Tolnai Népújság, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-06 / 156. szám

4. oldal - Tolnai Népűjság TOLNAI TÁJAK 2000. Július 6., Csütörtök | ||| I Új lépcsősor a korzón Közalapítvány a Dum-partért Az utóbbi évek közvéle­mény-kutatásai is alátá­masztják: Paks legsikere­sebb rendezvénye, az au­gusztus 20-a környékén évek óta ismétlődő Családi napok. A város lakói nem csupán néhány napos fel­hőtlen szórakozást nyertek az ünnepi programokkal, ami talán még fontosabb, a Duna korzó évtizedek után ismét egyik legszebb része lett Paksnak. Paks Néhány éve, mikor a Dunapartért Közalapítvány megkezdte tevé­kenységét és felvázolta céljait, sokan csóválták fejüket: annyi­szor ígérték már a Duna-part rendbehozatalát és nem lett belő­le soha semmi, most is így lesz. kaik elén való lett volna. Meg­épült a víziszínpad előtt a lép­csősor nézőtérként szolgálva a rendezvényeket, és tavaly már szűknek bizonyult. A város költ­ségvetésének tervezéskor a köz- alapítvány jelezte, bővíteni sze­retnék, Bor Imre polgármester támogatta az ötletet, így azután jutott tizenhat és fél millió erre. Tegnzp elkészült, átadták, au­gusztus 20-án jut hát ülőhely majd mindenkinek - bár ismerve az érdeklődést ez sem biztos. Fonató Lajos is úgy gondolja, folytatni kell a lépcsősort jövőre, anná inkább is, mert úgy már nagyobb rendezvényeknek, pél­dául országos horgászverseny­nek is otthont adhatna Paks. Ha sikerül megépíteni, még mindig nem lesz teljes a tervek megvaló­sítása, haladni kell tovább, hogy egészen a kompkikötőig, ame­Volt persze, aki másként gondol­ta, Fonyó Lajos, az alapítvány el­nöke és az a lelkes csapat, akit maga köré gyűjtött. És lám, a szi­lárd elhatározás meghozta az eredményt. Apró lépésekkel kez­dődött, a szép gesztenyefák alatt a sétány rendbehozatalával, mí­ves padok, kandeláberek elhelye­zésével - és rendezvényekkel, a tavaszi szezonnyitóval, majd az augusztus 20-i népünnepélyek­et a Charon Bt. varázsolt euró­paivá, lehessen gyalogolni, ke­rékpározni vagy éppen útközben megpihenni. És mindez csak a Duna-part északi része, délre is akad egy jókora, remek lehetősé­geket kínáló terület, a kubikgöd- rök tájéka. Ennek beépítése per­sze a távolabbi jövő, de nem any- nyira távoli, hogy ne tudnánk el­képzelni. Tíz év múlva szabad­idő park, kulturális és sport köz­A Charon Bt. által épített yachtkikötő FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY kel, amelyre ezrével tódultak ,a paksiak, az Óvárosból épp úgy, mint a lakótelepről. Nem volt mese, ekkora, kézzel fogható, szemmel látható igényt nem le­hetett figyelmen kívül hagynia a város önkormányzatának sem - nem mintha a fejlesztés szándié­pont várhatja itt a paksiakat és vendégeiket, ha az elmúlt né­hány év üteme folytatódik és az önkormányzat szándékai, vala­mint az atomerőmű eddigi jelen­tős anyagi segítsége is marad a régiben. RÁKOSI Negyven év, hivatástudattal A mentőtiszt kitüntetése Gyere hozzánk - szólt az invitálás a duna­újvárosi utcán, a frissen érettségizett fiatal­embernek 1959-ben. Ez a véletlen találko­zás meghatározta egész életét, engedve a hí­vó szónak, mentős lett. Nem bánta meg, nem csupán megszerette, hivatásává vált. Lénárt József a paksi mentőállomásról ta­valy decemberben vonult nyugdíjba, a múlt héten vette át a város önkormányzat által alapított Pongrácz Sándor díjat. Paks- Van munkahelyed? Egy ismerősöm szólított meg az utcán, majd hívott a mentőkhöz. Ugyan­így véletlenül kerültem Paksra, mint a legfiatalab- bat leküldött a főnököm, egy ápolónk van ott, mondta. Itt ragadtam, itt házasodtam, soha nem bántam meg egyiket sem.- Elhangzott a díjátadás ünnepségén is az életpályája, dióhéjban. Szembetűnő a folyamatos tanulás. Belső késztetés vagy elvárás ültette újra és újra az „iskolapad­ba”?- A szakirányú alapképesítés természe­tesen kötelező volt. Az első alkalommal éltem a lehetőséggel. Ugyanígy a főisko­lára is azonnal jelentkeztem, mikor indult. A fő­nököm szólt, akarok-e menni. Akarok-e? Rohan- vást.- Egy civil, a kívülálló számára a mentős élete rendkívülinek látszik. Balesetek súlyos sérültek­kel, betegek nem egyszer élet-halál között. Hogy Névjegy Lénád József Hercegfalván (ma Mezőfalva) született, 1940. agusztus 5-én Dunaújvárosban érettségizett 1959-ben, a szakápolói tanfolyamot 1960-ban, Budapes­ten végezte, főiskolai diplomáját 1972-ben szerezte ugyancsak Budapesten. (Tolna me­gyében az első diplomás mentőtiszt volt.) Pályája: 1959-ben került az akkor alakult pak­si mentőállomásra mentőápolóként, 1972-től kivonuló mentőtisztként a mentőállomás veze­tője volt. 1999-ben vonult nyugdíjba. Nős, felesége kereskedő, egy leánygyermek­ük, három unokájuk van. lehet ezt megélni, hogy lehet elfogadni közelről lá­tott tragédiákat?- Ha sikerül megoldani, óriási élmény. Megtérül a munka, ha látom, hogy felépül, meggyógyul a beteg. A negyven év alatt sok üyenben volt ré­szem, ami köszönetét, visszajelzést kaptam a bő­ségesen kompenzált műiden nehézséget, fáradt­ságot. Számomra mindig ez volt az első. A ku­darcot, a tehetetlenség érzését viszont nem lehet elmondani, az borzalmas, különösen, ha gyerek halt meg a jelenlétemben. Szerencsére nem sok ilyen esetem volt, az országos statisztikákhoz ké­pest is különösen kevés.- Említette, hogy rendszeresen visszajárt a kórhá­zakban, azokhoz, akiket bevittek.- Ha volt néhány percem, ott voltam, annak a be­tegnek az ágyánál, akit előtte néhány nappal vit­tünk be. Volt egy emlékezetes eset, közlekedési balesetben halt meg két szülő, a gyermekeiket heteken keresztül látogattam a kórházban.- Nem lehet megkerülni a kérdést, az egészségügy mai, közismerten nehéz helyzetéről.- Siralmas helyzetben van, különösen a kórhá­zak, Ezzel szemben a mentőszolgálat, akár a tíz évvel előbbi állapotával összehasonlítva is, óriásit fejlődött, elsősorban a gépkocsipark és azok fel­szereltsége területén, és évente húsz-harminc jól képzett mentőtiszt kerül ki a főiskolá­ról. Tehát minden feltételben összeha­sonlíthatatlanul jobb a mentőszolgálat a korábbinál, egyeüen dologban va­gyunk társak az egészségügy egészé­vel, a bérek itt is alacsonyak.- Ennek ellenére a munkamorál úgy tu­dom változatlanul magas színvonalú.- Mentős csak hivatástudattal lehet va­laki. Itt nem maradhat meg az, aki nem áll be a sorba, hamar kikerül innen vagy önként, vagy eltanácsolják.- Pakson az utóbbi időben felmerült egy kórház építésének igénye. Hogyan látja ezt Ön?- Nagyszerű dolog lenne, ha megvalósulhatna, ám azt gondolom ez egyelőre irreális, a jelenlegi állapotok között.- Az önkormányzat viszont elfogadta az egészség­ügy fejlesztésének tervét, amely egyebek között az ügyelet és a mentőszolgálat közös működésé is célozza. Erről mit gondol?- Több helyütt van rá példa és ahogy én tudom, kiválóan működik. Biztosan mondhatni nem csupán takarékosságot jelent, hanem hatéko­nyabb, célszerűbb munkaszervezést a mentők számára is, ami a betegek érdekeit szolgálja.- Hosszú időn át vezette a paksi mentőszolgála­tot. Nyugdíjazása előtt nem sokkal önként adta át posztját. Miért?- Azért, hogy kizárólag a munkával törődhessek. Az utolsó két-három évben lelassultam egy kissé, elfáradtam. Másrészt az utódomat, Feü Józsefet sokkal rátermettebbnek tartottam magamnál. Én nem éltem „társadalmi életet”, úgy gondoltam az ő kezében sokkal jobb helyen van a vezetés. Be is bizonyosodott, sokat javult a megítélésünk. Utólag beismerem, nem is gondoltam, hogy en­nek ekkora jelentősége van. Azt hittem, amit a köz lát, hall a munkánkról, az bőven elegendő. Ma már látom, nem így van. Egyeüen példa csak: másképp, hogy kerültem volna a kitüntetésre ja­vasoltak közé? RÁKOSI GUSZTÁV A nemdohányzók védelmében Az atomerőműben komolyan veszik A nemdohányzók védelmé­re született törvény előírá­sait komolyan veszik az erő­műben, a belső szabályok és a feltételek kialakítása gyorsabban folyik a terve­zettnél. Paks Már számos dohányzóhelyet ala­kítottak ki a különféle munkahe­lyeken, épületekben. Az ipari biz­tonsági főosztály hangolja össze a munkákat, a belső szabályok ki­dolgozását. A közeljövőben a már használatba vett dohányzóhelyisé­gekben kifüggesztenek egy egy­szerű kezelési útmutatót, amely­nek egy pontja különösen érdekes, mutatja, hogy mennyire ügyelnek a részletekre, védve még a dohá­nyosokat is, tüdejük „plusz” terhe­lésétől. Az előírás szerint, ott, ahol az ablakventillátor mellett másik ablak is van, azt zárva kell tartani, a visszaáramlás megakadályozása érdekében. Az atomerőmű vezeté­se egyébként úgy döntött, hogy azokban az épületekben, ahol a dohányzóhelyiségek június 30-ig nem készültek el, a közös haszná­latú belső terekben kijelölt do­hányzóhelyeket megszüntetik. Ezeknél az épületeknél a szabá­lyos dohányzóhely kialakításáig a kijelölt, füstölgésre alkalmas he­lyek az épületen kívül lesznek. RG Hírek IGAZGATÓSÁGI ÜLÉS. A pák si atomerőmű igazgatósága júni­us végén ülést tartott, amelyen meghallgatták Nagy Sándor ve­zérigazgató beszámolóját ez el­múlt időszak tevékenységéről, a beruházási szervezetfejlesztés tapasztalatából, a kis és köze­pes aktivitású hulladékok elhe­lyezésének helyzetéről. Az igaz­gatóság elrendelte, hogy a rész­vénytársaság törekedjen a válto­zó jogi, közgazdasági és társa­dalmi környezet változásainak folyamatos elemzése mentén az erőműbővítés lehetőségének el­fogadtatására. A testület meg­hallgatta a sportcélú támogatá­sok racionalizálási stratégiájáról szóló beszámolót valamint az Atomerőmű SE ügyvezetőjének szóbeli tájékoztatóját és úgy döntött, hogy ez év november 30-ig javaslatot kell tenni az ASE sporttevékenységének 2002-ig történő finanszírozására, a hu­mánpolitikai célkitűzésekkel összhangban. KIRÁNDULÁS. A Dunaszent- györgyi Nyugdíjasok Érdekszö­vetsége július 1-én kirándulást szervezett tagjainak. Az úton résztvevő ötven idős ember Fer­tődön megtekintette a kastélyt, majd Nagycenken a Széchenyi mauzóleumot és kastélyt. ÜDÜLTETÉS. Az árvízsújtott Tiszavárkony, Tiszajenő, Tószeg és Vezseny iskoláiból választot­ták ki azt a száz gyermeket az atomerőmű tájékoztató és láto­gató központjának munkatársai a helyszínen tartott körültekintő szemle alapján, akiket három turnusban láttak vendégül egy- egy hétre Balatonfüreden. Jelen­leg a harmadik turnus tartózko­dik az atomerőmű rehabilitációs központjában. A nyaraltatás összes költsége négymillió két­száztízezer forint, amelyet fele­fele arányban áll az erőmű és a város önkormányzata. hirdetéseit feladhatja Pakson 2000-ben is, a Városháza informá­ciós szolgálatánál, a hivatal ügyfélfogadási idejében! Egyszeri és megismételhetetlen vagy! Krízisotthon szenvedélybetegeknek Alkohol- vagy kábítószer függőségben szenvedő álla­mi gondozott fiatalok szá­mára krízisotthont hoztak létre a faluban. A hat férő­helyes utógondozót pályáza­ton nyert összegből valósí­totta meg a Fóti Gyermekott­hon. Sárszentlörinc Frissen vakolt ház, ólak néhány tyúkkal és hízóval, nagy kert, ahol éppen öntözik a szomjazó növényeket. Olyan, mint a többi porta a faluban, bár itt vietnami csüngő hasú malacot és emut is tartanak, s a bejáratnál küliínle- ges rózsatő pompázik öt-hat kü­lönböző színű virággal. A bet érőt kávéval, hideg itallal és friss sü­teménnyel kínálják. A ház lakója egyelőre mindössze egy tizenhét éves fiatalember, a többieknek, akik itt sertepertélnek, ez a mun­kahelyük. Ők a Fóti Gyermekott­hon munkatársai, a ház a közel­múltban megvalósított krízisott­hon. Ide olyan állami gondozot­tak jöhetnek, akik elhatározták, hogy szenvedélybetegségükről le akarnak szokni, tisztán akarnak élni a jövőben. A gyógyulás - so­kan el sem ismerik még, hogy betegségről van szó - akár a drog, akár az alkohol, vagy vala­milyen szerencsejáték okozza a függőséget, nem egyszerű dolog. Főleg nem, ha a fiatal abban a közegben él, ahol ezekre a sze­rekre rászokott. Kevés az egy-két hetes gyógyszeres elvonás, gya­kori a visszaesés, a kudarc. E probléma kiküszöbölésére léte- sültek-létesülnek az ilyen ottho­nok - a legutóbbi éppen Sárszentlőrincen. A helyi önkor­mányzat örömmel, a helybéliek vegyes érzelmekkel fogadták a krízisotthon létrejöttét. Az igé­nyesen berendezett, szépen fel­újított házban egyelőre öt üres hely van. Ezeket fokozatosan szeretnék betölteni, minden újonnan érkezőre megfelelő fi­gyelmet szentelve. A tizenhét éves Vendel komolyan elhatá­rozta, hogy felhagy az alkohollal, amihez hét évesen nyúlt először, és a kábítószerrel, amit viszont tizennégy évesen próbált ki. Nem sokáig lesz egyedül, való­színűleg hamarosan társai is ér­keznek, hiszen nem Vendel az egyetlen, akiben erős az elhatá­rozás, hogy felhagy az életét tév­útra terelő szenvedéllyel. Oláh Dénes, az otthon vezetője és három munkatársa főleg mun­katerápiát alkalmaz, a fiúval - s persze később a többi lakóval - együtt végzik a házi és ház körüli munkát. Ami e mellett segít, Oláh Dénes szerint, az a szeretet és odafigyelés. S az, ha a fiatal is rá­jön, hogy nem szabad kárt tennie magában, hiszen ő egyszeri és megismételhetetlen. Megnézzük a kamrát, ahol már gyűlik a télire eltett zöldség és gyümölcs, a kis gazdaságot, ahol a nőstény emu nyugodtan, míg a hím sorsába beletörődni nem akarva köröz bezárva. Egyébként sehol egy kerítés, sehol egy rács az ablakon. VIDA TÜNDE Egy kiállítás képei Pálfa és régebbi munkákat kiállításon--------------------------------------- mutatják be a művelődési ház­Hagyomány már, hogy kora nyá- ban a helybélieknek. így volt ez ron amatőr és hivatásos képző- idén is, a kiállítást a két hete tar­művészek számára alkotótábort tott falunapok alkalmából nyitot- rendeznek Pálfán, mint ahogy az ták meg, felvételeinket ezek kö- is, hogy az itt készült alkotásokat zül láthatnak kettőt. Péger József: Tetők fotó: gottvald károly f Az új lépcsősor A Tolnai Népújságba

Next

/
Thumbnails
Contents