Tolnai Népújság, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-04 / 154. szám

8. oldal - Tolnai Népújság G A Z D Á L K ODÓKNAK 2000. Júuus 4., KEDD Ég a tarló, ég a határ >- A talajnak többet árt, mint használ Nem lenne szabad, de ennek ellenére nagyon sokan az aratást követően, leégetik a területüket, még mielőtt azt felszántanák. Az indok az, hogy így könnyebb a talaj elmunkálását megoldani. Az elmúlt hetekben gyakran ri­asztották a tűzoltókat a tarlótü- zek miatt, mert a nagy szárazság­ban a tűz könnyen átterjedt a még álló gabonára, vagy a szom­szédos erdőre is. Hiába van ren­delet, hiába van tűzgyújtási tila­lom, nagyon sokan ezt nem ve­szik figyelembe. Pedig érdemes elgondolkodni azon, hogy mi­lyen következményei vannak a tarló égetésének. A talaj szervesanyag tartalmát az égetés csökkenti, pontosab­ban szervetlen anyaggá változtat­ja. A talajszint élővilágát az ége­tés felborítja, a baktériumokat el­pusztítja. Tegyük fel a kérdést, mi a haszna a tarló égetésének? Semmi, mert aki arra hivatkozik, hogy a gabona betegségeit, akár a lisztharmatot, vagy a rozsdafolto­kat így tudja megfékezni, az té­ved, mert ezek a betegségek jö­vőre is gondot jelenthetnek, in­kább az időjárástól függően, a termelőknek. Ott, ahol a termőtalajra nem jut istállótrágya, amely a humusz képződését elősegíti, ott különö­sen fontos lenne, hogy legalább alászántással segítse a termelő a talaj állapotának a javítását, erre jó szolgálatot tesz mind a gabo­natarló, mind a kukorica beforga­tása. Érdemes tehát átgondolni, megéri-e a tarlót felégetni? MAUTHNER Amit tudni kell a tűzelhalásról Pár évvel ezelőtt, amikor a betegséggel először találkoz­tak a termelők és a szakem­berek, akkora volt az ijedt­ség, hogy karantént, majd az ültetvény megsemmisítését kellett elrendelni. Akkor et­től várták azt, hogy meg tud­ják fékezni a betegséget. Saj­nos nem így történt. Ma már ha egy új helyszínen tűnik fel a betegség, nem rendeli el a ha­tóság sem a karantént, sem az ültet­vény kivágását. Ennek oka, hogy olyan nagy területeken terjedt el a kór, hogy erre ma már nem lenne lehetőség. Bács-Kiskun, Szabolcs- Szatmár, Hajdú-Bihar és a többi al­földi megye a legfertőzöttebb, de sajnos Tolna sem maradt ki ebből a betegség elterjedéséből. Legutóbb Bátaszékert az egyik almásban okozott kárt Bátaszéken, egy 3 hektáros almás­ban azonosították a tűzelhalást. Vörös Gézától, a megyei nö­vény-egészségügyi állomás igaz­gató-helyettesétől azt kérdeztük, hogyan lehet felismerni a bajt és hogyan kell védekezni ellene.- Először is tisztázni kell, hogy az almatermésűek betegsége a tűzelhalás. Ma már sajnos nincs olyan földrész, ahol ne lenne meg­található. A baktérium valameny- nyi növényi részt megtámadja. Először a virág fertőzésével kell számolni, majd a csészeleveleken, és a virágnyélen vízzel átitatott foltok észlelhetők, a virágok meg­bámulnák, de nem hullanak le. Kedvező időjárás esetén a beteg­ség rendkívül gyorsan terjed, haj­tásokban a baktérium naponta 5- 10 centit is képes előrehaladni. A gyümölcsök többnyire a kocsá- nyon át fertőződnek, ilyenkor vi­zenyősek lesznek, megfeketed­nek, de az ágon maradnak. Bakté- riumnyálka képződése nélkül a termés bámulása nem tekinthető tipikusnak, mivel ilyen tüneteket a monüia és más kórokozók is okozhatnak. A fertőzött növény külsőleg azt a benyomást kelti, mintha a tűz perzselte volna meg. A betegség tünetei valamennyi al­mástermésű növényen azonosak A körte gyümölcse gyakrabban fertőződik mint az almáé.-Mi a teendő, ha már felfedez­tük a bajt?- Ha már egyértelműen sikerült a tűzelhalást diagnosztizálni szak: emberek segítségével, akkor a fer­tőzött részeket le kell tömi, majd ezeket meg kell semmisíteni. Az el­halt résztől 30 centis ráhagyással szoktuk a vágást, vagy törést meg­ejteni. Az ehhez használt metszőol­lót, fűrészt ezt követően alaposan tisztítsuk meg, erre jó az alkohol is. -Mi a teendő akkor, ha még nincs nagy baj?- A védekezés a legjobb meg­előzés, erre nagyon jók az úgyne­vezett réztartalmú készítmények, ilyen az Aliette vagy a Kasumin is.- Melyek a betegségre fogékony almafajták, ?- Az erősen fogékonyak közé tartozik az Idared, a Jonathan, a Gala, a Gloster, a Cox Narancs. A közepesen fogékony kategóriába tartozik a Golden Delicions, a Granny Smith, a Jonagold, a Mut- su. A legkevésbé fogékony példá­ul az M7 alapon a Red Delicions és a Sampion. _______ mauthner Fi gyelem! Határidő Július elsejétől csupán már a le­járt határidőre tudjuk olvasóink figyelmét felhívni. Június 30-ig lehetett beadni a megyei föld­művelésügyi hivatalokhoz a re­gisztrációs nyilvántartásokat. Ez ugyanis az alapja minden mezőgazdasági támogatásnak. Június 30-a már a meghosszab­bított határidőt jelentette így is, hiszen eredetileg egy hónnap­pal korábban járt volna le a ha­táridő. Szintén június 30-a volt a határideje a bor jövedéki tör­vény szerinti bejelentkezésnek is. Természetesen ezt követő­en is lehet majd a vám és pénz­ügyőrséghez 'bejelentkezniük a szőlősgazdáknak, de már 1500 forint illetéket ki kell fi­zetni, illetve a termelő a tevé­kenységét csak a vámhivataltól kapott engedélyt követően folytathatja. Bio permetezés Egy alföldi biokertész véletle­nül fedezte fel, hogy a torma áztatott levele hatékony a levél­tetű ellen. A kertjében többféle öntözést alkalmazott, esővizet gyűjtött, és készített egy tavacs­kát is, amelyet vízinövények vettek körül. Ezek között sok volt a torma is, melynek virágai ráhajoltak a vízre. Egy alkalom­mal a fekete levéltetű elleni per­metezéshez ebből a tóból vett vizet. Nagy volt a meglepetése, amikor azt vette észre, hogy a tormás áztatólé a levéltetűre szinte méregként hatott, mind elpusztította őket. A bioperme­tezéssel kapcsolatos szakiroda- lom ,az utóbbi években jelentő­sen bővült, könyvek, cikkek, szaklapok foglalkoznak ezzel a témával. Érdemes forgatni a szakkönyveket, szaklapokat, hisz jól tudjuk, hogy például vannak növények, amelyek egyszerűen „nem bírják egymást”. Permetezni kell Már hónapok óta az egyik leg­nagyobb gondot az aszály je­lenti a mezőgazdaságban. Olyan betegségek is felszínre kerültek, melyek csak ritkán okoznak bajt. A kukoricában az amerikai kukoricabogár okoz gondot. Őcsényben 10 táblából 4 táblát találtak fertő­zöttnek a talajvédelmi állomás munkatársai. A bogár a címert kezdi el rágni, majd „kidönti” a kukoricát. A napraforgóban a poloskák okoznak gondot, a tá­nyérokat megszurkálják és a magok olajtartalmát rontják. A szőlőben is egy ritkán tapasz­talt betegség ütötte fel a fejét, a száraz meleg hatására a szőlő fenésedését fedezték fel a szak­emberek. Fűben, fában orvosság A gyógynövények gyűjtésének most van itt az ideje Tolna megyében nagyon sok gyógynövény megterem, még termeszteni sem kell, ilyen például a kamilla, a vadrózsa, a bodza. De ter­mészetesen vannak olyan gyógynövények is, melyeket kisebb-nagyobb területen, kedvtelésből, vagy üzleti céllal termesztenek. Napjainkban reneszánszát éli a gyógynövények gyűjtése és alkal­mazása. A gyógynövények gyűj­tése, betakarítása azonban nö­vényismeret nélkül nem végezhe­tő. Énnek hiányában gyakran for­dulhatnak elő mérgezések. A gyógynövények gyűjtése növényfajonként és növényi ré­szektől függően sajátos módon és időben történik. Fontos tudni­való az is, hogy a gyűjtést,- a mag és a termés kivételével,- •nem biológiailag érett állapot­ban, hanem „technikailag” éret­ten történik. Ez az állapot a gyógynövényeknél a legkülön­bözőbb időben és stádiumban van. Ezzel magyarázható, hogy egyes részek gyűjtése, például a gyökér, a növények nyugalmi időszakában, más részüket (le­vél, virág) pedig a vegetációs időszakban végezhető. A gyökereket a növény nyu­galmi időszakában gyűjtsük, álta­lában késő ősszel. Szükség sze­rint kora tavasszal is felszedhe- tők, de gyakran rosszabb minő­A szöszös ökörfarkkóró ségben. A gyökereket kiássuk, el­távolítjuk a szárat, megtisztítjuk a földtől, megmossuk, majd egész­ben vagy szeletelve, frissen vagy szárítva használjuk fel. A leveles szár gyűjtése több­nyire a növény virágzása előtt vagy annak kezdetén van. Szá­mos vizsgálat szerint a növények ebben a fejlődési szakaszban tar­talmazzák a legtöbb hatóanyagot. A leveleket szárítsuk meg. A levél gyűjtése növényenként eltérő, általában a virágzás kezde­tén gyűjthetjük. A levágott szár­ról kézzel szedjük le a leveleket, majd szárítsuk meg. Technikailag az alsó,- idősebb,- levelek az éret­tek, tehát a hatóanyag-tartalmuk is ezekben a legmagasabb. Az éretlen leveleket nem érdemes le­szedni. A virág gyűjtése növényfajon­ként különböző időben és módon történik. Erre leginkább a száraz, napos idő a legalkalmasabb. (A nedves virágok gyorsan megbar- nulnak, befüllednek.) A virágo­kat vékony rétegben terítsük széjjel száradni. Földalapú támogatás igényléséről Tömegek az adóhivatalnál, hiányzó iratokkal Az idei évi mezőgazdasági támogatások közül a legtöb­ben a földalapú támogatást vették igénybe. Ennek felté­tele volt, hogy legkésőbb jú­nius 30-ig a megyei földmű­velésügyi hivataloknál a ter­melő regisztráltassa magát, majd kérvényt adjon be a támogatásra. A megyei adóhivatalnál, ahol a földalapú támogatást igényelni lehet, az ügyfélfogadási napo­kon nagy a tömeg. A sor lassan halad, mert a sorban álló ter­melőknek egyenként magya­rázza el az ügyfélszolgálat munkatársa, hogy mi hiányzik még a benyújtott irataihoz. So­kan nem tudják ugyanis, hogy miről kell számlákat kérniük, milyen összegről, milyen szer­ződéseket, igazolásokat kell benyújtaniuk a támogatás igényléséhez. Báli Mónikát, az ügyfélszolgá­lati osztály főmunkatársát kér­deztük arról, milyen irat kell ah­hoz, hogy a támogatási kérelmet pozitívan tudják kezelni?- A földalapú támogatást az úgynevezett „ferde csíkos” irattal együtt (ezt az igazolást a megyei földművelésügyi hivatal állítja ki, a beadott kérvény alapján) lehet benyújtani a megyei adóhivatal­hoz, ez a támogatási jogosultság­ra vonatkozó igazolás. De ez ön­magában még nem elég. A nyom­tatványboltokban is meg lehet vá­sárolni az úgynevezett 0011-es számú „Bevallás az államháztar­tással szembeni juttatások igény­léséhez” nyomtatványt. Ezt kell értelemszerűen kitölteni, és mel­lékelni kell a támogatott növény­re (búza, rozs, tritikálé, árpa, ku­korica, fénymag, rizs, szója, szá­raz borsó dohány, repce, napra­forgó, burgonya, tökmag) a saját névre szóló vetőmag számlát, va­lamint a műtrágya és növényvédő szer számlákat. Ezek együttes összegének legalább annyinak kell lenni, mint az igénybe vett tá­mogatásnak. A támogatás igény- bevételének azonban nem feltéte­le, hogy a számla kiegyenlített le­gyen. Szőlő és gyümölcsös eseté­ben műtrágya és növényvédő szer felhasználást tartalmazó számla szükséges.- Mi a helyzet akkor, ha közös őstermelői igazolványa van a csa­ládnak, akkor kinek a nevére szóljon a számla?- Közös őstermelői igazolvány esetén az igénylő családtagnak kell névre szóló számlákat kérni.- Kell-e rendelkeznie a termelő­nek termeltetési szerződéssel ah­hoz, hogy a földalapú támogatást igénybe vehesse?- Igen, termeltetési vagy érté­kesítési szerződéssel kell rendel­keznie, a bizományosi szerződés ezt nem helyettesíti. De nyüat- kozhat arról is,- ez esetben nincs szükség szerződésre,- hogy a megtermelt termést saját gazda­ságban használja fel. A szőlő és a gyümölcsöshöz nem szükséges értékesítési szerződést benyújta­ni. Mellékelni kell még a 273/1997 (XII. 22.) kormányren­delet szerinti nyilatkozatot, me­lyet az adóhivatalban, az ügyfél- szolgálati osztályon adnak. MAUTHNER Mi szükséges a földalapú támogatások igényléséhez?- a megyei földművelésügyi hivatal „ferde csíkos” igazolása- saját névre szóló vetőmag, műtrágya, növényvédő szer számlák- az úgynevezett 0011-es nyomtatványt kitöltve kell beadni- szántóföldi növényeknél, termeltetési szerződés- nyilatkozat, hogy nincs sem a tb, sem az adóhivatal felé tar­tozás (ezt helyben is ki lehet tölteni)- idei évtől a támogatás kiutalása bankszámlaszám nyitására kötelezett adózók esetében, csak adózó által bejelentett bankszámlaszámra teljesíthető.- az adóhivatalhoz történő támogatás igénylésnek nincs vég­ső határideje, vagyis ha már a szükséges iratok meg van­nak, a támogatást bármikor lehet kérni az adóhivataltól. _______________ZÖLD VONAL_______________ A z állatorvos tanácsai Kezdő nyúltenyész- tő vagyok, mondta zöld vonalunkon egy bonyhádi olva­sónk. Szeretném fejleszteni és gyara­pítani az állomá­nyomat, mit taná­csol az állatorvos. Sajnos már a múlt évben is megtizedelte az ál­lományomat a szúnyogok által terjesztett betegség, mondta olvasónk. A kór a nyulak fülén és szemén jelentkezett. A helyi gyógysze­rész ugyan javasolt egyfajta anti­biotikumot, de az sajnos nem sokat használt. Mit lehet tenni, hogy a betegséget megelőzzük és ne pusztuljon el az állomány jelentős része, kérdezték többen is.- A szúnyogok által terjesztett betegség neve mixomatózis, mely a nyulak egyik legnagyobb kárt okozó betegsége, mondta dr. Szabó Ákos állatorvos. A betegséget egy vírus idézi elő, mely gyorsan terjed. Fertő­zéskor a bőr hámrétegébe jutott vírus először helyben szaporodik, ezután a nyirokcsomókba jut, és ott tovább szaporodik. Ezt követően a nyírok- és véráramlatba került vírusok először a fej és szemkörnyék, az ajak, valamint a lábvégek és az ivarnyílások környé­kére koncentrálódnak. A mixo­matózis vírusa a nyulak vala­mennyi korosztályát megbetegí- ti és a fogékony állományokban az elhullás akár 100 százalékos is lehet. A betegség lappangási ideje 7- 10 nap. Lefolyása szerint lehet rövid, de lehet akár 2 hétig tartó betegség is. A betegség elleni vé­dekezés a külső élősködők tá­voltartásán alapul. A szúnyogo­kat, mint legfőbb terjesztőket szúnyoghálóval felszerelt nyílás­záróval tartsuk távol az állatok­tól. A betegség elleni védekezés másik módja a vakcinázás. Ma már rendelkezésre állnak olyan kombinált vakcinák, melyekkel védekezni lehet a nyulak beteg­ségei ellen. MAUTHNER _________Éléskamra________ N yári ízek télire Sajnos az idei évben csak a kiváltságosak gyakorolhat­ják a befőzés tudományát. Gyümölcsből az idén kevés van és az is nagyon drága, ennek ellenére a gondos há­ziasszonyok mindent elkö­vetnek, hogy a nyári ízeket konzerválják télire, abból kiindulva, hogy várhatóan a befőtt és a lekvár, éppen az említett okok miatt, még drágább lesz Már leérett az eper, a meggy és a cseresznye, de most érik a mál­na, a sárgabarack és az őszibarack. Érdemes a befőzésről általában is beszélni, noha min­denkinek van egy jó re­ceptje, amit az édes­anyjától „örökölt”. Az egyes receptek­ben közölt cukormeny- nyiség nem szigorú törvény, amit minden­képpen meg kell tartani. Csök­kenthetjük azt, de mivel a cukor nem csak édesít, hanem konzer­vál is, ha kevesebbet használunk belőle, akkor növelnünk kell a gőzölési időt vagy a tartósítószer mennyiségét. Konzerválószerként a szalicilt vagy a benzoesavas nátriumot szokták alkalmazni, az egész­ségre egyik sem ártalmas. Aki idegenkedik tőlük, az ne keverje el a tartósítószert az egész befő­zendő mennyiséggel, hanem csak a gyümölcs tetejére tegye, és az üveg felbontása után ezt a réteget távolítsa el. Mi a különbség a nedves vagy száraz gőzölés között? A nedves gőzöléshez egy megfelelő nagyságú edény aljá­ra helyezzünk több rétegben összehajtogatott újságpapírt,- esetleg kis deszkát, vagy rác­sot,- és erre állítsuk az üvege­ket, nem túl szorosan egymás mellé. Az üvegek közé is te­gyünk papírt vagy ruhát, ne hogy a víz forrása közben össze­ütközzenek. Az edénybe annyi hideg vizet öntsünk, hogy az üvegek kéthar­madáig érjen, majd nem túl erős tűzön for­raljuk fel. A gőzölési időt mindig a víz forrá­sától kell számítani. A gőzölőedényt egy ha­sonló nagyságú edén­nyel takarjuk le. Az üvegeket a vízben hagyjuk kihűlni. Száraz gőzölésre a legalkal­masabb egy megfelelő nagyságú kosár vagy láda, amit pokróccal, kispárnával bélelünk ki. Ebbe tesszük a forrón betöltött, gyor­san lekötözött, tisztára törölt és újságpapírba göngyölt üvegeket. Az üvegek tetejét is takarjuk be pokróccal. Legalább 24 óráig hagyjuk így, azután szedjük ki az üvegeket és rakjuk a helyük­re. ____ MAUTHNER

Next

/
Thumbnails
Contents