Tolnai Népújság, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-14 / 216. szám

4. oldal - Tolnai Népújság GERJENI MAGAZIN 2000. Szeptember 14 Csütörtök A FALU KÉT BEJARATANAL, a Dunántúlra néző végén és a komp­nál kapuk köszöntik az érkezőket és búcsúztatják a távozókat a ta­vasz óta. A míves alkotások Házi József erdész, amatőr fafaragó ke­zét dicsérik. „Poci” - így ismerik faluszerte - most újabb mestermű­veken dolgozik, a gyermekek örömére játszótér készül, csupa fából alkotott játékkal.___________________________fotó! gottvald karoly Múlt és jövő Polgármesteri köszöntő Tisztelettel emlékezni települé- kettős gondolat jegyében készült a sünk múltjára, elődeinkre és a je- falu. Mint a programból látni, szá­lén munkájára alapozva bizako- mos esemény került erre a napra, 377a] i Q7^nnPK­A millenniumi nap programja kai, hogy így is w­9.30 Térzene a Béke téren fejezésre juttassuk 10.00 Millenniumi emlékzászló átadása a refor- a község, az itt la­mátus templomban kó emberek egy­A zászlót dr. Benedek András, az Oktatási Mi- ségét. Lehetett vol- nisztérium helyettes államtitkára adja át. 11.00 Az iskola névadó ünnepsége 11.30 Kézműves kiállítás megnyitó­ja és a Gerjenről készült CD lemez bemutatója a művelődési házban 11.45 Gyógyszertár és takarékszö­vetkezet megnyitás Kossuth Lajos utca 26. 12.30 Ünnepi zenés műsor a sport- csarnokban, a Tücsök Klub játéka és az Ovirock műsora 15.00 Szüreti felvonulás, a nyitó­tánc a Béke téren 18.00 Ünnepi műsor és szüreti bál a sportcsarnokban, 20 órakor Ihos- kabaré dással tekinteni a jövőbe. Ünnep­ségünkre, a millenniumi napra e na elaprózni, más­más napon átvenni a kormány emlék­zászlaját, avatni a gyógyszertárat, bankfiókot, nevet adni az iskolának, ám úgy gondoltuk nem érdemes. Ahogy • a hétköznap­okon is a Molnár József közös tenni akarás, a mun­ka viszi előre a települést, biztosítja a fejlődést, úgy ennek az ünnepnapnak is ez a lényege. Megszámol- hatatlanul sokan vettek részt a szervezésben, bizo­nyos hát, hogy emlékeze­tes nap lesz a szombati Gerjen, a gerjeni emberek számára. Az sem véletlen, hogy a már tíz esztendős múltra visszatekintő Szü­reti felvonulás és bál ha­gyományos időpontját vá­lasztottuk a millenniumi ünnepség napjául, ez az egyik esemény ugyanis, ame­lyet a község la­kói elfogadtak, magukénak éreznek. Külön kö­szöntjük az el­származottakat, akik igen nagy számban, csak­nem négyszá­zan jelezték meghívóleve­lünk nyomán részvételüket. Sokan közülük gyakori látoga­tók idehaza, mások viszont régen nem jártak itthon. Hisszük, lesz mire rácsodálkozniuk, hiszen szemmel látható a fejlődés, a megszépült régi épületek, az új létesítmények és ami még fonto­sabb az itt élők visszatérő, növek­vő öntudata, büszkesége mutatja Gerjen meg tud felelni a küszö­bön álló új évezred kihívásainak is. Tennivalónk akad még bőven, a jövőre megépülő szennyvízhá­lózattal azonban teljes lesz a köz­művesítés, jelezve Gerjen immár nem a „világ végén” található, ha­nem európai település. MOLNÁR JÓZSEF POLGÁRMESTER Tisztán csengő dallamok A híres gerjeni tengerészkapitány A gerjeni kórus négy éve Kenessey Albert, az iskola névadója A kórus Volt tanítványaiból toboroz­ta a kórust, négy esztendeje. Ma már aligha elképzelhető ünnepi alkalom Gerjenben fellépésük nélkül. Szomba­ton az egyik főszereplője lesz a vegyeskar a millenni­umi ünnepségnek a refor­mátus templomban, Kodály Berzsenyi versére írt kórus­művét adják elő. Rajna Ferenc, nyugalmazott isko­laigazgató a kórus szervezője, karnagya. Ma már gerjeninek ér­zi, vallja magát, hisz több mint negyven éve él itt. Itt a megyé­ben, Dalmandon született, mint mondja a szülőfaluhoz való kötő­dése is erős, megdobban a szíve, ha hazalátogat, a gyermekkort nem lehet feledni. Dombóváron járt a képzőbe, innen a zene, az éneklés szeretete, akkoriban még alapkövetelmény volt a jó hang, hallás már a felvételinél is. Gerjent meglátni és megsze­retni már az első gyakorlat során sikerült, vissza is tért a hívó szó­ra a képző elvégzése után - mint ma már tudjuk, nyugdíjazásáig egy iskolában tanított, igazgató volt. Bizonyára közrejátszott eb­ben a szerelem is, hiszen gerjeni leányt választott élete párjául. A kórus szervezésének gondo­lata - pontosabban újraszervezé­sének, hiszen egykor volt a falu­ban vegyeskar - négy esztendeje egy, az iskola javára szervezett kulturális bemutató kapcsán me­rült fel. A szervezés, kollégái se­gítségével nem volt nehéz, hiszen szinte minden­kit ismer, taní­tott, pontosan emlékezett ki­nek megfelelő a hangja, hal­lása. Volt, aki önmaga jelent­kezett, hamar összejött hát a vegyeskar, amellyel csak annyi baja van Rajna Ferencnek, hogy kevés a férfi. Az egyszeri al­kalomból azután állandó közös éneklés lett, elsősorban Bárdos művek szerepeltek a repertoáron és természetesen népdalok. Be is neveztek a Cinege madár elneve­zésű versenyre, először csupán a középdöntőig jutva, másodszorra azonban már a megyei gálán is felléptek. Helyi ünnepségek alig­ha képzelhetők el nélkülük, leg­utóbb éppen a lovasnap megnyi­tóján ők énekelték a Himnuszt. A nagy szereplés mégis most követ­kezik, a millenniumi zászló át­adási ünnepségére az alkalomnak megfelelő darabot választott a karnagy, a Berzsenyi versére komponált A magyarokhoz című Kodály Zoltán kórusművet adják elő a református templomban. Az utóbbi években alaposan megpezsdült a falu élete - tér vis­sza az igazgató úr a beszélgetés­ben Gerjen jelenéhez - és ez nem csak a látható dolgokban tapasz­talható, kis közösségek, szerveze­ted alakulnak, működnek, a kórus egy ezek között. Méltóbb névadót aligha találhatott volna egy Duna-menti település iskolája, mint egy hajósét, aki a gyakorlatban épp úgy helyt állt, mint a műszaki tudományok művelésé­ben, hazaszeretetéről pedig a szabadság- harcban tett tanúbizonyságot. Szombattól hivata­losan is Kenessey Albert nevét viseli az általános iskola. A híres férfiú 1828. február 4-én Ger­jenben látta meg a napvilágot. Jogi és bölcsészeti tanul­mányokat végzett, majd a fiumei Ma­gyar Királyi Tenge­részeti Akadémián szerezte meg tenge­résztiszti oklevelét. Hadnagyi, majd alkapitányi rangban- hajózott többnyire az Adrián. A sza­badságharc alatt a Kossuth a Mészáros hadigőzös parancs­nokának nevezte ki sorhajónagyi rang­ügyelőség hajózási osztálya vezetőjének .1869-ben teremtette meg azt a hajózási is­kolát, amely elsőként biztosított korszerű, tudományos képzést a belhajózási tisztek számára. Ennek 1873-ig tanára és igazgatója volt, ekkortól főfelügyelő. Első művelője, A Kenessey Albert Általános Iskola gal, majd hajózási biztos a Magyar Királyi Közmunka és Közlekedésügyi Minisztéri­umban, később tüzértisztként is szolgált, a dévai fegyverletételig. A szabadságharc után bujdosott, így kerülte el a haditörvényszéki eljárást. 1852-től a Balatonon közlekedő Kisfaludy gőzős kapitánya, majd az Első Dunagőzhajózási Társaságnál szolgált, ké­sőbb a kormány kinevezte az újonnan felál­lított Magyar Királyi Vasúti és Hajózási Fel­megteremtője a magyar hajózási szakiroda- lomnak, a Német - Magyar és Magyar Né­met hajózási műszótár című művéhez maga arany János az Akadémia akkori titoknoka írt előszót. 1879-ben, aránylag fiatalon halt meg Brodban. Emlékét a nevét viselő, szé­pen felújított iskola falán az avatóünnepség után emléktábla is őrzi majd szülőfalujá­ban. AKAR A FALU EGÉSZE, a kompkikötő is sokat változott, fejlődött az utóbbi években. Pályázati pénzekből, az önkormányzat forrásaiból, az üzemeltető, Molnár Sándor anyagi erejéből európai színvonalú átkelőhely alakult ki, amely egyelőre a Dél-Dunántúl egyik fontos, az utazók által kedvelt „hídja”, közlekedési kapcsoló- dási pontja az Alföld felé. _______________________________________________________■ A z oldal Gerjen község önkormányza­tának megbízásából készült, összeállí­totta Rákosi Gusztáv (IS820) f « » FOTÓ, GOTTVALD KÁROLY Rajna Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents