Tolnai Népújság, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-14 / 216. szám

2. oldal - Tolnai Népújság V I L Á G TÜKÖR 2000. Szeptember 14., Csütörtök A négyek nyitnának Szerbia felé A gazdasági együttműködés tovább stabilizálhatja térségünket Ivica Rácán, Giuliano Amato, Orbán Viktor és Andrej Bajuk Az Európa második legnagyobb barokk épületegyütteseként számon tartott Grassalkovich-kastélyban tartotta meg regio­nális tanácskozását Orbán Viktor magyar, Giuliano Amato olasz, Andrej Bajuk szlovén és Ivica Rácán horvát kormányfő. A magyar miniszterelnök kétoldalú megbeszéléseket is folytatott. Gödöllő- A magyar-horvát együttműködésnek fontos eleme a magyar részvétel a fiumei kikötő felújí­tásában, erről még az idén döntés születhet - mondta Csáti György zágrábi magyar nagykövet a két kormányfő találkozója után. Új vasút- fejlesztési elképzelés is körvonalazódik a Buda­pest és Fiume közötti vonalra, és ehhez szabad­kereskedelmi megállapodásra irányuló tárgyalá­sok társulnak.- Az új szlovén-magyar határátkelő megnyi­tásáról és a lendvai finomító esetleges bezárásá­nak elkerüléséről folytatott megbeszélést Orbán Viktor és Andrej Bajuk - közölte Bogi Gábor, Magyarország ljubljanai nagykövete. A találko­zón szó esett az európai uniós bővítéséről, valamint kiértékelték a jugoszláviai választások lehetséges kimenetelét is. FOTÓ: EUROPRESS/DIÓSI IMRE A plenáris ülést követően a négy politikus nemzetközi sajtótájékoztatón számolt be az elvégzett munkáról. Ivica Racari kiemelte: Horvátország fontosnak tartja Magyarország mielőbbi európai uniós integrációját. Közölte: országa fejlődésében nagy szerepet játszik az eddigi háromoldalú együttműködés négy­oldalúvá bővítése. Giuliano Amato egy turisztikai régió létre­hozásának lehetőségéről szólt. Az „idegenfor­galmi hullámok” irányítása mellett a kulturális turizmus előtérbe helyezését indokolja a négy ország történelmi múltja és a régiók megannyi közös hagyománya. Andrej Bajuk azt hangsúlyozta, hogy mostan­ra elérkezett a közép-európai országok ideje: a négyoldalú együttműködés résztvevőinek számos közös cél elérésében, feladatmegoldásá­ban kell együttműködniük a jövőben. A megbeszélésen a négyek megvitatták az együttműködés esetleges további kiterjesztését Szerbia felé is. Az erről közreadott közös doku­mentumban leszögezik: Milosevics újraválasztá­sa esetén erről nem lehet szó, ha viszont Szer­biában is megkezdődik a demokratizálódás, elképzelhető, hogy további résztvevővel egészüljön ki a négyoldalú kooperáció. Hírek röviden Támogatás Budapestnek Svédország és Finnország támogatja Magyaror­szágnak azt az elképzelését, hogy a csatlakozási tárgyalások az EU-val minőségileg új szakaszba léphessenek. Erről biztosították tárgyalópartnerei Gottfried Pétert Stockholmban és Helsinkiben. A Külügyminisztérium integrációs államtitkárságá­nak vezetője szorgalmazta, hogy a francia EU- elnökség alatt érdemi előrehaladást érjenek el a csatlakozási tárgyalásokon. Terjed a blokádmozgalom Belgiumban tegnap tovább terjedt a gázolajárak emelkedése elleni tiltakozás. Brüsszelben a kamio­nok lezárva tartották a belvárost körülvevő körút felét és az odavezető két fontos sugárutak Nagy- Britanniában a rendőrségnek sikerült feltörnie a stanlow-i blokádot, és mintegy hatvan tartálykocsi indulhatott el a nagy finomítóból. Zágrábi felhívás A Délkelet-európai Stabilitási Egyezmény végre­hajtását sürgetik nyilatkozatukban az érintett or­szágok parlamenti vezetői, köztük Áder János, az Országgyűlés elnöke. A zágrábi tanácskozáson elfogadott dokumentum leszögezi: a térség nagy várakozással tekint az infrastruktúra, a távközlés, az energetika, a vízi közlekedés - különösen a dunai hajózás - fejlesztése, a külföldi tőkebefek­tetések és a kereskedelem liberalizálásának foko­zása elé. Hillary Clinton jelölése A szavazatok 82 százalékával a First Lady elnyerte a jelöltséget New York állam demokrata párti sze- nátorságára. A novemberi választásokon Rick Lazio republikánus politikus lesz Hillary Rodham Clinton ellenfele. Vigyázó szemek Belgrádra Madeleine Albright és Martonyi János tárgyalásai A magyar külügyminiszter, aki magyar idő szerint szerda hajnalban érkezett meg az ENSZ-közgyűlés millenniumi ülésszakának általános vitájára, egyórás megbeszélést folytatott Madeleine Albrighttal, az amerikai diplomácia irányítójával. New York A találkozón a balkáni stabilitás­sal, azon belül kiemelten a szep­tember 24-ei jugoszláviai válasz­tásokkal kapcsolatos kérdések álltak előtérben - közölte Hor­váth Gábor, a Külügyminisztéri­um szóvivője. A két politikus egyetértett abban, hogy bár a rendelkezésre álló adatok szerint ma az ellenzék vezet, a választá­sok kimenetele nem jósolható meg. Aláhúzták, hogy mivel a vá­lasztások megfigyelésére szakér­telemmel rendelkező nemzetkö­zi szervezeteket jugoszláv rész­ről nem hívtak meg, a nemzet­közi közösségnek Idemelt figye­lemmel kell kísérnie a választá­sok tisztaságát. Madeleine Albright meghatá­rozó jelentőségűnek ítélte, hogy Magyarország stratégiai együtt­működő partnerként vállal szere­pet a délkelet-európai stabilitás megteremtésében, kezdve a ko­szovói válság rendezésében való magyar részvételtől a szerbiai de­mokratizálódáshoz nyújtott sok­rétű magyar politikai és anyagi támogatásig. Kiemelkedően ered­ményesnek nevezte az úgyneve­zett szegedi folyamat megvalósí­tását, amely a jugoszláviai de­mokratikus ellenzék, az ellenzé­ki önkormányzatok, valamint a független média támogatására irányul. Az amerikai külügyminiszter bejelentette: a szegedi folyamat keretében működő Esély a Stabi­litásért Alapítványnak eddig nyújtott 100 ezer dolláros ameri­kai támogatáson felül újabb 350 ezer dolláros támogatással kíván­ják segíteni a munkát. A pénz fo­lyósításához kongresszusi jóvá­hagyás kell, de ezt Madeleine Albright biztosítottnak látja. Martonyi János köszönetét mondott az eddigi és a most beje­lentett támogatásért és hangsú­lyozta: a szegedi folyamat kereté­ben megindult munkát Magyar- ország a jövőben is folytatni fog­ja, a jugoszláviai választások eredményének függvényében. A magyar külügyek irányítója re­méli, hogy az ismételt amerikai segítség más országokat is pénz­ügyi támogatásra fog ösztönözni. A külügyminiszter asszony na­gyon kedvezően értékelte Ma­gyarország immár másfél éves NATO-tagságának tapasztalatait, és igen fontosnak mondta Orbán Viktor miniszterelnök egyértel­mű elkötelezettségét a magyar haderőreform megvalósítása mel­lett, hiszen az - jegyezte meg - a magyar haderő és a NATO-struk- túrák együttes alkalmazhatóságá­nak fontos eleme. _______________■ Az Unió és Ausztria egymást figyeli A francia sajtó Párizs megalázó kudarcáról cikkezik Susanne Riess-Passer és Wolfgang Schüssel elégedett fotó, europress/epa Wolfgang Schüssel osztrák kancellár megkönnyebbülésé­nek adott hangot az EU 14 tagállama által Ausztria ellen elrendelt szankciók feloldásával kapcsolatban és kijelen­tette: visszaigazolva látja, hogy kormánya „semmilyen módon nem sértette meg az európai alapelveket, hanem aktívan fellép azok mellett”. Bécs Susanne Riess-Passer alkancellár, az FPÖ elnöke kijelentette: az Eu­rópai Unió közleményében hang­súlyozott éberséget országa is gyakorolni fogja a többi tagállam­mal szemben, „mert ezekben az államokban sok olyan fejlemény akad, amely mindannyiunkat ag­godalommal tölt el”. Schüssel megdöbbenésének adott hangot Joschka Fischer német külügymi­niszter hangvétele miatt, Fischer ugyanis azt mondta: „Ördögöt fo­gok bocsánatot kérni a szankciók miatt”. Ugyanakkor hozzátette: „Az európai értékek szerint cse­lekszünk, függetlenül mindenfaj­ta külső nyomástól. Sőt, mi ma­gunk is őrködünk más európai országok felett, hogy megtartsák ezeket az elveket”. „Magyarország üdvözli az Eu­rópai Unió döntését, amellyel a tagországok feloldották Ausztriá­val szembeni szankcióikat” - mondta Németh Zsolt. A külügyi tárca politikai államtitkára hang­súlyozta: a magyar kormány egyetértett az Európai Unió által felkért „bölcsek” javaslatában megfogalmazott állásponttal, hi­szen Budapest már az elmúlt hó­napok során azt a politikát követ­te, amely a mostani lépéshez ve­zetett. Hozzáfűzte azonban, hogy Magyarország aggodalommal fi­gyelte és figyeli az osztrák Sza­badság Párt politikáját, megnyil­vánulásait. Izrael élesen elítélte a 14 EU- tagállam döntését. Ehad Barak kormányfő úgy véli: mindaddig érdemes lett volna az intézkedé­seket érvényben tartani, míg az osztrák kormánynak tagja „az új­fasiszta irányultságú Osztrák Szabadságpárt”. A francia sajtó tőle szokatlan egyöntetűséggel megalázó ku­darcként könyveli el a francia EU- elnökség által kezdeményezett szankciók feloldását, és végig­gondolatlannak minősíti a leghe­vesebben Párizs által szorgalma­zott intézkedéseket. A lapok egyetlen mentséget találnak: az osztrák ügy lezárultával megszű­nik az Európai Unió keleti bővíté­sének megtorpedózását kilátásba helyező bécsi fenyegetés ve­szélye. Kadhafi és a túszszabadítás A német külügyminiszter tegnap személyesen mondott köszönetét a líbiai kormánynak a Fülöp-szigeteken hónapokon át fogságban tartott túszok kiszabadításában játszott közvetítő szerepéért. Tripoli Moamer el-Kadhafi évtizedeken át nem volt a Nyugat kedvence: amióta 1969 szeptemberében ha­talomra jutott, most először járt ilyen magas rangú német tisztség- viselő a líbiai fővárosban. A líbiai vezető, akit jó kapcsolatok fűznek a Fülöp-szigeteki muzulmán fegy­veresekhez, hírek szerint nem­csak közvetítőket küldött, hanem pénzt is: fejenként egymillió dol­lárt a nyugati túszokért. Hogy a számlát Kadhafi benyújtotta vagy be fogja-e nyújtani a német kor­mánynak, arról mindenki tapinta­tosan hallgat. Fischer szerdán föl­kereste Szeif el-Iszlámot, a diktá­tor legidősebb fiát, aki oroszlán- részt vállalt a közvetítésben. A most kiszabadult négy túszt - egy göttingai családot - 17 másik társukkal együtt április végén hur­colták el muzulmán lázadók, s tar­tották fogva Jolo szigetén. Mostan­ra e csoport minden tagja vissza­nyerte szabadságát, egy helybeli szállodai alkalmazott kivételével. Kadhafinak időről időre sikerül valamivel meglepnie a világot. Ta­valy bemutatták saját tervezésű sportkocsiját; igaz, a sorozatgyár­tásról egyelőre nincs szó. Meghir­dette az „Afrikai Unió” fényes jö­vőjét is, ám ez szintén a vízió szintjén maradt. A közreműködé­sével végrehajtott mostani túsz­Az egyik volt túsz az édesanyjával menekítés viszont jóval nagyobb visszhangot váltott ki. A részletek ugyan nem ismeretesek, tény vi­szont, hogy a líbiai vezető 28 éves fia, aki a „Kadhafi nemzetközi jó­tékonysági alapítvány” irányítója, finanszírozta a Fülöp-szigeti ter­roristák mecsetépítését, és hozzá­járult „szociális helyzetük” javítá­sához. A helyi politikusok szerint a túszejtők valójában jól fölszerel­ték magukat a sokmilliós váltság­díjakból. Kadhafinak kapóra jött a túsz­dráma. Mindenképpen oldani akarta elszigeteltségét, hiszen a világ úgy könyvelte el, hogy része volt számos nyugat-európai me­rényletben, a többi között a Lockerbie-nél történt repülőgép­robbantásban, egy francia gép megsemmisülésében Csád felett. Ezúttal viszont azt bizonyította, hogy kapcsolatait képes jó ügy ér­dekében is fölhasználni, amit nyilván honorálnak majd az öreg földrész országai. Joschka Fischer köszönetét mondott Kadhafi fiának fotók: europress/epa Nyugat-Európa, elsősorban Olaszország és Franciaország nem közömbös a hozzájuk leg­közelebb eső olajállam iránt. A normalizálódás már meg is in­dult, s - Védrine francia külügy­minisztert idézve - ez független a túszoktól. Az Egyesült Államok azonban jelezte: egyelőre nem oldja fel az 1981-ben elrendelt szankciókat, s bírálta, hogy a tú­szokért anyagi ellenszolgáltatást nyújtottak. RÉTI ERVIN í í * ■é

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents