Tolnai Népújság, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-18 / 166. szám

4. oldal - Tolnai Népújság TOLNAI TÁJAK 2000. Július 18., kedd g j|£» Válás után Elszámolási viták két szomszéd falu között Felbomlott a frigy két szom­szédos önkormányzat, Pin­cehely és Belecska között, kétszeresen is: tavaly év vé­gén a körjegyzőség, 2000. június 30-ával pedig az is­kolai társulás szűnt meg. Pincehely-Belecska Elszámolni azonban nem sikerült. Belecska és Keszőhidegkút kéré­sére az Állami Számvevőszék (ÁSZ) áttekintette a társulás tava­lyi költségvetését is. A társulás két tagja már az 1999 évi többletkölt­ségeket sem fogadta el, és a hoz­zájárulás mértékében sem jött lét­re megegyezés. Hasonlóképpen nem sikerült egyezségre jutni az idei költségvetési hozzájárulásról sem. Erre az ÁSZ szerint azért is szükség lett volna, mert a két kis­település iskolájának személyi ki­adásait félévre, a dologi kiadáso­kat pedig éves szintűre tervezték, a belecskai iskolánál egy napközis pedagógus felmentésével kapcso­latos kiadásokat is terveztek, a személyi kiadásoknál pedig az 1999-es létszámhoz képest négy fős többletlétszámmal számoltak. Belecska polgármestere, Jakab Róbert nem érti például, hogy mi­képp lehet egy napközis tanító fél­éves bérére, a felmentés költsége­it is hozzáadva 1 millió 965 ezer forintot számolni, a költségvetés­ben ugyanis ez szerepel. A polgár- mester sérelmezi továbbá, hogy bár a belecskai iskola számára a közüzemi díjakat a belecskai ön- kormányzat fizette, a költségvetés működési kiadásai között mégis száz-százezer forint szerepel a „gáz” rovatban. Jakab Róbert attól tart továbbá, hogy Pincehely jog­sértő módon visszatartja Regö- lynek az iskola működtetésére ka­pott állami normatívát. Nem sikerült megegyezni, - amint azt egy nemrég kelt polgár­mesteri levélváltás igazolja -, a tavaly megszűnt körjegyzőség költségeinek megosztásáról sem, amely után Belecska negyed­évenként 503 ezer forintot fize­tett Pincehelynek. Az 1999. utol­só negyedévi hozzájárulás Belec­ska számításai szerint valójában 264 ezer, Pincehely szerint 523 ezer forint. A különbség egyik magyarázata, hogy Belecska nem akarja kifizetni a hozzájárulás­nak azt a részét, amely az állami támogatás elmaradása miatt rá­hárulna. A körjegyzőség ugyanis 1999-ben a korábbi körjegyző szerződésének felbontása után nem jutott hozzá 1 millió 210 ezer forint állami támogatáshoz. Belecska álláspontja, hogy miu­tán nem kérdezték meg a jegyző szerződésének megszüntetésé­ről, a támogatás megszűnésében nem is terheli felelősség. Természetesen szerettük vol­na megkérdezni Pincehely pol­gármesterének álláspontját is. A fentieken kívül azt kérdeztük vol­na tőle: mennyibe került Bárdos Lászlóné körjegyző munkaviszo­nyának megszüntetése a pince­helyi önkormányzatnak, és nem lehetséges-e, hogy Pincehely aránytalanul magas hozzájáru­lást kért Belecskától, (belecskai remények szerint Regöly az eddi­gi évi 2,4 millió forint helyett ke­vesebb, mint egymillió forintért vállalja a belecskai iskola működ­tetését). Továbbá: milyen pénz­ügyi következménye van az isko­lai társulás, illetve a körjegyzőség megszűnésének a pincehelyi ön- kormányzat számára, valamint érez felelősséget azért, hogy a pincehelyi önkormányzat több­milliós (becslések szerint évi 14 milliós) bevételtől esik el. Ocso- vai László a kérdések megismeré­se után közölte: nem kíván rájuk válaszolni. _________________________TF. _____________________Köztörvény_____________________ Á LRENDŐRÖK. Rendőrnek adta ki magát két ismeretlen férfi egy felsőnyéki asszonynak július 11-én, kedden. Az álrendőrök azzal csalták elő a sértett pénzét, hogy szeretnék megvizsgálni, hamis-e, ehhez azonban szakértőre van szükség. A pénzt, összesen 140 ezer forintot el is vitték a szakértőhöz, aki nyilván azóta is alaposan vizsgálja... AUTÓS RONGÁLÓ. Július 12-én és 13-án több hegyháti faluból érkezett bejelentés a tamási rendőrségre egy notórius rongáló(k)ról. Szerdán Diósberényben a tejcsarnok ablakát törték szét, éjszaka Miszlán buszmegálló és telefonfülke üvegét zúzták össze, Szárazdon szintén buszmegálló vált célpontjává az erőszak­nak. Az elkövetőről annyit jegyeztek fel a szemtanúk, hogy autóval közlekedett. ÖTEN EGYET. Kocsmai nézeteltérést rendeztek le július 14-én, pénteken késő este Nagykónyiban. A casus belli egy az asztalról le­vert sör volt, amelyért a sértettet tették felelősség. Az utcán ezért ketten bántalmazták, amit hárman végignéztek. Az öt férfi ellen csoportos garázdaság miatt indított eljárást a rendőrség. BETÖRTEK a múlt héten a tamási 1. számú óvodába és a Würz Ádám Általános Iskolába is. A tettes nem vitt el semmit. Az iskolá- ba a gyanú szerint tamási G. A. tört be ittas állapotban.___________________■ K esziek közel és távol Négy országban negyvenhárom falu, város őrzi a törzs emlékét Bár a Keszi Alapítvány elmúlt hétvégi mag- yarkeszi találkozójának részeseit főként nem a múlt, hanem a jelen és a jövő, ko­rántsem érdektelen a Keszi törzsnevet vise­lő, vagy viselt története. C. Tóth János törté­nész, a Határainkon Túli Magyarok Hivata­lának munkatársa erről szólt a találkozó résztvevői előtt. Arra kértünk választ tőle: mi a magyarázata, hogy a Kárpát-medencé­ben nagy távolságban, de egy csoportban ta­lálhatók a keszi települések? A dolog politikai, közelebbről biztonságpolitikai háttérrel magyarázható. Van olyan lexikon szó­cikk, amely szerint a Keszi törzs a kabarok egyik törzse volt. C. Tóth János azonban ezt Negyvenhárom település A Budakeszi székhelyű Keszi Alapítványnak negyvenhárom, a Keszi törzs hagyatékán fennmaradt települést sikerült feltérképeznie, amelyeknek kétharmada 1920 után határain­kon kívül rekedt, és nem egy már szlovákok, szerbek lakta falu. Az alapítvány 1995-ben jött létre, az első találkozót azonban már 1987-ben rendezték - tudtuk meg Várnagy Enikő, kuratóriumi elnöktől. Tizenhárom éve öt település képviseltette magát, 1996-ban, a Millencentenárium alkalmából már az ösz- szes Kárpát-medencében lévő keszi telepü­lést meghívták. A keszieket a néven kívül más nem köti össze, ez azonban jó ürügy közösség szervezéséré. Az alapítvány nem az önkormányzatok politikai nézeteire kíván­csi - mondta Várnagy Enikő. A nagyrészt hi­ányos infrastruktúrával, intéz­ményhálózattal rendelkező fal­vak jó néven vették, hogy alakí- tóan részesei lehetnek az ese­ménynek. tartja a legkevésbé valószínű­nek. Más források arra utalnak, hogy Keszi a Megyer(i) törzs­höz állt közel, az egyik legstabi­labb szövetségese volt. Az első keszi települések a nagyfejedel­mi központ -Békásmegyer, Cse- pel-sziget - körül jöttek létre, amelyet Budakeszi és Dunake­szi neve ma is őriz. Később a fi­atalabb fejedelem kormányzása alatt álló nyitrai tartományban, a Dunától északra találkozunk keszi települések­kel (ma Bátorkeszi, Nagykeszi). Ennek magyará­zata, hogy a későbbi királlyal szoros szövetség­ben lévő törzs szállásbirtokokat kapott. így ma­gyarázható a Veszprém megyei keszi nevű fal­vak (Például Papkeszi) nevének eredete is, a vá­ros Sarolta fejedelemasszony, később a király székhelye. A Somogy, Tolna megyei, délvidéki és erdélyi keszi falvak későbbi folyomány ered­ményei. István Koppány, Ajtony ellen vívott har­cában szoros szövetségese volt a Keszi törzs. A királyi vármegyerendszer kialakítása után az is- pánságokat a hozzá hű emberek, köztük törzsi vezetők kapják. Ez lehet az oka annak, hogy a mai keszi nevet viselő települések egy csoport­ban (például Keszőhidegkút, Regöly Mag- yarkeszi), és egymástól nagy távolságban van­nak, a mai Jugoszlávia, Románia területén is. E falvaknak az elhelyezkedése természetesen nem utal az egykori törzsi szálláshelyre, és lakói sem a Keszi törzshöz tartozók voltak. Ha így lenne, a történész szerint nehezen lenne meghatározha­tó, hogy meddig éltek e településeken „ősi” kesziek. Magyarkeszi mindenesetre Regölyhöz hasonlóan virágzó Árpád-kori falu volt, plébá­niatemplommal. A török időkben a megyéhez hasonlóan elnéptelenedett, s rövid ideig rácok lakták. 1724-ig viselte a Keszi nevet, amikor szlovák telepesek után Tótkeszinek kezdték hív­ni, a Magyarkeszi csupán egy dűlő megnevezé­sére szolgált. A lakosok fele magyar, fele szlovák volt. Ez utóbbiak azonban száz esztendő alatt annyira elmagyarosodtak, hogy Fényes Elek Tol­na megyei leírásában meg sem említi a szláv né­pességet. T. F. Napvirág: „biodinamikus” egyesület Ökológiai szakképzést terveznek A biodinamika és a bioter­mesztés módszereinek meg­ismertetése és népszerűsíté­se a célja az idén február­ban alakult Napvirág Biodi­namikus Közhasznú Egye­sületnek. A szervezet szak­mai segítséget nyújthat a Vályi Péter Szakképző Isko­lában tervezett ökológiai gazdaképzéshez. Tamási A biodinamika - a homeopatikus gyógyító módszerekhez hasonlít­ható - speciális bioeljárások ösz- szessége, amellyel megőrizhető a termőföld és a környezet állapota, ezen túl egyfajta gyógyító hatása is van a termőföldre - foglalja ösz- sze az egyesület elnöke, Sebes­tyén Gabriella. A módszernek hetven éves múltja van, elméleti­leg - csakúgy, mint a pedagógiá­ban a Waldorf-módszer - Rudolf Steiner antropozófiájához kap­csolódik, és általában szigorúbb követelményeket tartalmaz az ál­talános bioeljárásoknál. Az egye­sület 2000 februárjában alakult ti­zennégy taggal, célja a nyugat-eu­rópai, németországi tapasztalatok hasznosítása, a hazai mikroklí­mán ugyanis e módszerek nincse­nek kipróbálva. A szervezet veze­tője hozzátette: a biodinamika népszerűsítését tanfolyamok mel­lett egy mintakertészettel is sze­retnék elősegíteni, ahol bemutat­ható a módszer és az eredmény is. A „sima” biotermesztési isme­reteket, ha valóra válnak a Vályi Péter Szakképző Iskola tervei, kö­zépiskolásoknak is oktatják majd. A szakiskola elképzelései között szerepel az ökológiai gazdakép­zés elindítása, amelynek terepe az iskolai tangazdaság lenne. Az új képzés mellett nemcsak a bioter­mékek és a szakma piacképessé­ge szól, hanem munkaerőpiaci ol­dalról is kedvező hatása lehet. Az ökológiai gazdálkodás munkaigé­nyes, és alacsonyabb képzettségű embereknek is elfogadható jöve- delemszintet nyújt. _____________________t.f. Hí rek FOGLALT KISSZÉKELY. Au gusztus közepéig foglalt a kis- székelyi nyári gyermektábor, ahol székesfehérvári, várpalotai, ozorai gyerekek nyaralnak idén nyáron. A falu strandja ez évben felújítás miatt július elején nyi­totta meg kapuit. Az önkor­mányzat az Ifjúsági és Sportmi­nisztérium támogatásával csem- pézte újra a hidegvizes meden­cét. A község egy másik pályá­zattal is támogatáshoz jut: a Bel­ügyminisztérium 2,8 millió fo­rintot ad egy, az óvodához köze­li partfal megerősítésére. NINCS NYÁRI szünet 2000- ben a tamási Könnyű László Vá­rosi Könyvtárban, a gyűjtemény a nyári hónapokban is folyama­tosan fogadja az olvasókat. ÁLLÁSAJÁNLAT. A Tolna Me gyei Munkaügyi Központ tamá­si kirendeltségén keresnek: Ta­másiba két asztalost, egy fafú­vós zenetanárt, hét vagyonőrt (fegyvervizsgával), hét betaní­tott munkást, két segédmun­kást, öt varrónőt, Hőgyészre öt varrónőt és tíz betanított varró­nőt, Mucsiba öt állatgondozót, Belecskára és Felsőnyékre öt var­rónőt, tíz betanított varrónőt, Regölybe három szociális ottho­ni gondozót, Simontomyára egy konyhalányt, vagy szakácsot, két pék, három betanított mun­kást pékségbe, Pincehelyre egy betanított vendéglátóipari el­adót. A Videoton Holding Iregszemcséről, Magyarkesziből és Nagyszokolyból, Simon- tomyáról betanított munkásokat vesz fel, a körzeten kívül keres­nek továbbá egy ácsot, kőmű­vest, magasépítő művezetőt, szakácsot, ápolókat, vendéglátóipari eladót, áruki­adót, pénztárost, élelmiszerbolti eladót. Rendhagyó kalendárium Két okból is rendhagyó a na­pokban megjelent Iregszemc- sei kalendárium: egyrészt szokatlanul két éves 2000-es és 20001-es naptárat tartal­maz, más­részt az év vége helyett év közepén látott napvi­lágot. Hason­ló kiadvány még nem ké­szült a köz­ségben. A kalendáriumban olvashatnak a falu múltjáról, jelenéről, in­tézményeiről, természeti és néprajzi értékeiről, tartalmaz­za az alapítványok, egyesüle­tek, civil szervezetek ismerte­tését, s néhány, helyi ízekre épülő recept is megtalálható benne. Húsz tonna kukorica a fajtakísérleti állomáson Silókukorica, repce, gyógynö­vények minősítésén dolgozik idén az Országos Mezőgazda- sági Minősítő Intézet (OMMI) iregszemcsei Fajtakísérleti Állomása. Az új gabonafajtá­kon három évig végeznek faj- ta-összehasonlító kísérletet, ez ideig az országos átlagnál jobbnak kell lenniük. Iregszemcse A fajtakísérleti állomás harminchat hektáron dolgozik, amelynek ne­gyede kísérleti terület. Régen húsz- huszonkét növényfajtát is tesztel­tek, jelenleg kukoricán, repcén, és gyógynövényeken, - többek közt majoránna, lestyán, muskotályzsá­lya, kömények - végeznek kísérle­tet. Ez az a hely, ahonnan rekord­termésekről lehet beszámolni: rep­céből termett már hektáronként hat tonna (az országos átlag két tonna körül van), kukoricából húsz tonna - tudtuk meg Ember Tamás­tól, az állomás vezetőjétől. Mindezt természetesen komoly műtrágya­felhasználással, kísérleti körülmé­nyek között érték el. A műtrágya mennyisége hektáronként 300-350 kilógramm között volt, ami három­szorosa az országos átlagnak. Gombaölőszert ugyanakkor nem használnak, így a növényfajta el­lenálló képessége is mérhető. A jó termés titka emellett, hogy a termő­föld igen magas, 43-44 aranykoro­na értékű. A szakember szerint nem feltétlen cél, hogy ilyen magas termésátlagot érjenek el a terme­lők, elég annyi is, ha elterjed: ez „benne van” a kukoricában, i-h-o Elismerés bajnokoknak Tamási Országos bajnok sportolókat és edzőiket köszöntötte a közel­múltban a város önkormányzata nevében Balassa Zoltán alpol­gármester. Az ünnepi fogadásra tizennégy, országos bajnokságo­kon dobogós helyezést elért di­áksportoló és edzőik kaptak meghívást. A tamási Koppány SE kerékpáros szakosztályától Marosi Norbert, Szollár Márton, Papp Csaba, Farkas Gábor és Farkas Márton (edzőjük: Uhrin János), a súlyemelő szakosztály­tól Orsós Zoltán, Kovács Milán, Mészáros Péter és Szabó István (edzőjük: Szász János), az Ome­ga Atlétika Klubtól pedig Gulyás Tamás, Túri Péter, Tímár Bálint, Vadász Tamás és Bősze Zoltán (edzőjük: Lacza András) kapott elismerést és pénzjutalmat. Gyűjtik a múltat A KÉPEN LÁTHATÓ archív felvétel a Magyar Királyi 17. Honvédgyalogezred népfelkelő újoncait ábrázolja 1915-ben. Az ezred kötelékében szolgáltak tamási honvédek is. A tablót Koczor József tamási gyűjtőtől vásá­rolta meg az önkormányzat, s más relikviával együtt látható lesz azon a helytörténeti kiállításon, amely au- gusztus 20-án nyílik a Diákcentrumban. A kiállításból később állandó helytörténeti gyűjteményt jöhet létre.■ 4 > Í Magyarkeszi madártávlatból

Next

/
Thumbnails
Contents