Tolnai Népújság, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-27 / 174. szám
$- lim 2000. Jűuus 27., CSÜTÖRTÖK HAZAI TÜKÖR Tolnai Népújság - 5. oldal Újabb folyószennyezés Az orvosnak is félnie kell? Budapest - Nagybánya A román szakemberek szerint nem okoz nehézfémszennyeződést a Szamoson az az iszap, amely tegnapelőtt egy csőtörés nyomán jutott a Nagybánya környéki folyókba. A szennyezés már megérkezett Magyarországra, de állítólag annyira felhígult, hogy nem jelent semmiféle veszélyt. A helyi vízügyi igazgató szerint megbüntetik a herzsabányai üzemet, ahonnan hatszáz köbméternyi szennyezett víz került a Szamosba és a Tiszába. A nagybányai környezetvédelmi főfelügyelő viszont azt mondta, büntetés csak azután várható, ha a vizsgálat lezárult. A legújabb folyószennyezés volt a fő téma a bálványosi szabadegyetem tegnapi vitáján is. „Még ma Nagybányára utazom, hogy a helyszínen ismerjem meg az újabb környezetszennyezés ügyét” - mondta Gönczy János tiszai kormánybiztos a vitanapon. „A román ipari vállalatokban nincs felelősségérzet, a vezetőket nem érdekli, hogy szennyezik a környezetet, a hivatab aktatologatásban, a halogató ügyintézésben és a felelősségre vonás elmaradásában bíznak” - tette hozzá Gönczy János. A kormánybiztos szerint, ha ez így folytatódik, komoly baj történhet. Magyarországot bármikor igen komoly környezeti katasztrófa érheti Románia felöl. Nagy valószínűséggel a kárpótlásból sem lesz 5-10 éven belül pénz. Az Esmeralda vállalat közgyűlése elnapolta a magyar részről benyújtott 29,3 milliárd forintos kárpótlási igény tárgyalását, és amíg a cég felszámolás alatt van, pert sem lehet ellene indítani. Tilos a titkos megfigyelés Budapest Komoly eséllyel indíthat kártérítési pert az a dolgozó, akit munkahelyén tudta nélkül figyelnek ügyesen elrejtett kamerák, vagy akinek lehallgatják a telefonjait, netán elolvassák internetes üzeneteit. Az Amerikában bevett módszernek számító „kukucskálás” nálunk sem ismeretlen, legfeljebb nem verik nagydobra. Mivel törvény nem tiltja a munkahelyi megfigyelést, egyesek - közöttük a Gyáriparosok Országos Szövetségének szóvivője - szükségesnek, sőt kifejezetten hasznosnak tartják a főnöki éberséget. Kérdés, hogy mit értünk éberség alatt? - fejtegette kérdésünkre Simics Iván jogász, aki szerint a bankokban, szerkesztőségekben létesített nyitott terek, ahol sokszor 20-30 dolgozó és egy-két közvetlen vezető dolgozik, nem feltétlenül az alkalmazottak ellenőrzését szolgálják. Egyébként szemmel figyelni szabad, ám ha kamera is pásztázza a helyiséget, akkor arról mindenképpen tudniuk kell az érintett munkatársaknak, sőt ezt a tényt a munkaszerződésnek is tartalmaznia kell. A munkahelyi magánélet - az ebédlőben, öltözőben, mosdóban történtek - rögzítése tilos. Aki ilyesmit tapasztal, vagy a munka közbeni titkos megfigyelésről szerez tudomást, személyiségi jogainak sérelme miatt bírósághoz fordulhat, s komoly summát követelhet a munkáltatótól. A szakember aláhúzta, hogy a biztonsági okokból bankokba, vagy mondjuk közterületekre felszerelt térfigyelő kamerák sem arra valók, hogy a titkos randevúra érkezőket felvegyék velük, ezért is szól úgy a szabály, hogy ezeket a felvételeket - kirívó esemény híján - rendre meg kell semmisíteni. TAKÍCS MARIANN Elhasználódott gátak Budapest A Kormányzati Koordinációs Bizottság megállapította, hogy a január 1-jétől életbe lépett katasztrófavédelmi törvény jól működik, viszont több kisebb finomítást még el kell végezni - mondta szerdán Bukovics István, a kormánybizottság titkára. A módosítások elvégzésére a bizottság elnöke, Pintér Sándor belügyminiszter december 31-ig adott határidőt. Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője közölte, hogy az ár- és belvíz elleni védekezés költségeire eddig 27 milliárd forintot használtak fel. A tavaszi árvíz által okozott károk felszámolására a kötelező önkormányzati feladatokat ellátó intézményeknek 3 milliárd 125 millió forintot, míg a kárt szenvedett magánházak rendbehozatalára 6 milliárd forintot adnak. Károlyi Csaba, a közlekedési és vízügyi tárca illetékese arról szólt, hogy idén 7 milliárd forin- tot költenek felújításra. _______■ A z érintettek szerint már-már kilátástalan a fogászat helyzete Szájápolási kultúránk elmaradottsága és az állami orvosi ellátás fizetővé tétele egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy mára a polgárok 90 százaléka szenved íny- gyulladásban, 5 százalékuk szájüregi daganatban, s a felmérések szerint gyakorlatilag mindenkit utolért a fogszuvasodás. Budapest Dr. Fazekas András, a Magyar Fogorvosok Egyesületének elnöke pillanatnyilag reménytelennek látja a fogászat helyzetét. A társadalombiztosítás által finanszírozott ellátásra idén fejenként mindössze 1030 forint jut, ami kevesebb, mint huszad része az európai átlagnak. Míg a legegyszerűbb fogtömés költsége eléri a 4000 forintot, addig a tb-térítés ezért mindössze 1180 forint. Az orvosok szerint óriási probléma, hogy a fogak állapota kihat az ember egész szervezetére, tehát a betegségek sorozatát váltja ki a szájüregben megjelenő baj. Az egyik neves fogkrémgyártó cég támogatásával idén szeptemberben is megszervezik a szájápolási hónapot. Csaknem 600 állami fogorvosi rendelőben várják majd a vizsgálatra jelentkezőket ajándék fogkrémmel és szájápolási útmutatóval. A tavalyi, hasonló akció eredményeként a felmérések azt igazolják: ma már a lakosság 75,2 százaléka tisztában van azzal, hogy a fogorvosi szűrővizsgálatok térítésmentesek. A legfrissebb felmérések szerint továbbra is csak 2,5 tubus fogkrémet használunk el fejenként, míg a fogkefefogyasztás sem éri el az évenkénti két darabot. A nemzetközi átlag még kevesebb, de az európai országokban ennek a mennyiségnek a négyszerese fogy. Pedig az orvosok szerint a szájüregi betegségek 40 százalékát lehetne megelőzni a rendszeres - napi kétszeri - fogmosással. Az országos értékesítési adatok szerint nagy keletje van a hajlékony és speciálisan kiképzett fogkeféknek, de ezeket továbbra is csak a tehetősebb rétegek vásárolják meg. A fogorvosok szerint a minimálbérből élőknek nem is lehet igazán a szemére vetni, hogy a családi költségvetésből nem jut elég pénz szájápolási szerekre. A rendelőkben dolgozó orvosok is panaszolják, hogy üresek a várók. A betegek többnyire csak akkor fordulnak hozzájuk, amikor már elviselhetetlenek a fájdalmaik. Amikor viszont meghallják a kezelés térítési díját, sokan ismét rosszul lesznek. Igen gyakran sírva távoznak a betegek, mert nem marad másra pénzük. A nagyobb városokban előfordul az is, hogy megfenyegetik az orvost a fizetni nem kívánó, keletről érkezett külföldiek. Az út az utolsó Budapest Az önkormányzatok költségvetésüknek mindössze egy százalékát fordítják a műúthálózat rendben tartására és új közlekedési vonalak építésére - derül ki a 65 település helyzetét vizsgáló számvevőszéki (ÁSZ) jelentésből. Ez az összeg arra elég, hogy versenyben maradjunk Európa legelmaradottabb országaival, de arra már nem, hogy a nyugatról hozzánk érkező autósok arcára ne üljön ki a döbbenet. Az elmaradó építkezések következtében az önkormányzatok tulajdonában lévő körülbelül százezer kilométernyi út nagy része rossz állapotban van. A vizsgálat megállapította, hogy a belterületi közlekedési vonalaknak alig háromnegyede, a külterületieknek pedig csak a tizede van kiépítve. A belterületi közutak állapota elsősorban a községekben hagy kívánnivalót maga után, a nagyobb településeken lényegesen jobb a helyzet. Az ellenőrzött önkormányzatoknál a kilencvenes évek első felében a közutakra, hidakra, alagutakra költött pénz jelentősen nőtt, a központi támogatások lefaragása miatt azonban 1996-tól ezek a kiadások folyamatosan csökkennek. Manapság már csak akkor jut pénz útépítésre saját forrásból, ha a többi kötelező feladat elvégzése után még marad valami. A helyzet javítása érdekében számottevően bővítették a fejlesztésre igénybe vehető és pályázat útján elnyerhető központi forrásokat, de a benyújtott kérelmek sok esetben nem értek célt, mert nem voltak eléggé összehangolva. Gyakran előfordul, hogy a települések elképzeléseit olcsóbban is meg lehetne valósítani, ha azokat egyeztetnék szomszédaikkal, és nem mindenki külön-kü- lön akarná megépíteni a saját útját - állapítja meg az ÁSZ anyaga. A szakemberek úgy vélik, hogy egy-egy térségnek nagyobb esélye van elnyerni a fejlesztési pénzeket, mint a magányosan pályá- zó településeknek._________-w___________________HÍREK RÖVIDEN ___________ P olitika és rendőrség Parlamenti különbizottság felállítását sürgetik a szocialisták a bűnüldöző szervek munkájának felügyeletére. A párt alelnöke, Gál Zoltán tegnap arról beszélt, hogy a politika és a bűnüldöző apparátus egymás foglyává kezd válni, sőt előfordul, hogy a politika saját céljaira használja fel a rendőrséget. Az M7-es továbbépítése Együttműködési megállapodást írt alá az M7-es autópálya továbbépítéséről a Nemzeti Autópálya Rt. vezérigazgatója a Balaton déli partján lévő települések polgármestereivel. A Magyar Fejlesztési Bank megerősítette, hogy rendelkezésre áll a pénz az M7-es Budapest felé vezető oldalának háromsávossá szélesítésére, a Zamárdi-Balaton- aliga közötti szakasz kiszélesítésére, valamint a Letenye és Zamárdi közötti útvonal megépítésére. Az új nyomvonalban is megegyeztek a települések, tehát jövőre elkezdődhet az építkezés. Finisben az aratás Előreláthatólag a hét végére az országban mindenhol befejeződik az aratás - jelentette be Székely Bertalan, az FVM mezőgazdasági főosztályának vezetője szerdán. Enternet Mindenki számára meg kell teremteni a lehetőséget, hogy hozzáférhessen az információs társadalom vívmányáihoz - hangsúlyozta Pokorni Zoltán oktatási miniszter az Enternet nevű budapesti bemutatóterem tegnapi megnyitóján. Szeptembertől nyolcszázzal több informatikust képeznek ki a hazai főiskolákon és egyetemeken. „Azt a célt fogalmaztuk meg, hogy 2004-2005-re a diploma megszerzésének feltétele legyen egy számítógép-alkalmazási jogosítvány is” - mondta a miniszter. Földházak - szép házak Beszélgetőpartnerünk: Mezei Sándor bioépítész Mezei Sándor szerint a föld- és vályogházaknak helyük van a hazai építészeti palettán. A bioépítész tizenöt esztendeje foglalkozik az Őrségben vályogtéglagyártással, vályogépületekhez használható faváz-tetőszerkezetek építésével. Sárházak a dobogómajori üdülőközpontban A közelmúltban az emelkedő energiaárak és a globális környezetszennyezés hatására világszerte újra jelentkezett az igény a környezetet kevésbé terhelő, hagyományos technológián alapuló építészeti módszerek iránt. Persze szó sincs arról, hogy az építészek a több száz éves földes-dohos kunyhókat akarják visszahozni, inkább - visszanyúlva a régi anyagokhoz - az értékeket szeretnék átmentem az új évezredben is lakható komfortos épületekbe.- Jobban szeretem, ha azt mondják rólam „természetes anyagokból építész”. Ugyanis semmilyen szintetikus anyagot nem használok, kizárólag „élő” anyagokból, földből, szalma-, nád-, faaprítékokból építek - régiesen szólva - hajlékokat. A döngölt tömésfalak, a vert vályogtéglából készült, vázszerkezet összefogta épületek technológiájából sikerrel alkalmazhatunk jó néhányat. A föld tartós, sokoldalúan felhasználható, helyben kitermelhető. Nyáron hűvös, télen meleg. Bár az ilyen ház szereti a természetes anyagokat, jól társul a modernekkel is: a fémmel, az üveggel. A mai igényeknek megfelelően kialakított nagy üvegfelületek, ablakok napcsapdaként működnek, ami ebben az energiadrága világban különösen előnyös. Ha megóvjuk a víztől, a csapadéktól, a tetőt és az alapzatot jól szigeteljük, akkor nagyon-nagyon hosszú életűek. Megfelelő karbantartással száz évig is fennmaradnak.- Tehát a vizes talaj az ellenségük...- Semmilyen házat nem szabad nedves helyre építeni, mert egy idő után még a téglaház is összedől. Ha nyakig mártózott a bel- vagy árvízben, a pórusokból a mocsok többé nem megy ki. A vályogházhoz masszív lábazatot, alapot kell készíteni, jól leszigetelni, elzárni az utat a nedvesség elől, attól kezdve stabilan áll. Ráadásul könnyen és olcsón felújítható. Egy házra való korszerűnek mondható festékért plaposan, sokszor egészen bokáig kell benyúlni a zsebbe. Ennek elég a mész, egy kis tehéntúróval elegyítve.- Ha ilyen olcsó a földház megépítése, akkor nagy terhet vehetne le a fiatalok válláról...- Csak akkor gazdaságos egy ilyen épületnek, családi háznak a megépítése, ha saját „anyagból” és saját munkaerőből, kalákában épül. Ugyanis hiába olcsó a hozzávaló anyag, ha maga az építkezés nagyon sokáig tart. Akkor meg a munkabér lesz óriási. De a mai munkanélküliséggel megvert térségekben - pontosan az élőmunka igényessége miatt - jó foglalkoztatási alternatíva lehet a vályogvetés vagy a földházépítés. A vályogházak divatja egyelőre a művészvilágban terjed. De előbb-utóbb meglesz a helye, szerepe a vidékfejlesztésben, a falusi vendégfogadásban, az ökoturizmusban is. Az ilyen tradicionális, hangulatos épületek vonzzák mind a hazai, mind a külföldi turistákat. Ezekben a élő földházakban szeretettel lehet vendégeket fogadni, jó magyar vendéglátásban részesíteni. 'J, ___ ÚJVÁRI GIZELLA
