Tolnai Népújság, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-25 / 172. szám

8. oldal - Tolnai Népújság K E R T B A R ÁTOKNAK 2000. Július 25., Kedd ' | HHB Az óriáskáposzta csábereje A zöldség, mint idegenforgalmi nevezetesség A portugál fővárostól nem messze lévő Almoinhas Velhas öt méter magas káposztával di­csekedhet. A Cascais fürdőhely melletti falu idegenfor­galmi vonzereje egy­szeriben meghatvá­nyozódott. „Négy éve ültettem a káposztát, és azóta csak nő és nő. Két faléccel kellett megtámasztanom, ne­hogy fölborítsa a szél”- nyilatkozott a boldog tulajdonos, Emilio Palma nyug­díjas, aki dagadó kebellel feszít konyhakertjében a csodanö­vény alatt. Palma nemrég rek­lámfogásként elhelyezte óriás­káposztájának fényképét egy kávézóban, és a hatás nem ma­radt el: a turisták valósággal se­reglenek a kuriózum láttára, amihez kis kitérőt kell csupán tenniük megszokott útvonaluk­tól. „Máris számtalan barátra tettem szert” - újságol­ta Palma, aki létrával hág föl káposztájának levélpamacsához, amely egzotikus pál­malomb gyanánt ma­gasodik veteményesé­nek fái fölé. Csodájára járnak ha­zánkban is némely ha­talmasra nőtt növénynek, la­punk is számtalanszor bemuta­tott már több kilós karalábét, embermagasságú óriástököt. Saj­nos, csak az egyre ritkuló kiállí­tásokon láthatunk ilyesmit, nem úgy, mint a derék portugálok. Sok kiskertben nem sikerült a burgonya Számítani lehet rá, hogy idén a krumpli is drágább lesz A nagy szárazság és az eh­hez párosuló légköri aszály miatt az idén kevesebb bur­gonyatermésre lehet számí­tani. így a kenyér és a hús mellett bizonyára a burgo­nya ára is emelkedni fog. Tolna-mözs Aki öntözni tudott, még ott is gondok lehetnek, válaszolta ér­deklődésünkre Kovács Árpád, a mözsi mezőgazdasági szövetke­zet ágazatvezetője.- Ilyen évre, még egyre, mint az idei szárazság, nem emlék­szem, pedig már 26 éve dolgo­zom a mezőgazdaságban. Hogy pontosan mennyi burgonyára számíthat az ország, azt még sen­ki nem tudja megmondani, hi­szen a tenyészidő felénél tartunk. Ahol a burgonya szára már elszá­radt, ott természetesen nincs mire A burgonya, mint élelmiszer A burgonya sokrétűen felhasználható és értékes tápanyagtartalmú növény. Legfontosabb tápanyaga a keményítő, amely a fajtától és egyéb tényezőktől függően változó menny­iségű. Az étkezési burgonyák keményítőtartalma 14-18% között váltakozik. Fehérjetartalma alac­sony - átlagosan 2% körül van -, de nagyon jó a biológiai értéke. A tápanyagokon kívül említést érdemel a burgonya vitamintartalma is; főleg C, B1 és B2 vitaminokat tartalmaz. A burgonya - tápértéke és táplálkozás-élettani jelentősége mellett - változatosan és könnyen elkészíthető élelmiszer, amely eltarthatósága révén az év minden szakában fogyasztható. termés mennyiségén is és minő­ségén is.- Önök mekkora területen ve­tettek burgonyát?- Importra szánt vetőburgonyát 20 hektáron, erre már megvan a piacunk is. Étkezési burgo­nyát 54 hektáron termelt a szövetke­zet és ezen felül, integrált kisterme­lésben további 48 hektáron terem krumpli. Szinte a teljes időszak alatt öntöztük a terüle­tünket, mert nem volt más lehetősé­günk. Ebből következik, hogy a költségeink is jelentősen emelked­tek, amit mindenképpen szeret­nénk érvényesíteni a felvásárlási áraknál. Három fajtát vetettünk, a rózsaszín héjú Kondort és Desireét, és a sárgahéjú Agriát. A burgonya szedése várhatóan szeptember ele­jén