetének főorvosa vallja, hogy a szülők alapvető emberi jo­ga a gyermekáldás ilyen módjának a választása, ha tudják: „hagyo­mányos módon“ igen nagy való­színűséggel csak beteg utóduk születhet. ■ Mozart és idegen nyelvek a bölcsőben Ne toljunk lexikonokat a kisbaba orra elé Mindig is voltak szülők, akik minden lehetséges tu­dással telepumpálják és pumpáltatják gyerekük fe­jét. Még beszélni is alig tud­nak, máris angolra, németre vagy franciára járatják őket. Operába vagy felnőtt színielő­adásra cipelik a szerencsétlen ál­dozatot. Esténként nem Piroska és a farkas, vagy a Hófehérke tör­ténetét mesélik neki, hanem lexi­konokat tolnak az orra alá, és ter­mészettudományos kiselőadáso­kat tartanak nelti. Georgia állam­ban (USA), egyenesen azt szor­galmazzák, hogy a szülészeteken a babákkal klasszikus zenét hall­gattassanak. A „nullától háromig” elnevezésű, a picik életkorára utaló projekt azon az elképzelé­sen alapul, hogy ha a csöppséget szinte születésétől fogva „szem­besítik „a művészetekkel, az po­zitívan hat az agy fejlődésére. Az elméletnek számtalan híve van. Az amerikai középosztály lakása­iban a gyerekszobákat újabban Matisse-poszterek díszítik, a ki­csik totyogás helyett úszni, tor­názni tanulnak, az idegen nyelve­ket pedig oktató kazetták hivatot­tak beléjük táplálni. Florida állam törvényben írja elő a bölcsődék számára, hogy napi egy órán át kötelesek klasszikus zenét hall­gattatni a gyerekekkel. Nyugat-Európában megkérdő­jelezik a „nullától háromig”-elv egyes alaptételeit, többek között az úgynevezett Mozart-effektust. Eszerint a szintén zseniként felnö­vő zeneszerző műveinek hallgatá­sa magasabb szellemi teljesítmé­nyekre ösztönöz. Az erre vonatko­zó kísérletet 1993-ban végezték egyetemisták között, akik a „Kis éji zene” hangjainak hatására ered­ményesebben töltötték ki a teszte­ket. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy Mozart muzsikájá­tól „okosabbak” lesznek az újszü­löttek. John Bruer viselkedéskuta­tó „Az első három év mítosza” cí­mű könyvében kíméletlenül lelep­lezi a fenti felfogás tarthatatlansá­gát. Bruer szerint egyenesen káros a csecsemőt túl sok ingernek kiten­ni. Sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonít a szeretetteljes szülői gondoskodásnak, a hagyományos éneklésnek és mesének. ■ Potter, a kis varázsló Ritkán fordul elő, hogy a szü- lőleeste, a gyermek elalvása után belopóznak a gyermek­szobába és elcsórják a kicsi kedvenc könyvét. Méghozzá egyszerűen azért, mert őket is fenemód érdekli a dolog. Az utóbbi időkben ez sok he­lyen fordul elő. Joanne K. Rowling 34 éves angol írónő maga hitte volna a legkevés­bé, hogy Harry Potter, a kis bűvészinas sztorijaival ban­kot robbant először a hazai, aztán az amerikai, majd az egész nemzetközi könyvpia­con. Az első kötet, „Harry Potter és a bölcsesség köve” címmel 1997 ben jelent meg a ködös Aioionban. Most egy éve Amerikában érte el a mű a bűvös egymilliós példányszá­mot. Jelenleg Potter úrfi ka­landjai kerek negyven hete (!) állnak a New York Times legendás olvasottsági listájá­nak tetején. így, többes szám­ban, mert az elsőt hasonló si­kerű két kötet követte. És az­tán eljött, ami még sosem volt: a New York Times listá­jának első három helyét a há­rom Harry Potter-regény fog­lalta el. Ezek után nem meglepő, hogy a könyvek példányszá­ma csak Amerikában túllép­te az ötmilliót, világviszony­latban pedig a hét és félmilli­ót, összesen 28 nyelven. Ed­dig. Mert a jelek arra utal­nak, hogy a sikersorozat folytatódik. A történet is­mert: a kis Harry dél-angliai kisvárosban cseperedik fel, ha nem is Twist Olivér kései utódjaként, de meglehetősen mostoha körülmények kö­zött. A kisfiút, akit rokonai nevelnek, megfosztják szo­bájától és neki, aki retteg a pókoktól, ilyen állatoktól hemzsegő lépcsőházban kell meghúznia magát. 11 éves, amikor egy csapásra megvál­tozik az élete. Jelentkezik egy bűvész-iskolába és a le­hetőségek új világa tárul ki előtte. Harry Potter titka alighanem az, hogy számára és ezzel az olvasó számára is, megvalósul az, amiről valamennyien álmodunk: akár természetfeletti erők se­gítségével érvényt szerez­zünk az igazságnak, meg­büntessük a vétkeseket és megjutalmazzuk a jókat. Ho­llywood természetesen nem marad ki a bizniszből. A Warner megvette a filmjogo- kat és a munkáért Steven. Spielberggel az élen sorba állnak a legnevesebb rende­zők. ■ Ne horkolj! Horkolás közben gyakran egy pillanatra elakad a lég­zés. A horkoló nőknél ezek a légzéskimaradások a változás éveiben kétszer olyan gyak­ran lépnek fel, mint koráb­ban. A jelenség állítólag a hormonháztartásban fellépő változásokkal függ össze. Mi­vel a légzéselakadások magas vérnyomást és szívritmus-za­varokat okozhatnak, tisztá­zandó, hogy ilyen esetekben segíthet-e a hormonpótlás. A Nagy Ó is benne van... Megyei Telefonköliyv — az ön cégét is itt keresik. 2040 Budaörs, Baross u. 89. Tel.: 06 23 504 902, Fax: 06 23 504 989 Intenie!: www.telefonkonyv.hu , e-mail: telefonkonyv@mtt.hu s Cl Telefonkönyv ...

Next

/
Thumbnails
Contents