Tolnai Népújság, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-26 / 173. szám
MEGYEI TÜKÖR Tolnai Népújság - 3. óira 2000. Július 26., Szerda Mondom a magamét MAUTHNER ILONA Minden drágább lett! Naponta halljak, olvassuk, drágább lett a hús, drágább lett a kenyér, emelni fogják az árát a tejnek, de többet kell majd fizetnünk a téli burgonyáért, gyümölcsért is. És akkor még nem beszéltünk a szokásos, minden évben „inflációt követő” áremelésekről. A fogyasztó, vagyis a boltokba betévedt vásárló meg nem érti, ki nyer mindezen1 Sőt, még az is megfordul a fejében, panaszkodnak a mezőgazdasági termelők, de azért csak megkérik az árát a búzának, a sertésnek, a tejnek. Pedig a helyzet nem ilyen egyszerű. Akinek van egy kis földje, van néhány állata, már az is tudja, hogy milyen sokba kerül a föld megmunkálása, az állatok felnevelése. Évről évre drágul a vetőmag, a műtrágya, a növényvédő szer, a gázolaj és minden, ami a műveléshez kell. Az idén az aszály miatt ráadásul kevesebb is termett, mint tavaly. Ebből következik, hiába drágább a búza, a termelő földje még annyi hasznot sem hozott, mint tavaly. Az állattartók hasonló gondban vannak. Közel ezer forint egy kiló karaj a boltokban, de ennek a haszna nem az ő zsebüket nyomja. A hizlaláshoz szükséges takarmánynak az ára pont a duplájába kerül, mint tavaly ilyenkor, a sertés felvásárlási ára pedig jó ha 40-50 forinttal ha drágább lett, mint egy évvel ezelőtt. Tehát ő sem járt jobban az áremeléssel. Sőt, ha valamelyik pénzintézetbe tenné azt a pénzt, amit minden évben, már-már mazohista módon a földjére, állataira költ, mert abban bízik, hogy az az év végre hoz egy kis hasznot, akkor még elégedett is lehetne. Ez azonban nem vigasztalja a vásárlót, aki már a hónap középén számolgatja a pénzét, hogy mire telik még. Tudom, hogy a hivatalos verzió szerint - egyre alacsonyabb az infláció -jobban kellene élnünk, könnyebben kellene beosztanunk a fizetésünket. De ha egyszer az ember ennek pont az ellenkezőjét tapasztalja! Minden drágább lett, minden, ami az élethez kell, többe kerül. Egy valaminek nem változott az értéke, az az emberi munkaerő. Kivétel azonban itt is akad, ha az illető a pénzintézeteknél dolgozik, vagy külföldi befektető Magyarországon. Az előbbit többnyire jól megfizetik, az utóbbinak meg még adót sem kell fizetnie öt évig. Pollen-jelentés Az ÁNTSZ Tolna megyei intéze- mennyiség triplájára nőtt. Külö- tének tájékoztatása szerint az el- nősen a pénteki napon emelke- múlt hét közepén csökkent, majd dett még a levegő pollentartalma, újra emelkedésnek indult a leve- A gombaspórák száma viszont a gő pollen- és spóratartalma. Az hét elejétől a hét végéig csök- üröm pollenjének koncentrációja kent, vasárnapra a hétfőn mért csütörtöktől folyamatosan emel- érték mintegy negyedét mérték kedett, s á hétvégére a pázsitfűfé- az ÁNTSZ szakemberei, lék pollenkibocsátása a hét eleji ______________ __ _ __ i C SALÁDSEGÍTÉS MÁSKÉPP IS. A tolnai Családsegítő Központ immár hagyományosan rendez foglalkoztató programokat gyerekek számára, a hosszabb ideig tartó iskolai szünetekben. Idén nyáron július elejétől augusztus közepéig, hetente három nap délelőttjén kínálnak értelmes, ugyanakkor szórakoztató elfoglaltságot általános iskolás korú, - van olyan nap, amikor több, mint harminc - gyerek számára. Egy-egy ilyen délelőttbe sok minden belefér, a személyiségfejlesztő játékoktól kezdve a szabadtéri sorversenyeken, a kézműves foglalatosságokon át a videózásig. A központ munkatársai, miközben a gyerekekkel foglalkoznak, „hagyományos” család- segítő munkájukat is elvégzik éppen úgy, mint a „gyerekmentes” napokon. fotó: bakó jenő Váratlan jelentkező vette meg a tévét Még nem írták alá a szerződést A szekszárdi televízió többségi üzletrészének eladását nem hirdették meg, mégis akadt jelentkező. Még nem tudni, ki lesz az új, független tulajdonos. Szekszárd Július 31-én lejár a Városi Televízió Kht. privatizációjának határideje. A tranzakció nem érinti a Szekszárdi Vasárnap című hetilapot ennek a sorsáról később döntenek. Mint ismeretes, a közgyűlés a döntést a tévéről a gazdasági bizottságra ruházta át. A bizottság vezetőjét, Ács Rezsőt kérdeztük, hogy kinek adták el a városi tv. többségi üzletrészét.- Egy pályázó jelentkezett, illetve ketten jelezték, hogy érdeklődnének a tévé kánt. Az elsőnek említett pályázó 65 és 75 százalék közötti tulajdonrészre tett nagyon kedvező ajánlatot. Messze a közgyűlés által megszabott elvárások felett. A bizottság elkészítette a szerződés tervezetét, amit a másik félnek is el kell még fogadni. Ebben az ő ajánlatuk szerepel kiegészítve a közgyűlési határozatban megfogalmazottakkal.- Egyáltalán honnan szereztek tudomást arról, hogy eladó a tévé többségi üzletrésze?- Azt jelezték, hogy a sajtóból értesültek az önkormányzat szándékáról. Ez egy budapesti cég, amelynek tulajdonosai mindenképpen üyen befektetésben gondolkodtak.- Hol hirdették meg a pályázatot, vagy szájhagyomány útján terjedt, hogy eladó egy tévé?- Szájhagyomány útján terjedt, kicsit meglepődtünk mi is, hogy bejött ez az ajánlat, de hát bejött. Tudott róla azért aki akart.- Mi volt a közgyűlés döntése a pályázatról?- Nem volt erre vonatkozóan kitétel.- E miatt felmerülhet a gyanú a tájékozatlan szemlélőben, hogy valaki szólt valakinek arról, van itt televízió eladó.- Erre vonatkozóan nem tudok nyilatkozni.- A jelentkezők kérték, hogy ne nevezzék meg őket?- Nem kérték, de amíg a szerződés nincs aláírva, úgy gondolom ez nem lenne etikus a részünkről.- Mennyiért vették meg?- Mind az egyszeri megvásárlási összeg, mint pedig az alaptőkeemelésben több, mint kétszeresen meghaladták azt a szintet, mint amit mi kértünk.- Miért akarnak többet adni, mint amennyü muszáj?- Mi ezt adtuk meg alsó határnak. Az nem volt benn a sajtóban, hogy ez forintban 11 millió valahány- százezer forint. Ők tettek ezt meghaladó ajánlatot, kiegészítve azzal, hogy csak 2002 július 31-ig tartanak igényt a stúdió használatára, utána új helyen működtetik tovább.- A közgyűlési döntés azt jelenti, hogy két következő ciklusra előre 200 millió forint plusz inflációnyi összeget fizet a város egy magáncégnek, mintegy támogatásképpen.- A privatizáció sarokpontja a stúdió-használat volt, ami a kiköltözéssel megoldódik. A Babits visz- szakapja a teret, a gyermekek háza funkcióihoz. A stúdió berendezéseinek megújítása, ami kötelezettsége az új tulajdonosnak, azt jelenti, hogy még jobb műsorok készülhetnek az egységesített technikával. A város és a cég közötti szerződés meghatározott közvetítéseket garantál. Ettől kezdve az évi húszmillió forint, plusz infláció már nem támogatás, hanem a pontosan megszabott, körülhatárolt szolgáltatás ellenértéke.- Mennyi pénz folyik be az eladásból a város kasszájába?- Nem oda folyik be. Ketté kell bontani. Vagy az egyszeri vételár, ez a bizonyos 900 ezer forint, amit a közgyűlés megszabott és az alaptőke emelés. Ezt a társaságba fizetik be készpénzben. Akármelyiknek nem tesz határidőre eleget, akkor semmissé válik a szerződés. Ebből reményeink szerint a technikai fejlesztés megtörténik.- De, akkor ezt az új többségi tulajdonos már magának csinálja- Az eladást az indokolta, hogy amit a költségvetésből a tévének biztosítani tudtunk az csak a működésre volt elég, fejlesztésre nem. Már tavasszal felmerült, hogy ad- junk-e a költségvetés terhére egyszeri támogatást, vagy próbáljunk meg külső finanszírozót bevonni.- Úgy tűnik, egy-két millió forintért megszerez valaki egy olyan céget, amelynek a technikai és eszmei értéke is ennél jóval többet ér.- A tévé egyik évben sem tudott nyereségesen működni. Biztos, hogy van benne üzlet, ezt annak kell tudnia, aki ebbe pénzt fektet. A közgyűlés a technikai fejlesztés terhétől megszabadult.- Végül is mekkora az összeg, amiért eladták a tévét?- Az egyszeri, vagy az alaptőkeemelésekkel együtt?- Mindkettő- A kilencszázezemek is és a 11,2 millió forint alaptőke-emelésnek is több mint a kétszeresét ajánlották. Húszmillió forint felett van az alaptőke-emelés két részletben, plusz az ingyenes helyiséghasználatról való lemondás.- Van-e ennek a cégnek köze a tervezett Dunatáj televízióhoz?- Nincs.- És FIDESZ-hez?- Nincs.- A tévében jelenleg dolgozó személyekhez?- Nincs.- A közgyűlés tagjaihoz?- Nincs. IHÁROSI IBOLYA A népművészet napja, hatodszor Kan Sári nénire emlékezik a falu Hatodik alkalommal rendezik meg a hétvégén Decsen a népművészet napját. Decs A három napos rendezvény pénteken este hat órától a Bíborvég himzőszakkör tagjainak munkáiból összeállított „Sárközi színes hímzések című kiállítás megnyitójával kezdődik. A tárlatot, melyen az érdeklődök a Sárköz két legősibb hímzéskultúrájával, a bíborvég és a fékötő hímzéssel is megismerkedhetnek, Szabadi Mihály népművelő, koreográfus nyitja meg. Szombaton a sárközi színes hímzések mesterének, az elmúlt évben elhunyt Kun Sári néni emlékének adózik a falu. A régi református temetőben Kiss Ernő református nagytiszteletű úr tart megemlékezést az elhunyt sírjánál, majd fél négytől a faluház melletti emlékoszlopnál a falu híres népművészeire emlékeznek. Biczó Ernő polgármester ünnepi köszöntőjét követően kerül sor a „Decs községért” emlékplakettek átadására, majd Kun Sári néni Kossuth Lajos utcai házának falán avatnak márványtáblát. Az avatás után Széli Judit hímző, Berekai Éva gyöngyfűző és Fülöp Ferenc néptáncos emléktábláinál- melyeket áprilisban, a millenniumi zászló átadásával egy időben avattak fel - helyezik el megemlékezés virágait. A faluház padlásmúzeumában Borbély Jolán etnográfus emlékezik egykori tanítójára, s eleveníti fel emlékeit Kun Sári néni hagyatéka felett. Délután a Csillagrózsa Néptánc Együttes és a Gyöngyösbokréta Hagyományőrző Egyesület műsorát láthatják az érdeklődők, s fellép az Öregcsertői népdalkor is. A nap utcabállal fejeződik be. A három napos ünnepség vasárnap a katolikus és református templomban szentmisével és isten- tisztelettel zárul. _________________ -RHí rek NAGY BANDÓ András új könyvét, az elsősorban gyermekeknek szóló, de felnőttek számára sem érdektelen Családi Szókincstár című kötetet dedikálja ma, július 26-án délután 14 és 17 óra között Szekszárdon, a Korzó áruházban. TÓTH FERENC országgyűlési képviselő fogadóórát tart Németkéren a polgármesteri hivatalban július 27-én, csütörtökön 17 órától. ÉGETT A NÁDAS és a tarló. Tegnap a déli órákban kétszer is riasztották a tűzoltókat. Tizenkettő órakor érkezett az első bejelentés, Zombához közel, Paradicsompusztán 5 hektár nádas és gaz kapott lángra. A helyszínre a szekszárdi tűzoltók vonultak ki és oltották el a tüzet. Egy óra után pár perccel, Kocsola-Öreghegyre riasztották a dombóvári tűzoltókat, ahol a tarló égett. OKMÁNYIRODA. A Belügyminisztérium munkatársai látogatnak ma Tolnára, a november 1- jén megnyitni tervezett okmányiroda ügyében. A szakemberek helyszíni bejárást tartanak a városházán - ahol az új iroda elhelyezését tervezik ellenőrizve, hogy a feltételek rendelkezésre állnak-e, illetve tanácsot adnak az optimális körülmények kialakításához. TÁNCTÁBOR. A szekszárdi Vadrózsák Hagyományőrző Néptánc Egyesület táncosai csütörtöktől, július 27-től négy napos tánctáborban vesznek részt. Ez idő alatt az együttes Murga község vendége lesz és Toláczi József művészeti vezető irányításával többek között a szüreti fesztiválra készül. A tábor zárónapján, vasárnap 17 órakor a szekszárdiak műsort adnak a helybeliek szórakoztatására. EPIGRAMMÁK a pincében. Kis Pál István Mirtuszlevelek Bak- khosz Szekszárdi kertjéből című kötetének bemutatója1 lesz július 27-én, csütörtökön 18 órától a megyeszékhelyen, a Vida pincészetben. A kötetet dr. Töttős Gábor mutatja be, a verseket Orbán György tolmácsolja, fuvolán Körtés József játszik. BORÚT. A Tolnai Borvidék első reménybeli borút állomásainak minősítésére július 27-28-án, csütörtökön és pénteken kerül sor. A bizottság e két nap alatt húsz vendéglátóhelyet értékel a helyszínen. ÁRAMSZÜNET miatt szünetel az ügyfélfogadás 2000. július 28-án, pénteken a bonyhádi rendőrkapitányság igazgatás- rendészeti osztályán. A rendőrség az érintettek szíves megértését kéri. Szerelmes szélhámos Nemere István kisregénye - 15. rész- Tudom. Azt nem érti, mit keres itt szegény feleségem - Flóri hát beszélni kezdett. Nem voltak fékjei; először is szeretett beszélni, másodszor ő most dolgozott, harmadszor élvezte, ha kitalált történeteket adhatott elő. Ezeknek csak ő ismerte a végét. És a vége nem az volt, amit annak hittek-hallottak a hallgatók, hanem az, hogy végül mindnyájan Flóri áldozatává váltak, és túl későn jöttek rá... Ebben az esetben ez még mesz- sze volt. Flóri úgy saccolta, özvegy Kisnére körülbelül két hetet kell majd szánnia, jobb esetben talán csak tíz napot. A megboldogult, ám sosem volt Flóriné története színes volt és csöppet sem unalmas. Szó esett egy nagy szerelemről, egy szerető párról - ez természetesen Flóri volt és „szegény Ir- mácska” -, akik boldogan éltek, míg egyikük meg nem halt, mint a mesében és a falvédőkön. Ir- mácska itt a közelben járt egy nagynénjénél, amikor elütötte egy autó. Flóri, a férj akkor még két hónapig külföldön volt, fatális véletlenek folytán a rokonok távirata nem találta meg őt a távoli Kambodzsában, ahol ENSZ- megfigyelőként tevékenykedett... „Úgy igazán nem is voltam megfigyelő, hanem egy egész vidéki körzet intendánsa. A francia közigazgatást vették át arrafelé és ez a poszt nálunk olyan megyefőnöknek felelne meg...” így Irmácskát itt temették el és amikor ő végre hazajött, már nem akart változtatni az utolsó pihenőhelyen... Havonta egyszer eljön a sírhoz. De most úgy hozta a sors, hogy akár heteket is eltölthet itt a közelben, rokonoknál pihen... Mire idáig jutottak, természetesen már nem voltak a temetőben. Flóri két utcával odébb megjegyezte, milyen remekül beszélgetnek ők ketten, „mintha húsz éve ismernénk egymást”, és vajon nem lehetne ezt a kellemes társalgást folytatni? Mivel mindketten egyetértettek abban, hogy gyászruhában nem lenne ildomos beülni egy eszpresszóba, megegyeztek: egy óra múlva találkoznak a fő téren, a Kos- suth-szobor alatt. (Kossuth Lajos sohasem járt Ötvösházán, de a nagy államférfi, politikus és pénzügyminiszter, valamint lap- szerkesztő és emigráns emlékiratszerző ezen kicsiny mulasztása sohasem izgatta a helybelieket. Ők emlékművet akartak neki emelni és ezt meg is tették.) Flóri nem öltözhetett át, hiszen „legendája” szerint nem is lakott a városban. Ezért ugyanígy öltözve jelent meg a presszóban, mint a temetőben. Kisné viszont hatalmas változáson ment át. Flóri azzal dicsérte önmagát, hogy valóban, nagy hatást gyakorolt az asszonyra. Különben miért akart volna szebbnek látszani, mint amilyen volt? A kissé vastag, húsos ajkakon rúzsréteg ült, több színarany ékszer csillant csuklón, nyakon és fülcimpán, majdnem minden ujjá- ra jutott egy gyűrű. És nem akármilyen gyűrű... Flóri annakidején foglalkozott egy kicsit az ékszerész szakma néhány, számára fontos részletével. Például meg tudta mondani egy ékszerről, hány karátos aranyból van - anélkül, hogy kézbe vette, megszemlélte volna... Kisné - vagy mint hamarosan kiderült: Magdolna - sötétlila ruhát viselt. Kicsit túlöltözött volt az alkalomhoz képest, olyan benyomást keltett, mint aki fogadásra készült. A lába is vaskos volt, csöppet sem szép - Flóri igyekezett nem nézni rá. Az asszony elfogult volt. Akárcsak Ibolya. Flórinak eszébe is jutott, mi lenne, ha betévedne ide a másik, már aktuális áldozata és egyben szeretője? De Ibolya talán akkor sem ismerné fel a férfit. Az általa látott és megismert „Kosztolányi József” egyik részletében sem emlékeztetett erre az itt ülő emberre. Aki ezúttal Szirmai néven mutatkozott be. A társalgást természetesen Flóri bőbeszédűsége mentette meg. Szinte szüntelenül járt a szája, de ügyelt rá, hogy ne legyen fárasztó. A modulált típusú beszédet alkalmazta; szavai hol felíveltek, hol suttogássá halkultak. Ezáltal drámai súlyt kölcsönzött némely mondatának vagy témájának. Ugyanakkor figyelt arra is, hogy ne vigye túlzásba a dolgot és maradjon benne némi humor is. Elmúlott már a temető hangulata. Közben erősen figyelte Kisné arcát, ennek két oka volt. (FOLYTATJUK.)
