Tolnai Népújság, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-23 / 224. szám

ŐCSÉNYI MAGAZIN Tolnai Népújság - 15. oldal 2000. Szeptember 23., Szombat A falunapok programja: Megmaradni annak, akik vagyunk Péntek (SZEPTEMBER 29.) 16 óra: Ünnepélyes megnyitó a Közösségi Házban. Az ün­nepséget Guzsván István, a te­lepülés polgármestere nyitja meg. 16 óra: Pedagógusok fóruma (Közösségi ház). 18 óra: Idősekkel Őcsényről (Közösségi ház). 20 óra: Blues koncert. Fellép az Ismerős Arcok együttes (Perczel utcai általános iskola udvara). Szombat (SZEPTEMBER 30.) 8 óra: Reggeli zenés ébresztőn a Tolna Megyei Tűzoltózenekarral. 9 óra: Vetélkedő ^iskolások­nak: Ki tud többet Őcsényről? (Közösségi ház). 10 óra: Vállalkozók fóruma (Polgármesteri hivatal tárgyaló- terme). Témák:- Kisvállalkozói és mikrohitel lehetőségek. Előadó: dr. t Sáreczné Huth Andrea.- Beszállítói program. Előadó: Boros László- Turizmus, bor és gasztronó­mia. Előadó: Köpenczei István 11 óra: Az Őcsényről elszár­mazottak találkozója, ünnepi ebéddel (Perczel utcai általános iskolaudvara). 15 óra: Szüreti felvonulás 17.30 óra: Folklór műsor (Perczel utcai általános iskola udvara). 20 óra: Szüreti bál (Perczel utcai általános iskola udvara). Egész nap autós bemutatók, egészségügyi sátrak, kézműves sátrak és könyvsátor várja a ven­dégeket. Vasárnap (OKTÓBER 1.) 10 óra: Sporttalálkozó. Az őcsényi sportélet egykori és mai szereplőinek találkozója a sport­telepen. 10 óra: Istentisztelet a refor­mátus templomban. 11 óra: Szentmise a katolikus templomban. 12 óra: Megyei I. osztályú labdarúgó mérkőzés: Őcsény-Tevel (először az ifjúsá­giak, majd a felnőttek lépnek pá­lyára). A szünetben sárkányere­gető verseny. LAPUNK MAI SZÁMA ŐCSÉNY KÖZSÉG ÖN- KORMÁNYZATA JÓVOLTÁ­BÓL JUTOTT EL MINDEN ŐCSÉNYI HÁZTARTÁSBA. AZ OLDALT ÖSSZEÁLLÍ­TOTTA: RÓNAI GÁBOR Sárköz ősi története kötelez bennünket, így Őcsényt is. Egy­kor nagy boldogságban éltek itt az emberek, fontak, szőttek, halásztak, esténként összegyűl­tek, daloltak, meséltek. Fontos volt az egymásra találás. Együtt élt ez a kis település évszázad­okon keresztül. Később ez a szo­kás felbomlott, egyre fontosabb lett a tévé és egyre kevesebb ide­jük maradt az embereknek egy­másra. Tudom, hogy mindezt nem könnyű visszaállítani, ám a hiányt némileg szeretnénk pó­tolni az idei Falunapokkal, mely tökéletesen illeszkedik a település eddigi rendezvényei­nek sorába. Persze most még csak remélhetjük sikerét, ám az előkészületek, a rengeteg rendezvényre fordított munka meg kell, hogy hozza gyümöl­csét. Az nem lehet, hogy egy ilyen nagyszabású program ne teljes sikerrel záruljon. Gon­doljunk csak a mindig sok né­zőt vonzó Repülő napunkra, a változatos és színes Sárközi Napokra és a településen több éves hagyományokkal rendel­kező Szüreti Napra. Mind­mind olyan programok ezek, melyekre méltán lehetünk büszkék. Remélem, hogy ez az érzés keríti hatalmába majd az embert, ha néhány hónap elteltével visszatekint az idei Falunapokra. Nem várok nagy csodát, hisz tudom, hogy egy rendezvénynek mindig „meg­születni” a legnehezebb. Csak egyet szeretnék: aki pénteken, szombaton, és vasárnap kilá­togat valamelyik programunk­ra, jól érezze magát, és elége­detten térjen haza. Külön öröm, hogy a visszajelzések alapján ezúttal szép számban lesznek olyan vendégeink is, akik már hosszú ideje nem laknak Őcsényben. Tőlük azt várom, hogy vigyék jó hírne­vünket, többször jöjjenek visz- sza településünkre, s tanácsa­ikkal, ötleteikkel segítsék a község további fejlődését. So­kat, dolgoztunk a sikerért, me­lyért mindenkinek külön hálá­val tartozom. Remélem sikere­sek leszünk, s jövőre ugyanek­kor majd ugyanilyen nehéz, de hálás feladattal kell megbir­kóznom. Guzsván István polgármester Falunapok, újdonságokkal A szervezők remek programokat ígérnek Színes programokkal és sok újdonsággal várják a látogatókat a szeptember 28. és október 1. között a településen első alka­lommal megrendezésre kerülő „Faluna­pok” szervezői. Az elmúlt években hagyománnyá váló Szüreti Nap köré építve rendeznek Falunapokat a tele­pülésen, szeptember 29-én, 30-án és október el­sején. Az ötlet nem új keletű a település vezeté­se már régóta tervezi, hogy a millenniumról egy több napos ünnepséggel emlékezik meg. - Már egy két évvel ezelőtti testületi ülésen is felmerült a gondolata a falunapok megrendezésének - mondja Ősze József, a Közművelődési, Oktatá­si, Ifjúsági és Sportbizottság (KOIS) elnöke. - A . képviselő-testület tagjaival karöltve dolgoztuk ki a millenniumi év programját, s akkor határoz­tuk el, hogy ezúttal egy három napos rendez­vényt „hozunk” össze. Idősekkel Őcsényről A Falunapokat pénteken délután Guzsván Ist­ván, a település polgármestere nyitja meg, majd a Közösségi Házban pedagógus fórumra és idő­sek találkozójára kerül sor. A fórum két témája a gyermekbűnözés és az iskola partnerközpon­tú működése lesz, a szervezők és a tanárok re­mélik, hogy minél több szülő ellátogat a rendez­vényre. A fórum után kötetlen beszélgetésre várják azokat a nyugdíjasokat, időseket, akik élethű képet tudnak festeni a régi őcsényi élet­ről, a szokásokról, a kultúráról a ma nemzedé­kének. Elszármazottak találkozója Szombaton a szekszárdi tűzoltózenekar „éb­reszti" a falut, majd az általános iskolások a kö­zösségi házban „Ki tud többet Őcsényről?” cím­mel vetélkednek egymással. Sokat várnak a szervezők a tíz órakor kezdődő vállalkozói fó­rumtól. Ősze József, a KOIS elnöke reméli, hogy a Tolna Megyei Vállalkozói Központ munkatár­sai aktuális tájékoztatóikkal segítségükre lesz­nek a település vállalkozóinak, megerősítik el­képzeléseiket, s az általuk feltett kérdésekre ki­elégítő válaszokkal szolgálnak. - Remélem, a vállalkozói szféra hasznosnak tekinti a fórumot, s a jövőben is igényt tart hasonló összejövetelek­re. Örömmel vennénk, ha a vállalkozók aktív részvételével a jövőben megalakíthatnánk az őcsényi vállalkozók klubját, ahol vállalkozóink további hasznos tanácsokat ötleteket kaphatná­nak vállalkozásuk működtetéséhez - mondja az elnök. Tizenegy órától az iskola udvarára várják az elszármazottakat, azokat, akik valamilyen szállal, rokonok, barátok révén kötődnek Őcsényhez, s szűkebb hazájuknak érzik e kis sárközi települést. - Mintegy kétszáz meghívót postáztunk szét az ország minden tájára - mondja Révész Györgyné. - Amikor elkezdtük gyűjtögetni a neveket, nem gondoltam, hogy ilyen nehézségek merülnek fel. Gondot okozott, hogy sokaknak csak a leánykori nevét tudtuk, s hosszú időt vett igénybe, mire kinyomoztuk, hogy hová küldjük a meghívót. A szervezők nem csak Magyarországról, hanem Németor­szágból és Hollandiából is várnak vendégeket. - Ez egy nagyszerű alkalom lesz arra, hogy azok is megismerjék a falu életét, akik nem itt élnek, s láthassák azt a sok pozitív változást, ami a te­lepülésen végbement az évek folyamán. A szervezők bíznak a sikerben- Hagyományteremtő szándékkal rendezzük meg a falunapokat, reméljük, a rendezvény a lakosság részéről olyan fogadtatásra talál, mely erőt ad ahhoz, hogy a jövőben is össze­hozzunk egy ilyen rendezvényt. A szüreti na­pok eddig is sok őcsényit megmozgattak, re­méljük, most is sokan kilátogatnak majd a programjainkra - mondja Deák István, a ren­dezvény egyik szervezője. - Az időpont na­gyon jónak tűnik, szerencsére a szüreti mun­kálatok már befejeződtek. Mindent egybevetve az idei rendezvény kimenetelétől függetlenül a jövőben is szeretnénk majd összehozni a fa­lunapokat, hisz a falu lakóinak is érdeke, hogy a településen állandó jelleggel rendez­zünk ilyen programokat. Ápolják a hagyományokat Egy hónapot készültek az iskolások és óvódások A településen immár évek óta megrendezik a szüreti felvonulást és az ahhoz kapcsoló szüreti bált. Nem lesz ez másképp most sem, a szervezők ezúttal is gondoskod­tak róla, hogy idén is jól szóra­kozhasson aki kilátogat a szüreti programokra. A díszes felvonulás délután három órakor a Fő utcá­ról indul, s a Széchenyi utcát érintve tér vissza kiindulási he­lyére. A menetet elkísérik az isko­lások és óvodások is, akik, mint Szűcs Sándornétól megtudtuk: már szeptember eleje óta lelke­sen készülnek a részvételre. A dí­szes felvonulást - ahol a bírónét Magyar Zsuzsa, a jegyzőnét Kur­di Anikó, míg az öreg csősznét Papp Elvira játssza - követően színpadi folklórműsorokra kerül sor, az őcsényi hagyományőrzők a rendezvényre meghívott Érsekcsanádi Hagyományőrző Együttes és a Mórágyi Hagyo­mányőrző Tánccsoport részvéte­lével. A színpadi műsort követő­en kezdődik a közös vacsora, majd az iskolaudvaron (rossz idő esetén a Közösségi Házban) a Taktus együttes közreműködésé­vel rendezik meg a hagyományos szüreti bált. A nyitótáncot a ma­gyar ruhába öltözött Őcsényi Néptáncegyüttes adja elő. Sportsikerekre emlékeznek Kétszáz meghívót küldtek szét a szervezők A régi sportsikerekre emlé­keznek az egykori őcsényi labdarúgók vasárnap dél­előtt a sportpályán megren­dezésre kerülő találkozón. A szervezők közel kétszáz meg­hívót adtak postára: a meghívot­tak között vannak ala­pító tagok, s olyanok is, akik csak a későbbi sikerekből vették ki a részüket. Lehőcz Ist­ván egyike azoknak, akik nagyon várják a vasárnapi találkozót. Pista bácsi egykor na­gyon sokat tett az őcsényi futballért. Amellett, hogy hosszú éveken át edzője volt a csapatnak, 1968 és 1994 között a klub elnöki poszt­ját is betöltötte. A találkozó azon­ban nem az ő ötlete volt. - Schweitzer Zoltán volt a szellemi atyja a^ találkozó összehozásá­nak, s Ősze József és Dávid Kál­mán is sokat tett azért, hogy megvalósulhasson a vasárnapi összejövetel - iíiondja. Az őcsényi foci inkább a mo­dern kori eredményeivel tündö­köl, ám a régmúltban is sok szép sikert értek el az „aranylábú” gyerekek. Az 1948-ban alakult egyesület kezdetben a járási baj­nokságban tengette életét, a me­gyei elitbe először 1955-ben ju­tott fel a csapat. A klub két évet húzott le a legjobb megyei együt­tesek között, majd „törvénysze­rűen” visszazuhant az alsóbb osztályba. Bár 1971-ben ismét si­került megnyerni a pontvadásza­tot, mégsem léphetett feljebb a csapat. A hiva­talos szervek akkor úgy gondolták, hogy Őcsénynek nincs szük­sége első osztályú együt­tesre, így mintha mi sem történt volna, a Szek­szárdi Építők gárdáját „tolták” fel a megye egy­be. Az egyesület ma ismét alapo­san elkényezteti szurkolóit. Ugyan az 1997-es feljutáskor még a középmezőny alján vergődött a gárda, ám a következő évben már a harmadik helyet szerezte meg, s jelenleg is ezüstérmes po­zícióban van a csapat. Sajnos ma már nem túl erős az „atyai köte­lék”, a csapat játékosai szinte egytől-egyig vidékiek, őcsényi gyökerekkel rendelkező játékost csak elvétve találunk a klubban. A régi együttesből ma már csak az öregek maradtak hírmondó­nak, ők az őcsényi öregfiúk lab­darúgócsapatot erősítik. Az 1971-es bajnokcsapat Művészettel a településért Mindhárman szakmájuk nagy mesterei. Őcsény büsz­ke rájuk, mesterségük kin­cseit még ma is többfelé csodálják az országban és a világon egyaránt. Szűcs Imréné közel harminc esz­tendeje foglalkozik gyöngyfűzéssel, munkái közül több jelenleg is meg­tekinthető a budapesti Néprajzi Mú­zeumban zajló XIII. Országos Nép­művészeti Kiállításon. Erzsiké nem kapott „hátszelet” családtagjaitól. Bár a gyöngyfűzés iránti vonzalmát kismértékben anyai nagymamájától örökölte, mesterének Berekai Éva nénit tartja, aki művészetével annak idején nagy hatást gyakorolt rá. - Nagyon sokat tanultam tőle, ma is nagyon büszke vagyok rá, hogy egy ilyen híres mestertől sajátíthattam el a gyöngyfűzés titkait - emlékszik. Erzsiké egykor ugyan a rojtozás vi­lágába is „belekóstolt”, ám végérvé­nyesen a gyöngyfűzés mellett tette le voksát. - Nagy odafigyelést igénylő munka ez, rengeteg kon- centrááóra, alapos előké­születekre van szükség ah­hoz, hogy elkészítsünk egy darabot - mondja. A ki­sebb darabokkal hama­rabb elkészül, ellenben a bonyolultabbakkal több napot kell foglalkoznia - vallja. Erzsiké nem kimondottan országjáró típus: kiál­lításokon csak szűkebb pátriánkban találkozhatunk munkáival, mind­össze Budapesten „hajlandó” kö­zönség elé tárni kincseit. Legna­gyobb elismerése is a fővároshoz kapcsolódik: ékszerkészítés kategó­riában egyik munkáját ezüst olde- véllel tüntették ki. Minorits Jánosné szövő az or­szág több pontját bejárta már, munkái legutóbb a Sop­roni Napok alkalmával Bécsújhelyen „mutat­koztak be”. - A szövés mesterfogásait Wemer Andrásáétól tanultam - mondja Julika, aki sokat köszönhet egykori mun­kahelyének, a Sárközi Háziipari Szövetkezet­nek is, ahol a rostkötés titkait sajá­tította el. Szőtteseit hagyományos technikával, sárközi minta és szín­világ alapján, de a mai modem la- ‘kókörnyezetbe illesztve készíti. Munkáit rendszeresen zsűrizteti: az 1996-os Országos Népművésze­ti Kiállításon ékszer kategóriában hármas nagybársonnyal harmadik lett, s több kiállításon is megcso­dálhatták már mesterműveit. Tu­dását igyekszik átadni a fiatalok­nak: a fóti Károlyi István Népművé­szeti Szakközépiskola diákjai há­rom éve nála tanulják a rostkötést, a sárközi népviseleti ruhadarabok és a nagybársony elkészítését. Munkáihoz részletes leírást készít, illusztrációkkal és anyagmintákkal fűszerezve őrzi az utókor számára. Egyed Mihályné egyike volt Őcsényben azoknak, akik fárad­ságot nem kímélve újították fel a sárközi szőtteseket és tanították a fiataloknak a messze földön híres sárközi szövéstechnikát. A szövés művészetét édesanyjától tanulta, aki maga is híres iparművész volt. Kis ideig a rojtozásba is belekós­tolt, ám komolyan nem folyt bele a munkába. Julika néni Werner Andrásnéval közösen dolgozott. Bár immáron tíz esztendeje a nyugdíjasok életét éli, sokan még ma is felke­resik, hogy mutasson néhány mes­terfogást. A megyeszék­hely kiállítá­sainak rend­szeres ven­dége, s Bu- dapesten még ma is láthatók egy­kori művei. - A pályamun­káimat soha nem adták vissza mondja, de hozzáteszi: külön öröm számára, hogy alkotá­sai ekkora si- Egyed Mihályné kerre talál­tak az emberek körében. Sokat dolgozott külhonba is, futói, füg­gönyei és abroszai több európai országba is eljutottak már. ■ I )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents