Tolnai Népújság, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-22 / 170. szám
2000. Július 22., szombat / olnai Népújság VI Tolnai Népújság - 9. oldal FOTÓ:BAKÓ JENŐ Sobri Jóska, a lápafői betyár A Bakonyból menekült és Répa Rozién dobbant meg a szíve Mit hoz az élet, több mint kétszázhetven évvel ezelőtt élt egy betyár, Sobri Jóska aki a Bakonyból menekült Lápafő környékére és aki nagyon nem kívánatos ember volt erre felé. Lám, most két szomszédos falu is verseng azért, hogy kinek volt több köze az ő személyéhez. Pár héttel ezelőtt Várongon betyár-napot tartottak. Eredetileg úgy volt, hogy két szomszédos falu - Lápafő és Várong - közösen rendezi az ünnepséget, melyet évről-évre meg lehet majd ismételni. A rendezésben azonban már csak Várong neve szerepelt, ennek ellenére nagyon sokan jöttek el a környékről, a városokból és Lápafőről is. De a szomszédból csak a kíváncsiskodók érkeztek meg, a lápafői polgármester nem jött el. Ez hivatalosan azt jelentette, hogy nem közösködnek a várongiakkal. Németh Csabát, Lápafő polgármesterét a háttérről kérdeztük.- Korábban valóban úgy indult, hogy a várongiakkal együtt rendezzük meg a betyár-napot, de nem készült el a falu határában a Sobriról elnevezett emlékparkunk, így nem láttuk értelmét a rendezvénynek. Nem tagadom, kicsit neheztelünk a várongiakra, hiszen nekik nincs betyárjuk, tehát nem lett volna joguk ezen a néven megrendezni az ünnepségüket, de túltesz- szük magunkat ezen és jövőre megpróbálunk még szebb, még emlékezetesebb, még sikeresebb műsort rendezni, a saját erőnkből.- Láfapőnek honnan van betyárja?- Sobri Jóska a Bakony környékéről került ide úgy, hogy a pandúrok elől menekült. Itt telepedett le, itt élt egészen 1737ig, amikor elfogták azon a területen, ahol mi az emlékparkot szeretnénk kialakítani. A legenda szerint amikor a puskájában már csak egy golyó maradt, akkor főbe lőtte magát. Nem engedte, hogy a pandúrok megbilincseljék. Itt Lápafőn, a temető árkádjában van elhantolva. Nagyon sok történet maradt fenn róla, mi igyekeztünk ezeket ösz- szegyűjteni. Van egy helytörténészünk is, Kirtyán Károly, aki mindent tud a híres betyárról. Volt egy nagy szerelme, Répa Rozi, aki viszont Paks környéki leány volt (ott csárdát neveztek el róla), nagy valószínűséggel a Bakonyból való bujkálása idején ismerkedhettek meg és követte a betyárt a mi falunkba is. Azt is tudjuk Sobri Jóskáról, hogy az igazságtalanság ellen harcolt és a kisembereket segítette.- Az emlékpark hogyan épül majd ki?- Szeretnénk az eredeti hangulatot felidézni, korhű, sárral bevont pásztor kunyhókat építünk ide, gémeskutat. A munkákat már megkezdtük, a helyi hagyományőrző baráti kör tagjai társadalmi munkában készítik el az épületeket. A terveinkben szerepel, hogy a községházában egy szobát nyitunk, ahová a régi eszközöket, fennmaradt írásokat kiállíthatnánk. Szeretnénk, ha mindezt, jövőre, már az általunk rendezett betyár-napon a vendégeinknek is bemutathatnánk. * * * Milyen kicsi a világ, e riport készítője egy Bakony környéki kisfaluból származik. A rezi (Keszthely és Hévíz szomszédságában) Gyöngyösi Betyár Csárda, mely a németek és osztrákok kedvenc helye, szintén a Sobri Jóska emlékéből él, mert hogy onnan származik az a híres betyár. Sőt, a csárdától pár méterre, szinte minden héten friss virágcsokrokat helyeznek el a turisták egy sírra, melyre az van ráírva, hogy „Itt nyugszik Sobri Jóska”. Lánykérés, farmernadrágban Tanárnak szigorúbb volt, mint férjnek Két év telt el a választások óta. Ez idő alatt számtalanszor írtunk Tolna megye országgyűlési képviselőiről, így olvasóink jól ismerik va- lamennyiüket. Ezért most nem őket interjúvoltuk meg hétvégi sorozatunkban, hanem a számukra nyugodt hátteret biztosító házastársukat.- Mi a háZastársa legszeretni- valóbb tulajdonsága?- Mindig, mindenütt gyorsan feltalálja magát, a legváratlanabb helyzetekben is azonnal megtalálja a jó megoldást. Tudom, hogy mindig számíthatok rá.-Mi a legidegesítőbb?- Gyakran képtelen jól beosztani az idejét, így sokszor elkésik.- Mikor, hogyan ismerkedtek meg?- 1980-ban Szekszárdon, a Tanítóképző Főiskolán ismertük meg egymást, ahol én diák voltam, Gyuri pedig tanár. Akkoriban még féltem tőle, mert nagyon szigorú volt a vizsgákon.- Mi tetszett meg benne? Estélyen a Jánosi házaspár zemet édesapámtól, édesanyám tói.-Mi a munkamegosztás a csa Iádban?- Mivel Gyuri ritkán van itthon, a háztartási munkákat általában én végzem, de a gyereknevelésben nagyon sokat segít nekem.-Ki a főnök?- Az igazán fontos dolgokban mindig közösen döntünk.-Ki a szigorúbb a gyerekekkel?- A férjem engedékenyebb a gyerekekkel, mint én, de igazán nagy szigorra még soha nem volt szükség.- Mit mondott, amikor a házastársa politikai pályára lépett? Névjegy: Név: Jánosiné Kühstahler Rozália Életkor: 39 év Foglalkozás: tanító Munkahely: BEST-M Kft. Budapest Férj: dr. Jánosi György, országgyűlési képviselő (MSZP) Gyerekek: Eszter 17 éves, a budapesti Eötvös József hatosztályos gimnázium tanulója Kata 12 éves, a Váci utcai Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskolába jár Lakhely: Érd, családi ház. Házasságkötés: 1982. Hobbi: olvasás, kertészkedés- A műveltsége és a határozottsága.- Hogy történt a lány kérés?- A férjem szerint én kértem meg az ő kezét, de szerintem ez másképp történt. Teljesen hagyományos lánykérés volt, Gyuri felhúzta az ünneplő farmerjét - akkor az volt a kedvenc viselete - és a szüleivel együtt eljött hozzánk Hőgyészre, ahol megkérte a keA gazdi Dorkával Velencében a gondolát nem lehet kihagyni- Gyakran történtek változások az életünkben, de én mindig, minden fontos döntésében támogattam a párom, így ebben is.- Mi a legszebb ajándék, amit kapott tőle?- A lányaink és az a családi légkör, amiben élünk.- Közös életük legemlékezetesebb pillanata.- Mikor egyéves házasság után végre saját lakásunkba költözhettünk és megszületett Eszter lányunk. F. KOVÁTS ÉVA Pihenésképp dolgozik egy picit... sük folyamatát próbálnánk jó értelemben véve eladni. A munkám szinte észrevétlenül alakult át vásározásból Az alföldi Kisizsák településre szinte csak aludni jár haza Budai Ágnes, akinek a hivatása kézműves szervező. Rozzant Trabantja padlóváztól a felhőkig fel- málházva - járja Bács-Kis- kunt és megyénket. Beszélgetésünket az övtáskában tartott mobil csörgése szinte percenként megszakítja.- Miként lett alkotóművészek érdekeinek képviselője?- A néphadsereg feleslegessé vált közalkalmazottjaként ért a rendszerváltás. Leszerelő katonatiszt férjemmel, ahogy mondani szokták: rendesen padlót fogtunk. Rövid betegeskedés után az élni akarás vitt a saját szövésű szőnyegeimmel a piacokra. Ekkor ismerkedtem meg néhány kézművessel, akiknek az alkotásait szívességből magammal vittem. Láttam, hogy az igen tehetséges kézművesek egyre nehezebben élnek. Megpróbáltam csapatot kovácsolni belőlük, hiszen úgy könnyebben boldogulunk, mint egymástól elszigetelten.- Később már nem is az eladásban segédkezett társainak.- Eszembe jutott' mi lenne b"1 iw rendezvények menedzselésévé. Ma már döntően kézműves bemutatókat szervezek a településeken, ahol a né- zelődők akár be is kapcsolódhatnak a vesszőfonó, a fazekas, a szövő, a gyöngyfűző és egyéb mesterek által végzett munkafolyamatokba. A siker minden várakozást felülmúlt. Olyan mértékű az igény, hogy van hely, ahova el sem jutunk.- Az imént valami falburkolat ügyében telefonált...- Igen. Az egyesületi fomia lehetővé tette, hogy pályázzunk tájh.lzanként is funkcionáló alkotóház kialakítására. , i u-. > íti- i.ylcn több M - u.c’xoopori kötötte le a befejezés előtt álló Dunapataj- Szelidi tanya befogadóképességét.- Tolna megye hogyan került a képbe?- A Duna miatt olyan kulturális különbözőségek alakultak ki a térségek között, melyek éppen emiatt kívánkoznak a kölcsönös bemutatásra. Meg aztán észrevettem magamon, hogy megszerettem a tolnai dombokat. Nem hiszem, hogy ölbe tett kézzel kellene megvárnunk a szekszárdi híd felépültét. Nekem előreköszönnek a komposok. Rendszeresen viszek Tolnából kézműveseket - egyelőre külsős tagokként - alföldi bemutatkozásra. Jártam már a vidékfejlesztési minisztériumban, ahol a korszerűen - térségben - gondolkodó nyakkendős urak légkondicionált irodáikból még nem látják a térségközi kapcsolatok jelentőségét. Tipikus példa erre a területi elvű pályázati rendszer. De nem adom fel. Épp most pályáztam keresztbe: Bácsból Szekszárdra, hogy az ősi mészbetétes agyagedények kultúráját áthozhassam a Dunán. Dédelgetett tervem, hogy Tolnában is alkotóházat nyitok, ahol döntően alföldi mestereket mutatok be.- Egy hónapja vásárdíjasok a szőttesei. Ezek mikor készültek?- Régen, hiszen épn akkor kaptam a Sugovica Expo v. díját, amikor a legkedvesebb időm volt a szövőszék elé ülni. Alig várom a hóesést. Pihenésképpen mn'’1 ...cin egy picit. ÓBF' József Attilától Ady Endréig Új Dunatáj: költőóriások személyes közelségben A 95 éves József Attilára emlékezik az Új Dunatáj legutóbbi, júniusi száma. A Szekszárdon megjelenő, N. Horváth Béla főszerkesztő által jegyzett tudományos és művészeti szemle melléklete pedig a Szerelemittas Ady címet viseli. ÚJ DUNÁJÁT Beney Zsuzsa A születendő szöveg című tanulmányában így foglal állást arról a már korábban kiadott, Szabad ötletek jegyzéke című könyvről, mely József Attila legbensőbb gondolatait tartalmazza: „Sem megjelenésének idejében, sem pedig most nem tartom sem orvosi, sem irodalomtörténeti meggyőződésemmel össze- egyeztethetőnek ezeknek az iratoknak a megjelentetését. (...) az a tapintat, amit e művek nyilvánosságra hozatala esetében hiányolok, nem az embert, hanem a költőt, nem a szimpatizánst, hanem az olvasót sértik.” Tverdota György a költő Majd... című versét elemzi, különös tekintettel a költemény előzményére, a Kiknek adtam... című töredékre. Tverdota megállapítja: „ A kutató vagy akár a költészeten tűnődő olvasó számára aranyat érnek a töredékben maradt változatok, mert mély bepillantást engedhetnek az alkotó műhelyébe. Olyan mélyet, amilyent a kész művek elemzése nem tenne lehetővé.” c :í At+:!"'An ? p"rjcF(,analitikus, Ferenci V. ÉVFOLYAM 2 S7-ÍM • SIEKSZAKD, lOOO.JÜMIUS A borítón Baky Péter festőművész grafikája látható Sándor kapcsolatának néhány kérdését világítja meg Kassai György tanulmánya. N. Horváth Béla ugyancsak a Szabad ötletekben megjelenő költő alakját idézi fel, „Szublimálom ösztönöm” címmel. „A Nagyon fáj-versek lírai helyzetének élményalapja ugyanaz, mint a Szabad-ötletek idején. Azt a vallomást egy sajátos logika formálta, poetizálta, amint hogy ezeket a verseket is” - hangzik a szerző végkövetkeztetése. Borbély Sándor a Szerelemittas Ady című tanulmányában a kamaszkortól az utolsó évekig kíséri figyelemmel a költőt. Ady múzsái közül részletesen szól Brüll Adélról, Lédáról, akivel 1903-tól 1912-ig tartott kapcsolata. Azután rövid közjáték következett Dénes Zsófiával: a napra kitűzött esküvőt végül is Dénes Zsófia édesanyjának ellenkezése, illetve Ady állhatatlansága akadályozta meg. A költő 1915-ben már új kedvesével, Boncza Bertával kötött házasságot, életközösségüket sajátos módon a történelem, azaz a világháború árnyékolta be. Erről Ady így tett tanúbizonyságot: Be jónak indult ez a játék De közben szinte a mi kedvűnkért Kitört az égi háború, Fájva, sivítva és cikkázva: Átok ez vagy ajándék? Ady nem sokkal a háború vége után, 1919. január 27-én elhunyt, Boncza Berta - Csinszka - pedig három hónap múlva eldobta az özve- gyi fátylat. __ *
