Tolnai Népújság, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-02 / 206. szám
I 2000. Szeptember 2., Szombat HAZAI TÜKÖR Tolnai Népújság - 5. oldal Pénzről tárgyalt a kabinet 2002-ben 50 ezer forintos minimálbér Budapest Az elkövetkező két év költségvetésének terveit tegnap rendkívüli ülésen tárgyalta a kormány. Ezt megelőzően Orbán Viktor miniszter- elnök valamennyi tárca vezetőjével külön-külön tárgyalt minisztériumuk költségvetési igényeiről. Az utolsó egyeztetés előtt any- nyit bizonyosan lehetett tudni, hogy mindhárom koalíciós párt vezetői egyetértettek a kétéves költségvetés elkészítésének terveivel. Ezt Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára is hangsúlyozta a Fidesz- frakció e heti ülése után, hozzátéve, hogy az egyetértést jelzi a bevételeket meghatározó adótörvény-tervezet korábbi egységes elfogadása is. Az elmúlt napokban megjelent sajtóértesülésekkel ellentétben a kormány 2002-ben sem tervezett 60 ezer forintos minimálbért, ahhoz viszont ragaszkodik, hogy jövőre 40 ezerre, utána pedig 50 ezerre emelkedjen a legalacsonyabb kifizethető bér. A Pénzügyminisztérium még a kormányülés előtt közleményben hangsúlyozta, hogy a családok adókedvezményének jövő évre tervezett növelése 2002- ben is érvényben marad, nem igaz tehát, hogy két év múlva romlanak a gyermeknevelés feltételei. Járni Zsigtpond pénzügyminiszter többször is kiemelte az elmúlt napokban, hogy a kétéves költségvetésben fontos szerepet kap a családok helyzetének javítása, a gazdaság fejlesztése, az agrárágazat és az uniós csatlakozás. Az elképzelések szerint az agrártárca több mint százmilliárdos többletet kap jövőre az idei költségvetéshez képest. Sikeresen lobbizott a jelek szerint az oktatási tárca vezetője is, a Gazdasági Minisztérium költségvetése pedig akár megkétszereződhet. Valamennyi kormánypárti politikus úgy nyilatkozott, hogy a magyar gazdaság fejlettsége már lehetővé tenne akár hároméves költségvetési tervezést is, de nem lenne elegáns dolog a parlamenti cikluson átnyúló tervet benyújtani az Országgyűlésnek. Marad a nyugdíjkorhatár Jövőre még változatlan a kiszámítás módja Budapest Ha 2001 januárjától nem is, de két-három éven belül gyökeres változtatásokra lehet számítani az állami nyugdíjrendszerben. A szakemberek szerint a szolidáris elemekkel szemben a biztosítási elv erősödne. így a hosszabb szolgálati idő és a magasabb járulékfizetés a jövőben ezzel arányosan növekvő nyugdíjat garantálna. A jelenleg zajló tárgyalások végeredményét még senki sem tudja megjósolni, így nem tudni, hogy lesznek-e változások jövő januártól. A Pénzügyminisztérium illetékesei szerint azonban annyi teljesen biztos, hogy a nyugdíjkorhatár leszállítását nem tervezi a kormány. Még akkor sem, ha ezt a koalícióhoz tartozó képviselők egy része is szorgalmazza. Lapunk információi szerint a pénzügyi és az igazságügyi tárca egyaránt elvetette a szociális minisztérium előterjesztését, amely szerint már 2001-től életbe lépett volna az úgynevezett lineáris, vagyis a befizetésekkel arányosan növekvő nyugdíjakat biztosító számítási mód. A változásokra legkorábban 2003. január 1-jétől látnak lehetőséget. A legtöbb szakember szerint legalább eny- nyi idő szükséges az átállásra, ráadásul egyértelművé vált, hogy az új rendszer bevezetésével az alacsony, 20-25 évi szolgálati idővel rendelkezők kifejezetten rosszul járnának. Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője lapunknak ugyanakkor elmondta, hogy a mai rendszerben nem „kifizetődő” sokáig és sokat fizetni. Valamivel magasabb lesz ugyan a nyugdíja, de nem lesz soha nagyságrendekkel több, mint annak, aki 20-25 évig csak minimálbér után fizetett járulékot. Ilyen feltételek mellett nehéz elvárni az emberektől, hogy derék járulékfizetők legyenek. A változtatásokkal foglalkozó parlamenti bizottsági ülések eddigi tanulsága: a biztosítási elv előtérbe helyezését csak a szociális védőháló megerősítésével egyidejűleg tartják elfogadhatónak a képviselők. A szakemberek szerint a nyugdíjkorhatár leszállításának nyilvánosságra került ötlete nem kellően megalapozott felvetés. Magyarországon a tényleges nyugdíjba vonulás átlagos ideje amúgy is jóval alacsonyabb a törvényben előírtaknál. A rokkantságtól a korkedvezményes lehetőségen át a munkanélküliségig számos oka van annak, hogy az emberek idő előtt nyugdíjba mennek. NÉMETH ZSUZSA A kormány és a püspöki kar továbblép Fél évszázados a magyar állam és az egyház megállapodása Ötven évvel ezelőtt, 1950 augusztusának végén rendezte viszonyát az állam és a katolikus egyház. Ezen évforduló apropóján kérdeztük a jelenlegi viszonyokról Balogh Zoltánt, a miniszter- elnök személyes főtanácsadóját és Veres András püspököt, a Magyar Katolikus Püspöki Kongresszus titkárát. Budapest A Miniszterelnöki Hivatalban dolgozó főtanácsadótól először a jelenlegi kormány 1998-ban elhatározott egyházügyi elképzeléseiről érdeklődtünk. Válaszában Balogh Zoltán azt hangsúlyozta, hogy az Orbán- kabinet elsődleges célja volt a teljesen megrekedt egyházi ingatlanügy rendezése.- Úgy látjuk, hogy ezt a feladatot sikeresen megoldottuk - mondja a főtanácsos. - A témában létrejött kormányrendelet értelmében a természetben igényelt egyházi ingatlanok 2011-re visszakerülnek jogos tulajdonosaikhoz. Azon épületek után, amelyekről lemondtak, kárpótlást, illetve járadékot fizetünk. A rendezés befejezésére a 2011-es dátumot még a Hom-kormány tűzte ki, a megvalósítás jelentős része azonban ránk vár. Kormányunk járadéki megállapodásokat kötött a kisebb egyházakkal is, így már nekik is jár a vissza nem igényelt ingatlanok értékéből kiszámított évente folyósított kamatösszeg.- Feladatunk az is, hogy az előző kormány és a Vatikán között létrejött szerződés „félígéreteit” tisztázzuk. A szerződés kimondja, hogy az egyház közszolgálati tevékenysége után ugyanúgy jár a támogatás, mintha állami intézményről lenne szó. Ennek a létező jognak azonban még nincsen gyakorlata. Mi azon fáradozunk, hogy legyen.- Milyen feladatokat támogat kiemelten a kormány1- Fontosnak tartjuk a katonák számára létrehozott tábori püspökségi hálózat fejlesztését, valamint a fogvatartottak lelki lünk az iskolai hitoktatás szervezése terén is, bár az órarendbe épített hitoktatás ügye még nem halad mindenütt kitaposott úton. A kormánnyal folytatott egyeztetések eredményeként már jogszabályok vannak arra, hogy az egyházi oktatási és szociális intézmények az állam, illetve az önkormányzatok által fenntartottakkal azonos mértékű támogatásban részesüljenek. Ezek alapítása, vagy átvétele állampolgári igények alapján történik. Ez azt jelenti, hogy nem kell külön megállapodás a helyi ön- kormányzatokkal, mert a költségvetés az egyház igénylése alapján átveszi a finanszírozást. További finomítások szükségesek a kormány és az egyház együttműködésében - folytatja Veres András a kapcsolat értékelését. - Például az elmúlt két évben sem sikerült még a Vatikáni Megállapodást végrehajtani. Továbbá kívánatos lenne, ha a parlament minden törvénytervezetből küldene az egyháznak is véleményezésre, hiszen ezt megteszik a legkülönbözőbb társadalmi szervezetek esetében is. A témában már folynak egyeztetések amelyek reményeink szerint eredményesek lesznek, mivel nem kérünk kiváltságokat, csak egyenlő jogokat.- Mennyi pénzt kap a központi költség- vetésből a katolikus egyház?- Egyrészt kapja az átvállalt közfeladatok alapján az oktatási és szociális szférák állami támogatását. Továbbá részesül a magánszemélyek által felajánlott 1%-os adóösszegből, illetve annak jogszabályokból adódó kiegészítéséből. A vissza nem igényelt ingatlanok után is járadék illeti.- Milyen feladatokat vállal ma magára az egyház?- Az egyház elsődleges célja nem evilági, hanem igyekszik továbbadni a hitet és ápolni azt. Az evangéliumi szeretet szellemében pedig szükségszerűen fölvállal társadalmi feladatokat, amelyek megmutatkozhatnak oktatásban, szociális és egészségügyi feladatok ellátásában, az elesettek felkarolásában. - ré TISZTELETBELI DOKTOR. Mádl Ferencet az Eötvös Loránd Tudományegyetem tiszteletbeli doktorává avatták. Az intézmény 366. tanévnyitó ünnepségén Mezey Barna dékán méltatta az Állam- és Jogtudo- mányi Karon csaknem három évtizede tanító akadémikus munkásságát. _______fotó: europress/diósi imre S ZDSZ-ADÓREFORM. Az SZDSZ adóreform-koncepciója értelmében 2003-2005 között egykulcsos, 20 százalékos személyi jövedelemadó rendszer kerülne bevezetésre - közölte Magyar Bálint pártelnök pénteken. A Békési László volt pénzügyminiszter vezette munka- csoport által készített programról szólva elmondta: az SZDSZ - a hosszú távú megtakarítások és beruházások ösztönzése kivételével - megszüntetné a jelenlegi adókedvezményeket. MEGHALT KOVÁCS PÁL. Hosszan tartó betegség után, pénteken reggel elhunyt Kovács Pál volt szocialista országgyűlési képviselő, népjóléti miniszter, Dunaújváros korábbi polgármestere - közölte tegnap Kálmán András MSZP-s parlamenti képviselő, dunaújvárosi polgármester. Kovács Pált a városi önkormányzat saját ha- lottjának tekinti. ___________■ g ondozását. Az egyházzal közösen terveztük, hogy az érdeklődést mutató kórházakban is lehetőséget teremtünk a vallás gyakorlására.- Van-e olyan pont, ahol nem zavartalan az együttműködés az állam és az egyház között?- Úgy vélem nincs ilyen pont. Minden emberi kapcsolatban - így a kormány és az egyház esetében is - vannak apróbb zökkenők, ám ezek a sorozatos egyeztetések során elsimulnak, s kompromisszumos megoldások születnek. Teljesen természetes, hogy egyes kérdésekben eltérő álláspontot képviselünk. Ennek ellenére hatékonyan tudunk együtt dolgozni. * Veres András püspök is jelentős előrelépésekről beszél, amikor az egyház és a kormány viszonyát értékeli.- Nagy előrelépésnek tartom, hogy az új kormány visszaállította a hitoktatás finanszírozását, amely számunkra azt az üzenetet hordozza, hogy a jelenlegi kabinet szükségesnek tartja az Antall-kormány által is fontosnak nevezett vallásos nevelést. Ezzel nálunk is érvénybe lépett egy olyan gyakorlat, amely minden demokráciában természetes. Előrelépést tapasztaAz első főügyész emlékére 175 éve született Kozma Sándor Budapest Születésének 175. évfordulóján tegnap Budapesten a Nádor utcában felavatták a magyar ügyészség megszervezőjének emléktábláját. Az ünnepségen részt vett dr. Polt Péter legfőbb ügyész. Avatóbeszédében dr. Nagy Károly, a Kozma-emlékbizottság elnöke emlékeztetett: a Somogy megyei Kőröshegyen született Kozma Sándor együtt tanult Petőfivel és Jókaival, a szabadságharcban nemzetőr főhadnagyi rangig vitte. Miután sikerült megúsznia a büntető besoro- zást, a szegények ügyvédje lett, 1872-től pedig a királyi ügyészség megszervezője és 25 évig főügyésze volt. A testület rendkívüli tekintélyt vívott ki magának, Kozma sikerrel küzdött az indokolatlan és hosszú idejű vizsgálati fogság ellen, illetve a rabok emberséges bánásmódjáért. Leghíresebb tettei a tisza- eszlári vérváddal kapcsolatosak. Kozma képtelennek tartotta a gyanút, hogy a zsidók egy részének keresztény szűzlány porított vérére van szüksége a húsvéti pászkához. Az ügyészi felmentési indítványt a bíróság és végül a Kúria is helybenhagyta. Nagy Károly megemlítette visszaemlékezésében, hogy Kozma Sándor szerette a humort, s aligha véletlen, hogy tíz gyermeke közül az egyik a Borsszem Jankó című lap főmunkatársa volt. Az a ház egyébként, ahol haláláig lakott, Liszt Ferencnek is otthont nyújtott. Kortársak elbeszélése szerint az első pesti királyi főügyész gyakran hallgatta nyitott ablakok mellett Liszt zongorajátékát ___________________KR I ngyen étkezés rászorulóknak Budapest Szigorították a gyermek- étkeztetést ellátó konyhák működési feltételeit.- A három-, vagy többgyermekes családoknak a teljes napközis étkezési térítési díj (3500-4000 Ft) felét kell csak tófizetni, akinek pedig fogyatékos, vagy tartósan beteg a gyermeke, 30 százalékos kedvezményben részesül - közölte Lakner Zoltán, a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára. - Arról, hogy a rászorulók közül tó étkezhet ingyen, a helyi önkormányzat dönt. A kérelmekhez szükséges formanyomtatványhoz az ügyfél- szolgálati irodákban juthatnak hozzá a szülők. Az önkormányzat a beadást követő hónap elsejétől állapítja meg az étkezési térítési díjkedvezményt. IKIENZÁSOK ARÁNYA Óvodások 96 % Általános iskolások 67,5 % Középiskolások 20 %- Gyakran előfordul, hogy kifogások merülnek fel a menzával kapcsolatban.- Valóban akadnak gondok a gyermekétkeztetési cégekkel, holott ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk, mint bármely más főzőkonyhára - nyilatkozta dr. Szabó Enikő, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) fővárosi intézete élelmezés-egészségügyi osztályának vezetője. - Az élelmezésvezetőknek vizsgát kell tenniük, egy viszonylag új rendelet szerint pedig kötelező 2001. január 1-jéig korrigálni az esetleges hibákat. Ha valaki ezt nem teszi meg, bezárják a konyháját, sz. f.
