Tolnai Népújság, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-26 / 173. szám

MEGYEI TÜKÖR Tolnai Népújság - 3. óira 2000. Július 26., Szerda Mondom a magamét MAUTHNER ILONA Minden drágább lett! Naponta halljak, olvassuk, drágább lett a hús, drágább lett a ke­nyér, emelni fogják az árát a tejnek, de többet kell majd fizetnünk a téli burgonyáért, gyümölcsért is. És akkor még nem beszéltünk a szokásos, minden évben „inflációt követő” áremelésekről. A fo­gyasztó, vagyis a boltokba betévedt vásárló meg nem érti, ki nyer mindezen1 Sőt, még az is megfordul a fejében, panaszkodnak a mezőgazdasági termelők, de azért csak megkérik az árát a búzá­nak, a sertésnek, a tejnek. Pedig a helyzet nem ilyen egyszerű. Akinek van egy kis földje, van néhány állata, már az is tudja, hogy milyen sokba kerül a föld megmunkálása, az állatok felnevelése. Évről évre drágul a vető­mag, a műtrágya, a növényvédő szer, a gázolaj és minden, ami a műveléshez kell. Az idén az aszály miatt ráadásul kevesebb is ter­mett, mint tavaly. Ebből következik, hiába drágább a búza, a ter­melő földje még annyi hasznot sem hozott, mint tavaly. Az állat­tartók hasonló gondban vannak. Közel ezer forint egy kiló karaj a boltokban, de ennek a haszna nem az ő zsebüket nyomja. A hiz­laláshoz szükséges takarmánynak az ára pont a duplájába kerül, mint tavaly ilyenkor, a sertés felvásárlási ára pedig jó ha 40-50 fo­rinttal ha drágább lett, mint egy évvel ezelőtt. Tehát ő sem járt job­ban az áremeléssel. Sőt, ha valamelyik pénzintézetbe tenné azt a pénzt, amit minden évben, már-már mazohista módon a földjére, állataira költ, mert abban bízik, hogy az az év végre hoz egy kis hasznot, akkor még elégedett is lehetne. Ez azonban nem vigasztalja a vásárlót, aki már a hónap közé­pén számolgatja a pénzét, hogy mire telik még. Tudom, hogy a hi­vatalos verzió szerint - egyre alacsonyabb az infláció -jobban kel­lene élnünk, könnyebben kellene beosztanunk a fizetésünket. De ha egyszer az ember ennek pont az ellenkezőjét tapasztalja! Min­den drágább lett, minden, ami az élethez kell, többe kerül. Egy va­laminek nem változott az értéke, az az emberi munkaerő. Kivétel azonban itt is akad, ha az illető a pénzintézeteknél dolgozik, vagy külföldi befektető Magyarországon. Az előbbit többnyire jól megfi­zetik, az utóbbinak meg még adót sem kell fizetnie öt évig. Pollen-jelentés Az ÁNTSZ Tolna megyei intéze- mennyiség triplájára nőtt. Külö- tének tájékoztatása szerint az el- nősen a pénteki napon emelke- múlt hét közepén csökkent, majd dett még a levegő pollentartalma, újra emelkedésnek indult a leve- A gombaspórák száma viszont a gő pollen- és spóratartalma. Az hét elejétől a hét végéig csök- üröm pollenjének koncentrációja kent, vasárnapra a hétfőn mért csütörtöktől folyamatosan emel- érték mintegy negyedét mérték kedett, s á hétvégére a pázsitfűfé- az ÁNTSZ szakemberei, lék pollenkibocsátása a hét eleji ______________ __ _ __ i C SALÁDSEGÍTÉS MÁSKÉPP IS. A tolnai Családsegítő Központ immár hagyományosan rendez foglalkoztató programokat gyerekek számára, a hosszabb ideig tartó iskolai szünetekben. Idén nyáron július elejétől augusztus közepéig, hetente három nap délelőttjén kínálnak értelmes, ugyanakkor szórakoztató elfoglaltságot általános iskolás korú, - van olyan nap, amikor több, mint harminc - gyerek számára. Egy-egy ilyen délelőttbe sok minden belefér, a személy­iségfejlesztő játékoktól kezdve a szabadtéri sorversenyeken, a kézműves foglalatosságokon át a videózásig. A központ munkatár­sai, miközben a gyerekekkel foglalkoznak, „hagyományos” család- segítő munkájukat is elvégzik éppen úgy, mint a „gyerekmentes” napokon. fotó: bakó jenő Váratlan jelentkező vette meg a tévét Még nem írták alá a szerződést A szekszárdi televízió több­ségi üzletrészének eladását nem hirdették meg, mégis akadt jelentkező. Még nem tudni, ki lesz az új, független tulajdonos. Szekszárd Július 31-én lejár a Városi Televízió Kht. privatizáció­jának határideje. A tranz­akció nem érinti a Szek­szárdi Vasárnap című hetilapot en­nek a sorsáról később döntenek. Mint ismeretes, a közgyűlés a döntést a tévéről a gazdasági bi­zottságra ruházta át. A bizottság vezetőjét, Ács Rezsőt kérdeztük, hogy kinek adták el a városi tv. többségi üzletrészét.- Egy pályázó jelentkezett, illet­ve ketten jelezték, hogy érdeklőd­nének a tévé kánt. Az elsőnek em­lített pályázó 65 és 75 százalék kö­zötti tulajdonrészre tett nagyon kedvező ajánlatot. Messze a köz­gyűlés által megszabott elvárások felett. A bizottság elkészítette a szerződés tervezetét, amit a másik félnek is el kell még fogadni. Ebben az ő ajánlatuk szerepel kiegészítve a közgyűlési határozatban megfo­galmazottakkal.- Egyáltalán honnan szereztek tudomást arról, hogy eladó a tévé többségi üzletrésze?- Azt jelezték, hogy a sajtóból ér­tesültek az önkormányzat szándé­káról. Ez egy budapesti cég, amely­nek tulajdonosai mindenképpen üyen befektetésben gondolkodtak.- Hol hirdették meg a pályázatot, vagy szájhagyomány útján terjedt, hogy eladó egy tévé?- Szájhagyomány útján terjedt, kicsit meglepődtünk mi is, hogy bejött ez az ajánlat, de hát bejött. Tudott róla azért aki akart.- Mi volt a közgyűlés döntése a pályázatról?- Nem volt erre vonatkozóan ki­tétel.- E miatt felmerülhet a gyanú a tájékozatlan szemlélőben, hogy va­laki szólt valakinek arról, van itt te­levízió eladó.- Erre vonatkozóan nem tudok nyilatkozni.- A jelentkezők kér­ték, hogy ne nevezzék meg őket?- Nem kérték, de amíg a szerződés nincs aláírva, úgy gondolom ez nem lenne etikus a részünkről.- Mennyiért vették meg?- Mind az egyszeri megvásárlási összeg, mint pedig az alaptőke­emelésben több, mint kétszeresen meghaladták azt a szintet, mint amit mi kértünk.- Miért akarnak többet adni, mint amennyü muszáj?- Mi ezt adtuk meg alsó határnak. Az nem volt benn a sajtóban, hogy ez forintban 11 millió valahány- százezer forint. Ők tettek ezt megha­ladó ajánlatot, kiegészítve azzal, hogy csak 2002 július 31-ig tartanak igényt a stúdió használatára, utána új helyen működtetik tovább.- A közgyűlési döntés azt jelenti, hogy két következő ciklusra előre 200 millió forint plusz inflációnyi összeget fizet a város egy magán­cégnek, mintegy támogatásképpen.- A privatizáció sarokpontja a stúdió-használat volt, ami a kiköl­tözéssel megoldódik. A Babits visz- szakapja a teret, a gyermekek háza funkcióihoz. A stúdió berendezé­seinek megújítása, ami kötelezett­sége az új tulajdonosnak, azt jelen­ti, hogy még jobb műsorok készül­hetnek az egységesített techniká­val. A város és a cég közötti szerző­dés meghatározott közvetítéseket garantál. Ettől kezdve az évi húsz­millió forint, plusz infláció már nem támogatás, hanem a pontosan megszabott, körülhatárolt szolgál­tatás ellenértéke.- Mennyi pénz folyik be az el­adásból a város kasszájába?- Nem oda folyik be. Ketté kell bontani. Vagy az egyszeri vételár, ez a bizonyos 900 ezer forint, amit a közgyűlés megszabott és az alap­tőke emelés. Ezt a társaságba fize­tik be készpénzben. Akármelyik­nek nem tesz határidőre eleget, ak­kor semmissé válik a szerződés. Ebből reményeink szerint a techni­kai fejlesztés megtörténik.- De, akkor ezt az új többségi tu­lajdonos már magának csinálja- Az eladást az indokolta, hogy amit a költségvetésből a tévének biztosítani tudtunk az csak a mű­ködésre volt elég, fejlesztésre nem. Már tavasszal felmerült, hogy ad- junk-e a költségvetés terhére egy­szeri támogatást, vagy próbáljunk meg külső finanszírozót bevonni.- Úgy tűnik, egy-két millió forin­tért megszerez valaki egy olyan cé­get, amelynek a technikai és eszmei értéke is ennél jóval többet ér.- A tévé egyik évben sem tudott nyereségesen működni. Biztos, hogy van benne üzlet, ezt annak kell tudnia, aki ebbe pénzt fektet. A közgyűlés a technikai fejlesztés ter­hétől megszabadult.- Végül is mekkora az összeg, amiért eladták a tévét?- Az egyszeri, vagy az alaptőke­emelésekkel együtt?- Mindkettő- A kilencszázezemek is és a 11,2 millió forint alaptőke-emelés­nek is több mint a kétszeresét aján­lották. Húszmillió forint felett van az alaptőke-emelés két részletben, plusz az ingyenes helyiséghaszná­latról való lemondás.- Van-e ennek a cégnek köze a tervezett Dunatáj televízióhoz?- Nincs.- És FIDESZ-hez?- Nincs.- A tévében jelenleg dolgozó sze­mélyekhez?- Nincs.- A közgyűlés tagjaihoz?- Nincs. IHÁROSI IBOLYA A népművészet napja, hatodszor Kan Sári nénire emlékezik a falu Hatodik alkalommal ren­dezik meg a hétvégén Decsen a népművészet napját. Decs A három napos rendezvény pén­teken este hat órától a Bíborvég himzőszakkör tagjainak munkáiból összeállított „Sárközi színes hímzések című kiállítás megnyitójával kezdődik. A tárla­tot, melyen az érdeklődök a Sárköz két legősibb hímzéskultúrájával, a bíborvég és a fékötő hímzéssel is megis­merkedhetnek, Szabadi Mihály népművelő, koreográfus nyitja meg. Szombaton a sárközi színes hímzések mesterének, az elmúlt évben elhunyt Kun Sári néni emlékének adózik a falu. A régi református temetőben Kiss Ernő református nagytiszteletű úr tart megemlékezést az elhunyt sír­jánál, majd fél négytől a faluház melletti emlékoszlopnál a falu híres népművészeire emlékeznek. Biczó Ernő pol­gármester ünnepi köszöntőjét követően kerül sor a „Decs községért” emlékplakettek átadására, majd Kun Sári néni Kossuth Lajos utcai házának falán avatnak márványtáblát. Az avatás után Széli Judit hímző, Berekai Éva gyöngyfűző és Fülöp Ferenc néptáncos emléktábláinál- melyeket áprilisban, a millenni­umi zászló átadásával egy időben avattak fel - helyezik el megem­lékezés virágait. A faluház padlásmúzeumában Borbély Jolán etnográfus emlékezik egykori tanítójára, s eleveníti fel emlékeit Kun Sári néni hagyatéka felett. Délután a Csillagrózsa Néptánc Együttes és a Gyöngyösbokréta Hagyo­mányőrző Egyesület műsorát láthatják az érdeklődők, s fellép az Öregcsertői népdalkor is. A nap utcabállal fejeződik be. A három napos ünnepség vasárnap a katolikus és református tem­plomban szentmisével és isten- tisztelettel zárul. _________________ -R­Hí rek NAGY BANDÓ András új köny­vét, az elsősorban gyermekek­nek szóló, de felnőttek számára sem érdektelen Családi Szó­kincstár című kötetet dedikálja ma, július 26-án délután 14 és 17 óra között Szekszárdon, a Korzó áruházban. TÓTH FERENC országgyűlési képviselő fogadóórát tart Németkéren a polgármesteri hi­vatalban július 27-én, csütörtö­kön 17 órától. ÉGETT A NÁDAS és a tarló. Tegnap a déli órákban kétszer is riasztották a tűzoltókat. Tizen­kettő órakor érkezett az első be­jelentés, Zombához közel, Paradicsompusztán 5 hektár ná­das és gaz kapott lángra. A hely­színre a szekszárdi tűzoltók vo­nultak ki és oltották el a tüzet. Egy óra után pár perccel, Kocsola-Öreghegyre riasztották a dombóvári tűzoltókat, ahol a tarló égett. OKMÁNYIRODA. A Belügymi­nisztérium munkatársai látogat­nak ma Tolnára, a november 1- jén megnyitni tervezett ok­mányiroda ügyében. A szakem­berek helyszíni bejárást tarta­nak a városházán - ahol az új iroda elhelyezését tervezik el­lenőrizve, hogy a feltételek ren­delkezésre állnak-e, illetve taná­csot adnak az optimális körül­mények kialakításához. TÁNCTÁBOR. A szekszárdi Vadrózsák Hagyományőrző Néptánc Egyesület táncosai csü­törtöktől, július 27-től négy na­pos tánctáborban vesznek részt. Ez idő alatt az együttes Murga község vendége lesz és Toláczi József művészeti vezető irányí­tásával többek között a szüreti fesztiválra készül. A tábor záró­napján, vasárnap 17 órakor a szekszárdiak műsort adnak a helybeliek szórakoztatására. EPIGRAMMÁK a pincében. Kis Pál István Mirtuszlevelek Bak- khosz Szekszárdi kertjéből cí­mű kötetének bemutatója1 lesz július 27-én, csütörtökön 18 órá­tól a megyeszékhelyen, a Vida pincészetben. A kötetet dr. Töttős Gábor mutatja be, a ver­seket Orbán György tolmácsol­ja, fuvolán Körtés József játszik. BORÚT. A Tolnai Borvidék első reménybeli borút állomásainak minősítésére július 27-28-án, csütörtökön és pénteken kerül sor. A bizottság e két nap alatt húsz vendéglátóhelyet értékel a helyszínen. ÁRAMSZÜNET miatt szünetel az ügyfélfogadás 2000. július 28-án, pénteken a bonyhádi rendőrkapitányság igazgatás- rendészeti osztályán. A rendőr­ség az érintettek szíves megérté­sét kéri. Szerelmes szélhámos Nemere István kisregénye - 15. rész- Tudom. Azt nem érti, mit ke­res itt szegény feleségem - Flóri hát beszélni kezdett. Nem vol­tak fékjei; először is szeretett beszélni, másodszor ő most dol­gozott, harmadszor élvezte, ha kitalált történeteket adhatott elő. Ezeknek csak ő ismerte a végét. És a vége nem az volt, amit annak hittek-hallottak a hallgatók, hanem az, hogy végül mindnyájan Flóri áldozatává váltak, és túl későn jöttek rá... Ebben az esetben ez még mesz- sze volt. Flóri úgy saccolta, öz­vegy Kisnére körülbelül két he­tet kell majd szánnia, jobb eset­ben talán csak tíz napot. A megboldogult, ám sosem volt Flóriné története színes volt és csöppet sem unalmas. Szó esett egy nagy szerelemről, egy szerető párról - ez természete­sen Flóri volt és „szegény Ir- mácska” -, akik boldogan éltek, míg egyikük meg nem halt, mint a mesében és a falvédőkön. Ir- mácska itt a közelben járt egy nagynénjénél, amikor elütötte egy autó. Flóri, a férj akkor még két hónapig külföldön volt, fatá­lis véletlenek folytán a rokonok távirata nem találta meg őt a tá­voli Kambodzsában, ahol ENSZ- megfigyelőként tevékenyke­dett... „Úgy igazán nem is vol­tam megfigyelő, hanem egy egész vidéki körzet intendánsa. A francia közigazgatást vették át arrafelé és ez a poszt nálunk olyan megyefőnöknek felelne meg...” így Irmácskát itt temet­ték el és amikor ő végre haza­jött, már nem akart változtatni az utolsó pihenőhelyen... Ha­vonta egyszer eljön a sírhoz. De most úgy hozta a sors, hogy akár heteket is eltölthet itt a kö­zelben, rokonoknál pihen... Mire idáig jutottak, természe­tesen már nem voltak a temető­ben. Flóri két utcával odébb megjegyezte, milyen remekül beszélgetnek ők ketten, „mintha húsz éve ismernénk egymást”, és vajon nem lehetne ezt a kelle­mes társalgást folytatni? Mivel mindketten egyetértettek abban, hogy gyászruhában nem lenne ildomos beülni egy eszpresszó­ba, megegyeztek: egy óra múlva találkoznak a fő téren, a Kos- suth-szobor alatt. (Kossuth La­jos sohasem járt Ötvösházán, de a nagy államférfi, politikus és pénzügyminiszter, valamint lap- szerkesztő és emigráns emlék­iratszerző ezen kicsiny mulasz­tása sohasem izgatta a helybeli­eket. Ők emlékművet akartak neki emelni és ezt meg is tet­ték.) Flóri nem öltözhetett át, hi­szen „legendája” szerint nem is lakott a városban. Ezért ugyan­így öltözve jelent meg a presszó­ban, mint a temetőben. Kisné vi­szont hatalmas változáson ment át. Flóri azzal dicsérte önmagát, hogy valóban, nagy hatást gya­korolt az asszonyra. Különben miért akart volna szebbnek lát­szani, mint amilyen volt? A kis­sé vastag, húsos ajkakon rúzsré­teg ült, több színarany ékszer csillant csuklón, nyakon és fül­cimpán, majdnem minden ujjá- ra jutott egy gyűrű. És nem akár­milyen gyűrű... Flóri annakide­jén foglalkozott egy kicsit az ék­szerész szakma néhány, számá­ra fontos részletével. Például meg tudta mondani egy ékszer­ről, hány karátos aranyból van - anélkül, hogy kézbe vette, meg­szemlélte volna... Kisné - vagy mint hamarosan kiderült: Magdolna - sötétlila ruhát viselt. Kicsit túlöltözött volt az alkalomhoz képest, olyan benyomást keltett, mint aki fogadásra készült. A lába is vaskos volt, csöppet sem szép - Flóri igyekezett nem nézni rá. Az asszony elfogult volt. Akárcsak Ibolya. Flórinak eszé­be is jutott, mi lenne, ha beté­vedne ide a másik, már aktuális áldozata és egyben szeretője? De Ibolya talán akkor sem is­merné fel a férfit. Az általa látott és megismert „Kosztolányi Jó­zsef” egyik részletében sem em­lékeztetett erre az itt ülő ember­re. Aki ezúttal Szirmai néven mutatkozott be. A társalgást természetesen Flóri bőbeszédűsége mentette meg. Szinte szüntelenül járt a szája, de ügyelt rá, hogy ne le­gyen fárasztó. A modulált típusú beszédet alkalmazta; szavai hol felíveltek, hol suttogássá halkul­tak. Ezáltal drámai súlyt köl­csönzött némely mondatának vagy témájának. Ugyanakkor figyelt arra is, hogy ne vigye túlzásba a dolgot és maradjon benne némi humor is. Elmúlott már a temető han­gulata. Közben erősen figyelte Kisné arcát, ennek két oka volt. (FOLYTATJUK.)

Next

/
Thumbnails
Contents