Tolnai Népújság, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-11 / 160. szám
8. oldal - Tolnai Népújság _______Figyelem!_______ B oradó regisztráció A bor jövedéki törvény szerint június 30-ig lehetett illetékmentesen bejelentkezni a vámhivatalhoz az 1500 négyzetméternél nagyobb területtel rendelkező termelőknek. A határidőig Tolna megyében 1200 szőlőtermelő, 600 egyszerűsített adóraktár és 11 adóraktár adta be kérelmét. A vámhivatal munkatársai csak saccolni tudják, hogy körülbelül a termelőknek a fele élt törvény adta kötelezettségével. Pontos számot azért nem ismernek a vámosok, mert sem a hegyközségeknél (a belépés önkéntes), sem más nyilvántartásban nem szerepelt eddig, hogy hányán foglalkoznak szőlő- és bortermeléssel. Telepítésre támogatás Megkapta a minisztériumtól a megyei földművelésügyi hivatal azt a támogatási keretet, mely az idei évre szóló ültetvény telepítésekre szólt. Az idén 78-an adták be támogatási kérelmüket, (tavaly 39-en) és a pályázók többsége szőlőtermelésre kért segítséget. A megérkezett támogatási keret azonban nem elég az elfogadott pályázatok kielégítésére, ezért a tavaszi telepítésekre már megkapták a határozatokat az érintettek, vagyis nekik biztosítva van a kért támogatási összeg. Az őszi telepítésekre kért támogatásokra azonban várni kell, mert előbb módosítania kell a tárcának a már megjelent rendeletet. A fizetési konstrukció kérdésében hamarosan döntés születik és ezt követően kapják meg az érintettek a határozatokat. Pincekönyvek augusztus 1-ig Megérkeztek a pincekönyvek a hegyközségekhez. Minden érintett termelőnek augusztus elsejéig - akkor lép életbe a bor jövedéki törvény - meg kell vásárolnia a szőlőbor-pincekönyvet vagy/és a szőlő-pincekönyvet. és naprakészen kell vezetnie.. Kamarai osztályülések Az agrárkamara a jövő héten hívja össze az osztályüléseit, melyeken a választásokkal kapcsolatos bizottságokba választanak jelölteket a tagok. Az osztályülésekre minden tag kap meghívót, a helyszín minden esetben a kamara székháza (Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3.) lesz. Július 17-én, délelőtt 10 órakor az ipari növények osztálya, 14 órakor a kertészeti osztály, 18-án, délelőtt a növénytermesztési, délután a műszaki, 19-én délelőtt a gabona, délután a szarvasmarha, 20-án délelőtt az oktatási, délután az állati termékek, 21-én délelőtt a sertéságazati, délután a halászati- vadászati-erdészeti osztályok tagjait várják._________________■ G A Z D A L K ODÓKNAK 2000. Július 11., Kedd A meleg miatt szüret augusztusban Az eső még segíthetne a szőlőültetvényeken Ilyen év még nem volt, mondják a szakemberek és a termelők. Ha marad a meleg, akkor augusztus közepén már megkezdődik a szüret Tolna megyében is. Az elmúlt ötven évben nem tapasztaltak ilyen száraz, meleg időjárást a termelők, mint az idei. Az utóbbi három hónap hőmennyisége és napfénytartalma felgyorsította a szőlő érését, mondta lapunknak dr. Diófási Lajos, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója. Az adatok is rendkívüliek: az elmúlt három hónap átlaghőmérséklete 3,2 fokkal volt magasabb, mint az elmúlt években és 173 órával többet sütött a nap, Mi ellen védekezzünk? Tavaly a peronoszpóra mellett, a sok csapadék miatt a botritisz is gondot okozott. Az idén a nagy szárazság miatt csak a lisztharmat okozhat gondot. Mivel a nedves környezetben tenyésző peronoszpórának nem kedvezett az idei Időjárás, gyakorlatilag sehol nem jelent meg. A lisztharmat viszont a száraz időt és a nagyobb hőingadozásokat szereti. A hűvös éjszakák során lecsapódó pára elősegíti a kialakulását. A szakemberek a védekezés folyamatosságát hangsúlyozzák. Ne feledkezzünk el a molyokról sem, hiszen az idén ebből volt bőven. Sajnos nehéz védekezni ellenük úgy, ha a szomszéd területén elszaporodtak és a hatásos védekezés ott elmaradt. mint tavaly eddig az időszakig. Ráadásul 90 milliméterrel kevesebb csapadék esett, mint egy átlagos évben, mondta az igazgató. Mészáros Pál, a szekszárdi hegyközség elnöke, maga is szőlőtermelő, kérdésünkre elmondta, a szárazság jelei még nem mutatkoznak azokon az ültetvényeken, ahol ősszel a mélylazítást a termelők elvégezték, és tavasszal is fordítottak időt a talaj munkákra.- Az idei évben a legtöbb gondot a sárgulás okozta a termelőknek megyénkben. Aki ezt időben nem vette észre és nem kezelte különböző levéltrágyával, zöldítővel, annak mára azzal kell szembenéznie, hogy leszáradt a tőkéje, nincs rajta termés, és nagy az esély arra is, hogy jövőre sem tér magához a szőlő. Több korai fajtánál már június végén megindult a zsendülés, melyre eddig még nem volt példa. A csemegeszőlők közül a Csabagyöngye, a Boglárka, a Reflex, a borszőlők közül pedig a Zenit, a vörösbort adó fajták közül pedig a Titánon, a Zweigelten és az Oportón mutatkozik a színesedés. Mindenképpen számítani kell tehát arra, hogy a szüret akár augusztus közepén is elkezdődhet. A termés az átlagosnál többnek ígérkezik, viszont kérdés, hogy a bogyók mennyire tudnak kitelni. A hátralévő időszakban még 60 milliméter csapadékra lenne szükség, havonta, ha ez bekövetkezik, akkor akár rekord termés is várható, hiszen a szőlőszemek szépen kitelnének. Ellenkező esetben viszont kényszerérésre kell, számítani, ami nagy kárt okozhat a termelőknek. Ez a szokatlanul száraz időjárás a még nagyobb kárt a tavaly ültetett tőkékben okozza, a friss telepítésekben ugyanis a gyökérzet nem tud megerősödni, és így nem éri el az alsóbb, nedvességben gazdagabb talajréteget. Takler András magántermelő szerint az idei évre a végletek lesznek a jellemzőek, vagy nagyon jó évjárat lesz, ha végre megered az eső, vagy csapnivaló. Még bármi előfordulhat, hiszen a szőlő hálás növény, még tartja magát, a nagy aszály ellenére is. Hibátlanok, egészségesek a szőlők. A térségben 2-3 héttel előrébb tart érésben a szőlő a szokásosnál. Azt ígérik a meteoroVagy jó évjárat lesz vagy rossz lógusok, h jy július közepén „fordul” az idő, én optimista vagyok és bízom abban, hogy még időben megjön az eső, és jó évünk lesz, mondta Takler András. MAUTHNER Tanácsok repcetermesztőknek A termesztés kulcskérdései Hazánkban több mint 150 éve termesztenek repcét, de ez a növény napjainkban nem találja meg a helyét a hazai mezőgazdaságban. Ennek egyik oka, hogy a termesztése a nagyüzemi keretek között a kedvezőbb. Tolna megyében 8022 hektáron termeltek az idén repcét, és a nagy szárazság ellenére is elfogadhatónak mondhatók a betakarított átlagtermések, hektáronként 2,3 tonna. Az országos átlag ennél rosszabb. A repce jelentőségének megítéléséhez hozzátartozik, hogy a legolcsóbb talajjavító növény. Termesztésének előnyei között szerepel, hogy a repce után kevesebb energia felhasználással és időben tudják a termelők a talajt előkészíteni az őszi búza számára. A másik szempont, hogy korai árbevételt nyújt a gazdának. A mai termesztési költségek mellett 40.000 forint/tonna alatt nem éri meg repcét termeszteni. Nem lenne szabad „szezonáron” eladni, azaz a szántóföldről a felvásárlóhoz szállítani. Raktárakban tárolva, majd novemberben, decemberben értékesítve jelentős áremelést lehet elérni. Dr. Eőri Teréz repcekutató szerint nem szabadna lemondani a nagyobb vetésterületről, mert az EU csatlako- zást követően alacsonyan fogják megállapítani hazánk számára a kvótát. Ennek nyilván nagyon fog örülni a német és a francia gazda, de mi marad a magyar termelőnek? A napraforgó, amely „talajzsaroló” növény, és a betegségekre fogékony, valamint a területe sem növelhető büntetlenül. A repcetermesztés kulcskérdései a kutató szerint a következő technológiák: az idejében végzett talaj-előkészítés, (ennek célja a gyors kelés), a vetés időpontját úgy kell meghatározni, hogy a növény a tél beálltáig a 8-10 leveles állapotát elérje, a tápanyag-utánpótlás, a tavaszi növényvédelem és a betakarítás. Ez utóbbi tervezésénél átlagos évjáratban nem hagyhatjuk ki a kíméletes érésgyorsítót, a pergési veszteségek csökkentése és az optimális állapotban való aratás érdekében. Ez az az időszak, amikor a repcetáblának kiválasztott őszi búza területén, aratás után azonnal, tarlóhántást kell végezni. MAUTHNER Júliusban többször esik Nagy jégkárok megyénk északi területein A múlt hét végén, percek alatt, nagy széllel kísérve változott meg az időjárás a Balaton környékén. De nem csak ott, hanem megyénk északi területein, Simon- tornya körzetében is alapos munkát végzett a jégeső. Balatonlelle, Tab, Simontornya ez az útvonal volt a hidegfront vonulásának iránya, mely Cecénél hagyta el a térséget az Alföld irányába, tájékoztatta lapunkat Lengyel László, a Dél-magyarországi Jégeső Elhárítási Egyesület meteorológusa. Hatalmas széllel (120-130 km/óra) érkezett a vihar. Bár az irányát a radaron végig követni tudták, nem sok esélyük maradt a beavatkozásra. A vihar egyébként a védett területen kívül okozott jégkárokat.- A hideg fronthoz tartozó szuper-cella tele volt jéggel, és ilyen helyzetben egyszerűen nincs idő a védekezésre. A nedvszívó kristályok párologtatását, melyek a jégszemeket „felaprítják”, a vihar érkezése előtt két órával kezdjük meg. A hétvégi front azonban nagyon gyorsan érkezett, ennek ellenére az általunk védett területet sikerült a jégtől megvédeni. A bajt csak tetézte, hogy Simontornya környékén úgynevezett száraz jég esett, vagyis eső alig kísérte a vihart. A csapadék mennyisége változó, volt ahol csupán 1, volt ahol 10 milliméter- nyi eső hullt, ami az aszályt még csak nem is enyhítette.- Igaz-e a hír, hogy júliusban több csapadékra lehet számítani?- Már most változik az időjárás, az eddigi száraz és „üres” afrikai légáramlatot nedvesebb levegő váltja fel. Északi irányból esőket, záporokat várunk. Gyorsabban követik egymást a hideg frontok, mint amire pár nappá számítottunk, így a héten csapadékosabb, változékonyabb időre kell számítani. _____________________________ MAUTHNER A tejátvétel feltételei Szabályozott piacra lehet csak termelni A Tej Terméktanácsot 1992- ben alapították a termelők, feldolgozók és forgalmazók. A szervezetnek megközelítőleg 28 ezer tagja van. A tagdíj mindössze 3 fillér literenként. A terméktanács 1996-ban vezette be a kvóta rendszert. Olvasóink közül többen is kérdezték, ezért utána jártunk, hogy mit jelent pontosan a tej kvóta és mit tehetnek a saját érdekeik védelmében. A Tej Terméktanácsnál kérdésünkre elmondták, hogy a termelőknek annyi kvóta jár, amennyi tejet a gazdálkodó 1995-ben megtermelt. Ekkoriban 1,8 milliárd literben határozták meg az országos kvótát. 1997-ben kezdett el helyre rázódni a tehéntej-termelés. Jelenleg az 5/1997. (I. 30) Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium rendeleté van érvényben a tehéntej termékpálya szabályozásáról. Ennek ellenére a tagok az adatszolgáltatási kötelezettségüknek nem mindig tettek eleget. Éppen emiatt az a döntés született, hogy aki a rendelet alapján kvótát kapott, és azt száz százalékra teljesítette, az a kvóta a gazdálkodó tulajdona lett, amit nem lehet elvenni tőle. (Ő viszont bárkinek eladhatja.) Akkor is így van ez, ha egyik évben 5 százalékkal többet, míg a másikban 5 százalékkal kevesebbet teljesített. (Az ingadozás mértéke azonban nem lehet ennél nagyobb.) A múlt évben viszont a terméktanács 5 százalékos termékkorlátozást vezetett be, azért nem a plusz-mínusz 5 százalékot vette figyelembe, hanem a mínusz tizet. Tavaly akkor is megkapta a termelő az eredeti kvótát, ha tízezer liter helyett csak kilencezret teljesített. Ha viszont valaki nem teljesítette a korábban kiutalt kvótát 95 százalékra, attól a rendelet szerint meg kell vonni. Aki többet teljesített, mint a limitált kvóta, annak meghagyták a teljesítési szintet. Ha a termelőket más területen (sertéstartás, növénytermesztés, stb.) a termelés folyamán, sorozatosan veszteségek érik, érthető, ha egyre többen akarnak tejet termelni, mivel ennek a hatósági garantált ára jelenleg nettó 44 forint, literenként. Ha viszont egyre többen vannak a pályán, akkor eladhatatlanná válik a termék, ami folyamatos feszültségforrást jelenthet. Azok a termelők, akik a terméktanácshoz fordulnak és többletkvótát igényelnek, a közgyűlési határozat értelmében, ha igényüket korábban bejelentették, akkor literenként 10 forintért vásárolhatnak további kvótát. MAUTHNER A Tej Terméktanácsnak 28 ezer tagja van, ebből 27 ezer az egyéni vállalkozók száma, 1000 a társas vállalkozók száma, és 74 feldolgozó üzem jelentkezett be. Tolna megyében 41 településen gyűjtik össze a tejet a tejcsarnokokban, ahová 425 kistermelő adja le rendszeresen a tejet, melynek minőségét minden hónapban ellenőrzi a felvásárló. Nyúlvágás otthon Kíméletesen bánjunk velük Az utóbbi években egyre népszerűbb lett a nyúltar- tás. Ennek sok oka van, egyrészt kisebb fizetés-kiegészítést is jelenthet a családnak, másrészt egy finoman elkészített nyúlpaprikás fenséges élményt jelenthet. Nyugdíjasok, kistermelők szívesen tartanak néhány állatot elsősorban saját felhasználásra. Ugyanakkor sok olyan nyulász van, aki rendszeresen leadja az állatait a felvásárlóknak, de saját fogyasztásra csak ritkán van alkalma. Olvasóink közül többen is kérdezték, hogyan lehet a lehető legegyszerűbben levágni a házi- nyulakat. Egy tamási olvasónk mesélte, hogy amikor a nyulak tartása mellett döntött, a felesége azt mondta neki, csak akkor tartson állatot, ha a levágását is vállalja. Pálfi Lajos bácsi a saját módszerét osztja meg az olvasókkal:- A házinyúl feldolgozása az állat leölésével kezdődik. A múlt évben életbe lépett törvény az állatok védelméről, és arról is rendelkezik, hogy az állatok vágását szakszerűen, gyorsan és a legkisebb szenvedéssel kell megoldani. Többféle leölési mód vadszer van, én az alábbit alkalmazom, amelynek kapcsán már több száz pecsenyenyúl került a saját és ismerőseink asztalára. A nyulat a hátsó lábánál meg kell fogni, egy ütő alkalmatossággal, például baltanyéllel, kell a tarkójára ütést mérni, majd a kivéreztetést követően, a hátsó lábától kiindulva kell megnyúzni. A farok bőrét is vágjuk fel a farokhegyig, így a bőrrész a farkcsigolyákról könnyen leválasztható. Kedvcsinálásul szívesen elmondom a nyúlpaprikás receptjét is: egy-másfél kilós nyúlhús- hoz kevés zsír, kettő vöröshagyma, pirospaprika, cseresznyepaprika, egy pohár tejföl, kevés só, és liszt kell. A nyulat daraboljuk, hideg vízbe rakjuk sütésig. A vöröshagymát megpirítjuk, majd hozzáteszünk egy nagy evőkanál édes paprikát, ebbe a húst, megsózzuk, és pároljuk. Mikor saját levél elfőtte, rövid ideig a zsíron pároljuk. Majd felöntjük húslével vagy tiszt vízzel, addig főzzük, míg a hús puha nem lesz. Tejföllel és liszttel behabarjuk. Galuskával tálaljuk. LEJEGYEZTE MAUTHNER Éléskamra Hogyan készül a sárgabarackíz? Itt van a szezonja a sárgabaracknak, bár ront a háziasszonyok lelkesedésén, hogy egy kiló barack ára 300 és 400 forint körül alakul. Aki teheti, mert megterem a kertjében a kajszi, feltétlenül éljen a kiváltságos helyzettel és készítse el a legfinomabb lekvárt. Egy a sok recept közül: a barackot szűrőkanálba téve, lobogó forró vízbe mártjuk, és miután a héját lehúztuk, kimagozzuk. A gyümölcsöt lemérjük és minden kilogrammra 50-60 deka cukrot számítunk, a gyümölcs édességétől és az egyéni ízléstől függően. A hámozott, kimagozott barackot húsdarálón átdaráljuk és 15-20 percig főzzük. Ekkor beletesszük a cukrot, a masszát felforraljuk, forrón üvegekbe töltjük, a tetejére csipetnyi tartósítószert teszünk, lekötjük és száraz gőzbe rakjuk. Készíthetjük úgy is, hogy a kimagozott barackokat hámozás nélkül daráljuk meg, és a cukorral egyszerre tesszük fel főni, így azonban a lekvárnak sötétebb lesz a színe. Készíthetünk sárga- és őszibarackdzsemet is a következőképpen: A gyümölcsöt leforrázzuk, leszűrjük, lehéjazzuk és kimagozzuk, majd hozzáadjuk a cukrot és állni hagyjuk, amíg levet ereszt. Ha sok a lé, leöntünk belőle, ez jó ízű szörp lehet. Ha nem nagyon leveses a gyümölcs, akkor a levével együtt forraljuk, amíg fényes, kocsonyás nem lesz. Keverjük gyakran, mert könnyen leég. Forrón üvegekbe töltjük, lekötözzük és száraz gőzbe tesszük. Ha egészen sűrűre főzzük, akkor csak másnap kötözzük le, amikor már kihűlt és a teteje megbőrösödött. Várjuk olvasóink ötleteit is, kérjük küldjék el a Tolnai Népújság szerkesztőségének címére (Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3.) régi, kedvenc és jól bevált receptjeiket. írják meg azt is, miről szeretnének többet olvasni a Gazdálkodóknak című oldalunkban.