Tolnai Népújság, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-15 / 190. szám

ötí® 2000. Augusztus 15., kedd FELSÖNÁNAI MAGAZIN Tolnai Népújság - 5. oldal Teleházat terveznek Zomba gesztorságával Teleház megvalósítására pályázott a köz­ség. Az ehhez szükséges épület adott, a jelenleg nem üzemelő tej­csarnokban lesz lehetőség a ki­alakítására. A vonal kiépítése sem jelent gondot, hiszen az általános iskola rendelkezik ISDN vonallal, az önkormányzatnak még nincs. A Teleházzal azonban közelebb kerülne a község a nagyvilághoz, és a reményeik szerint sikeres pá­lyázattal Felsőnána is fölkerülhet majd a vüághálóra. __________■ S zennyvízcsatorna jövőre 2002-ig érvényes kiviteli tervvel rendelkezik a község Zomba- Kéty-Felsőnána szennyvízháló­zatának kiépítésére, már csak a céltámogatásra várnak. A terv szerint ebből épül meg többek között Zombán a szennyvíztisz­tító telep. A kivitelezési munkák várhatóan jövőre kezdődhetnek meg, akkor ha a térségen belül az ilyen jellegű munkák minde- nütt befejeződtek. _____■ A szfaltozás pályázati pénzből Jelenleg folyik a településen a Kossuth és Rákóczi utcában lé­vő járdák aszfaltozása. A mun­kát a megyei területfejlesztési tanácstól pályázaton nyert pénzből tudja az önkormányzat megvalósítani. Tervezik továbbá a Felsőnánát Murgával összekö­tő út kiépítését is, amely meg­könnyítené a mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozások beindí­tását. ■ Nánai millennium A millenniumi zászló pénteki át­vételét követően augusztus 19- én, szombaton a településen is színes programokkal ünnepük meg a mülenniumi napot. A mű­sor fél egykor, a katolikus temp­lomban szentmisével kezdődik, majd a templom előtt térzenét hallgathatnak az érdeklődők. Délután két órakor Vaszari Dezső polgármester mond ünnepi be­szédet a sportpályán, s több népi együttes is szórakoztatja a falu la­kóit. Az Orosházi Fúvósegyüttes, a Felsőnánai Asszonykórus, a Hőgyészi Asszonykórus és Cite- razenekar és a Zombä Hagyo­mányőrző Együttes ad műsort, s két külföldi együttes, Lengyelor­szágból a Jastrovie Népi Együt­tes, míg Romániából a Tusnád- fürdői Népi Együttes lép fel. ■ Lapunk mai száma Felsőnána Község Önkor­mányzata jóvoltából jutott el minden felsőnánai ház­tartásba. Fejlesztések pályázati pénzekből A társadalmi munkában számíthatnak a lakosságra Felsőnána zsáktelepülés, a 65-ös főútvonaltól két kilométer bekötőút vezet a faíuba. Nap mint nap találkozunk olyan emberekkelj akik gyalogosan, sietős iéptekkel igyekeznek a falu felé. Ők a vidéki településekre, városokba eljáró dol­gozók, diákok, akiket a busz hazafelé csak a falu határáig szállít. Mint azt Vaszari Dezső elmondta, ez itt már meg­szokott jelenség. A község, az önkormányzatok megalakulását megelőzően, 1990. április 15-én a helyi népsza­vazás eredményeként elszakadt a kétyi tanácstól és önállóvá vált. Erre a döntésre - mondta a pol­gármester - az embereket nem a sértődöttség, hanem az autonó­miával való élni akarás vezette. A megyében szinte elsőként hozta létre a testület 1990 októberében a körjegyzőséget, ennek vezeté­sét azóta is dr. Fábián Lászlóné dr. Szulimán Zsuzsanna látja el. Nagy felelősséget igénylő döntés volt az iskola visszakörzetesítése 1991-ben. A település sokat profitált a zombai székhellyel működő Szekszárd Megyei Jogú Város és Városkörnyéki Önkormányzatok Kistérségi Társulás tag­jaként. Vaszari Dezső polgármester elnöke a felsőnánai székhellyel nemrégiben megalakult Zomba és Térsége Ön- kormányzatai Terület- fejlesztési Társulásának is. Az idén 52 millió fo­rint az önkormányzat költségve­tése. Évek óta forráshiánnyal küszködnek, és minden évben pályáznak az „önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került” ön- kormányzatok kiegészítő támo­gatására. A szükséges fejlesztése­ket csak nyertes pályázatokkal tudják megvalósítani. A legjelen­tősebb beruházás 1994-ben a gáz bevezetése volt, ami a lakosság anyagi áldozatvállalásával az ön- kormányzat hitelfelvételével való­sulhatott meg. Felsőnánán 747-en élnek, a munkaképes korúak szá­ma 413, ennek 7 százaléka re­gisztrált munkanélküli. A helyi Kossuth Mezőgazda- sági és Termelőszövet­kezetben 159-en dol­I-. j goznak, ebből 91 fel­j sőnánai. Az orvosi el­látást a Zombáról heti két alkalommal kijáró gyermekorvos, illetve a kétyi háziorvos látja el. A fogorvosi szakel­látás Zombán törté­nik. Örvendetes, hogy még ma is lehet hasznos cél érdekében tár­sadalmi munkára ösztönözni az embereket. így készült el 1995- ben az aszfaltpálya és a közterü­leteken lévő létesítmények festé­se, mázolása, valamint helyi ada­kozásból és társadalmi munkából épült fel a katolikus egyházhoz tartozó harangláb is. PÉTERI Foglalkozása: régiséggyűjtő Ami másnak kacat, neki érték Marázi József szenvedélyes régiséggyűjtő. Nem válogatós, ami a kezébe akad - legyen az száz éves varrógép, vagy világháborús gázlámpa - ná­la új otthonra talál. A gyűjtőszen­vedélyt édes­apjától örököl­te, aki maga is „megszállott” volt. A fater - ahogy a fia mondja, azon­ban nem ren­delkezett ilyen tekintélyes „készlettel”, ő kizárólag a régi ér­mékre és papírpénzekre specializálta magát. József tíz éve, 1990-ben kezdett komolyan fog­lalkozni a gyűjtéssel, akkor akadt kezébe a gyűjtemény első darabja egy régi fagereblye. Azóta folyamatosan gyűjti a számára értékes dolgokat, a tíz év leforgása alatt több ezer ap­róság került a birtokába. A gyűjtemény mind­egyik darabja fontos számára, nem szeret kü­lönbséget tenni, egyik dolog ezért, a másik azért nőtt a szívéhez. Ami másnak kacat, az neki érték - vallja. József nem csak gyűjti, ha­nem ápolja, gondozza, felújítja is azt, amit megszerez. A gyűjtemény valamennyi darabjá­val sokat foglalkozott, mint mondja, olyan ér­tékes tárgyak is kerültek hozzá, amiket akkori állapotukban felismerni is nehéz volt. Marázi úr szeret mindent megtudni féltett kincseiről, az információkhoz főként az öregek által jut hozzá, de sok könyvet, ismeretterjesztő kiad­ványt is elolvas. A polgármesteri hivatal kar­bantartójaként nap mint nap megfordul olyan helyeken, ahol az ember „nyitott szemmel jár­va” könnyen értékekre bukkanhat. A gyűjte­mény nagy részét így szedte össze, csak na­gyon kevés azon darab, ami mások által jutott hozzá. Nem specializálta magát, amivel vala­mit tud kezdeni, fontos neki. A „kincsestár” legrégebbi darabja egy 1893-ból származó fo­nalpörgető fa, de a „készletben” megtalálhatók ötven éves húsdarálók is, balták, fejszék, régi tűzoltószerszámok, kiskocsi, permetezők - egyszóval minden, amit egy régi parasztgazda­ságban el lehetett képzelni. József álma, hogy a sok „kincsből” egyszer egy állandó kiállítást nyithasson, ám amíg erre nincs módja, tovább bővíti az arzenált. I RÓNAI) Őrzik és ápolják a bukovinai népdalkincset Immár harminc esztendeje ápolja, és dolgozza fel a bu­kovinai, azon belül a hadik- falvi népdalkincset a Felsőnánai Asszony­kórus. A kórust, melyet 1971- ben Magdaliné Jakab Borbála hívott életre, ma Fábiánné Dávid Erzsébet, a felsőnánai óvoda veze­tője irányítja. Az alapító tagok közül sokan nem élnek már, ám a maiak is értékén kezelik azt az örökséget, melyet az ősök hagy­tak a ma nemzedékére. „Fő fel­adatunknak a bukovinai, azon belül pedig a hadikfalvi népdal­kincs megőrzését, s lehetőség sze­rinti bővítését tekintjük. Azon ke­vés asszonykórusok egyike va­gyunk, amelynek tagjai még ma is eredeti népviselettel rendelkez­nek, s nem archívumokból, ha­nem idősektől, szájhagyomány útján tanuljuk a dalokat”- mondja a csoport vezetője. A kó­rus annak idején húsz fővel ala­kult, ma tizennégy főből áll. A ta­gok között találunk hatvan, sőt hetven éves nénit, s az utóbbi évek fiatalítási hullámának kö­szönhetően hat általános és kö­zépiskolás lány is tagja lett a csa­patnak. A csoport évente tíz-ti­zenkét fellépést vállal, s lehetősé­geihez mérten minden meghívás­nak igyekszik eleget tenni. „A környékbeli rendezvényeknek hosszú évek óta ál­landó vendégei va­gyunk, s az ország más részére, és kül­földre is eljutottunk már. Tavaly szerepel­tünk a kecskeméti országos népzenei fesztiválon, s a len­gyelországi Jastrovie- ba is eljutottunk, ahová a zombai ha­gyományőrző néptáncegyüttest kísértük el” - mondja Fábiánné. Rengeteg emléktárgy, oklevél jel­zi: a kórus bárhol szerepeljen, mindenhol nagy népszerűségnek örvend. Bár a tagok nagyon elfog­laltak, jut idő új népdalok felkuta­tására és heti egy alkalommal az összejövetelekre, próbákra is. Ha nem énekelnek, szívesen segéd­keznek kulturális rendezvények szervezésénél. Jelenleg is lázasan készülnek a Bukovinai Székelyek Millenniumi Világtalálkozójára: pénteken Zombán a millenniumi zászlóátadásnál lépnek fel, szom­baton a „Kitekintés” elnevezésű műsor keretében a lengyel Dawidenka együttest látják ven­dégül a településen. IRON) Béketúra a megye közepére Ma már népünnepély Az idén tizenhetedik alka­lommal rendezik meg az immár hagyományos Béke­túrát, a megye geometriai középpontján, Felsőnánán. A Béketúra rendezvénye ma már népünnepélynek számít, ezen a napon családok vándorolnak ki gyalogosan, kerékpáron vagy személygépkocsival, a falu hatá­rában lévő füves területre, Tolna megye geometriai közepére. Erre az alkalomra a megye egész terü­letéről érkeznek ide látogatók. Minden évben, így az idén is alapos szervező munkával ké­szülnek a házigazdák, hogy szeptemberben gazdag program­mal várják a vendégeket. Eddig nagy sikere volt a motocrossnak, a családi vetélkedőknek, sport- rendezvényeknek. Nagy számú érdeklődőt vonzott az a verseny­szám, amikor eldöntötték, ki Felsőnána legerősebb embere. Mindezen programok mellett kulturális műsor szórakoztatja majd a nagyérdeműt. Újdonság az idén és nagy látványosságnak ígérkezik a fogathajtóverseny.- PT ­Oktatás nyolc évfolyamon Intézményi társulás szeptembertől Az árbevétel jelentős hányadát az állattenyésztés adja A helyi szövetkezet - elnöke Erős András - meghatározó he­lyet foglal el a község életében. Jelenlegi formája a hetvenes évek végére alakult ki. A kárpótlási törvény megjelenéséig 2450 hektár földterülettel rendelkezett. A felsőnánai általános is­kolát 1991-ben visszakör- zetesítették. Az önkor­mányzatot a döntés meg­hozatalában az is segítette, hogy az intézmény épülete helyben adott volt, a felső tagozatos gyermekeket kellett hazahozni Zombáról. Jelenleg 1-8 évfolyamos, 7 tanu­lócsoporttal működő általános iskolája van a településnek. Ha a minőségi oktatás azt jelenti, hogy az adott személyi és tárgyi feltételeknek megfelelő oktatást kell biztosítani, akkor Fel­sőnánán minőségi oktatás van. Ha viszont más településekhez viszonyítjuk az itteni intéz­ményt, akkor ezt már nem mondhatjuk el. A számítástech­nikát ugyan tantárgyként tanul­ják a gyerekek, a német nyelvet pedig idegen nyelvként és meg kell elégedni a kultúrházban ki­alakított tornaszoba adta lehető­séggel. A pedagógusok szakma­ilag nagyon jól felkészültek, ki­váló képességűek, lehet rájuk számítani a közösséget érintő egyéb feladatok megoldásában is. A település az iskola vissza- körzetesítésével nem szakadt el teljesen Zombától, hiszen már évek óta közös igazgatót - Fábi­án József személyében - foglal­koztatnak, és ez év szeptembe­rétől az oktatási intézményekre intézményi társulást hoztak lét­re. Ettől nemcsak a szakmai munka javulását, hanem a költ­ségek csökkentését is várják. : __________________(p-i J elenleg növénytermesztéssel, ezen belül takarmány- és árunö­vény termesztéssel, valamint ál­lattenyésztéssel foglalkozik a szö­vetkezet. Az 1750 hektár szántó felét az állattenyésztés köti le, a másik része pedig árunövéhyként jelenik meg a piacon. Árpából 5200, míg búzából 5000 kilo­gramm termett hektáronként. A silókukorica betakarítása a jövő héten kezdődik, ez mind tömegé­ben, mind pedig nagyságrendjé­ben lényegesen elmarad a tavalyi 45 tonnás hektáronkénti átlagtól. Az árukukoricából tavaly 9,6 ton­nát takarítottak be egy hektárról, az előrejelzésekből az látszik, en­nek 70 százaléka várható az idén. Az állattenyésztés mindig is a szövetkezet alapköve volt, az ár­bevételének jelentős hányadát is ez adja a növénytermesztés mel­lett. A szarvasmarha ágazatban az átlagos állomány ezer, a sertés- ágazatban pedig 2810 és 3100 kö­zött ingadozik az állomány. A szarvasmarhánál az év elején 1020 körüli nyitóállománnyal ren­delkezett a szövetkezet, 1060-nal szeretnék az évet zárni, tájékozta­tott Magdali Tibor, az állatte­nyésztési ágazat vezetője. Tejelő tehenészettel, 400 tejelőtehénnel foglalkoznak, továbbá hízó és nö­vendékbikát nevelnek, évente 180 darabot. Tejből 2 millió 450 ezer liter várható az idei évben, az egy tehénre jutó 6200 liter/átlaggal számolnak. A sertéságazatban 240 kocával dolgoznak, 2800 és 3000 közötti a sertések száma. A hízókibocsátás 3600 darab jelen­leg, 5000 szopós malac megszüle­tését tervezték, év végére pedig szeretnék a sertések számát há­romezerre növelni. A növénytermesztésen és az ál­lattenyésztésen kívül a szövetke­zet kiegészítő tevékenységgel, épí­tőiparral, cipőfelsőrész készítéssel is foglalkozik, és egy faüzemmel is rendelkezik. irt) Új kút épül Kéttyel közösen Önkormányzati feladatok sorá­ba tartozik az egészséges ivó­víz biztosítása a község lakói­nak. A meglévő két, a Kéttyel közös, ma már elavult kút 1500 fő vízellátásáról gondos­kodik. Az idén lehetőség volt a megyei területfejlesztési ta­nácstól pályázni egy újabb kút fúrására. Á sikeres pályázat­nak köszönhetően a 10 milliós beruházásra 7 millió 044 ezer vissza nem térítendő támoga­tást nyert a község a harmadik kút megépítésére, melyet a kétyi önkormányzattal közö­sen kiviteleznek. A tervek el­készültek, az ősszel megkez­dődhetnek a munkák. A fúrást a budapesti Vikuv Rt., míg a szerelvényezést a Völgység KHT végzi. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents