Tolnai Népújság, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-20 / 168. szám

2. oldal - Tolnai Népújság VILÁG TÜKÖR 2000. Július 20., csütörtök Az EU rendbe szedi magát? Olaszország és Németország szorosan együtt fog működni egymással az Európai Unió politikai integrációjának elő­mozdításáért a francia elnökség alatt - mondta Gerhard Schröder német kancellár és Giuliano Amato olasz kormányfő. Firenze - Párizs A két miniszterelnök kifejezte meggyőződését: az Unió politikai egységének irányában az első lé­pés az lesz, hogy decemberben Nizzában a kormányközi EU- csúcson megalkotják az alapvető jogok chartájának - tervezetét. Schröderrel közösen tartott sajtó- tájékoztatóján Amato azt hangoz­tatta, hogy meggyőződése szerint a holnap Európája nem csupán államok szövetsége lesz, hanem egy olyan politikailag integrált Európa, amelynek működése meghaladja a kormányközi kap­csolatrendszert. Az EU-ban e hónaptól elnöklő Franciaország az Unió hatéko­nyabbá tételéről kíván elfogadtat­ni a nizzai csúcson egy olyan megállapodást, amely kijelöli a tömörülés 15 tagja számára a rég­óta esedékes reformokat, még a kelet-európai bővítést megelőző­en. Schröder úgy nyilatkozott: az EU-nak rendbe kell szednie ma­gát ahhoz, hogy 2002 végén vagy 2003 elején soraiba fogadhasson új tagállamokat. Az idegenek számára az egész Európai Unióban egységes tar­tózkodási engedélyt javasol Franciaország. A külföldiek tár­sadalmi beilleszkedése lesz a fő téma a tizenötök bel- és igazság­ügyi minisztereinek e hét végi marseilles-i értekezletén. Ezen a találkozón a francia belügymi­niszter nem csak egységes, ha­nem főleg hosszan érvényes tar­tózkodási engedély mellett érvel majd, jelentette be ő maga. A belügyminiszter szándéka az, hogy ily módon egyebek között elősegítsék az állampolgárság megszerzését azoknak a külföl­dieknek a számára, akik az Euró­pai Unió valamelyik tagállamá­ban születtek és e tényből eredő­en előjogok illetik meg őket. A francia belügyminiszter szerint egy, az egész Európai Unióban egységessé váló idegenrendésze­ti és bevándorlási gyakorlat hosszú távra megalapozhatná a külföldiek teljes társadalmi be­illeszkedését. Putyin ázsiai körúton Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán bejelentette: Kim Dzsong II észak-korai vezető közölte vele, hogy országa kész feladni rakétaprogramját, ha hozzájuthat más államok űrkutatásra szánt hordozóeszközeihez. Putyin hangoztatta, hogy Kim biztosította őt: Észak-Korea rakétaprogramja kizárólag békés .célú. Phenjan - Moszkva Tárgyalásai során az orosz állam­fő felvetette, hogy milyen aggo­dalmakat vált ki Nyugaton Észak- Korea rakétafejlesztési program­ja. Putyin külön felkérést kapott erre Washingtontól; az amerikai kormány nyilatkozatban javasol­ta, hogy használja fel az alkalmat az észak-koreai vezetők figyel­meztetésére. Az Egyesült Álla­mok ugyanis egyebek között épp erre a fenyegetettségre hivatkoz­va készül országos rakétavédel­mi rendszerének kiépítésére. Ezt viszont mind Moszkva, mind pe­dig Peking élesen elítéli, amint az kifejezésre jutott Putyin és Csiang Cö-min kínai elnök ked­den kiadott pekingi közös nyilat­kozatában is. Korábban sem orosz, sem szovjet elnök nem járt még hiva­talos látogatáson az elzárkó­zó, sztálinista berendezkedésű Észak-Koreában. Az orosz lapok szerdán a kí­nai-orosz csúcstalálkozót ele­mezve azt emelik ki, hogy a ki­adott közös nyilatkozatok mint­egy előkészítették a terepet a G8- ak okinawai csúcstalálkozójához, és Kína kihasználta az alkalmat, hogy saját malmára hajtsa a vizet a tajvani kérdésben. A Nyezaviszimaja Gazeta sze­rint Vlagyimir Putyin pekingi lá­togatása azt jelzi, hogy Kína és Oroszország együttműködése „ki tudja egyenlíteni az Egyesült Álla­mok világuralmi törekvéseit”. Az amerikaiak tervezett nemzeti ra­kétavédelmi rendszerének létre­hozását ellenző nyilatkozat az el­ső olyan dokumentum, amelyben „két atomhatalom világosan rá­mutatott, milyen veszélyeket rej­tene magában az amerikai rakéta­elhárító rendszer a világ stabilitá­sára, de magára az Egyesült Álla­mokra nézve is”. A Szevodnya szerint a korábbi orosz-kínai csúcstalálkozókra Borisz Jelcin nagyra törő gazda­sági tervekkel és tucatnyi gazda­sági egyezmény tervével érke­zett. A mostani találkozón szem­betűnően a Nyugat-ellenes ideo­lógia és az ellenpropaganda ke­rült előtérbe. A nyilatkozatokon túl egyik fél sem merészkedett, mivel a szembenállás a Nyugattal - már csak gazdasági okok miatt is - egyik ország érdekét sem szolgálja. A Vremja MN azt emeli ki elemzésében, hogy Pekingnek immár birtokában van Vlagyimir Putyin meglehetősen kemény ál­láspontja a tajvani kérdést illető­en: Tajvan elidegeníthetetlen ré­sze Kínának, és Oroszország el­lenzi, hogy Tajpejt felvegyék az ENSZ-be, illetve más nemzetközi szervezetekbe, amelyeknek csak szuverén országok lehetnek a tagjai. Kína számára - írja a lap - ez teljes győzelem, mivel Putyin korábban sokkal enyhébb han­gon nyilatkozott Tajvanról. Clinton dönteni akar Joe Lockhart fehér házi szóvivő közlése szerint az izraeli tárgyalóküldöttség nem értesítette hivatalosan a házigazdákat arról, hogy Ehud Barak izraeli kor­mányfő csomagolni készül, és „órákon belül” elhagyja a tárgyalások helyszínét. Camp David Lapzártánk előtt kapott hírek szerint bár az izraeliek váltig állítják, hogy a fenyege­tés halálosan komoly, mégsem tartható kizártnak, hogy a kiszivárogtatás a vég- hajrában kifejtendő nyomásgyakorlás ré­sze. A valós helyzettel csak azok vannak tisztában, akik az elnöki nyaraló zárt falai között tartózkodnak. Fehér házi körök szerint Bili Clinton - aki egy nappal el­halasztotta okinawai utazását - helyi idő szerint szerda estére mindenféleképpen megpróbálta lezárni a tárgyalásokat, akár megállapodással, akár anélkül. Közben palesztin illetékesek azt állítot­ták, hogy a tárgyalások azért feneklettek meg, mert Ehud Barak leszögezte: Izrael nem fogja elismerni a szeptember 13-án ki kiáltandó palesztin államot, ha a paleszti­nok nem fogadják el a Jeruzsálem fölötti „osztatlan izraeli szuverenitást”. 1947 Az ENSZ Közgyűlése hatá­roz hoz Palesztina megosztásról. 1948 Izrael állam kikiáltása május 14-én; az Egyesült Államok még azon a napon de facto, a Szovjet­unió négy nap elteltével de jure el­ismeri az ország függetlenségét. 1948-49 Az első arab-izraeli há­ború: Egyiptom, Jordánia, Irak, Szíria és Libanon támadása; mint­egy 700 ezer palesztin menekül el önként vagy kényszer hatására. 1964 Megalakul a Palesztin Fel- szabadítási Szervezet (PLO). 1967 A hatnapos háború: Izrael megszállja Ciszjordániát, a Gáza­övezetet, a Sinai-félszigetet, a Golán-fennsíkot és Kelet-Jeruzsá- lemet. 1973 Az októberi háború: Egyip­tom és Szíria meglepetésszerü támadása, ekkor keletkezik Izrael legyőzhetetlenségének mítosza. 1978 Csúcstalálkozó Camp Davidben Menahem Begin, Anvar Szadat és Jimmy Carter között. 1979 Izraeli-egyiptomi különbé­ke: Izrael részletekben visszaadja Egyiptomnak a Sinai-félszigetet. 1980 Izrael annektálja Kelet-Jeru- zsálemet. 1982 Izraeli invázió Libanonban: a csapatok Bejrútig hatolnak; kiűzik a PLO-t. 1987 Intifada: a palesztinok ellen­állásba kezdenek a megszállt terü­leteken. 1988 Arafat Algírban először kiált­ja ki a terület nélküli palesztin álla­mot; a tényt több mint száz ország (köztük hazánk) ismeri el. 1993 Átmeneti megállapodás alá­írása a palesztin autonómiáról a Fehér Ház kertjében. 1994 Izrael és a PLO megállapo­dást ír alá a Gáza-övezet és Jerikó autonómiájáról; békeszerződés Izrael és Jordánia között. . 1995 Rabin és Arafat egyezsé­get ír alá Ciszjordániáról (Oslo II.); zsidó szélsőségesek november 4-én Tel-Avivban meggyilkolják Rabint. 1998 Megállapodás Izrael és „Pa­lesztina” között; Benjamin Netan­jahu újabb és újabb feltételeket állít a teljesítés elé. 1999 Ehud Barak az új izraeli kor­mányfő; átmeneti megállapodás a két fél között. 2000 Izrael kivonul Dél-Libanon- ból; július 11-én Camp Davidben megkezdődik az ABC-csúcs a békefolyamat lezárásáról. ■ OLAJPESTIS. Az ország történelmének legnagyobb környezeti katasztrófája következett be Brazíliában: a Petrobas nevű állami olaj- finomító megsérült távvezetékéből 4 millió tonna nyersolaj került a Barigui és az Iguacu folyóba. A környezetre káros anyag 20 kilomé­ter hosszan terül el a vízen, és nemcsak az élővilágot pusztítja, ha­nem a világhírű Iguacu vízesést, valamint a 75 ezer lakosú Uniao da Vitoria városát is veszélyezteti. A mentési munkálatokban több mint négyszázan vesznek részt. ___________________fotó: europress/epa Ú JRA ÉL A COLOSSEUM. Grigorisz Valtinosz görög színész alakí­totta kedd este Rómában Szophoklesz Oidipusz király című drámá­jának címszerepét. A hatalmas körszínházat Krisztus után 80-ban nyitották meg, és az utolsó előadást 523-ban rendezték a monumen­tális arénában. A millenniumi szentév alkalmából az Örök Városba látogató turisták és zarándokok kedvéért azonban új életet leheltek a holt falak közé. fotó: europress/epa HÍREK RÖVIDEN Martonyi János Münchenben Új stratégiai döntésekre biztatta az Európai Unió. döntéshozóit Martonyi János. A külügyminiszter szerint, aki Münchenben előadást tartott a Külügyi Társaság rendezvényén, a francia EU-elnökséget le­záró decemberi nizzai csúcsértekezlet legfontosabb kérdése az, hogy a tagállamok készek-e lényegi döntést hozni a bővítéssel kapcsolatban. Nem támadják meg Montenegrót A jugoszláv fegyveres érők megelőzik egy esetleges polgárháború kitörését, de nem fognak Monteneg­róra támadni - jelentette ki a jugoszláv hadsereg szóvivője. Nem ismétlődhet meg az, hogy a jugo­szláv hadsereg agresszorrá válik saját államának te­rületén - mondta Radisics ezredes. „Montenegró­nak joga van arra, hogy válasszon, Szerbiával együtt vagy tőle elkülönülve kíván-e létezni.” Robbanószerkezetek Londonban Bombariadók zilálták szét tegnap a brit főváros közlekedését. A rendőrség pokolgépet talált a fő­városba vezető főútvonal mentén, és a tűzszeré­szek kénytelenek voltak felrobbantani egy gyanús csomagot a városközpontban is, alig néhány órá­val a 100 éves anyakirályné tiszteletére rendezett parádé előtt. Zsoldosok az orosz határon Az azerbajdzsán-orosz határ mentén mintegy más­fél ezer afganisztáni és pakisztáni zsoldos sorako­zott fel, vélhetően azért, hogy a Csecsenföldön kör- bezárt szakadárok kitörését támogassák. A két csecsenföldi hadúr, Hattáb és Sámil Bászájev fegy­vereseit Dagesztánon keresztül készülnek átmene­kíteni Azerbajdzsánba. Iraki fegyvergyártás Az ENSZ fegyverzet-ellenőrző bizottságának volt vezetője szerint Bagdad újra megkezdte vegyi és biológiai fegyverek előállítását. Az iraki rakétarend­szer fejlesztését is azért szorgalmazzák, hogy az or­szág hadseregének legyenek célba juttató eszközei vegyi és biológiai harcanyagok alkalmazásához. Török-vatikáni együttműködés Törökország el akarja mélyíteni együttműködését a pápai állammal, s ennek jegyében küldi meg Vatikáhvárosba tervezetét, amelyet a szegénység, a kábítószerek és a terrorizmus elleni közös harcról szándékoznak aláírni. ■ TISZTELT ELŐFIZETŐNK! Szeretnénk, ha nemcsak Olvasója, hanem ajánlója is lenne a Tolnai Népújság­nak. Kérjük, hogy szervez­zen ismerősei, barátai kö­rében új előfizetőt lapunk­nak! Az Ön szervezőmun­káját ajándékkal szeretnénk megköszönni, az új előfizető pedig - természetesen az új­ságon felül - ajándékköny­vet kap. Kérjük előfizetőinket, hogy az új előfizető megrendelését a mellékelt megrendelőlapon küldjék be címünkre. Megrendelőlevél a Tolnai Népújság előfizetésére Megrendelő neve: .......................................................... / magánszemély, vállalkozás, vagy intézmény/ Kézbesítés címe:............................................................ E lőfizetési időszak: Előfizetési díj: Kedvezmény az árus­árhoz viszonyítva: egy hónap kettő hónap 795.- 1.590.­300.- 600.­Beszervező előfizető neve:. Címe:....................................... A xel Springer Magyarország Kft. Tolna Megyei Irodája Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Tel.: 74/511-503 Adószám: 10462933-2-11 Cégjegyzékszám: 11 -09001415 I 4 « A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents