Tolnai Népújság, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-25 / 199. szám
2. oldal - Tolnai Népújság KÖR KÉP 2000. Augusztus 25., péntek Vaskos dossziék az olajbizottság előtt Pallag László félti informátorait, ezért most sem adott át mindent Fotósok és kamerák tucatjai előtt tíz dossziét megtöltő irathalmazt adott át Pallag László (FKGP) az általa vezetett, olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság két tagjának. Ez azonban még mindig csak a birtokában lévő anyag negyven százaléka. Budapest Egy nappal a parlamenti olajvita után - ahogyan azt a hét elején ígérte - az olajbizottság elnöke a Legfőbb Ügyészség képviselője, valamint közjegyző jelenlétében, a sajtó nyilvánossága előtt adta át a dokumentumokat a bizottság titkárságának. Az eseményen - noha nem hívták meg - jelen volt Kóródi Mária (SZDSZ) és Balogh László (MDF), a bizottság két tagja is. Pallag a várakozásokkal ellentétben azonban most sem adta át a teljes anyagot, csak annyit, amennyi szerinte segítheti a bizottsági vizsgálatot. Azt, hogy most is csak a dokumentumok negyven százalékát kapták meg, természetesen azonnal kifogásolták a kisgazda bizottsági elnök jelenlévő képviselőtársai. Kóródi Mária úgy vélte: minden valószínűség szerint az ügyészségi nyomozást is segítette volna, ha Pallag idejében hozzáférhetővé teszi adatait, és ha vannak ilyen iratok, A bizottsági elnök bemutatja a dobozok tartalmát az bizalmatlanság a legfőbb ügyésszel szemben. Az olajbizottság elnökének elmondása szerint a vaskos dossziékban rengeteg dokumentum olvasható az adóhatóság munkájával, a rendőrséggel és a pénzügyőrséggel illetve olajcégekkel kapcsolatban. Több hang- és videofelvételt is átadott a parlamenti vizsgálóbizottságnak, azt azonban hangsúlyozta, hogy ezek csak másolatok, valamennyi dokumentum eredetijét magánál tartotta. Pallag László neveket és címeket most sem hozott nyilvánosságra, mert - mint FOTÓ: EUROPRESS/DIÓSI IMRE mondta - nem akar veszélybe sodorni senkit. Ismét kijelentette, hogy tapasztalatai szerint a neki segítő emberek az utóbb időben többször kaptak pénzügyi ellenőrzéseket, sőt olyan is volt, aki elveszítette az állását. Szlovákiai szabadegyetem A két ország kapcsolatai az ezredfordulón Madarász A Csallóközt határoló Kis- Duna partján tegnap megnyílt a harmadik Szlovákiai Nyári Szabadegyetem. A háromnapos tanácskozás előadói és résztvevői azt vizsgálják, hol tartanak a szlovák-magyar kapcsolatok az új évezred küszöbén. A bálványosi szabad- egyetem mintájára szerveződött felvidéki fórumon tavaly Orbán Viktor magyar és Mikulás Dzurinda szlovák miniszter- elnök is részt vett, az idén azonban egyéb elfoglaltságaik miatt nem tudtak eleget tenni a meghívásnak. A háromnapos szabadegyetemen a Magyarországon és Szlovákiában folyó külföldi tőkebefektetésekkel kapcsolatos kérdésekről, a régión belüli centrum- pártok együttműködésének lehetőségeiről, a parlamenteknek az EU-csatlakozási folyamatban betöltött szerepéről, a kétoldalú kapcsolatokban a kisebbségi kultúrák küldetéséről, valamint arról hangzanak el előadások, hogy az államközi viszonyban milyen feladatokat töltsenek be az ifjúsági szervezetek. A fórumon a magyarországi és a szlovákiai közélet számos ismert személyisége tart előadást: Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, Kövér László, a Fidesz elnöke, Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter, valamint szlovák partnere, Milan Ftácnik. Kétoldalú megbeszélést folytat a két ország EU-integrá- ciós bizottságának elnöke, Szájer József és Frantisek Sebej. Vizsgálják a Kurszkot Moszkva Az orosz főügyész büntetőeljárást indított a szerencsétlenül járt atom-tengeralattjáró ügyében. Vlagyimir Usztyinov szerint korai megnevezni a cikkelyt, hiszen még nem tudni, miért sülylyedt el a Kurszk, fedélzetén 118 emberrel. Moszkvában nem zárják ki annak lehetőségét, hogy a tengeralattjáró tragédiáját öngyilkos merénylet okozta, mert a fedélzeten három dagesztáni illetőségű személy is tartózkodott, egy haditengerész, egy sorszolgálatot teljesítő matróz és egy polgári személy - a dagesztáni torpedógyár képviselője. Mi lesz több milliárd forint sorsa? Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egyik közelmúltban elvégzett vizsgálata megállapította, hogy tavaly az önkormányzatok képtelenek voltak felhasználni a nekik megítélt címzett és céltámogatásokat. Az összeg majdnem fele megmaradt. Budapest A vizsgálat következményeiről kérdeztük az ÁSZ és a Belügyminisztérium szakembereit.- Az önkormányzatok szóban forgó beruházásai többéves munkát igényelnek, ezért a támogatást is évekre elosztva kapják - mondja Farkas László, az Állami Számvevőszék régióvezető főtanácsosa.- Hogyan kapják meg a támogatás összegét az önkormányzatok?- Az önkormányzatoknak kisebb vagy nagyobb önrészesedést kell vállalniuk. Amikor a beruházás egyik szakaszát befejezték, a Kincstár a benyújtott számla összegének a pályázatban kiírt százalékát átutalja az önkormányzatnak. Az önkormányzatok legtöbbször nem rendelkeznek idejében a feladat megvalósításához szükséges pénzzel. Ennek több oka is lehet. Nagyobb részük jő szándékkal, több helyről is számított pénzforrásokra, amikor a pályázatok benyújtásakor a megfelelő önrészt vállalta. Voltak, akik más kölcsönöket nem kaptak meg, mások ingatlanokat kívántak értékesíteni, de nem valósult meg, megint mások kevesebb adó- és egyéb bevételhez jutottak, mint tervezték. Móré László, a Belügyminisztérium önkormányzati gazdasági főosztályának vezetője kérdésünkre elmondta, hogy eddig a pályázatok benyújtásakor elegendő volt a helyi testület határozatát mellékelni arról, hogy a szóban forgó beruházáshoz a megfelelő önrészt vállalják. - Az ÁSZ-jelen- tés tanulságai alapján 2001-től a testületi határozatokhoz mellékelni kell a hivatalos ígéretet a többi forrásról, hitel esetén a hitelt nyújtó bank hitelfedezeti igazolását. Ha a testület határozatában vállalja, hogy saját erőből fedezi a beruházáshoz szükséges önrészt, akkor természetesen nem kell ígérvényeket mellékelni, de be kell bizonyítani, hogy költségvetésükben a beígért ösz- szeg szerepel, mégpedig úgy, hogy az önkormányzat pénzügyi egyensúlya biztosítva van.- Várható, hogy ezután kevesebben fognak pályázni cél- és címzett támogatásokra?- Meglehet, mindenesetre a szigorítás ösztönözni fogja az ön- kormányzatokat, hogy pénzügyi forrásaikat ne forgácsolják szét, hanem inkább a nagyobb cél el* érésére összpontosítsák. A legszegényebb települések pedig tudják, hogy a területfejlesztésről szóló irányelvek alapján bizonyos elmaradott régiókban a beruházási költségek teljes összegét fedezi a költségvetés. ______koós A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK CÍMZETT ÉS CÉLTÁMOGATÁSA (MILLIÓ FT) Megnevezés 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Vízgazdálkodás 16 207 17 738 19210 22 840 25 346 nincs adat nincs adat Oktatás 4 055 3001 2 940 4777 6193 nincs adat nincs adat Egészségügyi és szociális ellátás 12 537 12495 10911 13410 11900 nincs adat nincs adat Egyéb 211 366 968 1446 1092 nincs adat nincs adat A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatása összesen 33 010 33600 34029 42 473 44 531 48000 53 000 Forrás: BM Önkormányzati Gazdasági Főosztály MAGYARSAG. Közép-Európa és a Kárpát-medence gazdasági kérdései a nemzeti megmaradás kulcskérdéseivé válhatnak - mondta Markó Béla. Az RMDSZ elnöke szerint a szervezet az elmúlt évtizedben „nem tett meg mindent azért, hogy otthon tartsák az erdélyi magyarokat”. MEGBÍZÓLEVÉL. Átadta teg nap megbízólevelét Havel köz- társasági elnöknek Forrai Kristóf, hazánk új prágai nagykövete. A 43 éves diplomata mögött tízéves külügyi tapasztalat áll, Washingtonban, majd a Külügyminisztériumban dolgozott. A KORRUPCIÓ ELLEN. A leg fontosabb feladatok közé sorolta a korrupció visszaszorítását a kecskeméti nyári jogakadémián Dávid Ibolya. Az igazságügy- miniszter bejelentette, hogy ennek érdekében a tárca csomagtervet dolgozott ki, amit ősszel terjesztenek a kormány elé. OKTATÁSI BÍRÁLAT. A meg szokottnál korábbi tanévkezdés felborította a családok normális életrendjét és felrúgott több évtizedes hagyományokat. Ezt Jánosi György, az MSZP oktatáspolitikusa jelentette ki, amikor ismertette azt a parlamenti határozati javaslatot, amely szerint minden tanévet szeptember első munkanapján kellene kezdeni és június második hetének utolsó munkanapján kellene befejezni. SZÉCHENYI-TERV. A hét év re szóló Széchenyi-terv végrehajtása az első, meghatározó jelentőségű lépése lehet annak a felzárkózási folyamatnak, amely hazánkat 25 év alatt Európa fejlett országai közé emeli - hangoztatta Matolcsy György gazdasági miniszter egy kőszegi fórumon. LÉGI VITA. A Légiforgalmi Irányítók Független Szakszervezete rendőrségi feljelentést tett, mert a tavaly decemberben átadott új légiirányító központ szerintük veszélyezteti a biztonságos irányítást. GÁTÉPÍTÉS. A polgári kormány régi adósságot törleszt az itt élőkkel szemben azzal, hogy megépítteti a Bodrog jobb partján lévő településeket védő gátrendszert - mondta Stumpf István kancelláriaminiszter Sárospatakon abból az alkalomból, hogy bodroghalászi térségében megkezdődött a gátépítés. Itt minden évben állt a víz. PARLAGFŰ. A múlt héten mért adatokhoz képest ugyan nem emelkedett jelentősen a parlagfű koncentrációja, de továbbra is sokfelé mérik a korábbi három-négyszeresét. Pályázat a kisiskolák megmaradásáéit Magyarországon korábban el akarták sorvasztani a kisiskolákat, ma pedig sokszor a pénz hiányzik megmaradásukhoz. A Közoktatási Modernizációs Közalapítvány 3 év alatt összesen 90 millió forint pályázati pénzt szán egy új kisiskolái modell kialakítására - elsősorban az intézmények összefogását támogatva. Budapest Az Európa Tanács egyik, 1996-ban elfogadott alapokmánya azt tartalmazza, hogy a kontinens lakosságának fele kistelepüléseken él. Ezeken a vidékeken pedig éppúgy biztosítani kell az oktatás feltételeit, mint a városi gyerekeknek, ami azt jelenti, hogy meg kell maradniuk a kisiskoláknak. Dobos Krisztina egykori oktatási minisztériumi államtitkár, a Közalapítvány kuratóriumának elnöke a mostani magyarországi állapotokat elemezve elmondta, hogy összesen 45 ezer tanuló jár ezekbe a kistelepülési iskolákba. Több mint ezer ilyen kisiskola létezik hazánkban, köztük sok olyan is, ahol mindössze egyetlen tanító foglalkozik a gyerekekkel. Az oktatáspolitikus annak a reményének adott hangot, hogy a közeljövőben a hivatalos politika is elismeri: a gyerekekre kényszerített rengeteg információnál fontosabb a pedagógus személyisége, vagy az, hogy megtanítsuk tanulni a kisdiákokat. Dobos Krisztina nemzetközi példákkal igazolja, hogy több nyugat-európai országban visszahelyezték a kistelepülésekre az alapfokú iskolákat, mert kezdett felborulni a településszerkezet. Ha ugyanis a gyerek túl korán - óvodába, általános iskolába - a nagyvárosba kezd járni, akkor a szülők hamar a költözés mellett döntenek. A technika ma már lehetővé teszi, hogy a kis falvak iskoláiban is elérjenek minden információs bázist, hiszen létezik az internet. Éppen ezért az alapítvány munkatársai a legfontosabbnak ezeknek a kisiskoláknak a számítógépes felszerelését tartanák. Hangsúlyozzák azt is, hogy ez nem lehet pusztán az oktatási tárca feladata, hiszen itt sokkal többről van szó, mint egyszerű iskolai programról. Ez az igazi területfejlesztés! A Közoktatási Modernizációs Közalapítvány pályázatot írt ki a kistelepülések iskoláinak fejlesztésére. Ez a hároméves program most éppen a félidejénél tart. Célja az, hogy mintát adjon települési társulásokhoz, amelyek révén megmaradhat az iskolák önállósága.- A programba bekapcsolódó településeknek tilos megszüntetni az iskolát vagy óvodát, de még kö^s igazgatás alá sem vonhatják ezeket az intézményeket, szerintünk ugyanis ez egyenesen vezet az elsorvadáshoz - mondja Dobos Krisztina. - A követendő út az, hogy bizonyos feladatokat közösen kell megoldani. Pedagógus-továbbképzést például közösen szerveztek a kistelepülések, közösen alakítottak ki könyvtárat, videotárat és ezt felváltva használják az oktatómunkában. Eddig 37 pályázat érkezett be, de van olyan, ahol húsz iskola közösen pályázott. Egy évben 30 millió forintot adtunk, tehát a hároméves program keretében összesen 90 millió forintot. Ez rendkívül nagy összeg ahhoz képest, hogy egy-egy ilyen iskolának pár millió forintos a köriségvetése. MR Hétfőn a kisiskolák diákjainak is becsengetnek FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY
