Tolnai Népújság, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-08 / 158. szám
4. oldal - Tolnai Népújság TOLNAI TÁJAK 2000. Július 8„ Szombat .gjü| Amire a japán császárné is kíváncsi lehet Állandó helyet érdemelne a páratlan hímzésgyűjtemény Sióagárdon és a hozzá tartozó pincefaluban, a Leányvárban már most minden feltétel - jó borok, színvonalas rendezvények, tájház, különleges gasztronómia - együtt van ahhoz, hogy a település vonzó turisztikai célpont legyen. Igazi kuriózummá válhatna azonban a hely, ha sikerülne létrehozni azt a múzeumot, amely Vargáné Kovács Veronika egyedülálló sióagárdi hímzésgyűjteményét mutatná be. Sióagárd-Leányvár Vargáné Kovács Veronika és férje, Faddi Varga János, királyi főszakács évek óta azon fáradozik, hogy az ország egyik legnagyobb - magyar - pincefalujában, a szekszárdi történelmi borvidékhez tartozó Leányvárban valami olyat hozzanak létre, amit más borút állomásokon, más pincefalukban nem lehet látni, tapasztalni. Tény ugyan, hogy például korántsem lehet jellemzőnek tekinteni, ha egy borkóstoló után királyi főszakács készítette ételköltemények kerülnek az asztalra, de Vargáék szerint ez még mindig nem elég. Persze „könnyű nekik”, hiszen a feleség 20 éve tartó „értékmentése” révén olyan páratlan hímzésgyűjtemény van a birtokukban, amit valóban mutogatni kell(ene). Vargáné Kovács Veronika és a gyűjtemény egy része A mintegy 500 darabos anyag bizonyíthatóan legrégebbi darabja egy 1892-es hímzett kendő. A gyűjteményben ennél valószínűleg régebbi „réti ruhák” is vannak, emellett megtalálhatók benne a századforduló fehér lyukhímzései, és az 1920-as évektől kezdődően „kiszínesedett” (lila, piros) munkák is. A gyűjtést amatőrként kezdő, ma már iskolázott néprajzosként művelő Vera néni nagy alázattal közelít a népművészet ezen sajátos műfajához, azon belül is a hangsúlyozottan önálló sióagárdi hímzéshez. Mint mondja, ennek külön értéke, hogy a sióagárdiak nem „vetkőztek ki” teljesen, azaz ma is él a népviseletük. Folyamatosan készítenek új ruhákat is, az egyes munkafázisoknak külön- külön művelői vannak. A gyűjteményt egyébként eddig mindössze ötször láthatta a nagyközönség, egyszer Szek- szárdon, egyszer Sióagárdon és háromszor a Leányvárban. Voltak persze szakmainak nevezhető bemutatók is, többek között az, amikor a japán császárné textil tanácsadó nőjének kézimunka szakköre óhajtotta megcsodálni a sióagárdi „varrásokat”, olyan magyar kuriózumokkal együtt, mint a halasi csipke, vagy a kalocsai hímzés. Nem véletlen tehát, ha Vargáék úgy gondolják: egy ilyen gyűjteményre nagyon sokan lennének kíváncsiak. Meggyőződésük továbbá, hogy egy adott hely népművészetét az adott helyen kell bemutatni. Az állandó kiállítás létrehozása ezen felül azért is indokolt, mert a textília igen kényes, az időszakos kiállítások „igény- bevételei” kifejezetten károsak az anyag számára, különösen ha figyelembe vesszük, hogy eredeti, akár több, mint száz éves darabokról van szó. Az általuk Leányvárban megálmodott komplex létesítmény egyes részeiből - borozó, étterem, szálláslehetőség, múzeum - utóbbinak még csak az alapja van meg. Öt éve folyamatosan pályáznak minden lehetséges helyre, ám eddig sikertelenül. Egyelőre tehát csupán reménykednek, hátha egyszer egy döntéshozó is lát majd fantáziát egy ilyen potenciális lehetőségben, amely nemzetközi érdeklődésre is számot tarthatna. Mindenesetre a gyűjtemény addig is szép csendesen bővül. Kit illet a Baksa Kató hagyaték? Az önkormányzat polgári pert indít (Folytatás az 1. oldalról.) Az énekesnő fia 1988-ban a kölesdi - akkor még - tanácsnak azt írta, hogy édesanyja végakaratából a községre hagyja a szoba berendezését. A levél ugyan időközben eltűnt, ám a helyi televízió által 1996-ban készített emlékműsorban - aminek videokazettája most is rendelkezésre áll - bemutatták és felolvasták ezt az írást, így az abban foglaltakat nem lehet kétségbe vonni. Igen ám, csakhogy Stengeli Andrásné azt mondja, hogy Baksa Ottó akkoriban neki is írt levelet, amiben viszont az áll, hogy a hagyaték nem a községet, hanem az ő családjukat illeti. Akkoriban a saját házuknál nem tudták elhelyezni az emléktárgyakat, ezért éppen ő maga javasolta, hogy a művésznő fia próbáljon meg a tanács közreműködésével ideiglenesen helyet találni a hagyatéknak Kölesden. Igaz, ezt ak- kérdésben, hanem egyéb dolgok- koriban ő senkinek nem említet- ban sem értenek egyet, te, de a levelek ezt bizonyítják, és Stengeliné például azt mondja, - mint mondta - a bíróságon is hogy eddig a község nem törődött beszélnek majd helyette. a „Kató nénivel”, nem ismertették Egyébként a felek nemcsak a fő meg a helybéli gyerekekkel a haFOTÓ: G. K. Az emlékszoba berendezése, még a kölesdi művelődési házban gyatékot, az ifjú nemzedék nem tudja, ki volt Baksa Kató. A hagyatéknak szerinte csak most lett értéke a község szemében, hogy ő elvitte. Az „önkormányzati oldal” szerint viszont csak az utóbbi egy évben legalább ezren nézték meg az emlékszobát, nagyon sokan éppen így szereztek tudomást a művésznő életútjáról. A sír gondozatlanságáról szintén eltérőek a vélemények. Maradtak még más tisztázatlan kérdések is. Többek között szerettük volna megtudni, hogy miért éppen most került sor a hagyaték „visszavételére”. Stengeli Andrásné erre azt válaszolta, hogy azért „mert ezt én így gondoltam”, majd gyorsan letette a telefont. A bíróság előbb-utóbb igazságot tesz. Baksa Kató mindenesetre valószínűleg nem így képzelte ezt az egészet. _______________ -sE urópa befogad? Az egyik német televízió nyereményjátékát figyeltem a minap. A díszlet és a forgatókönyv ismerős volt, hiszen a nálunk Vágó Istvánnal fémjelzett vetélkedő, a „Legyen Ön is milliomos!" kötött műsorjogát több tévétársaság is megvásárolta. A szimpatikusnak és intelligensnek tetsző, addigi válaszaiban magabiztos hölgy versenyzőt a középszintet jelentő 8000 „dajcsemárkás” kérdés hozta csak zavarba. A számítógép feltette a nagy kérdést: melyik hegység választja el Európát Ázsiától? A négy lehetséges válasz között szerepelt természetesen az Ural, kevésbé természetesen a Kárpátok és még két, ormaival az eget ostromló hegyvonulat - köztünk szólva - itten marhaságként értelmezhető válaszlehetőség. A magyar televízióban könnyű beugró kérdésnek szánható feladvány hölgyünket zavarba hozta. De nem hördült fel a közönség. Nem látszott meglepettnek a műsorvezető sem. Elkezdték körbemorfondí- rozni a komputer által vélt lehetséges megoldásokat. Aztán ellőttek egy segítséget: szerencsére a telefont felvevő férfinek rémlett valami. Alanyunk némi tétovázás után rábólintott: jelöljük meg! A hatásvadász, idegtépő szünet várakozó csöndjét fellélegzés és ováció követte: megvan a lóvé! Nem vártam meg a következő kérdést, inkább egy magyar adót választottam. Itt éppen azt elemezte egy országnagy, hogy a nyugati politikusok még mindig hezitálnak: maguk közé fogadjanak-e minket. Nem biztos, hogy nekik kéne. Tolna Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a központi ügyeleti feladatok részbeni ellátására orvosok részére pályázatot ír ki az alábbi feltételekkel: Pályázati feltételek:- a 4/2000. (11.25.) Eü.M. rendelet előírásainak megfelelő képesítés,- MOK tagság,- három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány,,- orvosi diploma másolatai,- szakmai önéletrajz,- orvosi nyilvántartásba vétel igazolása,- bérezés a 8/2000. (1.31.) Kt. sz. határozattal megállapított ügyeleti díjak alapján. A pályázat benyújtásának határideje: a megjelenést követő 15. nap. A pályázatot Tolna Város Önkormányzatának Képviselőtestülete címére kell benyújtani 7130 Tolna, Hősök tere 1. Tel.: 74/440-122. Érdeklődni: dr. Régi Csaba orvosszakmai vezetőnél Tolna, Alkotmány u. 1. Tel.: 74/440-128. .12í! Innen-Onnan FELHÍVÁS. A tengelici ÁMK óvodája a millenniumi rendezvénysorozathoz kapcsolódva kiállítást tervez régi játékokból, az óvoda múltját felidéző fényképekből, emlékekből. Ehhez várják a lakosság segítségét. Tisztelettel kérik azokat, akik megőrizték gyerekkori játékaikat, könyveiket, óvodáskoruk emlékeit, fényképeket, egy-egy történetet, és ezeket a kiállítás idejére rendelkezésre bocsáfanák, szíveskedjenek a nyár folyamán Huber Péternének (Erika óvó néni) eljuttatni. REFORMÁTUS TÁBOR. A jövő héten kezdődik a hagyományos medinai református tábor, amely augusztus 20-ig fogadja a táboro- zókat. Az első héten Tolna megyei általános iskolások kézműves táborára kerül sor, az azt követő turnus a Tolna megyei református ifjúságé lesz, később pedig a megyén kívülről, Budapestről, Hódmezővásárhelyről és Tápról érkeznek vendégek Medinára. A helyi református gyülekezet egyébként már ezen a héten is fogadott vendégeket - a világtalálkozó jegyében -, az erdélyi belényessonkolyosi-kőrösjános- falvai református testvérgyülekezet tagjait. NYUGDÍJASOK. A Fácánkerti Nyugdíjas Klub tagjai az utóbbi időben több programot tartottak. Fogadták a tolnai kerékpáros nyugdíjasokat, velük egy szép napot töltöttek a fácánkerti kastélyparkban. Később egész napos kiránduláson vettek részt Zalakaroson. Legközelebbi ösz- szejövetelükön találkoznak a település körjegyzőjével, akivel szeretnék „közös nevezőre hozni” a faluban első alkalommal megrendezendő, augusztusi elszármazottak találkozóját. ÁSATÁS. Folytatódnak az ásatások Fadd határában, a Jegeshegyen”, idén is Odor János régész vezetésével. Az erősen erodált dombtetőn jelenleg X. századi sírokat „mentenek”. Idén már több fegyveres sírt - honfoglalás kori íjászok nyughelyeit - is feltártak. Találkozó évtizedek után A fácánkerti iskolában találkoztak azok az 1965-ben végzett öregdiákok, akik a község 1956-ban megnyílt óvodájának első nagycsoportos végzős gyerekei voltak. Az eseményről egykori óvónőjük, Fuchs Ferencné küldött beszámolót, amit rövidítve közlünk. A múlt szombaton délelőtt ismét hangos lett a fácánkerti iskola. Ekkor gyülekeztek az 1965-ben végzett diákok, hogy beülhessenek régi iskolájuk padjaiba. Nyirati Gyula osztálytitkár pontosan jelentett: az osztály létszáma 33 fő, jelen van 29 fő, igazoltan távol 3 fő, igazolatlanul 1 fő. Ezután kezdetét vette az élettörténetek elmondása tanulmányaikról, családi életről, gyerekekről, sőt unokákról. Felszabadultan elevenítették fel régi diákcsínyeiket, melyeket már értékeltek is. A hivatalos rész után következett a közös ebéd. Előkerültek a régi és új fotók, majd közös fényképezés volt az iskola udvarán. Este 10-kor zárta kapuját az iskola. Búcsúzóul még elmondták közösen: 5 év múlva ugyanitt találkozunk. ■ Rendőr-őrs TALÁLKOZÁS a tolvajjal. Tizenegyezer forintot vitt el egy férfi egy idős asszonytól Mözsön, be- surranás módszerével. A tettes a kora reggeli órákban vélhetően átmászott a ház kapuján, majd a nyitott lakásajtón bement és körbejárta a lakást. Kutatása során egy fiókból magához vette az ott talált készpénzt. A nagy keresgélésben benyitott a ház tulajdonosának szobájába is, ahol összetalálkozott a sértettel, akihez egy alibi kérdést intézett, majd sietve távozott. A hölgy csak mintegy fél óra után vette észre, hogy meglopták. MAJDNEM elütötték. Természetvédelmi őrök igazoltattak egy autós társaságot - orvhalászat gyanúja miatt - a Sió Árvízkapu környékén. Az igazoltatás után az őrök a rendőrség kiérkezéséig vissza akarták tartani az illetőket, ám azok elindultak az autóval, és ha az egyik őr nem ugrik félre, el is gázolták volna. A zsaruk ezek után a - bogyiszlói - gyanúsítottakat keresték fel, ahol házkutatást is tartottak, amelynek során hálókat igen, de halat nem találtak. Az ügyben hivatalos személy elleni erőszak gyanújával indult eljárás. MOBIL. A mözsi Vasúti kocsmából tűnt el egy mobiltelefon az egyik este. A telefon a kiszolgálóé volt, a pulton feküdt, többeknek alkalmuk volt magukhoz venni. A TEJ EGÉSZSÉGES. Az utóbbi időben több alkalommal is beszámoltunk hajnali tej lopásokról, illetve lebukásokról is. Nemrégiben a tolnai sportcsarnok melletti bolt tárolójának megbontása után vittek el tejterméket, kb. 2500 forint értékben. Tolna Város Jegyzője pályázatot hirdet az újonnan létesülő okmányiroda igazgatási feladatainak ellátására. Pályázati feltételek: Középiskolai végzettség és OKJ szerinti középfokú számítástechnikai szakképesítés. A pályázathoz csatolni kell:- szakmai önéletrajz,- 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány,- végzettséget igazoló bizonyítvány hiteles másolata. A pályázat benyújtásának határideje: a megjelenéstől számított 15 nap. Az állás elbírálásának határideje: a benyújtási határidőt követő 30 nap. Az állás betöltésének időpontja: 2000. szeptember 15. Bérezés: a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján. A pályázatokat Tolna Város Jegyzőjéhez kell benyújtani: 7130 Tolna, Hősök tere 1. Tel.: 74/440-122. .m ÓDRY