Tolnai Népújság, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-24 / 198. szám

I 2000. Augusztus 24., Csütörtök MEGYEI TÜKÖR Tolnai Népújság - 3. oltja*. Mondom A Magamét SZERI ÁRPÁD Magast művészet Azért az uborkaszezon végére is maradt valami, hiszen nem csit­ul a vita a Bánk bán ünnepi előadása - pontosabban a párhuzamosan zajló rock koncert egy darabig átszűrődő zaja miatt bekövetkezett botrány - körül. Állást foglalni ebben a pil­lanatban életveszélyes, s nemcsak azért, mert a körülmények zavarosabbak, mint az opera helyszínét, azaz a Magitszigetet körülvevő Duna vize, hanem azért is, mert egy keresztbe szervezés, illetve annak következménye azonnal politikai vetületet kapott fantáziagazdag honunkban. Voltaképpen semmi sem vilá­gos: ki kapott előbb engedélyt, ki van a háttérben, csak álca-e a rádió, ki nem vette le a hangerőt, ki vert meg kit, volt-e zsidózás (!), és így tovább. Azután már lehetett olvasni a vizsgálatot követelő nyílt levelet - egyenesen Demszkyhez címezve - , a budapesti főpolgármester válaszát, ezzel párhuzamosan a kialakuló közlemény- és nyilatkozatháborút, a magyarázkodá­sokat, a tetemre hívásokat, a felelősök megnevezésének követelését, a kitételt a megsértett nemzeti önérzetről, a ki képviseli igazából a magyarságot jellegű eszmefuttatásokat - szó­val, az ember nem tudja, hogy sírjon vagy nevessen. A televízió szűk stúdiójában majd1 tucatnyi (!) érintett próbál­ja felidézni a történteket, de a kísérlet reménytelen. A Bánk bán megzavarása miatt állítólag sírógörcsöt kapott, nagy nevű oper­aénekesnő érzelmektől átfűtött hangon közli: azért azt be kellene látni mindenkinek, hogy az ő előadásuk mégiscsak magasabb rendű, mint a Padödő koncertje, nyilvánvaló tehát, hogy kinek kellett volna azonnal lelépni a színről. Az érték és érték ilyen jel­legű összevetése, szembeállítása meglepi a résztvevőket, minden­ki elnémul, a Padödő kettőse is lehorgasztott fejjel hallgat. Pedig a művésznő éppen az imént jelentette ki, hogy azért amúgy kedveli és tiszteli az ezek szerint alacsonyabb rendű művészetet produkáló csapatot... A század földvári tanúja Inkább a régi időkre emlékszik szívesen t Teller János 1900. augusztus 22-én született Dunaföldváron, ami pusztán már attól érdekes, hogy ma is köztünk él. Amikor felkerestem, szálfa egyenesen ült a konyhában, ro­pogós fehér ingben, körülötte sürgés­forgás, hiszen a polgármester asszonyt várták köszönteni. Mint az idős embe­rek általában, János bácsi is inkább a régebbi időkre emlékszik szívesen. A századnyi időből számára a Kanacs- pusztai évek a legkedvesebbek, amikor egy németkéri paraszt gazdánál szol­gált juhászként, vagy harminc évig. 1925-ben nősült, s mint családfenntar­tó megúszta a katonaságot. Felségét 40 éve ve­szítette el, s nem is nősült újra. Az Alkotmány TSZ-ből ment nyugdíjba, rövid ideig fiánál, 1967 óta pedig lányánál él a Györki sori taka­ros, gangos házban. A készülődés közben Erzsi néni és unokája - szintén Erzsiké - is bekapcsolódnak a beszélge­tésbe. Megtudom, hogy János bácsi ma is ellát­ja magát, szemüveg nélkül olvas, tévézik, rádi­ózik, néhány éve még minden vasárnap eljárt a templomba, s ellátta a ház körüli teendőket is. Különösen az állatokat szereti etetni mondja a lánya; ha hagyná, egész nap etetné őket. Ked­venc étele a birkapörkölt és nagyon szered az édes tésztákat. Pálinkát sosem ivott, inkább csak bort, de azt is módjával, informál Erzsiké, az unoka. 9 - fél 10-kor kel, most már jobbára csak üldögél, délután lepihen, este pedig 10 óra körül fekszik. Sokszor még most is elmosogat. A télen még eldobálta a havat a ház körül, veszi vissza a szót a lánya. Látszik, jól megvannak ketten.- Csak a férjem hiányzik - sóhajt fel Erzsi néni. - Négy éve ment el örök­re. Közben újabb unoka, s az egyik déd­unoka érkezik. Feritől, az unokától tudom meg azt is, hogy János bácsi fiatal korában egy cipész mesternél inaskodott, de közbeszólt az I. világ­háború, a mestert katonának vitték. Szakmája ugyan nem lett a cipész mesterség, de szabadidejében szíve­sen megjavította a rokonok, ismerősök lábbeli­jét.- Legjobban azért mindig a szabadban, az álla­tok körül érezte magát, és sosem panaszkodott vagy elégedetlenkedett a sorsával - szól ki Erzsi néni a fürdőszobából.- Nem veszekedtem soha senkivel - mosolyog az öregúr. Valami azt súgja, igazat mond. Kimegyünk fényképezni, a tűző napra azért már nem jön ki. A sütemény és üdítő mellett az unoka Erzsikével meditálunk a megfejthetetle- nen: talán a sok szabadlevegő, a nyugodt ter­mészete, állatszeretete...- És mindig nagyon egészséges volt, én vagy tíz féle gyógyszert szedek, ő csak hármat - vi­lágosít fel Erzsi néni. És persze tisztelik egy­mást, gondolom én magamban. A négy déd­unoka meg csak egyszerűen jó fejnek nevezné. __________ ____ SZIEGL ERIKA E gészséges ivóvíz tavaszra A létesítési engedély is megérkezett Pontosan szabályozott díjak A vásárlót tájékoztatni kell a várható összegről A vízjogi létesítési engedély már megérkezett, a község önkormányzata tavaszra tervezi az új kút és a faluba vezető csőszakasz megépí­tését, a költségek nagyobb részét pályázat útján kíván­ják megszerezni. Dunaszentgyörgy ___ Év ek óta gondot jelent a faluban a vízellátás, miután a kutak vize arzént tartalmaz. A lakosság egészségének megóvása miatt speciális szűrőket kell alkalmaz­ni, ez egyrészt költséges, más­részt nyomáscsökkenést, emiatt időnként vízhiányt okoz. Az ön- kormányzat eredményes tárgya­lásokat folytatott a szomszédos községgel, Tengeliccel a végle­ges megoldás érdekében. A ter­vek elkészültek, megérkezett a vízüevi igazgatósás végleges lé­SZEKSZÁRD Szekszárd művelődési bizottsá­ga 120 ezer forinttal támogatta a Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete szekszárdi területi köre 4halszervezett „1500 gyer­mekkel 2000-be” elnevezésű nagysikerű városi rendezvényt. tesítési engedélye is - mondta el kérdésünkre Hermann János polgármester, így tavasszal meg­kezdődhet Tengelic-Szőlő- hegyen az új kút fúrása és a ve­zeték kiépítése Szentgyörgyig. A beruházás elkészülte után kifo­gástalan minőségű, elegendő mennyiségű víz jut a faluba. A költségek mintegy húszmillió fo­rintot tesznek majd ki, ebből ön­erőként négymilliót terveznek a költségvetésben, a többit a me­gyei területfejlesztési tanács pá­lyázatán szándékoznak biztosí­tani, ehhez bírják Tóth Ferenc, a körzet országgyűlési képviselő­jének támogatási ígéretét. (Július 26-i, a témával foglalkozó cik­künkben téves volt az informá­ció, miszerint az idén is adott be pályázatot az önkormányzat, hi­szen az engedélyek hiányában ezt nem tehették). RG A 4. számú óvoda egy másik pá­lyázaton 100 ezer forint támoga­tást kapott járás- és tartáshibák megelőzésére. Szintén a 4. szá­mú óvoda nyert 160 ezer forintot néphagyomány ápolásra és 129 ezer forintot fejlesztő-pedagógiai programra. Szeptember 1-től új díjtéte­lek érvényesek a Fogyasztó- védelmi Főfelügyelőség (FVF) szakvéleménye és mi­nőségvizsgálata esetén. A vásárlók minőségi kifogásai­nak intézése évtizedek óta azo­nos módon történik. Ha a szava­tossági időn belül a vásárlónak minőségi kifogása támad a ter­mékkel szemben, a bolt vezető­je, vagy tulajdonosa köteles az ezzel kapcsolatos dolgokat in­tézni. Általában a kisebb üzle­tekre jellemző, hogy az alkal­mazott a főnök távollétére hi­vatkozva nem akar intézkedni. Nos, a szabályok szerint az üz­let tulajdonosának gondolkod­nia kell olyan személyről a bolt­ban, aki érdemben tud intéz­kedni, nem lehet a vevőt elkül­dözgetni. Ha az érdemben intézkedő személy a kifogást jogosnak ta­lálja, akkor vagy cserével, vagy pénzvisszafizetéssel kárpótolja a vevőt. Ha a kifogás jogosságán vita van, akkor az üzletnek há­rom munkanapon beül köteles­sége elküldenie a kifogásolt árut szakvéleményezésre és minő­ségellenőrzésre az FVF-hez, vagy más, erre jogszabály útján kijelölt intézethez, nem pedig a nagykereskedőhöz, vagy a gyár­tóhoz kell fordulnia. A főfelügye­lőség 10 napon belül végzi el a vizsgálatot. Ezek szerint tehát a vásárlónak nem több mint két­heti várakozás után kell tudomá­sára jutnia a vizsgálat eredmé­nyének, nem pedig hónapok múlva. A Tolna megyei fogyasztóvé­delmi felügyelőség sokszor ta­pasztalta, hogy azzal igyekez­nek egyes üzletek „leszerelni” a kifogásoló vásárlót, hogy milyen sok pénzébe fog kerülni a vizs­gálat, amennyiben nincs igaza. Nos, a szeptember 1-től hatályos 4/1978. (III. 21.) BkM rendelet pontosan szabályozza a díjtéte­leket, s ezeket a vevő tudomásá­ra kell hozni az üzletben, a fo­gyasztók minden esetben kér­jék, hogy mutassák meg nekik ezt a díjtáblázatot. Ha a vevő ki­fogása jogosnak bizonyul, a dí­jat az üzlet fizeti, ha nem, akkor a vevő. Tájékoztatásképpen: műszaki cikkeknél, vegyipari termékeknél, könnyűipari ter­mékeknél és kultúrcikkeknél a vizsgálat díja négyezer forint plusz áfa, lábbeliknél pedig 2 ezer forint plusz áfa. Mikor nem alapos a vevő ki­fogása? Ha a szavatossági határ­időn túl vitte vissza a terméket az üzletbe, ha a hiba oka példá­ul rendellenes használat, helyte­len kezelés vagy tárolás, elemi kár, illetve erőszakos külső rá­hatás. Sokan nem tudják, példá­ul műszaki cikkek esetén, hogy a szavatossági időn belüli meg­hibásodáskor nem szabad a szerkezetbe „belepiszkálni”, csak a garanciális javítónak kije­lölt céghez lehet fordulni. Ha a tulajdonos, vagy a jóismerős próbálkozik, s csak ezután kerül a készülék a szervizbe, a vevő kifogását nem fogják jogosnak ítélni. Még egy fontos tudnivaló: az üzlet előre nem kérhet a vizsgá­latra egy fillért sem a vevőtől, ugyanis ha a kifogást nem találják jogosnak, a vizsgálat díját a vevő­nek számlázzák közvetlenül és nem az üzleten keresztül! VENTER FAIPARI ÉS ERDÉSZETI SZAKKIÁLLÍTÁS. Tíz- fejlődést jelzi, hogy míg 1991-ben negyvenöt kiállí- éves fennállása alatt nemzetközi elismertségre tett tó mutatta be termékeit 430 négyzetméteren, az szert a Soproni Asztalos, Faipari és Erdészeti Szak- idén csaknem kétszáz kiállító négyszázkilencven kiállítás - hangzott el a szerdán megnyílt bemuta- céget képvisel. tó sajtótájékoztatóján. A szervezők elmondták: a __________________________________________1 Hírek FALUCSINOSÍTÓK. A nagyve jkei önkormányzat ötszázezer forintot nyert pályázaton az árokmeder tisztítására és az út­padka rendbehozatalára. A falut csinosító munkákkal szeptem­ber végéig készülnek el. HELYREÁLLÍTJÁK Bonyhád varasdon a Petőfi és a Táncsics utcát összekötő hidat és kiköve­zik az alatta lévő árkot. A mun­ka a megyei közútkezelő kht. beruházásában augusztus végé­ig elkészül. FIÓKGYÓGYSZERTÁRAT alaki tottak ki Pusztahencsén a Pozso­nyi utcai orvosi rendelőben, az át­adási ünnepséget augusztus 26- án, szombaton 15 órai kezdettel rendezi a község önkormányzata. TÜZEK. Szakcs és Lápafő között 5 hektárnyi avar és bozótos égett tegnap kora délután, a lángokat a dombóvári tűzoltók fékezték meg. A tolnai Holt-Duna töltésé­nél 300 négyzetméternyi terüle­ten égő száraz gazt oltottak el a tolnai önkéntes tűzoltók. Bogyiszló-Lehőcön 1500 négyzet­méternyi területen aljnövényzet és méterbe vágott fa fogott tüzet délután öt óra előtt nem sokkal. A helyszínre a tolnai önkéntesek és a szekszárdi hivatásos tűzoltók vonultak, a lángok oltása lapzár­takor még tartott. A tűzesetek ke­letkezésének okát vizsgálják INTENZÍV HÉTVÉGE. A Szék szárdi Városi Mentálhigiénés Egyesület augusztus 25. és 27. között Szálkán, a képzőművé­szeti alkotótáborban tartja szo­kásos évi intenzív hétvégéjét. A háromnapos program során egy teljes napot a közösségfejlesztés­re szánnak Rácz Lajos pszicho­lógus, szervezetfejlesztő segítsé­gével. Emellett sor kerül egyéni és közösségi léleképítésre, az idei pszichológiai kultúra hete és az egyesület 10 éves jubileumi programja megtervezésére, az új tagok felavatására és a félévi közgyűlés megtartására is. ISKOLAKEZDÉS. A Dombóvár környéki települések általános iskolái közül péntek délelőtt tíz órakor a kaposszekcsőiben, dél­után fél háromkor a szakcsiban, egy órával később pedig a dal- mandiban rendeznek tanévnyitó ünnepélyt. Vasárnap délután fél háromkor Gyulajon, öt órakor pedig Kocsolán és Nakon várják a pedagógusok a diákokat és szü­leiket. Döbröközön, Attalában és Kurdon hétfő reggel nyolc órakor lesz az ünnepi tanévnyitó. FOCITORNA. A dombóvári 516- os számú Ipari Szakképző Intézet és Szakközépiskola sportcsarno­kában szombaton és vasárnap rendezik meg a negyedik alka­lommal kiírt Borsodi Sör Kupa fo- citomát, melyre tizenhat helyi és környékbeli csapat nevezett. Szerelmes szélhámos Nemere István kisregénye - 40. rész Még egyszer - egyetlen egyszer - azonban - tudta jól - át fog öltöz­ni. Ez lesz a búcsúfellépése. Szinte látta magát, amint hamarosan ott áll majd nyitott táskája előtt. Szere­tettel simogatja végig parókáit és egyéb kellékeit. Nocsak, itt van az a zöld kontaktlencse, amit még Bécsben vásárolt anno valamikor, pályája kezdetén. Ebben szédítette a nőket. Kevés zöld szemű férfi van a világon, és akkor legalább nyolc évvel fiatalabb is volt. Mi is volt a trükk lényege...? Ahá, igen. Nyáron a Balatonon megjátszotta a híres filmrendezőt, aki Nyugatról látoga­tott haza, hogy új filmjéhez tőkét és főszereplőket keressen. Egyszer­re űzte a pénzszerzést és a nőket. Felbérelt néhány lézengő ifjút, akiknek jól jött az a kis mellékkere­set... Kiment a legnagyobb strand­ra Füreden, később ugyanezt meg­csinálta „ d4li parton is, több he­lyen. A srácok tolongtak, megját­szották az újságírókat, fotósokat. „Itt a híres rendező...!”, suttogták jó hangosan. Dőltek hozzá a nők, amikor kijelentette úgymond a „sajtó képviselőinek”, hogy szpon­zorokat keres új filmjéhez, amit Floridában fog forgatni. A környé­ken nyaraló gazdag öreglányoknak címezte ezt, és különféle módon tett is róla, hogy elsősorban azok­hoz jusson el a hír. Közben fiatal lá­nyokat keresett próbafelvételre, meg is beszélte velük a felvételek időpontját Münchenben, még egy címet is megadott nekik. Akkori­ban egymást váltották az ágyában a leendő filmsztárok - olyan is akadt, aki pöszén beszélt magyarul, más nyelven pedig meg sem tudott mukkanni, de mindez nem lehetett akadály egy „világhírű filmrende­ző” számára... - és az önmagukat szponzoroknak hívő idősebb höl­gyek, akik olykor egész márka­vagy dollárkötegeket hagytak nála annak fejében, hogy majd részt ve­hetnek a film díszbemutatóján Los Angelesben. Akadtak férfiak is, akik hozták a pénzüket; ezek ko­molyan hitték, hogy íme egy jó be­fektetés a határokon túl, amely ter­mészetesen majd jelentős hasznot hoz nekik, ha a „híres rendező” jó filmet csinál ismert sztárokkal. Akik neve állandóan a levegőben repkedett, ott, ahol Flóri megjelent. Arra persze gondosan ügyelt, hogy a felbérelt „fotósok” gépében ne le­gyen film. Nem is hagyott maga után sok nyomot. Ugyanis nem bu­kott le, hanem „hazament Floridá­ba” és a kis filmcsillagok meg a ma­gukat ravasznak hitt „befektetők” tán még ma is remélik, hogy a kez­deti nehézségek után azért a ren­dező úr csak talál egy producert, akivel közösen elkészítheti min­den idők legnagyobb filmjét... Szóval akkor volt zöldszemű. Ott meg, ni, az a kis szürke kecs- keszakáll is... Ez három éve volt használatban, máskor csak úgy egyszer-egyszer. De három éve, Budapesten, de szép idők is vol­tak! Flóri behunyta a szemét és máris pergett az emlékezet filmje. Volt egy „forrása”, ahonnan in­formációkat merített. Egy közép­korú nő, aki azt hitte, Flóri szerel­mes belé. Olyan helyen dolgozott, ahol minden jobb fogadásról, va­csoráról hírt kaphatott. Hivatalból tudott róluk, ugyanis részben ő szervezte az akadémia, néhány minisztérium és más fontos intéz­mény hivatalos, félhivatalos esté­lyeit, vacsoráit, állófogadásait. Flóri mindig kapott tőle nyomta­tott meghívókat. A nevét és delegá­ló intézményét már ő írta be szé­pen kalligrafált kézírással, vagy ha kellett, géppel. Olykor naponta több ilyenre is szert tett. Míg dél­előtt egy másik ügyben tevékeny­kedett, délután gazdag özvegyeket hajszolt, este elment egy-egy ilyen fogadásra és jókat evett, mértékkel ivott, és társalgóit. Annyi magas ál­lású ismerőse lett, hogy egy szép napon rájött: a két háború közti is­mert szélhámosokhoz hasonlóan bármikor politikai vagy gazdasági karriert csinálhatna. Ott minden résztvevő azt hitte, ő is hozzájuk tartozik, ő is valamilyen minisztéri­umban dolgozik és nyilván magas állásban, mert lám, milyen méltó­sággal mozog köztük... Bizony, tu­dott viselkedni a fogadásokon. Nagy gyakorlatra tett szert, hogyan kell állva enni, hogyan szedjen a ki­készített tányérra ebből, abból, sőt amabból. Tudta, mikor hoznak meleg fogást és mikor számíthat csak hidegre, egy idő után az is vi­lágos volt, melyik követségre vagy főhivatalba érdemes elmenni és hová nem. Nem járt az albán vagy kínai követségre, annál inkább a dél-koreaira és a franciára, mert ott jó szakácsok voltak. A leginkább az akadémikusok fogadásait sze­rette, akkor tette fel műidig ezt a szürke kis szakállt és még egy di­optria nélküli szemüveget is. így aztán úgy nézett ki, mint egy közü­lük, bár manapság már keveseb­ben viselnek szakállt, mint valaha. De sok érdekes hírt szerzett, néme­lyiket hasznosítani is tudta. Be­ment később ide-oda, megkereste a főnököt, aküől tudta, hogy ott szo­kott lenni az efféle fogadásokon, „emlékeztette” az illetőt, hogy ott meg amott már találkoztak, na­gyon magas ismerőseire, sőt bará­taira hivatkozott, és elintézett ma­gának ezt-azt. A legtöbbször vala­miféle nyomtatványokat is szerzett eközben, üres lapokat, de eredeti fejlécekkel. Nagy hasznukat látta később. (FOLYTATJUK.) « t ! 1 Pályáznak az óvodák

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents