Tolnai Népújság, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-26 / 173. szám

I 2000. Július 26., szerda HAZAI TÜKÖR Tolnai Népújság - 5. oldal Lesz-e belföldi légi forgalom? Több mint negyvenéves szünet után nemrég indult be az első és jelenleg egyetlen belföldi személyszállító légi járat, de úgy tetszik, hogy magas árai miatt még egy darabig nem jelent konkurenciát más közlekedési ágak­nak. A repüléseket szervező cég ter­vei ennek ellenére nagyra törők és Miskolcon kívül további vidéki nagy­városokkal is szeretnék megteremte­ni a rendszeres légi összeköttetést. Budapest- Igény van a belföldi repülőutakra és virágzó légi közlekedést lehetne létre­hozni, de a repülőbenzint terhelő óriá­si adó ezt megakadályozza - mondja Gerzsényi László, a Debreceni Repülő­tér vezetője. A literenként csaknem négyszáz forintos üzemanyagot hasz­náló kisgépeken drága mulatság utaz­ni, még az átlagnál jobban keresők számára is. A külföldre járó nagy mé­retű repülők jóval gazdaságosabbak, ugyanis benzin helyett kerozinnal mű­ködnek, amit nem terhel akkora adó. Kérdés, hogy a legfeljebb három-négy­száz kilométeres belföldi légikirán­dulásokért hajlandóak-e az emberek ugyanannyit fizetni, mint egy párizsi útért. A miskolci járattal próbálkozó vállal­kozás kereskedelmi igazgatója bizako­dó. Lapunknak elmondta, hogy koráb­ban ugyan az Erdélybe indított járataikat kihasználatlanság miatt meg kellett szüntetniük, de például a horvát tenger­partra közlekedő kis méretű gépeiken mindig van elég utas. A Miskolcra heti kétszer közlekedő 12 személyes repülő­re 40 ezer forintba kerül egy oda-vissza jegy, amiből eddig alkalmanként 6-8 darabot tudtak eladni; bevételeik éppen csak, de fedezik a kiadásokat. A járat üzemeltetésébe az egyik nagy szálloda- lánc is bekapcsolódott, amivel hosszú távon vendégforgalmuk emelkedését szeretnék elérni. A vidéki nagyvárosok - leginkább azok, amelyekhez nem vezet autópálya - szintén azt szeretnék, ha el lehetne érni őket repülővel. A vál­lalkozás képviselője szerint már folytak tárgyalások az ügyben, de az önkor­mányzatokkal való együttműködés bizonytalan. Viszonylag biztosnak lát­szik azonban, hogy vidéki szállodákkal összefogva jövő tavasszal sikerül beindí­tani a következő belföldi járatot, ami feltehetőleg a fővárost köti össze a Balatonnal és a nyugati határszéllel. Orvosok Norvégiába Borúlátó önkormányzatok A kiadások növekedési üteme meghaladja a bevételekét A KÖLTSÉGVETÉSI FŐÖSSZEG ALAKULÁSA RÉGIÓNKÉNT 2000-BEN (MILLIÓ FT) RÉGIÓ NEVE KÖZSÉG VÁROS RUDAPEST FŐÖSSZEG összesen MEGOSZLÁS Dél-Alföld 37 203 134750­171 953 11,2 Dél-Dunántúl 74 833 80072­154905 10,2 Észak-Alföld 50 571 122 471­173 042 11,5 Észak-Magyarország 60 493 93 304­153797 10,2 Közép-Dunántúl 45655 86191­131 846 8,7 Közép-Magyarország 49009 55 869 491 678 596 556 39,9 Nyugat-Dunántúl 34486 88 853­123339 8,1 Összesen 352 250 661 510 491 678 1505438 100,0 Az önkormányzatok saját, 2000. évre vonatkozó gazdasági kilátásaikat igen kedvezőtlenül ítélik meg - derül ki abból a felmérésből, amelyet a CKI Gazdaságkutató Rt. és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége készített közösen. Budapest _________ V árhatóan szeptemberben az Egészségügyi Minisztéri­um vagy a Magyar Orvosi Kamara közreműködésével pályáztatják meg azt a 40-50 norvég álláshelyet, amelyre magyar szakorvo­sok jelentkezését várják. Dr. Kovács Géza, az Országos Munkaügyi Kutató és Módszerta­ni Központ nemzetközi kapcso­latokkal foglalkozó osztályának vezetője lapunknak elmondta, hogy óriási az érdeklődés a ma­gyar orvosok részéről. A jobb fi­zetés és a jobb munkafeltételek reményében sokan vállalnák a külföldi megmérettetést. A Norvég Munkaügyi Szerve­zet képviselői levélben értesítet­ték a magyar partnert az orvosok foglalkoztatásának szándékáról. Mivel évek óta tanulnak norvég hallgatók a hazai orvostudomá­nyi egyetemeknek, a jó tapaszta­latokra alapozva döntöttek ma­gyar szakemberek meghívásáról. Mintegy 40-50, kizárólag szak­vizsgával rendelkező anesztezio­lógust, radiológust, patológust, nőgyógyászt és kardiológust vár­nak többéves, hosszú távú mun­kavégzésre. A doktorok feltehető­en családostól utazhatnak majd az északi országba. Fizetésük be­osztásuktól, illetve a munkakö­rüktől függően alakul majd. A norvég fél szerint minimum 300- 400 ezer koronás éves bruttó jö­vedelemre számíthatnak a dokto­rok, amelyből a 49 százaléknyi adólevonás után 5-6 millió forint marad nettó fizetésként. Norvég nyelvtudást nem írnak elő a kül­földi meghívók, viszont a jelent­kezőknek el kell végezniük egy három hónapos nyelvtanfolya­mot. A már náluk dolgozó német és francia orvosoknak állítólag ennyi idő elegendő volt ahhoz, hogy a munkát norvég nyelven elkezdhessék. A munkába állás időpontját és a magyar szakem­berek alkalmazásával kapcsola­tos egyéb részletkérdéseket csak ezután tisztázzák a munkaügyi szakemberek a norvég partnerrel. Dr. Kovács Gézától azt is meg­tudtuk, hogy eddig több, hasonló külföldi ajánlat nem érkezett. NÉMETH ZSUZSA Budapest Az önkormányzatok sajátjuk­nál egy árnyalattal kedvezőbb képet festenek közvetlen kör­nyezetük, megyéjük várható gazdasági helyzetéről, de ez a kép is meglehetősen pesszimis­ta. Ugyanakkor Magyarország gazdasági kilátásait kedvezően ítélik meg. A saját jövőjükről alkotott borús elképzeléseiket egyrészt jelenlegi pénzügyi helyzetük, másrészt fejleszté­si tevékenységük kilátásai okozzák. A felmérés rámutat, hogy a kiadások növekedési üteme meghaladja a bevételek növeke­dési rátáját minden település- típus szerinti csoportban. Az összes kiadásra vonatkozóan megállapítható, hogy ezek a változások a községi önkor­mányzatoknál várhatóan 6,5 százalékosak, a városi önkor­mányzatoknál 8,1 százalékosak lesznek. A tanulmány szerint, a köz­ségi önkormányzatok pénzügyi problémái gyakran elvonják a figyelmet a hosszú távú ügyek­től, így félő, hogy területfej­lesztést célzó beruházási programok nélkül nem lesz­nek képesek megteremteni európai szintű infrastruktú­rájukat. _______________________ffi E LNÖKSÉGI KÖZLEMÉNY. Az MSZP elnöksége megdöbbe­néssel értesült arról, hogy a zámolyi és a csóri romák el­hagyták az országot, s elhatáro­zott szándékuk, hogy külföldön próbálnak menedéket és megél­hetést keresni - közölte tegnap a testület. A közlemény szerint az MSZP elnöksége felháborító­nak tartja, hogy vannak, akik a nyilvánosság előtt is örömüket fejezik ki a zámolyi romák ki­vándorlása miatt. Az elnökség a dokumentumban leszögezi: az MSZP a hasonló esetek megelő­zését, és átgondolt roma felzár­kóztatási politika kidolgozását várja el a kormánytól. ELKÉSZÜLT A LISTA. A Ti­sza menti országok elkészítet­ték a folyó vízgyűjtő területén található lehetséges szennyező források listáját, hogy arra tá­maszkodva mielőbb összehan­golt megelőző intézkedéseket hozzanak kormányaik - jelen­tette ki Tom Garvey, a tiszai ciánszennyezés nyomán az Európai Unió által alakított Nagybánya Munkacsoport elnöke a testület ülésén kedden, Budapesten. TÉTELES LELTÁR. Pallag t László, az Országgyűlés olaj- ’ ügyeket vizsgáló bizottságának elnöke várhatóan még ezen a héten befejezi azoknak a doku­mentumoknak a leltározását, amelyek átadását a testület tag­jai kérték - jelentette be a kis­gazda képviselő kedden. A poli­tikus közölte: hetek óta rendezi már az anyagot, amelyet - ko­rábbi kijelentéseinek megfelelő­en - csak úgy hajlandó átadni az olajbizottságnak, ha tételes leltár készül róla. • ' / i;. . /í~J l”COlUUtl i TÖBBPÁRTI INDÍTVÁNY. Molnár Gyula MSZP-s frakció­vezető-helyettes a közeljövőben a témához illő módon, elektro­nikus levélben juttatja el a par­lamenti pártok frakcióvezetői­hez az Országgyűlés informati­kai állandó bizottságának létre­hozásáról szóló indítványát - közölte kedden ^éUgpz^ld, politikus. Molnár Gyula, koráb­ban bejelentette: a szocialisták egyeztetéseket kezdenek a töb­bi frakcióval, hogy a javaslat többpárti indítványként kerül­hessen a parlament asztalára. ÚJ VIZSGÁLÓBIZOTTSÁG? Az FKGP országgyűlési képvi­selőcsoportja a napokban felké­ri a Fidesz-frakció vezetését, hogy támogassa indítványukat, amelyben a KISZ-DEMISZ va­gyon sorsát tisztázó parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik. Erről Horváth Béla frakciószóvivő beszélt a Független Kisgazdapárt és ifjú­sági társszervezete, a Független Ifjúság keddi budapesti tájékoz­tatóján. ZEO, a fénylő gömb Új drogellenes akció indal Új kábítószer-ellenes akciót szervez a Bűnmegelőzési Tanács. Ebben főként azoknak a fiataloknak az aktív részvételére számítanak, akik hajlandóak látványosan kinyilvánítani, hogy ők nem kérnek semmiféle drogból. Határrendőrség Budapest Néhány napon belül ZEO néven kerül forgalomba egy speciális gyöngyszem, amely viselhető önállóan, de felfűzhető karláncra, nyakláncra, bokaláncra, a fiatalok mai divatjának megfelelően. A ZEO ultraibolya megvilágításban, amilyet a diszkókban használ­nak, zölden fénylik, de rövid nap­pali fényfeltöltés után sötétben is foszforeszkál.- Ez nem más, mint egy drog­ellenes, drogmegelőző akció - mondja dr. Komáromi István rendőr-dandártábornok. Nem azokat próbáljuk befolyásolni, akik drogokat vesznek maguk­hoz, hanem azokhoz szólunk, akik nem kívánnak „anyaggal” él­ni. Nem akarunk kioktatni senkit, nem tekintjük a fiatalokat döntés- képtelen lényeknek. Ellenkező­leg, arra kérjük őket, döntsenek belátásuk szerint, s ha úgy hatá­roznak, hogy nem kívánnak a szerrel élni, azt egyszerűen és senkit nem sértő módon közöl­hessék. A mozgalom jelszava: Szaba­don élek - anyag nélkül. - Remél­jük - mondta a dandártábornok -, hogy a fiatalok többsége úgy fog­ja érezni, menő dolog ZEO-t visel­ni. Abban is reménykedünk, hogy előbb-utóbb a ZEO elterjedt szimbólummá válhat minden olyan hely jeleként, ahol nem akarnak kábítószerezni. A ZEO-t a Pepsi-sziget ren­dezvényein és a többi ifjúsági programon a jegyek mellett hoz­zák forgalomba, de különféle ifjúsági lapokhoz csatolva is el­érhető lesz. KOÓS Oktatási alapítvány Idén is várja a hátrányos helyze­tű fiatalok jelentkezését ingye­nes egyetemi felkészítő tanfo­lyamaira a Munkásképviselet Alapítvány, amelynek kurzusain fennállásának kilenc éve alatt csaknem tízezer fiatal tanult.. Ezt az MSZP álelnöke, Molnár Gyula közölte tegnap. Az alapít­vány kuratóriumi elnöke hang­súlyozta: a Munkásképviselet Alapítvány országszerte műkö­dő ingyenes előkészítő tanfolya­mai és szerény eszközökkel gaz­dálkodó ösztöndíjprogramja az esélyegyenlőtlenségek csökken­tését célozza az oktatásban. Szeptemberig szeretnének ki­dolgozni egy távoktatási progra­mot is, de az alapítványnak van egy Mentőöv elnevezésű tanács­adó szolgálata is, amely képzés­sel, átképzéssel a középfokú oktatásból kimaradt fiatalokon szeretne segíteni. Budapest A Belügyminisztérium a ha­tárőrség és a rendőrség ösz- szevonását tervezi. A tárca az integrációtól a működési feltételek javulását és a költ­ségek csökkenését várná. A terv az elmúlt években már többször felvetődött, ám az el­képzelés soha nem jutott el a ki­dolgozásig. Most sem lesz egy­szerű keresztülvinni a parlamen­ten, hiszen a két szerv egyesítésé­hez több, érvényben lévő kéthar­mados törvényt, valamint az al­kotmányt is módosítani kellene. Az új, összevont szervezetben a határőrség már csak mint ren­dészeti szerv szolgálna, szemben az alkotmányban jelenleg foglal­takkal, miszerint háborús hely­zetben a végek őrzői ország­védelmi feladatokat is ellátnak. A Belügyminisztérium illetékesei az Európai Unióhoz való csatla­kozás érdekében szorgalmazzák az összevonást. A legtöbb tagál­lamban ugyanis a két szervezet együvé tartozik, a legfőbb érv te­hát az, hogy hazánknak követni kell az uniós példát. A terv kidol­gozásának jelenlegi fázisában az illetékesek még nem kívántak nyilatkozni. Mint azt Kásán Atti­la ezredes, a Határőrség Orszá­gos Parancsnokságának szóvivő­je lapunknak elmondta, a kezde­ményezés egyelőre munkafázis­ban van, előnyeit és hátrányait mérlegelik, a döntés még nem született meg. Határőr berkekben nem váltott ki egyértelmű lelkesedést az a tény, hogy a jövőben esetleg a rendőrséggel együtt kell majd működniük. A testület tagjai el­sősorban társadalmi elismertsé­güket féltik, mivel nézetük sze­rint megbecsültségük ma na- gyobb, mint a rendőröké. - hé -

Next

/
Thumbnails
Contents