lesz és az árak augusztus máso­dik felében alakulnak majd ki. Egy biztos, az előző évhez képest ár­emelkedésre számíthatnak a fo­gyasztók. A helyzetet rontja, hogy nagyon sok kiskertben, családi gaz­daságban sem sikerült az idén a burgonya vetése, így most azok is kénytelenek lesznek kisebb-na- gyobb mennyiséget vásárolni, akik egy átlagos évben megtermelték a saját szükségletüket. Áld télire sze­remé betárolni, annak közvetlenül a szedés után érdemes vásárolnia, hiszen várhatóan akkor lesz még a legolcsóbb a burgonya. MAUTHNER Zöld Vonal Hasznos tanács, kertbarátoknak Az idei tavaszi, koranyári rendkívüli szárazság nagy kárt tett a kis- és házik­ertek tavaszi veteményei- ben. A kertekben a feltalaj legtöbb helyen művelési mélységit (25-30 cm) telje­sen kiszáradt, és vele együtt a zöldségféle is. Nyilvánvaló, hogy sokan másodvetéssel kívánják pótolni a veszteségeket. De mit vessünk? A kérdésre Sza­kái László, nyugalmazott agrár­mérnök válaszolt. Csak olyan teljesen gyom­mentesített területen vessünk, ahol módunk van a terület mű­velési mélységig való teljes be- öntözésére. Az ennél kisebb mértékű öntözés nem sokat ér, mert ha a mag ki is csírázik, amikor a gyökér a szárazon ma­radt rétegbe kerül, a növény megintcsak elszárad. Ha a másodvetés kedvező fel­tételeit megteremtettük, nagy gon­dossággal biztosítsuk a kora tava­szinál nagyobb tenyészterületét a növényeknek, sorbavetett bokor­babnál a 40x5, fészekbevetettnél a 70x30, őszi- és télireteknél a 30x15, céklánál a 40x10, a rövid tenyészidejű sárgarépánál és spe­nótnál a 30x5 centimétert. Ha kö­zépkorai káposztát, karfiolt vagy karalábét palántázunk, feltétlen tartsuk be az 50x30-40 cm-es ülte­tési távolságot. Ha nincs csapadék, gondos­kodjunk a sorközök időnkénti beöntözésről és a felszín eseten­kénti cserepesedés-mentesítésé­ről. Ha van magot nem érlelt kaszálékunk, nagyon előnyös vele a sorközök beterítése és azon keresztül való öntözés, nyirkosán tartás. ___________■ A balkonládáról Sokan panaszkodnak, hogy hiá­ba költöttek tavasszal rengeteg pénzt arra, hogy berendezzék a balkonládát, mostanra teljesen kipusztult belőle a drága petú­nia, futó muskátli, begónia. Az esetek többségében ennek az oka, hogy egyszerűen kiöntözik a növényt, puszta jóakaratból és szeretetből. A növény, éppúgy, mint minden más élőlény, meg­fulladhat a vízben. Az állott víz megsavanyodik, s élettelenné teszi a balkonláda földjét. Bár­milyen meleg is van, tanácsos este öntözni és elegendő, ha a talaj felszínén szétterül a víz. Nagyon jó és sokféle tápoldatot lehet kapni, ami igaz, hogy nem olcsó, de ha gazdaságosan öntö­zünk vele, sokáig elegendő lesz. Jó tanács: figyelmesen olvassuk el a flakonokon a használai uta­sítást, mert ha sokat teszünk a tápoldatból az öntözővízbe, ki­éghetnek, szétrobbanhatnak a növények. Varázsoljunk télikertet az erkélyből Farácson futtathatjuk a kúszónövényeket A télikert régen a szobában legyengült, meggyötört szo­banövények „feljavítási he­lye” volt, valamint egzoti­kus, fagyérzékeny növé­nyek teleltetésére szolgált. Mai funkciója a kialakítás körülményeitől függően más és más. Egy lakótelepi lakáshoz tartozó erkély át­alakítva, beüvegezve és kü­lönleges növényekkel beül­tetve nyilvánvalóan egész kertet jelent a család szá­mára. A kertes házhoz csatlakozó téli­kert átmenet a lakás és a valódi, nem fedett kertrész között, ahol hosszú téli estéken viruló növé­nyeink közül nézhetjük a hó­esést, nyáron pedig megnyithat­juk az üvegfelületeket, beáramol­hatnak a friss illatok, méhecskék repülhetnek a virágokra. Nem csak növényeknek Az egyik legfontosabb szabály, hogy hagyjuk érvényesülni a te­ret. Ne zsúfoljunk tele mindent növényekkel, maradjon szabad üvegfelület, helyezzünk el né­hány széket, as'ztalt vagy odail­lő fotelt is! Jól illik ebbe a kör­nyezetbe a nádfonatú bútor. A télikertben elhelyezett terrári­umbán, azaz földdel félig töltött üvegládában kisebb termetű szárazföldi állatokat tartha­tunk. Apró medencéket is ki­alakíthatunk, amelyben halak vagy teknősbékák úszká ak. Érdemes a télikert egy részét hálóval elkeríteni, és az így ki­alakított röpdében madarakat tartani. Sarkok A sarkok - főként a belső sarkok, ahol az üveg és a fal találkoznak ­kiválóak kúszónövények ülteté­sére. Helyezzük őket a földre egy nagy cserépben, biztosítsunk ne­kik megfelelő támasztékot, példá­ul farácsot, amelyet magunk is el­készíthetünk és távtartóval a falra erősíthetünk. Mennyezet A lakóépületből kinyúló téliker­tek (beüvegezett verandák) és az erkélyek tetőzete a tartószerkeze­ten kívül üveg- vagy átlátszó mű­anyag (például polikarbonát) bo­rítású is lehet. Ez a kialakítási mód ugyan megnöveli a költsége­ket, azonban a felülről érkező fénytöbblet olyan növényalkal­mazásokra ad lehetőséget, ame­lyek egyéb esetekben nem kivite- lezhetők. Egyrészt a kúszónövé­nyek is szebben nőnek felfelé, másrészt növénytartókat lógatha­tunk le a tartószerkezetről. A szőlő növényvédelme szüretig A zöldmunkáknál gondolni kell az UV-sugárzásra A tavalyi év komoly elgon­dolásra késztette a szőlővel foglalkozó termelőket: a szőlő csak komoly szakmai tudással művelhető. Ismerni kell a fajtákat, a betegségek érzékenységét, a betegsége­ket kiváltó környezeti té­nyezőket. Naprakészen fi­gyelni kell a helyi, illetve az időjárási tényezőket, és ezek ismeretében tudato­san, preventiven alkalmazni az adott helyen, megfelelő időben a leghatékonyabb növényvédelmet. Tavaly július végére a kezeletlen parcellák tőkéin az erős pero- noszpóra fertőzés következtében alig maradt levél sokhelyütt. A ki­telt fürtök helyett száraz fürtma­radványok voltak. Ami nagyon szomorú, hogy ez nemcsak a kí­sérletek kezeletlen parcelláira volt jellemző, hanem olyan ter­melő ültetvényekre is, ahol nem megfelelően, illetve elkésett véde­kezést alkalmaztak. A szőlő nö­vényvédelmi gerincét a peronosz- póra elleni védelem adja, de mel­lette nagyon fontos és nem el­hagyható a lisztharmat és a szür­kerothadás elleni védelem sem. Ahol a lisztharmat elleni védelem nem megfelelő, alacsony fertő­zésnél is már számíthatunk a zsendülés utáni szürkerothadás kártételére, ha az időjárás csapa­dékossá válik. A lisztharmat gom­ba külső élősködő, aminek követ­keztében a külső héj elvékonyo­dik és csapadék hatására a bo­gyók megduzzadnak, megreped­nek és a kórokozónak kaput nyit­va súlyos károkat idézhetnek elő. Az idei év szintén extrém év­nek tekinthető, ellensúlyozva a ta­valyi nagyon csapadékos, szélső­séges időjárást oly módon, hogy az idei évben az elmúlt évekhez viszonyítva a szőlő vegetáció min­denhol 2-3 héttel korábban volt, mint az előző években. A védeke­zéseket is korábban kellett elkez­deni, mint az elmúlt években. Eb­ből is következik, hogy a szőlő növényvédelme nem rutinszerű­en történik, hanem minden év más, sőt a helyi viszonyokhoz is alkalmazkodni kell. A szőlő peronoszpóra szem­pontjából kritikus a május-júniu­si időjárás. Az idei évben május 19-20-21-én volt egy csapadéko­sabb periódus, utána pedig na­gyon meleg - nem ritka a 30 C fok feletti hőmérséklet. Ennek követ­keztében peronoszpóra fertőzés levélen nem volt, és fürtön is csak nyomokban. A peronoszpóra fer­tőzési nyomás a mai napig na­gyon alacsony mértékű. A lisztharmat gombának sem kedvezett az idei időjárás, az első tüneteket a kékfrankos és az oportó fajtákon találtak fürtön jú­nius végén. A fertőző nyomás egészen a mai napig nagyon ala­csony, de figyelembe véve a helyi viszonyokat és a fajtát, állandóan figyelni kell a szőlő ültetvényün­ket. A két gomba elleni védelem­ben az időjárási és a helyi viszo­nyokat figyelembe véve a mai na­pig kevés számú és kontakt ké­szítmény is elegendőnek bizo­nyult volna. Kórtani szempontból nem elhanyagolható a szürkerot­hadás elleni védelem. A gomba kritikus fenológiája fertőzés szempontjából: virágzás előtt, vi­rágzás után, fürtzáródás előtt és az érés előtti fenológiák. Hogy milyen fertőzés várható, abban szerepet játszanak az időjárási vi­szonyok. Jégverés, rovar- és liszt­harmat kártétel fokozza a fertő­zés súlyosságát, főlég ha az időjá­rás csapadékossá válik. Szüretig átlagosan két hónap van még hát­ra, igaz, a kórokozóra való érzé­kenység a fürtfertőződés lehető­sége most már kisebb, a bogyók viaszréteggel fedettek, a héj szö­vet vastagabb és ellenállóbb. A jégeső, viharos erejű szelek pusz­títására nem lehet felkészülni, de minden nap számolni kell vele. Az előző évek tapasztalata alap­ján ilyen esetben a szürkepenész járványos fellépésére számítani kell. Ennek a megelőzése az azonnali védekezés! A forgalomban lévő készítmé­nyek hatékonysága a kórokozó el­len a legfejlettebb alkalmazástech­nika mellett is 60-80 %-os (Rovral, Ronilan, Topsin Metil, Sumilex). Az új hatóanyag csoport, a stroby készítmények (Quadris, Discus) hatékonysága jó és nemcsak a szürkerothadás, de a per'onoszpó- ra és a lisztharmat ellen is hatéko­nyak. A több éves vizsgálati ered­mények alapján a Mythos 30 EC és a Teldor 500 SC készítmények szürkerothadás elleni hatékonysá­ga kiválónak mondható. A szürke­rothadás elleni védelemnél na­gyon fontos, főleg a szüret előtti kezeléseknél az élelmezés-egész­ségügyi várakozási idő betartása. A sikeres szőlő-növényvédelem szerves része a megfelelő zöld­munka. Az utóbbi két év tapaszta­lata alapján a zöldrészek eltávolítá­sával óvatosan kell bánni az erős UV sugárzás miatt. A szőlő gondvi­selést, szakértelmet igénylő nö­vény. Egész évben figyelmet, napi információt, szaktudást kíván, de aki gondosan ápolja, annak azt meghálálja. csörnyei lászlóné Rajzik a kukoricabogár Vetésváltással is lehet védekezni a kártevő ellen Az elmúlt hetek száraz, me­leg időjárása miatt, június végén megyénk több kuko­rica táblájában erősödő amerikai kukoricabogár be­telepedést észleltek a me­gyei növény-egészségügyi állomás munkatársai, tájé­koztatta lapunkat Vörös Gé­za, igazgató-helyettes.- Milyen kárt jelentenek ezek a kártevők a növényekre?- Az amerikai kukoricabogár délkelet felől terjeszkedett Ma­gyarország területére. A hazai növényvédelmi szervezet öt éve vizsgálja a bogár hazai elő­fordulását. Eddig Tolna megyé­ben csak szexferomon-c- sapdákban gyűjtöttünk bogara­kat, melyek színe sárgás-feke­te, különböző arányú hosszanti csíkozással. Mérete kissé na­gyobb a vetésfehérítő bogárnál és fürge, gyors repülésű. A bo­garak a kukorica címerét és ba­juszát, valamint a leveleket rág­ják, utóbbit szabálytalan hosz- szanti hámozgatással. Kártétel­ük különösen hibrid vetőmag­termő területeken veszélyes, mivel csökkentik a megtermé­kenyítés esélyét, és hiányos, torz csövek fejlődnek. Ahol tö­meges előfordulást észlelnek, ott mindenképpen szükséges a mielőbbi rovarölő szeres véde­kezés, melyet légi úton, nagy lémennyiséggel célszerű végez­ni.- Hogyan lehet védekezni a kártevők ellen?- Engedélyezett készítmény a kártevők ellen még nincsen forgalomban, így a kukorica­moly ellen használható szerek valamelyikével permetezzenek a termelők. A védekezést an­nál is inkább célszerű elvégez­ni, mert a bogarak által a ku­korica talajába 15-30 centire lerakott petékből tavasszal ki­kelnek a lárvák. Kártételük sokkal veszélyesebb, mert a kukorica támasztó gyökereit megrágva növény dőlés, „lúd- nyak tünet” jelentkezik. A lár­va ellen megfelelő vetőmag- csávázással, folyékony és gra­nulátum formációjú talajfer­tőtlenítő szerek talajba dolgo­zásával védekezhetünk. Leg­jobb hatás a lárvakelés (május közepe) időszakában végzett kezeléstől várható. A leghaté­konyabb agrotechnikai véde­kezési mód e kártevő ellen a vetésváltás, mert más növény gyökérzetén a lárvák nem ké­pesek táplálkozni. MAUTHNER Éléskamra A kapor és a konyha A kapor általánosan kedvelt és használt, sok illóolajat, aromaanyagot tartalmazó fűszernövény. Ételízesítő hatása mellett vizelethajtó, étvágygerjesztő és szélhajtó hatása is van. Illóolaj tartalma a termőhelyétől és az időjárási tényezőktől is függ és legtöbbet közvetlen vi­rágzás után, zöldtermés állapot­ban tartalmazza. A kapor nő, mint a gyom, ezért ott, ahol egy­szer megtelepedett, szinte kiirt- hatatlan. Érdekes, hogy ha tasa­kos magot vetünk kora tavasz- szal, nehezebben kel ki, mint az a mag, amelyik közvetlenül a tőről hullik elvirágzás után a ta­lajra. Most két receptet ajánlunk önöknek a kaporhoz. Kapros túrós pite Hozzávalók: 50 dkg liszt, 2 dkg élesztő, 4 tojás, 50 dkg te­héntúró, 6 dkg margarin, 3 evő­kanál tejföl, 3 kávéskanál zsem­lemorzsa, 3 evőkanál kristálycu­kor, 1 nagy csokor kapor, tej, só. Elkészítés: Langyos tejben felfuttatjuk az élesztőt és a liszt közepébe vájt lyukba öntjük. Kis pihentetés után hozzá­adunk 1 tojás sárgáját, csipet sót, cukrot és annyi langyos te­jet, hogy galuska sűrűségű tész­tát kapjunk. Hólyagosra kever­jük és letakarva meleg helyen egy óra hosszáig kelesztjük. Ez alatt elkészítjük a tölteléket: A tehéntúrót a margarinnal, 3 to­jás sárgájával, tejföllel, zsemle- morzsával, kristálycukorral ki­keverjük, majd óvatosan hozzá­adjuk a 4 tojás kemény habját és megszórjuk az apróra vágott kaporral, megkenjük vele a tésztát és lassú tűzön kb 30 per­cig sütjük. Kapros gomolyatúrós galuska Hozzávalók: 15 dkg gomolya- túró, 15 dkg liszt, 3 tojás, 5 dkg vaj, fejföl, sajt, 1 csokor kapor. A túrót összedolgozzuk a liszttel, a tojásokkal, sóval és ap­róra vágott kaporral, majd egy óra hosszáig pihentetjük. Ez­után galuskát szaggatunk és for­ró, sós vízben megfőzzük. Le­szűrve olvasztott vajba forgat­juk, tejföllel, reszelt sajttal meg­hintve sütőben megsütjük. Önálló ételként is fogyaszthat­juk. < t várni, de ahol még zöld, ott egy csapadékosabb időszak javíthat a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents