Tolnai Népújság, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-21 / 195. szám

2. oldal - Tolnai Népújság VILÁG TÜKÖR HAZAI TÜKÖR 2000. Augusztus 21., hétfő KÜfll Mind kevesebb a remény Piityin támogatást ígért a bajbajutottak hozzátartozóinak Oroszországban összeszorult szívvel figyelik a tengeralattjá­ró tragédiáját, s a tengerészek mindent megtesznek bajtársa­ik kiszabadításáért - jelentette ki tegnap az orosz elnök. Murmansz - Moszkva A norvég búvárok adataira hivat­kozva Moszkvában közölték: a Kurszk hátsó vészkijáratának zsi­lipje vízzel teli, s abban valószínű­leg egy ember is van. A skandináv mélytengeri búvároknak sikerült ki­nyitniuk a vészkijárat nyomáski­egyenlítő szelepét, levegő azonban nem jött a zsilipből. Ezért azt felté­telezik, hogy a mentőkijáratot hasz­nálni akarta valaki, le is zárta a bel­ső csapóajtót, kiegyenlítette a nyo­mást, de már nem tudott kijutni. A leengedett robotmanipulátor­nak nem volt elegendő ereje, hogy kinyissa a vészkijárat csorbult fede­lét, ezért búvárharang leengedését fontolgatják, hogy a felszínre hoz­zák a zsüipbe szorult tengerészt. A norvég szakemberek közölték, hogy nem hatolnak be az atom-ten­geralattjáró belsejébe, mert ezt tere­bélyes védőruhájuk nem teszi lehe- Gyertyagyújtás a bajtársakért fotó: europress/epa tővé. A búvárok egyébként végigko­pogtatták a hajótörzset, de nem ta­láltak olyan részt, ahol kisebb nyo­más lenne a kint is uralkodó tíz at­moszféránál. A Seaway Eagle nor­vég mentőhajó fedélzetén tartózko­dik Vjacseszlav Popov admirális, az Északi Flotta parancsnoka, s egyezteti a mentés további terveit. A norvég búvárok egyébként folya­matosan dolgoznak a tengerfené­ken, hármas csoportokban váltják egymást hatóránként. Az orosz elnök a Kurszk balese­tének nyolcadik napján gyakorlati­lag elismerte az orosz mentőegysé­gek tehetetlenségét. „Sajnos néha nem mi, hanem az események dik­tálják a helyzet alakulását. Azonban az utolsó pillanatig mindent megte­szünk azok kimentéséért, akik meg­menthetők, harcolni fogunk min­den egyes tengerész életért, és re­ménykedünk a legjobbakban” - je­lentette ki Vlagyimir Putyin. Az ál­lamfő most először tett említést a Kurszk személyzetének hozzátarto­zóiról, akiknek segítséget és támo­gatást ígért. Putyint számtalan bírálat érte amiatt, hogy a Kurszk balesete el­lenére Szocsiba vonult szabadság­ra, és nem látogatott el a tragédia helyszínére. _____________________■ A múltból erőt merítve, előre tekintve Emlékoszlop, zászlók, Szent István emlékhely Tolna környékén is számos helyen ünnepelték meg Szent Istvánt és időt álló mű­vét. Fácánkert Szombat reggel az iskolában dr. Freppán Miklós, a megyei köz- igazgatási hivatal vezetője adta át a kormány adományozta millenni­umi zászlót Glück Pétemé zászló­anyának, Orbán József polgármes­ternek, dr. Varga Katalin körjegy­zőnek. A kormányhivatal vezetője beszédében sürgette a nemzet er­kölcsi megújulását, a keresztényi értékrendhez való visszatérést. A zászlót Lendvai István apátplébá­nos szentelte fel. A faluban ez alkalomból ren­dezték meg első alkalommal az el­származottak találkozóját, amely­re a vártnál is többen jöttek el. Az ünnepség keretében köszöntötték a legidősebb és a legfiatalabb fá­cánkertit, Horváth Józsefnét, illet­ve Horváth Dávidot. Délután szá­mos egyéb program mellett került sor a községházáról az iskola épü­letébe költözött könyvtár megnyi­tására is. Fadd A szombati Faddi Falunap futó­versennyel indult. A Váci Mihály utcai parkban megrendezett ün­nepség keretében Tóth Ferenc honatya mondott ünnepi beszé­det, amelyben többek között rá­mutatott: a magyar vitatkozó nép, ám Szent István az a „közös neve­ző”, akire mindenki tisztelettel te­kint, akinek neve tudatosíthatja azt, hogy különbözőségünk elle­nére mindannyian az ezer éves ha­zához tartozunk. A képviselő lep­lezte le Törő György népi iparmű­vész alkotását, a millenniumi em­lékfát, amelyet Kocsner Antal pol­gármester szavai szerint a képvise­lőtestület Fadd egész lakosságá­nak szánt ajándékként. A faragott oszlopot Deme Bertalan reformá­tus esperes és Juhász Tibor plébá­nos áldotta meg. A művelődési ház kerthelyiség­ében millenniumi főzőversenyt (tájjellegű, hagyományos bográ­csos ételek) rendeztek, 15 csapat részvételével. Délután faddi ama­tőr alkotók - Nyárai József, Sersli Zoltán, Sütő Gábor, Buchmüllemé Rigó Margit, Schuszter Györgyné, Varga István Gábor, Kvárik István, Szaksz Zoltánné -műveiből nyílt kiállítás. Sióagárd A községben a katolikus temp­lomban rendezték a millenniumi ünnepséget, szombaton este. A szentmisét Barsi Balázs, ferences szerzetes celebrálta, aki megáldot­ta a millennium alkalmából létre­hozott Szent István dombormű­vet. Háry János polgármester meg­emlékezve az ezer éves magyar ál­lamiságról, megemlítve, hogy ez a nép volt a Keletről a térségbe érke­zettek közül az egyetlen, amely ennyi ideig fenn tudott maradni. Az ünnepség végén Gaál Attila szerkesztő és Gaál Zsuzsa szerző mutatta be a Száz magyar falu könyvesháza sorozat Sióagárd tör­ténetét bemutató kötetét, amelyet a helyszínen lehetett, illetve a ké­sőbbiekben a községházán lehet megvásárolni. Szedres Szedresen szombaton, a Bezerédj szobornál adták át a mil­lenniumi emlékzászlót Koleszár Mihály polgármesternek, a zászló­anya Porkoláb Ferencné volt. A lo­bogó átadója dr. Freppán Miklós, a megyei közigazgatási hivatal első embere volt, aki beszédében törté­nelmi áttekintést adott a súlyos tragédiákkal terhelt, de főnixként mindig újjászületni képes magyar államiság ezer évéről. A zászlószentelést követően megkoszorúzták Bezerédj István szobrát, valamint a vüágháborús emlékművet. Délután az eseményre hazaláto­gató elszármazottakat a helyi nyugdíjas szövetség látta vendégül a művelődési házban, ahol Beda János kiállítása is megnyílt. Rekke- nő hőségben került sor a 3-3-ra végződött Szedres-Szekszárdi Dó­zsa öregfiúk focimeccsre. Tengelic Vasárnap reggel ökumenikus istentiszteletet tartottak a katoli­kus templomban, Bíró László ró­mai katolikus püspök, Újlaki Ti­bor református és Füller Mihály evangélikus lelkipásztor közre­működésével. Ezt követően a - Kiss Juditnak és Kiss Tamásnak köszönhetően - erre az alkalomra felújított 1. világháborús emlék­műnél ünnepelték a Bodor Árpád, helyi képviselő által alkotott, Nagy Ferencné polgármester asszony által bemutatott sárga-zöld me­zőkre osztott, tengelic madarat, napraforgót, ökörfejet és millecen- tenáriumi emlékművet ábrázoló új községi címer és zászló meg­szülését. Ezt követően a művelő­dési házban a tengelici iskola színjátszó csoportja adott ünnepi műsort, majd Temesi Ágnes, ten­gelici gyökerekkel rendelkező me­gyei közgyűlési képviselő „me­sélt” a mai nevét 1931. óta viselő község történetéről. Ezután az is­kolában Szíjártó József igazgató nyitotta meg a község múltjából életképeket felvillantó, bővíteni és feldolgozni tervezett fotókiállítást. STEINBACH ZSOLT Pozsonyi szakítópróba Kilépnek a magyarok a pozsonyi kormányból? Pozsony A kabinet elhagyását he­lyezte kilátásba Szlovákiá­ban a Magyar Koalíció Párt­jának elnöke. Bugár Béla kijelentette: pártja ki­vonulhat aa szlovák kormányból, ha a többi koalíciós párt nem egyezik bele az általa követelt új közigazgatási egység létrehozá­sába Komárom központtal. A körzetben a magyar lakos­ság lenne többségben, és magá­ban foglalná az egész Csallóközt. „Ha nem sikerül érvényesíteni választóink érdekeit, akkor el tu­dom képzelni, hogy elhagyjuk a koalíciós kormányt” - mondta az MKP elnöke. Hírügynökségi je­lentések szerint a többi koalíciós párt képviselői elutasítóan vála­szoltak Bugár követelésére. Az európai integrációval fog­lalkozó parlamenti bizottság ve­zetője badarságnak nevezte azt a törekvést, hogy etnikai alapelvek szerint alakítsanak ki területi egységet. Frantisek Sebej leszö­gezte: a közigazgatási reformot a rendeltetésének leginkább meg­felelő alapelvekkel összhangban készítették elő. Ladislav Pittner belügyminiszter viszont úgy vél­te, hogy a magyar többségű kör­zet létrehozása jelenthetné az el­ső lépést az autonómia felé. Felelőtlennek nevezte és elve­tette az MKP követelését a Demokratikus Baloldal Pártja is. A Szlovák Demokratikus Koalí­ció részéről Ivan Simkó úgy nyi­latkozott, hogy „politikus, aki felelősséget visel a kormány politikája iránt, nem fogalmaz­hat olyan kategorikusan, mint Bugár Béla”. _________________■ ____________________Hírek röviden____________________ M illenniumi ünnepségek Kárpátalján a központi rendezvényt az ukrán-román határ melletti Aknaszlatinán tartották, ahol a magyar államalapítás ezredik évfor­dulójának tiszteletére emlékparkot avattak. A Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége a Tiszaháton szervezett millenniumi ünnep­séget. Tiszabökényen felszentelték a község Szent Istvánról elneve­zett, épülőfélben lévő római katolikus templomának alapjait. A szlo­véniai Muravidék magyarságának millenniumi ünnepségét Lendván rendezték, ahol leleplezték Szent István szobrát. Ismét A1 Gore vezet A Demokrata Párt elnökjelöltje megelőzte a népszerűségi verseny­ben republikánus vetélytársát. Gore-ra ma a választók 48 százaléka szavazna, míg George Bush 42 százalékot kapna. Két hete a republi­kánus jelölt még jelentősen vezetett a jelenlegi alelnök előtt, a kocka azonban fordult Gore pártjának jelöltállító konvenciója után. Választások Csecsenföldön A tegnapi dumaválasztásokat csak szórványosan zavarták meg inci­densek: kilenc csecsenföldi választókörletet ért aknavetős és gép­fegyveres támadás, és több pokolgépet is hatástalanítottak az orosz utászok. A választás napjára megerősítették az ellenőrzőpontokat, ti­los minden jármű közlekedése, és a polgárok sem hagyhatják el ál­landó lakhelyüket. Most pótolták az országosan tavaly decemberben megtartott parlamenti választást, amelyet akkor a harci cselekmé­nyek miatt el kellett halasztani a köztársaságban. Megkínozták a foglyokat London szerint a jugoszláv hadsereg fogságában levő két brit EBESZ- alkalmazottat megklnozták. Belgrádban megverték a kémkedés vád­jával őrizetbe vett 41 éves Adrian Prangnellt és a 31 éves John Yore-t. Lapértesülések szerint a kínzók nem hagyják foglyaikat alud­ni, s a hasukra, a veséjükre mérték az ütéseket, hogy ne maradjanak rajtuk külsérelmi nyomok. Az eltűnt márkák nyomában A Német Kereszténydemokrata Unió „fekete kasszájából” az 1990-es évek közepén több mint 1,1 millió márkát vettek ki, amelynek hollé­te, felhasználási módja mindmáig ismeretlen - írja a Der Spiegel cí­mű hírmagazin. A pénz nagy része az NDK-ban bekövetkezett fordu­lat és a német újraegyesülés közötti időszakban tűnt el. Támadás a szélsőségesek ellen Algéria biztonsági erői a hét végén megöltek huszonöt fegyveres mu­zulmán lázadót, háromszázat pedig körülzártak. Az országot moha­medán vallási elvek alapján berendezni óhajtó fundamentalisták 1992-ben közel álltpk a parlamenti választások megnyeréséhez, de a hadsereg leállíttatta a szavazatszámlálást. Elvakult muzulmánok fegyveres csoportjai azóta harcban állnak a kormány hadseregével, és terrorizálják a lakosságot. Szerelmes szélhámos Nemere István kisregénye - 37. rész- Ő mindig maga jött el hoz­zánk, személyesen. Még soha nem küldött maga helyett mást - vágta rá a lány és sebesen elindult a pol­cok között. Kallós Zoltán alig bírta követni. Még leste őket egy darabig. Lát­ta, hogy helyi járatra szálltak. A busz elindult a külváros irányába. Flóri előjött a plakátoszlop mögül, leszegett fejjel ment a parkba. A pá­don tovább töprengett. Most már nem akart sok időt el­vesztegetni. Egy utolsó nagy roha­mot kell indítani. A lábával rajzol- gatott a puha, kavicsos földön. Ez a figura itt olyan, mint az a telek ott a domboldalon. Vagy nem is olyan? Tényleg, milyen az alakja...? Cipője orrával rajzolgatta, aztán egyszerc-. sak a rajz mellé nézett, és... Égnek állt a haja is az izgalomtól. Hogy ez neki eddig nem jutott eszébe! „Ek­kora állat vagyok!” - rikoltotta, az­tán felállt és kétszer körültáncolta a padot. Az arrafelé sétálók döbben­ten nézték. Többen a háta mögött a homlqkukra mutogattak, de úgy tűnt, ezt sem látja. Sebesen indult a városháza felé... Olyan volt a következő óra, akár egy járványos őrület. Beteg­ségét csaknem átragasztotta né­hány hivatalnokra, azok gyorsa­sága is megháromszorozódott. Flóri aztán elfutott a postára, ok­mánybélyegeket vett, xerox-má­solatért állt sorba, majd kijött. Zsebéből kikapta a város térkép­ét, kicsit tanulmányozta, aztán rá­jött a keresett cím nagyon közel van a főtérhez. Hát gyalog ment oda. A kapu fából volt, hatalmas, de majdnem széteső. Alig mert hozzá­nyúlni, attól tartott, hogy a fejére esik az egész és legfeljebb némi por száll fel belőle. Végül beljebb került. Egy öklömnyi haragos tacs­kó rohamozta meg és körülugrálta.- Maradj nyugton, kisöreg. Ilye­neket szoktam reggelizni, mint te. Az eb, mintha értette volna, ré­mülten távozott és eltűnt a hosszú udvar végén. Egy valamikori hintó roncsai hevertek ott, tyúkok kapir- gáltak elmélyültem A néma csönd elijesztette Flórit:-Jónapot...! Semmi válasz. Kezdte magát ké­nyelmetlenül érezni. Nem szerette az efféle jeleneteket. Mindjárt kiro­han valahonnan egy sápítozó öreg­lány és világgá kiirtöli, hogy betörő jár a házban, riadó az egész utcá­nak! Flóri nem kételkedett benne, hogy akkor az addig csöndes és néptelen utca felbolydulna és leg­alább százan rohannának elő szen­zációra, pletykára éhesen. Ha pe­dig az öreglány azt kiabálná, hogy az idegen meg akarta őt erőszakol­ni, biztos már a személye iránti túl­zott, mondhatni beteges érdeklő­dés a környékbeliek részéről. Végre zajt hallott. Az egyik ajtó kivágódott, öreg férfihang érdeklő­dött:-Ki az...?- Vevő jött - mondta Flóri és kö­zelebb lépkedett. Az ajtó sötét nyí­lás volt. Félt belépni - mi várhat rá odabent? De mivel több kérdés nem érkezett a „fekete lyukból”, megemberelte magát. Némi bűz és kevesebb fény tár­saságában már látott egy idősebb férfiút. Az illető egy székben ült, botjával hadonászott. Arca beesett, borostás volt. Az asztalon előtte né­hány piszkos edény, pedig még nem volt dél sem. Ezek tegnapi edények, villant Flóri agyába, a kö röző legyek láttán viszont azt sem zárhatta ki, hogy múlt hetiek.- Miféle vevő? Ki maga? Ezt a kérdést egy vérbeli szélhá­mos nem nagyon szereti. Flóri is csűrt-csavart pontos válasz helyett:- A nevem most nem számít, különben sem vagyok idevalósi. Megtudtam, hogy van magának egy telke arra kint - intett határo­zatlanul, aztán eszébe jutott, amit a telekkönyvi hivatalban látott tér­képről olvasott le: - A Szamár-dűlő­ben, nem emlékszik rá?- Már hogyne emlékeznék. Nem vagyok én még öreg! - emelte fel görbe ujját figyelmeztetően; lehe­tett vagy hetvennyolc, ha nem több.- Hatszázötven négyszögöl - se­gített Flóri.- Igaz. Annyi a’! Megvenném.- Most? - az öreg szeme fenna­kadt. Aztán odafordult és most nézte csak meg a látogatót.- Miért várjünk vele? Nekem most kell - érvelt hősünk nyugod­tan.- Tudja, hatszázötven az nem olcsó mulatság.- Mondjon egy árat, mert sietek - Flórinak valósággal égett a talpa alatt a föld. Tisztában volt vele ugyanakkor, hogy az eladó ezt a dolgot igencsak különösnek talál­hatja. Az effélék szeretik a dolgokat nagy körítéssel terhelni.- Ölenként lehetne... mondjuk... ha jól meggondolom...- Mondja már!- Ha úgy eltöprengek rajta... meg hát számítgatok is egy kicsit, ugyebár... Flóri kínjában ide-oda tekergeti, mint egy spirálrugó:- Az árat szeretném hallani, bá­tyám!- Mert hát nem mindegy ám, mennyi... manapság mások is elké­rik az árát a telkeknek arrafelé... ugyebár...- Szóval mennyi? Az öreg hirtelen kinyitotta a má­sik szemét is, végignézett.Flórin és más hangon szólott:- Ki mondta, hogy el akarom adni? ____________________________(FOLYTATJUK.) > ♦ r *

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents