Tolnai Népújság, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-31 / 177. szám

HAZAI TÜKÖR Tolnai Népújság - 5. oldal 2000. Július 31., hétfő Minisztériumi igények Budapest A minisztériumok közül egyedül a honvédelmi nem kér többet jövőre annál az összegnél, mint amit a Pénzügyminisztérium aján­lott, jelentős többletforrásra tart viszont igényt az egész­ségügyi tárca, noha a konk­rét számokat még nem hoz­ták nyilvánosságra. A Honvédelmi Minisztériumnak (HM) nincs pluszigénye a költ­ségvetésével kapcsolatban, hi­szen a kormány még tavaly ga­rantálta a tárca költségvetési elő­irányzatának folyamatos növeke­dését - mondták el a szaktárca sajtófőosztályán. Ennek értelmé­ben a tárca jövőre 17 százalékkal nagyobb összegből, mintegy 223 milliárd forintból gazdálkodhat. Az Ifjúsági és Sportminisztéri­um 11,9 milliárd forinttal kér töb­bet 2001. évi költségvetéséhez a Pénzügyminisztérium által aján­lott 12 milliárdnál. A minisztéri­um a többletigények prioritásai között említette a kábítószer-pre­vencióra fordítandó megnövekvő összegeket, valamint új sport- létesítmények építését. A Szociális és Családügyi Mi­nisztérium 30,9 milliárd forintos támogatást igényel 2001-re, ami 8 milliárd forinttal több a PM ja­vaslatánál - közölte a tárca köz- igazgatási államtitkára. Pulay Gyula a minisztérium legfonto­sabb megoldandó feladataként a szociális intézmények rekonst­rukcióját, a családokat segítő szolgáltatások bővítését, vala­mint a szociális ágazatban dolgo­zók bérének programozott fej­lesztését jelölte meg. Az Igazságügyi Minisztérium 28,8 milliárd forintos támogatást kapna a Pénzügyminisztérium tervei szerint. Ez az összeg mint­egy 7,4 milliárddal kevesebb, mint amennyit a tárca igényel - közölte a tárca sajtótitkársága. A többletfeladatok elsősorban a büntetés-végrehajtásnál jelent­keznek, mivel a büntető jogsza­bályok módosításával a fogva tar­tottak száma jelentősen nőtt. Az Egészségügyi Minisztéri­um nem kívánt költségvetési igé­nyeiről számszerűsített tájékoz­tatást adni. A tárca kommuniká­ciós központja szerint a minisz­térium javaslatában hangsúlyos elemként szerepel az egészség- ügyi dolgozók jelentős béremelé­séhez szükséges finanszírozási többletigény, valamint a lakosság sürgősségi ellátásának fejleszté­séhez, illetve a különböző beteg­ségszűrő programok megvalósí­tásához nélkülözhetetlen anyagi fedezet megteremtése. Pokomi Zoltán oktatási mi­niszter korábban jelezte, hogy a tárca 148 milliárd forintos keretét a jövő évben 45 milliárddal sze­retnék növelni. Végösszegként 170 milliárdot lát érvényesíthető­nek. Az igényelt pénzt elsősor­ban az oktatók és a pedagógusok bérfejlesztésére, kutatásfejlesz­tésre, valamint felsőoktatási be­ruházásokra fordítanák. ■ Lelki betegek elhagyva Pénzhiány miatt megszűnt a telefonos szolgálat Budapest Az ügy előzménye az, hogy az OEP 1997 végén berendelte a lel­Gönczöl Katalin, az állam- polgári jogok országgyűlési biztosa Orbán Viktor mi­niszterelnökhöz fordult, hogy a kormány biztosítsa a leíkisegély-szolgálatok pénzügyi fedezetét. Az ombudsmani javaslat előz­ménye az, hogy az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) nem támo­gatja tovább az öngyilkos­ság-megelőzés érdekében működő Lelki Elsősegély Telefonszolgálatot. Az országgyűlési biztos egy pa­nasz nyomán indított vizsgálatot, amely kifogásolta, hogy az OEP beszüntette az Élet Alapítvány keretében 1973 óta működő lelki elsősegély telefonszolgálat finan­szírozását. Az öngyilkosság meg­előzését szolgáló tevékenységhez az egyik legnagyobb hazai tele­fonszolgáltató ingyen hívható vo­nalat adna, de a működéshez szükséges pénz hiánya lehetetlen helyzetbe hozta az alapítványt. ki elsősegély szolgálat vezetőjét. Azt javasolták neki, hogy a támo­gatásról szóló szerződést csak az év végéig kössék meg, aztán majd január elsejétől hosszabbít­sák meg. A megújításra azóta sem került sor, így a szolgálat végső elkeseredésében levelet írt Gönczöl Katalinnak. Az OEP a döntését azzal indokolta, hogy a telefonszolgálat nem illeszthető be egyik támogatásra kijelölt ka­tegóriába sem. Az ombudsman szerint a lelkisegély-telefonszol- gálat a kríziselhárítás területén a leghatékonyabb szervezetek kö­zé tartozik. Ráadásul az öngyil­kosság-megelőzés területén ez a szolgáltatás volt az egyetlen ki­épített rendszer. Ennek fényében hívta fel Gönczöl Katalin a kormányfő fi­gyelmét, hogy az állam köteles gondoskodni a lelki egészség meg­őrzéséért és visszaszerzéséért te­vékenykedő szolgáltatásról. Igaz, azt már a kormány dönti el, hogy kivel végezteti ezt a munkát. _______ - w­N yugati pályaudvar lesz a Keletiből Megkezdődik a rekonstrukció második üteme A MÁV Rt. 3500 épület gondozásáért felelős. Ezek között van pályaudvar, fűtőház, iroda- és lakóépület is. Közü­lük több mint 100 műemlék vagy ipari műemlék jellegű épület. Nem véletlen tehát, hogy a MÁV az egyetlen magyar vállalat, amelynek saját műemlékvédel­mi szabályzata van. Budapest Két évvel ezelőtt kezdte el a társaság a régi épületek 10 éves rekonstrukciós program­ját. A felújítások két alapvető szempontot igyekeznek figyelembe venni: egyrészt meg kívánják őrizni a műemlék állomásépüle­tek eredeti építészeti jegyeit, másrészt viszont ilyen keretek között próbálják meg­oldani a legújabb technika, a legkorsze­rűbb berendezések működtetését. Egyik legnagyobb műemléki épület a Keleti pályaudvar; rekonstrukciójának első ütemében kicserélték a teljes tetőszer­kezetet, felújították a hosszabb főfalakat és a két üvegfalat. Most kezdődik Hajnal Zsolt Ybl-díjas építész tervei alapján a rekonstruk­ció második üteme. Az utasforgalmi vizsgá­latok szerint az utasok 90 százaléka a Baross tér felőli oldalon érkezik és távozik. Ezért a közönséget kiszolgáló részlegeket az aluljárószintre helyezik át (itt már korábban is pénztárak működtek), ahol két-két moz­gójárda és gyorslift, valamint több mozgó­lépcső szolgálná az utasok kényelmét. A mostani fogadócsarnokban viszont - a nyugat-európai pályaudvarokhoz hasonló­an - csaknem száz üzlethelyiség kapna he­lyet. Az elképzelések szerint ezzel nemcsak világvárosi pályaudvarrá bővítik a Keleüt, hanem a felújításhoz is jelentős bevételekre tesznek szert, hiszen az üzletek bérleü díja is ezt a keretet növeli majd. Koós Tamás Az új Keleti terve. A pályaudvar Baross tér felől nyíló alsó tere középen a két moz­gójárdával és a gyorsliftekkel. A nyitott te- tőn át a fogadócsarnokba láthatunk. __ ■ Ö sszevont főiskolák Budapest Fél éve kezdték meg működésü­ket az integrált felsőoktatási in­tézmények. Megválasztották az új rektorokat, főigazgatókat, gaz­dasági igazgatókat, elkészültek a szabályzatok, amelyeket a szak­tárca jóváhagyott, azaz szerveze­tileg felállt a rendszer - nyilat­kozta lapunknak Szövényi Zsolt, az Oktatási Minisztérium (OM) felsőoktatási osztályának helyet­tes vezetője. Voltak kezdeti ne­hézségek, főleg a betagozódás során, amikor is egy kisebb intéz­mény egy nála jóval nagyobbhoz csatlakozott. Egyetlen főiskola, vagy egyetem sem mondott le szívesen meglévő autonómiájá­ról, de az érdekegyeztetés folya­matában mindig megszületett az optimális megoldás. A minisztérium munkatársa elmondta: jelentős, 60-70 milliárd forintos keret áll a tárca rendelke­zésére az újonnan alakult intéz­mények fejlesztésére. Az iskolák beruházási terveiket eljuttatják az OM-hez, ahol elbírálják azokat, és pozitív döntés esetén aláírják a támogatásra szóló kötelezvényt. Boros Bánk Levente, a Hallga­tói Önkormányzatok Országos Konferenciájának alelnöke sze­rint az átállás legnagyobb problé­mája az, hogy a kisebb intézmé­nyek időnként úgy érzik: a na­gyobbak elnyomják őket. Megfe­lelő hallgatói érdekképviseletek kialakításával azonban ez a gond orvosolható. - ré ­Csellengő gyermekek Budapest Bár szám szerint csökkenő ten­denciát jelez a gyermekvédelmi gondoskodásból elszökő gyere­kek száma, arányaiban mégis igen magas, hiszen e körből ke­rül ki a szökött kiskorúak mint­egy egynegyede, miközben az érintett 0-18 éves népességben mindössze egy százalékot képvi­selnek. Erre a Szociális és Család­ügyi Minisztérium gyermekvé­delmi főosztályának vezetője, Gáspár Károly hívta fel a figyel­met a hét végén, A főosztályvezető elmondta, hogy a gyermekvédelmi gondos­kodásból megszökő gyerekek mennyire kiszolgáltatottjai a bű­nözői csoportoknak. A tárca tu­domása szerint sok esetben kü­lönféle szobáztató, a gyerekeket dolgoztató egyének, pedofil kö­rök jelentik e szökött gyermek számára a rejtekhelyét. - Ezek felderítése nehéz feladat, és első­sorban a rendőrség tevékenysé­gét kellene ilyen irányban meg­erősíteni - hangsúlyozta. Megemlítette, hogy a tárca is írt ki az idén pályázatot, s ebben külön program volt a megelőző célú szabadidős tevékenység, így például speciális körök mű­ködtetése a felügyelet nélkül maradó, csellengő gyermekek számára. ■ ___________________Hírek röviden___________________ MIÉP-kezdeményezés Az egykori Antall-kormány öt volt tagjának meghallgatását kezde­ményezi az Országgyűlés olajügyeket vizsgáló bizottságának MIÉP- es tagja a testület mai ülésén. Lentner Csaba vasárnap kijelentette: 1993 nyarán a kabinet bizonyíthatóan tisztában volt már az olajsző­kítés mértékével, ám az ekkor létrehozott operatív bizottság nem hogy szigorította volna az ellenőrzést, hanem tevékenységével ép­pen annak lazulását tette lehetővé. Emiatt kezdeményezi: a testület hallgassa meg Boross Pétert, Szabó Ivánt, Latorczai Jánost, Siklós Csabát és Kádár Bélát. Lentner szerint ez az öt személy azért is ját­szott fontos szerepet, mert mulasztásuk lehetővé tette a szervezett bűnözés országos méretűvé válását, valamint azt, hogy az állam ezermilliárd forint bevételtől essen el. A politikus azt is kezdemé­nyezni fogja: korábban felelős pozíciót betöltő személyek nyilatkoz­zanak arról, hogy ők vagy családtagjaik végeztek-e munkát olajjal foglalkozó cégeknek. Szűkülő források Tavaly a nemzeti jövedelem 3,9 százalékát fordították oktatásra Magyarországon; ez az arány 1990-1992 között 5,9 százalékról 6,8 százalékra nőtt, 1992-től azonban folyamatosan csökkent - derül ki az Ecostat Gazdaságelemző és Informatika Intézet Mikroszkóp című kiadványából. Az intézet elemzői úgy látják, hogy országunkban jelentősen átstrukturálódott és kiszélesedett az oktatás és a képzés, a forrásokról ugyanez viszont nem mondható el. Nyitott kapuk A balatonaligai Club Aliga augusztus l-jétől a hétvégi napok kivéte­lével ingyenes belépést biztosít a nyaralni vágyó főiskolás és egyete­mista diákoknak - jelentette be az intézmény igazgatója. Tusa Péter közlése szerint a hallgatók a sport- és üdülőcentrumot a most meg­hirdetett akció keretében ezentúl szabadon látogathatják. Az egykor titkos objektumnak számító pártingatlan tulajdonosai ezzel a lépés­sel az üdülő kapuit szélesebbre kívánják tárni a nyaralók előtt. Újabb szakértők További szakértők bevonásával folytatja a vizsgálatot a BRFK speciális nyomozócsoportja a közelmúltban a fővárosban prostituál­tak ellen elkövetett gyilkosságok kapcsán - jelentette be a BRFK sajtószolgálata vasárnap. Öbölátúszás A tavalyi 5800 indulóval szemben vasárnap várhatóan 7000 résztvevő veti magát a Balatonba Füreden, hogy átússza a 3,6 kilométeres öblöt. A verseny támogatója, a Pannon GSM mobütelefon-társaság az idén különdíjakat ad át a 14 és 20 év közötti indulók kategóriájában. ___■ T izennégy évesen Dachauban Egy roma holokauszt-túlélő emlékezik 1944 augusztus másodikán - egyetlen éjszaka alatt - négy­ezer romát megölve felszámolták az auschwitzi cigánytá­bort. Az európai romák ezen a napon emlékeznek a roma holokausztban elhunyt mintegy félmillió európai társukra. Az évfordulóra a roma sajtóközpont túlélőkkel készített interjúkból állított össze kötetet. A könyvben mások mellett Kolompár Istvánné Lakatos Julianna is emlékezik. Kolompár Istvánné Lakatos Juli­anna így emlékszik vissza: „Tizennégy évesen vittek el, előbb Pápára, onnan Komárom­ba. Három hét után kiválogatták a fiatalokat, meg a férfiakat, az anyámot meg a kis testvéreimet hazaengedték. Vettem én is ma­gamhoz az egyiket, magamhoz fogtam, mintha az enyém lenne. De fiatalnak látszottam. Bevago- níroztak engem is, meg a nővére­met, irány Dachau. Két-három nap tartott az út. Enni nem kaptunk, de még vizet se. Bizony nem. Meg vót deresed- ve az ablaknak a vasa. Reggel ko­rán felálltunk, a vasrácsot nyal­tuk. így vót egy kis nedvesség a szánkba. Leszedtek minket Dachauban, sorakozó, ötös sora- kozóba. Előző nap elvitték a zsi­dókat, a helyükre meg tettek min­ket. A férfiak nem bántottak, csak az SS-tisztnők. Azok még kegyet­lenebbek vótak. Az egyiknek a kezin vót rátekerve egy vastag szíj, olyant rácsapott a fejemre, hátulrul a szemembe, azt hittem, mindjárt megvakulok. Egy hónapig ott vótunk Dachauban, alckor bevagoníroz- tak megint, és elvittek egy másik táborba. Ott talán másfél hónapig vótunk. Befogtak minket dolgozni a zsidó nőkkel, a vasútra. Köveket ösz- szeszedni, gráblálni, meg a fűt fölkapálni. Vót egy nagy-nagy téresség, az Appelplatz, reggel há­romtól nyolcig, fél kilencig kint álltunk, ha hideg vót, ha meleg. Aki nem bírta, azt fogták, elvitték, bedobták egy hullaverembe. Kaptunk ilyen kis szoknyát meg vékony kabátot, a ruháin­kat, meg az aranyakat mind le­vetették. Ami aranyakat leszed­tek ott a cigányoktul meg a zsidókrul azok az SS-katonák la­páttal szórták. De vót olyan ma­gas, mint a házunk teteje. Én vótam apám kedvencebb lánya, akár­melyik vá­sárba ment, úgy haza so­se jött, hogy ne hozott vóna nekem valamit. Vót négy aranygyűrűm, egy nyakláncom, fül­bevalóm, karkötőm, azt mind szépen oda kellett adni. Itt azzal vót jobb helyünk í többitől, hogy a gázkamra élőt vót lerakva az égvilágon minden krumpli, póré, zöldség, csutri ré­pa. Mikor ki tudtunk egy kicsit szökni, egyet elloptunk, a hó­nunk alá vágtuk, osztán szalad­tunk. Úgy éltem túl, hogy tudtam élelmet lopni, másképpen én is feldobtam vóna a talpamat. Ha ügyes vótál, tovább éltél. Úgy vótak velünk, ha megdöglesz, megdöglesz. Németországban az 1935-ös állampolgársági tör­vény a „német vagy fajrokon vérű állampolgárok” kategóriájából már nemcsak a zsidókat, hanem a cigányokat is kizárta. Az 1938. évi népszámlálás után megkezdődtek a deportálások. A magyar- országi roma áldozatok számáról máig viták foly­nak: öt- és ötvenezer közöttiek a becslések. Sok helyen minden dokumentum nélkül hurcolták el a cigányokat, vagy lőtték bele őket a falu szélén megásott tömegsírokba. Ilyen tömeggyilkosságok történtek Várpalotán, Lajoskomáromban s a Tolna megyei Lengyelben. Egy nagy, erős német orvos, nem tudom mi vót a neve neki, ta­lán azt tette velünk, hogy hát ne menstruáljunk. Elmondjam nyíl­tan? A szemérmes testünkbe adott három-négy injekciókat, he­ti egyszer. Nem fájt az semmit se. Akkor nem is jött meg de, később igen, mert gyermekeim is szület­tek már itthon. Jött a front. Hajtottak minket gyalog az utakon, a városon kívül akartak az erdő alatt vinni, a sánc már meg vót készítve. Olyan hosszú vöt a sor, akár­hogy néztünk hátra, nem láttuk a végit. Úgy menekültünk meg, hogy támadtak a repülők, az SS-katonák meg mind le­feküdtek a sáncba. Mink meg elszöktünk. Meg­szöktünk, hogy jó órába mondjam, és attól fogva csak mentünk. Bemen­tünk a német házakhoz, pici brot, kaffe, alászol­gálja, mentünk tovább, így érkeztünk haza. Egy hónapig gyalogoltam, mire Magyarország­ra értem.” VIDÁK MELINDA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents