Tolnai Népújság, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-02 / 206. szám
I 2000. Szeptember 2., Szombat MEGYEI TÜKÖR Tolnai Népújság - 3. oldal Mondom A Magamét LENGYEL JÁNOS Tejben az igazság Az egyik szemem sír, a másik meg nevet. A nevetősebb sem tudja mire vélni a dolgot. Úgy érzi, hogy szemfényvesztés áldozata. Folyvást látjuk (hála a képi megjelenítésnek: tejet öntöző asszony a községháza előtt) és halljuk (úton-útfélen): túltermelés gyötri a tejpiacot, most meg azt mondják: emelni kell a tej árát. Évtizedeken át azt hittem: amiből sok van, az olcsóbb lesz, mert valahogy meg kell szabadulni tőle. Most azt tapasztaljuk: minél több, annál drágább az élet, erő, egészség. Az egészséges táplálkozás szempontjait már nem is említem, csupán azt, hogy 5-6 százalékkal emelik a tej árát a feldolgozók. A szakértők azzal indokolják tettüket, hogy ezzel az áremeléssel tulajdonképpen csak a januári árpozícióit nyerné vissza a tejipar, mert az év eleji növelés után az árak úgymond visszarendeződtek. Nagy igazság, hogy a teheneket politikai nézőponttól függetlenül fejni kell. Az oly sokat megért ágazat gondja szinte mindennapos. A hozzáértők szerint most az az árnövelési kényszer oka, hogy az FVM forráshiány miatt várhatóan nem adja meg az ágazatnak beígért 600 millió forintos exporttámogatást. Jobb híján a pénzt a piac szereplői kénytelenek kigazdálkodni - áremeléssel. De ez csak az első menet: a termelők szerint januárban mintegy 15 százalékos újabb felvásárlási áremelés prognosztizálható, hogy ne a parlament elé öntsék a tejet. Most azonnal elkerülendő a jövedelmezőség jelentős romlását, literenként 3 forinttal kellene emelni a 65 forintos felvásárlási árat, hogy a boltban félliternyi benzin árát üssenek be érte a pénztárgépbe. Januártól pedig jöhet az az újabb literenkénti 10 forint. Hogy ezután mennyit fizetünk a boltban, s mennyivel fogy majd kevesebb az éltető dedűből, s ki finanszírozza az újabb iskolatej akciót, ki, hova borítja a felesleges tejet, annak megjóslására nem vállalkozhatunk. Iskolán kívüli elfoglaltságok Mibe kerül a szakkör, a különtanár? A szülők a lehető legjobbat és legtöbbet szeretnék nyújtani gyermeküknek, sokszor erejükön felül is. Bár az iskola még épp csak elkezdődött, már most számba kell venni, milyen és mennyi iskolán kívüli elfoglaltságot bír el gyerek és a család. Régebben az iskolákban számos szakkör működött, ezek száma drasztikusan lecsökkent, mert az intézmények nem tudják biztosítani a hozzá szükséges anyagi forrásokat. Az érdeklődő gyerekek számára bőven akad elfoglaltság, az óvodás kortól kezdve, s a családok többségében nem csak az jelent gondot, hogy ki kísérje el a csemetét a programokra, hanem az is, hogy miből fedezzék annak költségeit, főként ha egyszerre több iskoláskorú gyereket nevelnek. Az általános iskola utolsó két esztendejében és a középiskolában felértékelődnek az osztályzatok, hiszen a bizonyítványtól a felvételi sikere függhet. Az igazán jó eredmény eléréséhez nem mindig elegendő a gyerek szorgalma, elkel a segítség, mégpedig a különóra. A korrepetálások általában a gyengébb tanulóknak szólnak, nem annak a gyereknek, aki mondjuk négyes helyett ötös osztályzatot szeretne. A gyengébb tanulók között is vannak olyanok, akinek nem elég az iskolai segítség, jobban haladnak, ha egyénileg foglalkoznak velük. A különtanár, a különóra szintén nem olcsó mulatság, csakúgy, mint a külön nyelvtanár. Néhány tanári- és tanfolyami díj (az adatokat szülőktől, illetve szakköröket szervező intézményektől kaptuk):- különtanár: óránként 500- 1500 forint- szakkörök (balett, aerobic, stb.) egy tanévre: 2-8 ezer forint- nyelvtanfolyam (60 órás): 22 ezer forint. Előfordulhat tehát, hogy egy- egy gyerek iskolán kívüli elfoglaltsága, vagy egyéni taníttatása elérheti, vagy akár meghaladhatja a 10 ezer forint is havonta, ha tanévre szóló átlagot számítunk. Az egyelőre megoldhatatlan problémát az okozza, hogy sok családban nem tudják vállalni ezeket a plusz költségeket egy, vagy több iskolás gyermek esetében sem. Millenniumi megyenap Orbán Viktor: a szabad, gyarapodó, művelt nemzet ígérete (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően a megye kitüntető díjait vehették át az arra érdemesek. Babits Mihály díjban Czakó Gábor író, Beszédes József díjban dr. Kelemen Endre nyugalmazott sebész főorvos, Bezerédj István díjban Szemerei László református esperes, Sipos Márton díjban Barina József és Barináné Ritt Gabriella kajak-kenu edzők részesültek, a Tolna megyéért kitüntetést pedig Renkecz József nyugalmazott iskolaigazgató vehette át. Idén Tolna Megye Kiváló Köztisztviselője Rogács Judit gazdasági irodavezető és dr. Szügyiné Karazsi Magdolna szociálpolitikai főtanácsos lett. A Tolna Megye Kiváló Közalkalmazottja címet Kut- nyánszkyné Szép Ilona főnővér, Oszbach Mária gyermekotthon vezető, Pallos Mária gyógypedagógus és dr. Tillmann József háziorvos mondhatja magáénak. A Tolna Megyei Németségért Nívódíjat Rónai Józsefné Kiszler Terézia és Szen- drei Mihály vehette át dr. Józan- Jilling Mihálytól, a Tolna Megyei Német Kisebbségi Önkormányzatok Szövetsége elnökétől. A honvédelmi miniszter a védelmi felkészítésben végzett kiemelkedő tevékenységéért Ignácz Imrének, Murga polgármesterének a Honvédelemért kitüntető cím III. osztályát adományozta. Megyei közgyűlési elnöki elismerésben részesült a két német partnermegye, Main-Tauber Kreis és Bautzen Kreis elnöke, Georg Denzer, valamint Horst Gallert. Ugyancsak ezt a kitüntetést kapta a megyeszékhely egykori, 1972-es aranycsapata, melynek tagjai abban az évben megnyerték az NB Il-es labdarúgó bajnokságot. A tiszai árvíz károsultjainak megsejtésére összegyűjtött 1 millió 540 ezer forintot Koltai Tamás Mártély község önkormányzatának adományozta, a pénzösszeget Balogh Jánosné polgármester vette át. A tavalyi kezdeményezés folytatásaként ez alkalommal harminc- három Tolna megyei település helyezte el címereit a megyeháza nagytermének bejárata fölött, a címerfalon. Ugyancsak a nagyterem előtt történt meg a régi megyeháza világát bemutató kiállítás megnyitása, a tárlatot Kroó Norbert, az MTA főtitkára ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A nap további részében tudományos konferencia, könyv-bemutató, gyermekrajz kiállítás és Kultúrával a Nyugat kapujában címmel gálaműsor, este pedig tűzijáték várta Szekszárdon az érdeklődőket. Kakasdon 15.30 órakor kezdődött az az ünnep, melynek keretében Mayer Mihály megyéspüspök megáldotta és felszentelte a Tolna megyei népek, nemzetiségek együttélését szimbolizáló szobor- kompozíciót, Dechandt Antal szobrászművész alkotását. Dávid Ibolya igazságügyi miniszter millenniumi zászlót adományozott a településnek, majd Németh Zsolt, a külügyminisztérium politikai államtitkára köszöntötte a megjelenteket. Murgán 17.30 órakor Krähling Dániel evangélikus esperes áldotta meg a millenniumi megyenap tiszteletére helyreállított evangélikus templomot, dr. Balogh Mária történész pedig a Murga története című helytörténeti kiadványt ismertette.-SZÁMayer Mihály szentelte meg a kakasdi szobrot fotó. ok A Dél-Dunántúl kistérségei (3.) A kistérségek támogatása A statisztikai kistérségek rendszere lefedi az egész ország területét. Egy-egy kistérség olyan földrajzilag is összefüggő települések együttese, amely a települések közötti valós munka- és lakóhelyi, közlekedési, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi és egyéb kapcsolatokon alapul. A KSH 1994 óta alkalmazza a rendszert, 1996 óta pedig ezekkel a térségekkel operál a területfejlesztési törvény. A Dél-Dunántúlon 22, Tolna megyében öt ilyen körzet van, az utóbbiak: a bonyhádi, a dombóvári, a paksi, a szekszárdi és a tamási. Dél-Dunántúl Az elmaradt térségek támogatására központilag külön forrás áll rendelkezésre. Ezeket a pénzeket a régiókban a terület- fejlesztési tanácsok osztják el. Egy 1998-as kormányrendelet alapján támogatás illeti meg a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, tartós munkanélküliséggel sújtott területeket. Forráshoz juthatnak az ipari szerkezetátalakítás térségei és a mezőgazdasági és vidékfejlesztési térségek. A régió 22 kistérsége közül 15 tartozott valamilyen szempontból a támogatandók közé. A pécsi, kaposvári és szekszárdi térségeken kívül a fonyódi, siófoki, paksi és bonyhádi kistérség nem került ebbe a csoportba. Az országos képhez hasonlóan a legtöbb településcsoport a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradottak közé került. A régió településeinek 62 százaléka tartozik az alanyi jogon támogatottak körébe, s itt él a Dél-Du- nántúl népességének egynegyede. Mezőgazdasági és vidékfejlesztési térségként szerepel a régió térségeinek fele. A régióból a komlói kistérség került az ipari szerkezetátalakítás térségei közé. Az EU csatlakozást célzó SAPARD programra - a statisztikai körzetek határait átlépve - harminchárom kistérségi társulás szerveződött. HANGYÁL JÁNOS ADATOK A KI KISTÉRSÉGEK, RÉGIÓK EDVEZMI Települések száma ÉNYEZETT TELEPÜLÉSEKRŐL Kedvezményezett települések száma lakónépessége lakónépessége az ossz. népesség %-ában Bonyhádi 21 9 3901 12,9 Dombóvári 16 9 6787 19,5 Paksi 14 5 7448 15,3 Szekszárdi 26 13 39 027 43,9 Tamási 31 30 33 248 77,8 Tolna megye összesen 108 66 90 411 36,9 Dél-Dunántúl összesen 653 405 245 069 25,0 forrás: KSH Hírek A TÉRSÉGI programról. Dombóvár és a városkörnyéki települések önkormányzati társulásának irodájában a térség agrár- struktúra- és vidékfejlesztési programjáról hétfőn Hőnyi Páltól, valamint Cserveni Gábortól, kedden és szerdán Somogyvári Tündétől, csütörtökön és pénteken pedig Halpert Dánieltől érdeklődhetnek az annak megvalósításában szerepet vállalni szándékozó intézmények, cégek és civil szervezetek képviselői. REGIONÁLIS információs napot szervezett Kaposváron a Gyergyai Kollégiumban az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont Dél-Dunántúli Területi Irodája. A hatvan résztvevő a halmozottan hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok beilleszkedését támogató Phare-programról, s a pályázatok elkészítéséről hallgatott előadásokat. SZÜRETELŐ a borbarátoknál. A szüreti előkészületekről lesz szó a bonyhádi Borbarát Körben szeptember 4-én. Az összejövetel este 6-kor kezdődik az Arany Oroszlán Szállodában. TESTÜLETI ÜLÉS. A Dombó vári Német Kisebbségi Önkormányzat tagjai hétfőn 13 órától ülést tartanak a városi zeneiskolában, ahol a nemzetiségi oktatásról, az őszi-téli programokról és a közösségi ház felújítására elnyert pályázati pénzek fel- használásáról tárgyalnak. FOGADÓÓRA. Dombóvár polgármestere, Tóth Attila hétfő délután kettőtől tartja havi fogadóóráját a városházán. FOGAD a POFOSZ. Fogadó órát tart a POFOSZ helyi szervezete Bonyhádon, a művelődési központban szeptember 4-én reggel 9-től délután 2 óráig. A HORGÁSZ balszerencséje. Szekszárd mellett a Sió parton egy horgász Simson segédmotoros • kerékpárját ellopták, amíg kapásra várt a parton. HELYESBÍTÉS. Lapunk tegna- pi számában közöltekkel ellen- ' tétben vasárnap nem Kocsolán, hanem Szakoson választanak új polgármestert a község lakói. TÁRSTALANOK találkozója. A Tolna Megyei Társtalanok Baráti Egyesülete szeptember 2-án, szombaton 20 órai kezdettel férfi nappal egybekötött estet rendez Szekszárdon, az I. Béla Gimnázium B épületében. A zenéről az Ury Boys együttes gondoskodik. LEÜTÖTTEK egy férfit. Dombóváron az utcán lakása előtt ütöttek le egy férfit és elvették 1.500.- forintját. Megkérdeztük olvasóinkat Mit szólnak a tejtermékek árának emeléséhez? Már megszoktuk, hogy nem múlik el hét áremelések nélkül. Főleg ha alapvető élelmiszerek vagy nélkülözhetetlen szolgáltatások árát emelik, az ember számolni kezd: mi az, amit nem feltétlenül kell megvennie. Most a tej és a tejtermékek árát emelik. Mit szólnak ehhez olvasóink? Pécs Gáspárné- A tej és tejtermékek árának emelkedése bennünket jelentősen és érzékenyen érint. Igaz, hogy nincs kisgyerek a családban, de szeretjük a sajtot, tejfölt, joghurtot. Eddig is elég drágák voltak ezek a termékek, úgy hogy meggondoltam, hogy miből mennyit veszek. Ha ismét emelik az árakat, ezután még kevesebbet fogok vásárolni. Annak idején mi négyen voltunk testvérek, egy liter tejet négyen ittunk. Lassan ismét ide jutunk. Koller Józsefné- Egyedül élek, kevés a nyugdíjam, ezért mindig azt veszek, ami olcsó. Tejet nagyon ritkán vásárolok, sajtot meg egyáltalán nem veszek, mert drága. Azt főzök, ami van a háznál, amit a kertben megtermelek. Badics Tibor- A mi családunkat nem érinti a tejáremelés, mert nem vásárolunk tejtermékeket. A feleségem ugyanis tejérzékeny, amit sajnos a kisfiúnk is örökölt, ezért a pici csak tápszert fogyaszthat. Én szerettem a tejet, de mostanában nem iszom, legfeljebb néha joghurtot veszek, ami így is drága. Kőfalvi Dóra Nem lep meg, hogy emelik a tejtermékek árát, mert minden termék ára állandóan emelkedik. Egyébként épp elég baj, hogy éppen a tej ára emelkedik, mert egyre kevésbé fognak egészségesen étkezni az emberek. F. KOVÁTS Legyenek roma rendőrök is Csökkenteni szeretnék az előítéleteket Roma önkormányzati képviselők, valamint a megye rendőri vezetőinek jelenlétében ünnepélyes keretek között írt alá együttműködési megállapodást tegnap Domboriban a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, Bátorfi György r. ezredes, valamint Kalányos István, a Tolna Megyei Roma Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Fadd-Dombori A dokumentum rögzíti azokat a feladatokat, amelyeket az önkormányzatok, valamint a rendőrség vállal, hogy elősegítsék a rendőrség és a cigányság közötti kölcsönös előítéletek csökkentését és lehetőséget biztosítsanak a konfliktusok kezelésére. A megállapodás alapján a főkapitányság többek között munkacsoportot állít fel az idevágó kérdések kezelésére, a személyi állomány részére tartandó továbbképzések anyagába beillesztik azokat a kulturális, szociális, társadalomtörténeti ismereteket, amelyek elősegíthetik a két fél közötti kommunikációt. A rendőrség segítséget nyújt a roma származásúaknak a rendőrré váláshoz. Ösztönzik és elősegítik azoknak a rendőrség által készített bűnmegelőzési programoknak és anyagoknak a terjesztését, megismerését a romák között, amelyek a romák részére nyújthatnak hasznos ismereteket az elkövetővé, áldozattá válás elkerülésére. A megállapodásban rögzítettek teljesítését a felek félévenként értékelik. 1 4