Tolnai Népújság, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-29 / 202. szám
2000. Augusztus 29., Kedd K E R T B A R ÁTOKNAK Tolnai Népújság - 7. oldal Kövek, sziklák színes lakói Szép növények nélkül a legszebb ház is szürke, a kert sivár marad A balkáni harangvirág magjait elszórva könnyen szaporodik sziklahasadék-lakó növényeknek nevezzük. Az előbbiek pompás, színes virágaikkal gyönyörködtetnek, szinte életre keltik a köveket. Közülük jó néhány magashegységi növény, ezek kövek társasága nélkül is megélnek a talajban, tehát bátran telepíthenak. A kedves balkáni harangvirág (Campanula poscharskyana) májustól augusztusig hozza - eldő- Lenyűgöző háttér a kertben a virágos kőfai. A képen a pókhálós kövirózsa Az út menti kopár foltokra, a rézsűkre, a kőfal repedéseibe, vagy a sziklakért megüresedett részeire azokat az évelőket kell ültetni, amelyek kevéske helyet foglalnak el, ám annál több örömöt szereznek szemlélőiknek. Az ilyen, látszólag mostoha körülmények közé illő növényeket sziklakerti és A sziklakért legértékesebb növényei közé tartoznak a kőtörőfüvek (Saxifraga Kabschia hibrid) tők a teraszos kialakítású kertek rézsűire is. A sziklakerű növények akkor hatásosak igazán, ha látványos csoportot alakítunk ki belőlük. Ehhez gyakran elegendő a kövesebb, sziklásabb kertrészlet is, nem fontos szabályos sziklakertet építeni számukra. A parányi termetű sziklahasadék-lakó növények ékszerként ragyognak a kőfalak, kőkerítések lyukacsaiban, repedéseiben. Belőlük akár egyetlen növényke is lenyűgöző. A legértékesebb sziklakerti növények közé tartoznak a kőtörőfüvek (Saxifraga). A népes nemzetség legtöbbje magashegységekben honos. Általában kis ter- metűek, gyepesen növekednek, vagy párnát alkotnak. Humuszos-köves talajt igényelnek. Nyáron, rendszeres öntözés mellett jól viselik a hazai klímát. A kertbe is jól illő hibridek közül válogathatunk az évelő kertészetekben. Az Arendsi-hibridek a sziklakért réseibe és a törmelékes teraszokra ültethe- tök. A Kabschia csoport tagjai gyönyörűek a szűk és mély sziklarésekbe tej lepítve. Nedves földlabdával ültessük el őket, és kővel rögzítsük a gyökereket (ez véd a kiszáradás ellen is). A virágok színskálája rendkívül gazdag. Rövid száron, a levélpárna fölött fehér, sárga, rózsaszín, kármin- piros szirmok ragyoglő vagy felálló szárán - a meghatóan szép, finom harangocskáit. Sziklakertbe, kőtörmelékes földbe ültessük. Kőfalról lecsüngve is látványos. Magjait elszórva könnyen szaporodik. A varjúhájfélék (Sedum) megvastagodott levelei vízraktározó szervként működnek, ezért ott is megélnek, ahol más növény erre nem lenne képes. Homokos-kavicsos, kavicsos-vályogos talajt kívánnak. Napos, száraz falakra, kőlapos utak fugáiba és sziklakertbe egyaránt telepíthetők. RendkíA varjúhájfélék között kis és nagy termetűek egyaránt találhatók vül egyszerűen szaporíthatók dugványokkal, amelyek gyorsan meggyökeresednek, majd szőnyegszerűen terjeszkednek. A kövirózsa (Sempervirum) ismertebb fajai a sziklakertek ékességei. Levélrózsáikkal látványosan beborítják a kőfelületeket. Változatosságuk szinte végtelen. Gömb alakú, kicsi rozettákat nevelget a pókhálós kövirózsa (S. arachnoideum). Bíbor rózsaszínű virágai a fehér levélrózsák fölé emelkednek. Lassú növekedésű és igénytelen növényke. Mutatós takarója a kőfalaknak, kisebb köves felületeknek.-szAugusztus a házikertekben A disznóparéj, a parlagfű, a folyondár magja évekig csíraképes marad Ebben az évben a rendkívüli időjárás miatt a kerti termények betakarítása helyett inkább a jövő évi felkészülés időszakává lépett elő az augusztus. A sokszor kényszerűen túl korán felszabadult területeken fordítsunk nagy gondot az igen veszélyes, ilyenkor magot hozó nyári gyomok, mint a parlagfű, disznóparéj, betyárkóró, folyondár-szu- lák irtására, a nyárvégi-Őszeleji talajművelés előtt a területről való letakarítására. A már esetleg magot érlelő gyomnövények bedolgozásával évekig tartó bajt okozhatunk magunknak. Ezeknek a gyomoknak a magvai évekig csíraképesek maradnak a talajban, majd kedvező feltételek közé kerülve - a mélyre leásott magvak újra talajfelszín közelébe kerülve - kihajtanak, és elárasztják a veteményeskertünket. A feltalaj jelentős nedvességhiányára tekintettel törekedjünk olyan talajművelésre, amely a legtöbb őszi-téli csapadék befogadását biztosítja. Ne rotakapáz- zunk, mert a lisztessé tett apró- morzsás szerkezet nem a legszerencsésebb a csapadékvíz befogadására. Hantos szántás, ásás vagy mélykapálás esetén se gereblyézzük teljesen simára a felületet. A jól gyomtalanított és beöntözött vetőbarázdába októberi betakarításra vessük el a téli retket és az áttelelő spenótot. Ültessük szét a szamócát, a sarjadék- és fokhagyma bulbilliket, hogy a tél beálltáig jól meggyökeresedjenek. Akár ásunk, akár mélykapálunk, vékony szeleteket hasítva tegyük, mert tájunkon az idén igen magas mindhárom fejlődési stádiumban a talaj felső rétegében kártékonykodó cserebogárpajor. E módon irthatunk ki legtöbbet belőlük. Különösen figyeljük a földieper ágyásokat és az eseüeg tarackkal fertőzött területeket, mert azok gyökérzete között igen jó életfeltételeket talált magának a cserebogár-csi- masz. Ha komposztot vagy összegyűjtött konyhakerti borsóbab- szárat, vagy egyéb melléktermékeket dolgozunk be a földbe, hasznos a nitrogént is tartalmazó kombinált műtrágyát adagolni, a cellulózbontó baktériumok aktivitásának javítására. Az idei aszályos időjárás ne tévesszen meg senkit. Lejtős kertekben ne hagyjunk fel a lejtővel keresztben való művelésről és a vízfogó utacskák, árkocskák kialakításáról. Nekem jól bevált szüret- és gyümölcs-betakarítás után a következő módszer: közvetlen lombhullás előtt, október végén egy erős gombaölőszeres permetezés a lombbal lehulló, áttelelő kártevők irtására. SZAKÁL LÁSZLÓ A bor és a tanulás A mértékletes alkoholfogyasztás egy amerikai tanulmány szerint növeli az idősebb férfiak tanulási képességét. Az American Journal of Public Health című szakfolyóiratban közölt vizsgálati eredmények arról tanúskodnak, hogy a 60 éven felüli, mértékkel poharaz- gató férfiak jobb eredményekkel oldották meg a tesztfeladatokat, mint szeszesitalt egyáltalán nem fogyasztó kortársaik. A kutatók a figyelmet, az összpontosítást és az emlékezőképességet vizsgálták. Azok szellemi teljesítménye, akik havonta több mint 1,8 liter alkoholt fogyasztottak, hanyatlani kezdett. A feladatlapokat, amelyek eredményei alapján a kutatók levonták végkövetkeztetésüket, 71 és 93 év kor közötti „nebulók” töltötték ki. A tanulmány szerzői mindazonáltal minden idős embert óva intenek a mértéktelen alkoholfogyasztástól. Sztárgyümölcsünk: a kivi A szőlőhöz hasonlóan kell nevelni A kivit a Kelet ősi kultúrnövényének tekinthetjük, őshazája Kína, ahol ma is előfordul vadon, az őserdők szélein, a Jangce folyó völgyében. Mára - Új-Zé- landtól kiindulva - fogyasztása meghódította az egész világot, igazi sztárgyümölccsé vált. Kétlaki, ezért egy- egy növényen vagy csak hím, vagy csak növirágok fejlődnek. Csavarodva kúszó, liánszerű növény, 12 méter magasra is felkúsznak - mint például az ELTE pesti Fü- vészkertjében az üvegház tetejéig -, vagy felületeket képesek betakarni. Szép a nagy, kerekded, szív alakú levele, a levélhónaljakban nyíló virága, amely fehér színű, mutatós a szőrös hajtáscsúcs, és a furcsa, ovális, vagy hegyes, barnás színű, szőrös héjú gyümölcse. Hazai termesztése azonban körülményes, nem ajánlatos a szaporításával kísérletezni, egyszerűbb és biztosabb megvásárolni az oltott, kész egyedeket, megbízható faiskolából. A szőlőhöz hasonlóan neveljük, úgy is metsszük, figyeljünk arra, hogy a két vagy ennél idősebb fás részekből nőtt vesszők a termékenyebbek. Gondosan válasszuk meg a termőhelyét. Ugyanis érzékeny a fagyra, hiszen a szőlőnél előbb fakad, és később fejezi be vegetációját, mégis a téli fagyokra - nyugalmi állapotban - nem érzékenyebb a szőlőnél. A tápanyagban gazdag, humuszos talajokat kedveli, az erősen meszes talajt nem tűri. Jól érzi magát a félárnyékos, enyhébb nap- sütésű, déli, délkeleti fekvésben, főleg ha északról védettsége van! A tűző nyári napsütés és a szárazság gátlólag hat növekedésére, ilyen helyeken télen is könnyebben károsodik a fagytól. Rendszeresen öntözzük! Termése sok értékes tápanyagot tartalmaz, a C-vitamin tartalma tízszerese az almáénak, kalciumtartalma pedig többszöröse a banánénak, íze páratlanul finom. Fogyasztása: legcélszerűbb, ha héjából egyszerűen kikanalazzuk. Szeletelve krémek, torták, pudingok díszítésére kiváló. A bab is tud beszélni? Vészjelzést bocsátanak ki: jön az atka A növények is beszélgetnek: tudják például figyelmeztetni szomszédaikat, ha közeleg egy tehén - bár ez nem sokat segít rajtuk. Ennél nagyobb haszna van a „babbeszédnek”, amikor kiéhezett rovarok vagy atkák közeledésére hívják fel egymás figyelmét, mert olyankor ellenanyagot termelnek magukban. A babok közötti pontosan meghatározott kommunikációról számol be egy német-japán kutató csoport a Nature brit tudományos folyóiratban. Egy bab (Phaseolus lunatus) legkevesebb hat gént aktivizál, amikor atkák támadják meg - írják Wilhelm Boland, a jénai Max- Planck-Intézet kutatója és japán kollégái. Ennek következtében önvédelmi anyagokat állít elő: az atkák számára ízetlenebbé teszi magát egy váladékkal. Emellett riadót fúj: jelzéseket bocsát ki, amelyeket más babok megértenek. Az így figyelmeztetett bab- bajtársak azután hozzálátnak saját védelmük megszervezéséhez. A kutatók holdbabokkal és vörös fonóatkákkal kísérleteztek a babok szóra bírásakor, illetve, hogy megtanuljanak „babul”. A bab akár tisztán mechanikus sérülés esetén is - amilyet például egy tehén patája okoz - jelzéseket bocsát ki, amelyek különböznek rovartámadási-ria- dójától. A szomszédos „kollégák” értik a babnyelv ezen finomságait is, ám alig reagálnak rá, mivel a letaposás ellen nemigen tudnak védekezni - legfeljebb részvétüket nyilváníthatják a megtaposottnak. A kutatók remélik, hogy ez a pontosan körülhatárolt információs rendszer a jövőben felhasználható lesz növényvédelemre - elvégre néma növénynek a gazda se érti a szavát. Óvjuk a gyümölcsfákat! Sebkezelés sóskával, zsurlóval, agyaggal A gyümölcsfákat hihetetlen módon legyengíti a mézgafolyás. Mit tegyünk ellene? - kérdezte az utóbbi napokban több olvasónk is. Eleink rendkívül egyszerű természetes módszert alkalmaztak. A gyógyszer nem más volt, mint a sóska. A mézgafolyásos kéregdarabokat drótkefével alaposan megtisztították. Ezután a sebeket az egészséges részekig zsebkéssel kivágták és azonnal bedörzsölték megzúzott sóskalevéllel. Addig dörzsölték a gyümölcsfán a sebet, amíg a zöld nedv behatolt a farészekbe. Az így kezelt sebek gyorsan gyógyulnak, és egészséges kéreg képződik rajtuk. Ezt a módszert valamennyi csonthéjas gyümölcsfán alkalmazták. A kertek alján felejtett gondozatlan, öreg gyümölcsfák legtöbbjének meghosszabbíthatjuk az életét. Csupán megfelelő faápolást kell végeznünk. Nagyapáink jól ismerték a módját az elaggott gyümölcsfák „megfiatalításának”. A kezeléshez nem használtak mást, mint agyagot. Először a fa kérgét alaposan megtisztították. Óvatosságból nem drótkefét, hanem padlófelmosáshoz használatos súroló kefét használtak. A drótkefe ugyanis számtalan apró sebet ejt, míg a súroló kefével csak a laza kéregdarabokat távolítjuk el. Ezt a gyökérkefének is használt súrolót előzetesen mezei zsurlófűből készített erős teába mártották. A zsurlóteának közismerten nagy a kovasav tartalma, ami jó hatással van a fákra, életerőt kölcsönöz nekik. Miután a törzset letisztították, a nagy sebeket zsebkéssel az egészséges élő részig kivájták. A fagyrepedéseket nem mélyítették, csupán zsurlóteával felitatták. Ezután hagyták, hogy a zsurlófőzet rászáradjon a gyümölcsfa törzsére. Még aznap, naplemente után következett az agyagpakolás. Egy rész simára gyúrt agyaghoz ugyanannyi friss marhatrágyát kevertek. Szükség szerint hozzáöntötték a maradék zsurlófőzetet is, hogy jól kenhető pakolást kapjanak. Ezt az agyagpépet előző este készítették el. Általában a sebeket kenték be vele, de volt, amikor az egész törzset vastagon be kellett mázolni. ____________■
