Tolnai Népújság, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-21 / 169. szám

2. oldal - Tolnai Népújság Kié Csillebérc? Budapest A Csillebérci Gyermektábor a magyar állam tulajdona, és nem a Magyar Úttörők Szö­vetségéé (MÚSZ), ugyanis az ifjúsági szervezet 1989-ben jogtalanul szerezte meg ma­gának az intézményt - jelen­tette ki tegnap Deutsch Ta­más miniszter. Az Ifjúsági és Sportminisztérium ezért ma a Fővárosi Bírósághoz fordul, s kéri az állam tulajdonjogá­nak visszaállítását. A rendszerváltozás idején szüle­tett egy törvény, amely kimondta, hogy a társadalmi szervezetek a kezelésükben lévő állami tulajdo­nú ingatlanokat nem adhatják át másnak. A törvény hatályba lépé­séig azonban a Kommunista Ifjú­sági Szövetségnek még jogában állt a kezelésében lévő tábor tulaj­donjogát átruházni, amit a határ­idő lejárta előtt egy nappal meg is tett. Igen, ám, de a példában gyor­sasággal lebonyolított ügylet kivi­telezésébe hiba csúszott, mert a szerződés megkötésekor a KISZ hivatalosan már nem létezett, így nem is ajándékozhatta volna oda az értékes ingatlant az úttörők­nek. Az ifjúkommunista tömörü­lés feloszlása után ugyanis már csak az állam rendelkezhetett vol­na Csillebérccel - így szól az érve­lés. A miniszter ezzel kapcsolat­ban elmondta: annak ellenére, hogy még számos ingatlan van, amelyeket a kommunista rend­szer politikai szervezeteinek utó­dai vitatható módon szereztek meg, tárcája most csak ezzel az egy üggyel kíván foglalkozni. Deutsch Tamás fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a vitáktól füg­getlenül Csillebércnek a jövőben is a gyermeküdültetés céljait kell szolgálnia. Rácz Péter, az Úttörő­szövetség elnöke a miniszter beje­lentésére reagálva kifejtette, hogy a MÚSZ továbbra is a csillebérci tábor jogos tulajdonosának tartja magát, a helyzet tisztázását pedig a bíróságra bízzák.-w­Iskoláztatási támogatás Tanköteles korban télen-nyáron jár Budapest Azoknak a gyerekeknek, akik már beiratkoztak vala­melyik oktatási intézmény­be, de eddig nem jártak még iskolába, nyáron továbbra is jár a családi pótlék. Iskoláztatási támo­gatást először októberben kap a családfenntartó. Ez utóbbi tavaly váltotta fel a családi pótlékot, de mind­kettő összege azonos. Lényeges tudnivaló: egyetlen hó­napra sem marad nevelési támo­gatás nélkül az, akit megillet a jövedelemkiegészítés. Ezt Forgó Györgyné, a Szociális és Család­ügyi Minisztérium főosztályve­zetője hangsúlyozta lapunk ér­deklődésére. A hamarosan kez­dődő tanévben a családoknak csaknem egymillió 400 ezer isko­lás után nyújtanak havonta anya­gi segítséget. Az iskoláztatási támogatás összége, csakúgy mint a családi pótléké, jövedelemtől függetlenül alanyi jogon jár. Havi összege egygyermekes családoknak 3800 forint (egyedülálló szülő esetén 4500 forint), kétgyermekes csalá­doknak gyermekenként 4700 fo­rint (illetve 5400 forint), három­vagy többgyermekesek családok­nak gyermekenként 5900 forint (illetve 6300 forint). A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerek után a havi 7500 forintos családi pótlék marad meg, akkor is, ha iskolába jár. A gyermekott­honban, a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intéz­ményben lévő, valamint szociális intézményben élő gyerekek után, továbbá nevelőszülőknél, hivatá­sos nevelőszülőknél elhelyezett gyermek esetén szintén a korábbi családi pótlék jár, havonta 5400 forint. Télen-nyáron folyamatosan az kap iskoláztatási támogatást, aki tanköteles (6-16 év közötti) és akit az alap- vagy középfokú ok­tatási intézmény igazgatója az is­kola tanulójának nyilvánított. Ugyancsak megilleti ez a segítség a tizenhat éven túli, de a husza­dik életévét még be nem töltött fiatalt, ha igazoltan iskolába jár. A felsőfokú intézmények hallga­tói nem kapnak iskoláztatási tá­mogatást akkor sem, ha 20 éves­nél fiatalabbak. A jogosultság igazolását - ki­zárólag az iskolákban beszerez­hető formanyomtatványokon - legkésőbb szeptember 30-ig ké­rik az ellátást folyósító szervek, azaz a társadalombiztosítási kifi­zetőhelyek, illetve az Országos Egészségügyi Pénztár Megyei Egészségbiztosítási Pénztárai. A tárca főosztályvezetője hoz­zátette még: a tanköteles koron túl (16 év) a tanulói jogviszony fennállását' évente kell igazolni. Ha a szülő illetve gyám nem biz­tosítja, hogy a gyerek folyamato­san iskolába járhasson, akkor a települési önkormányzat jegyző­je a gyámhatósági jogkörében el­járva megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot. Ilyen esetekben ugyanis joggal feltételezhető, hogy a családban valamilyen sú­lyos nevelési probléma vár meg­oldásra. |CS. B. J.) KÖR KÉP 2000. Július 21., péntek ■■■ Összevonnak sok szociális otthont Több száz füzesgyarmati la­kos tiltakozása ellenére ösz- szevonták a füzesgyarmati és a dévaványai szociális otthont. Nem ez volt az első, sem az utolsó eset, hogy két, vagy több szociális intéz­mény gazdasági megfonto­lásból egyesülésre kényszerült. Budapest - Füzesgyarmat Gazdasági ésszerűsítésre és meg­takarításra hivatkozott a Békés megyei önkormányzat, amikor jú­lius 1-jétől összevonta a füzes­gyarmati Időskorúak Szociális Ott­honát és a dévaványai Borostyán­kért Szociális Otthont.- Az integrációra azért volt szükség, mert mindkét szociális intézményt a megyei önkormány­zat tartotta fenn. Összevonásukkal súlyos százezreket takaríthatunk meg - nyilatkozta Kovács Mihály, a Békés megyei képviselő-testület pénzügyi osztályvezetője. - A füzesgyarmati intézet rettenetes állapotban volt. Az összeolvasz­tással az „ingázásra” már nincs szükség. Az integráció mindemel­lett tizenegy állást szabadított fel. Az országban sorra vonják ösz- sze a szociális intézményeket. Ki tudja, a folyamat mikor áll meg? Lakók a fővárosi önkormányzat Bürök utcai otthonában Az időskorúak és a betegek ellátá­sára létesített intézmények több mint fele az önkormányzatok tu­lajdonában van, így azok fenntar­tása is a helyhatóságok feladata, tudtuk meg Kovács Zsolttól, a Szociális és Családügyi Miniszté­rium osztályvezetőjétől.- Az integráció épp ezért kizá­rólag az önkormányzatokra tarto­zik, az intézmények összeolvasz­tása ugyanis a helyhatóságok alapjoga. Valóban elindult egy in­tegrációs folyamat. Az önkor­mányzatok azonban nem „jó­kedvből” vonják össze az ottho­nokat: legtöbbször gazdasági megfontolásokra hivatkoznak, jo­gosan. Ezenkívül a szociális inté­zeteik java ideiglenes működési FOTÓ: EUROPRESS/KÖRMENDI IMRE engedéllyel rendelkezik, a szemé­lyi és a tárgyi feltételeknek nehe­zen tud megfelelni. A minisztérium már dolgozik egy fejlesztési, rekonstrukciós programon, az intézmények felújí­tására már tervek is készültek. Egy bizonyos: a szociális otthonok het- ven-nyolcvan százaléka felújításra szorul. sz. f. Áll a bál a város (község)házán... Sem a képviselő-testület, sem a polgármester nem menesztheti a kegyvesztett felet Mint a hódmezővásárhelyi példa is mutatja: a helyi képviselő-testület és annak vezetője között feszülő ellenté­tek akár évekig is akadályozhatják a nyugodt munkát. Egy nemrégiben született alkotmánybírósági döntés értelmében a testület nem korlátozhat­ja feladatai ellátásában a polgárok által megválasztott első embert, ám - mint megtudtuk - a polgármester sem eresztheti szélnek a neki nem tetsző „garnitúrát”. Mi a megoldás? - kérdez­tük a Belügyminisztérium illetékesét. Budapest Egyelőre a jogászok is vitatkoznak arról, hogyan kell értelmezni az Alkotmánybíró­ság állásfoglalását, miszerint nem tesz ele­get alkotmányos kötelezettségének az a he­lyi képviselő-testület, amely önkényesen akadályozza a polgármesteri megbízatás teljesítését. Mint ismeretes, a tóráktól azért kért jogi értelmezést a kormány, mert a hódmezővásárhelyi közgyűlés Rapcsák András polgármestert lényegében határo­zatlan időre felfüggesztette közszolgálati jogviszonyából, s a régóta húzódó adok-ka- pok miatt már-már nincs, aki a várost igaz­gassa. Ha az ilyen „rendhagyó” működést alkotmányellenesnek mondja ki a taláros testület, akkor az Országgyűlés lépéseket tehet a helyhatóság feloszlatása érdekében. Bekényi József, a Belügyminisztérium önkormányzati főosztályának helyettes vezetője szerint csak az alkotmánybírósági határozat teljes szövegének alapos áttanul­mányozása után dől majd el, hogy a Ház él-e a feloszlatás jogával - úgy, mint annak idején Tiszaderzs esetében - vagy sem. A szakember szerint egyébként ezek a - nagyrészt eltérő pártállásból eredő - konf­liktusok helyben, viszonylag gyorsan is rendezhetők. Ha a testületen belül kiéleződő ellenté­tek feloldhatatlanok, egy nem túl régi tör­vénymódosítás értelmében lehetőség van az önfeloszlatásra. E lépésre bármelyik képviselő vagy a polgármester tehet javas­latot, amit név szerinti, kétharmados sza­vazással lehet döntéssé emelni. A magu­kat menesztő képviselőknek azonban az új választásokig - ügyvivő testületként - tovább kell dolgozniuk. Nem úgy, mint akkor, ha az Országgyűlés mondja ki a végső szót. Az utóbbi esetben ugyanis köztársasági biztos veszi át a távozó csapat teendőit. Információink szerint 1998 óta harminc település képviselő-testülete oszlatta fel magát. A háttérben álló perpatvarok több­sége politikai színezetű volt, ám előfordult az is, hogy az SZMSZ vagy a költségvetés elfogadása fulladt kudarcba, s nem maradt más, mint az egyöntetű távozás. Ha a testületi tagok szót értenek egy­mással, ám polgármesterükkel elégedetle­nek - ahogy a hódmezővásárhelyi példából is kiderül -, nem sokat tehetnek. A vissza­hívás intézménye ismeretlen, a lemondásra felszólítás pedig általában süket fülekre ta­lál. A lemondatás egyébként sem „kifizető­dő” módszer, mert az önként távozó pol­gármestert, ha legalább két évig töltötte be megbízatását, háromhavi illetményének megfelelő végkielégítés illeti meg. AZ 1998-AS ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYE független jelölt 2 709 70 vegyes szövetségek 2 kisebbségi szetv. szöv. 49 társadalmi szerv. szöv. 85 pártok szövetsége 1 pártok 1% alatt pártok 1% felett Polgármester-választás vegyes szövetségek 89 kisebbségi szerv. szöv. 201 társad, szerv. szöv. 291 pártok szövetsége 18 pártok 1% alatt 1301 pártok 1% felett független jelölt Kislistás választás Marad tehát a jogi út. Persze csak akkor, ha sikerül sorozatos törvénysértéseket rá­bizonyítani az első emberre. A bírósági végzéssel történő eltávolítás azonban olyan ritka, mint a fehér holló. takács mariann HÍREK A NAGYVILÁGBÓL Erősödik az euró Az Európai Unió bővítése nem gyengíteni, hanem erősíteni fogja az eurót - mondta az EU bővítési biztosa, Günter Verheugen, aki Robin Cook brit külügyminiszterrel tárgyalt, és brit üzleti vezetőkkel is ta­lálkozott Londonban. Johannes Rau kórházba vonul A 69 éves német államfő a jövő héten műtétnek veti alá magát az esseni egyetemi klinikán. Johannes Raut legutóbb 1992-ben Ham­burgban kezelték, akkor a bal veséjét és egy rosszindulatú tumort tá­volítottak el. Most a bélrendszerét kell megoperálni. Letette a fegyvert a parancsnok Feladta magát az észak-kaukázusi bűnüldöző hatóságoknak egy ismert csecsen katonai vezető, majd drámai hangú felhívásban szólította fel honfitársait, hogy tegyék le a fegyvert. Naszruddin Bazsijev dandártábornok közeli kapcsolatban állt Aszlan Maszhadov csecsen elnökkel. Isarescu jelölteti magát? A reform és az európai integrációs kormányprogram mellett elköte­lezett román kormányfő nem zárja ki, hogy esetleg jelölteti magát az őszi elnökválasztásra. Mugur Isarescu lejelentette: Constantinescu államelnök visszalépése után új helyzet állt elő, és így számításba ve­szi a mandátum elvállalását. ■ Úrvezető kutya London Oscar a gazdihoz még kölyök- korában került. A nem minden­napi négylábúval a család nem tudott mit kezdeni, állandóan izgett-mozgott, semmi sem kö­tötte le a figyelmét. Kiderült, hogy igazán az autóvezetéshez vonzódik. Gazdája saját kezűleg készítette el kutyusa járgányát: a gyerekek számára gyártott kis­autót építette át a sofőrködéssel kacérkodó négylábú számára. A kísérlet sikerrel járt: a kormány­kereket az állat a fnancsával mozgathatja, ha pedig gázt akar adni, elég a műszerfalon meg­nyomnia egy billentyűt. A „ku­tyafogat” végsebessége öt kilo­méter óránként. Hatalmas duda is áll a kutyus rendelkezésére; Oszinak azonban erre nincs szüksége. Inkább ugatással jelzi érkeztét. ______________________lüü H ÍREK RÖVIDEN Csökkenő infláció Nemzetközi elemzők a magyar gazdaság teljesít­ményének további javulását várják az elkövetkező hónapokban. Az előrejelzések júliusra 8,68 száza­lékos fogyasztói áremelkedést valószínűsítenek. Ez alatta maradna az elmúlt évtized eddigi legalacso­nyabb szintjének, a tavaly májusban mért 8,9 szá­zaléknak. Az év egészére az elemzők többsége 8,6 százalékos, míg 2001-re éves szinten 6,44 százalé­kos inflációt vár. Szocialista romaprogram A szocialisták azt javasolják, hogy a parlament ősz­szel tartson vitanapot a magyarországi cigányság helyzetéről. A szocialisták egy országos és néhány regionális módszertani központ létrehozását sürge­tik, amelyek alapítványi kezelésben segítenék, hogy a cigányok megfelelően megírt pályázatok be-, nyújtásával hozzájuthassanak romáknak szánt támogatásokhoz. Egyházalapítás MIÉP-es szemmel Nem támogatja a vallási törvény tervezett módosítá­sát a MIÉP-frakció. Hegedűs Lóránt képviselő el­mondta, hogy ma ultraliberális az egyházalapítás szabályozása Magyarországon. A MIÉP visszame­nőleges hatállyal is fellépne a szektás tevékenységek ellen, mert a párt szerint működés közben derül ki egy-egy szerveződés valódi tartalma, nem elegendő tehát az egyházalapítás előzetes engedélyeztetése. Változó illetékek Az illetékek jövő évi tervezett változásából a Pénz­ügyminisztérium 150 millió forint plusz bevételre számít, aminek fele illetné a központi költségvetést, a másik felét az önkormányzatok kapnák meg. A tár­ca javaslata szerint az örökösödés után fizetett adót három kategóriába sorolnák, így a távolabbi hozzá­tartozóknak 25 százalékra emelkedik a felső kulcs. Házi fegyverraktárak A soproni határátkelőhelyen őrizetbe vették azt a nyaralásból hazatérő bajai fiatalembert, akinek ott­honában a szerdai házkutatásnál tucatnyi magyar gyártmányú kézigránátot, 20 kiló TNT robbanó­anyagot és különféle lőszereket találtak. A volt hon­véd tiszthelyettest csempészés miatt körözték, ezért is vizsgálták át a házát. Közben egy másik nyomozás kapcsán egy hernádi férfi kertjében is két és fél kiló robbanószerre bukkantak a rendőrök. A ház tulajdonosa szökésben van._____________■ * p I i t

Next

/
Thumbnails
Contents