Tolnai Népújság, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-01 / 127. szám

8. oldal - Tolnai Népújság VILÁGA A SZÁMÍTÓGÉP 2000. Június L, csütörtök Chipkártya a szállodában Az intelligens kártyáknak sokféle felhasználási területük van, hála a rajta lévő chip viszonylag bő kapacitásának. Legutóbb a Hun- guest Hotels Szállodaipari Rt. megrendelésére törzsvásárlói rendszert fejlesztettek ki. A chipkártyákat a hálózathoz tartozó szállodákba telepített POS-terminálok fogadják el. A plasztiklappal a szállodai szolgál­tatások árát lehet kifizetni, és kedvezményeket is lehet kapni. A rendszerben négyféle kártya működik. A dolgozói kártyát a szállodalánc alkalmazottjai kap­ják; az előlap tartalmazza a dol­gozó fényképét, nevét, beosztá­sát, s a szállodákban ennek hasz­nálatával kedvezményesen vehet­nek igénybe szolgáltatásokat. Az egyéni kártyát a szálloda bármelyik ügyfele igényelheti, és a rajta gyűjtött pontoknak megfe­lelő forintösszegű kedvezményre jogosult a szobaárból. VlP-kártyát azok kaphatnak, akik az egyéni kártyával legalább 50000 pontot összegyűjtöttek. Birtokosa az elő­ző típusú kártya kedvezményén felül étel- és italfogyasztásból is kap százalékos kedvezményt. Céges kártyára bármilyen cég igényt tarthat, ez gyakorlatilag elektronikus pénztárcaként funk­cionál. A vállalat befizet a kártyá­ra egy bizonyos összeget, s ezt a cég dolgozói a szálloda által szer­vezett konferenciák, rendezvé­nyek alkalmával költik el, illetve a szállodai szolgáltatás költségeit egyenlítik ki. ________________■ __________________ Adatbázis_____________________ W ebtelefon - intemetelérés gombnyomásra Az Info 2000-en a Panasonic bemutatta asztali web- telefonját. A készüléket egy 7,8 hüvelykes, színes érintőképernyővel vezérelhetjük, de a megszokott számbillentyűzet is megtalálható rajta, és alfa- numerikus klaviatúra is csatlakoztatható hozzá. A KX-T7700-est ezenkívül ellátták infravörös csatoló­val és párhuzamos illesztővel is, hogy más eszközökkel is kapcsola­tot tudjon teremteni. A hozzá kapcsolható nyomtatón a web­oldalákat is ki lehet nyomtatni. Az internetelérést egy beépített 33,6 kilobit/másodperces modemmel oldja meg. A kezelés az érintőkép­ernyővel viszonylag egyszerű, és segítségével a számítógépektől ide- genkedők is felfedezhetik az internetet. Az első netes film A múlt héten debütált a világhálón az első, csak a weben elérhető film, a Quantum Project. A 32 per­ces sci-fi alkotást a www.SightSound.com címen lehet megtalálni. A készítők szerint ez az első olyan film, amelyik „hollywoodi szintű produkciónak” te­kinthető, és kifejezetten a világhálóra készült. A webszörfölők 3,95 (kisebb felbontású), illetve 5,95 dollár (nagyobb felbontású változat) leszurkolása után tekinthetik meg vagy tölthetik le az ASF-formátumban a Windows Media Playerrel nézhető kódolt alkotást, amelynek videováltozata csak jö­vőre lesz kapható. A SightSound.com egy 1995-ös alapítású, kifeje­zetten zenei anyagok letöltését kínáló vállalkozás, és további film­alkotások webes publikálását tervezi; eddig tizenkét film jogait vásá­rolta meg e célból. Kelet-Európa és az e-kereskedelem A Forrester Research amerikai piackutató cég leg­frissebb jelentése szerint a globális elektronikus kereskedelmi forgalom nagysága 2004-re eléri a 6700 milliárd dollárt. Ez az érték a teljes világke­reskedelmi forgalom 8,6 százaléka lesz. Észak- Amerika a gigantikus tortából 3500 milliárd dol­láros szeletet hasít ki. Azonban a 2002-re várható robbanásszerű fej­lődésnek köszönhetően csökken a nyugat-európai és ázsiai-csendes- óceáni lemaradás, így várhatóan 1500, illetve 1600 milliárd dolláros forgalommal számolhatunk 2004 során a két térségben; ez az ázsiai összeladások 8 százalékának webre terelődését feltételezi. Nyugat- Európában az internetes vásárlók száma várhatóan megközelíti a 100 milliót. Az egész e-kereskedelem közel 89 százaléka ugyanakkor az Egyesült Államokban és még 11 országban zajlik majd le az előrejel­zés szerint, míg jelentősebb változást 53 ország piacán várnak. Kelet- Európa lemaradása nem változik számottevően, az elektronikus ke­reskedelem igazi fellendülését e térségben a Forrester 2005-re datálja, míg Latin-Amerika egy évvel jár majd térségünk előtt. Bedrótozzák a Boeing gépeket A Boeing repülőgépgyártó bejelentette: gépeiket a közeljövőben a legmodernebb, széles sávú adat­kommunikációs eszközökkel szerelik fel. A széles sávú adatkommunikációt a felhők fölötti műholdas hálózaton keresztül tervezik megvalósítani. Az uta­sok ebből annyit vesznek észre, hogy üléseikben hátradőlve 13 ezer méter magasban internetezhetnek, küldhetnek e-maileket, megnéz­hetik a legfrissebb híreket, mindezt valós időben. A szolgáltatás ára előreláthatólag megegyezik majd a mobiltelefon-beszélgetések tari­fáival. A légitársaság több meghatározó amerikai médiaóriással és technológiai szállítóval kötött együttműködési megállapodást. Egy napig ingyen, de nem nálunk Németországban a legkedvezőbb tarifákat a 01051 „nevű” távközlési társaság kínálja. Napokon belül újabb akcióval lepik meg a telefon tekintetében egyébként is „elkényeztetett” polgárokat: egy álló napon át ingyen telefonálhatnak a 01051 hálóza­tán! Hat városban kikapcsolják a tarifaszámlálót (a kapcsolási díj arrafelé ismeretlen...) Christian Wolff, a diszkontáron szolgáltató társaság alapítója szerint: „Bevált gyakorlatunkhoz híven, most is közöljük a beszélgetés árát, ám nem a hívás végén, hanem mindjárt az elején. A szöveg pedig ezzel egészül ki: ez a beszélgetés ingyenes!” ________________________■ W eb-vásárlás: ma és holnap Ha az e-business komoly gazdasági tényezővé akar válni, akkor pontosan tudni kell azt, hogy a potenciális felhasználók mit várnak el tőle. A Szonda-Ipsos felmérése szerint az internetről már mindenki hallott, de kevesen tudják, hogy igazából mire lehet a legjobban felhasználni. A kommunikáció hihetetlen felgyorsulását leszámítva még nem alakult ki az e-business igazi helye. Az internetes vá­sárlás egyre inkább a kataló­gus-áruházak sorsára jut - praktikus ugyan, de nem forra­dalmasítja a vásárlói szokáso­kat. Az internetes kereskede­lem évről évre diadaljelentéseket kürtői szét, de a statisztikák alapján az össz- kereskedelemhez viszonyított aránya még nem éri el a négy százalékot. Ez persze így is tekintélyes összeg, de azért még van ho­vá fejlődni. Európában a skandinávok világ­hálója a legsűrűbb szövésű: a finnek 51 százaléka éri el valamilyen módon az internetet, de ugyan­ezt elmondhatja magáról a své­dek 41, a norvégok 39 és a dá­nok 36 százaléka is. Ehhez ké­pest jelentősen lemaradtak az angolok és a németek a maguk 16, illetve 15 százalékával, de Ma­gyarországnak még csak nem is kell különösebben röstellkednie, mivel kereken 10 százalékos arányunkkal megelőzzük Franciaországot, Ausztriát, míg Olaszor­szág szégyenszemre hátul kullog a maga négy százalékával. Az európai internetes kultúrákban álta­lában az északi és a latin trendet külön­böztetik meg. Angliára, Németországra és Belgiumra a magasabb technológiai és fel- szereltségi szint jellemező, lakóik jobbára otthonülő életmódot folytatnak, így többet is használják az internetet, ráadásul az an­gol nyelv is szélesebb körben terjedt el. A latin trend országai a mediterrán „vér­mérsékletű” Olaszország, Spanyolország, Görögország és Franciaország, itt az ala­csonyabb technológiai szint összefüggés­ben áll lakóik kimozduló életmódjával és csekélyebb angolnyelv-ismeretével. Magyarország alighanem valahol a kettő között helyezkedik el. A kutatók a kapott válaszok alapján négy internetfelhasználói típust határoztak meg. A racionális típus felhasználóként vi­szonyul a hálóhoz, felelősségteljesen hasz­nálja a internetet, és ebben a szükség ve­zérli. A követő típusnak nincs igazi szük­sége a háló nyújtotta előnyökre, de igyek­szik alkalmazkodni a trendekhez, és akkor is használja, ha nem egészen érti a dolog lényegét. Az elutasító típus heve­sen technikaellenes, elvi megfontolásból elnyomó gonoszként könyveli el a gépeket. Vele szemben a hedonista erősen korlát­lanságpárti, az izgalom és az élménykeresés vezérli. * Az. e-commerce a felmé­^ZifZ^T'*****^ rés szerint nem áll fényes jövő előtt, legalábbis ami a kiskereskedelmet illeti. A megkérdezettek megállapításai szerint az eladandó termékről a hálón sok infor­máció áll rendelkezésre, viszont ezek gyakran túltengenék és nem helyénvalóak. A termék kiválasztásában hiányzik az életszerűség, a „megfoghatóság”, a vá­sárlásnál pedig van ugyan árelőny, de nincs kommunikáció, vagyis hiányzik a vásárlás élménye. Az internetet legin­kább felhasználók elsősorban olyan ter­mékeket vásárolnak, amelyeket amúgy is ismernek, s ezt is csak akkor, ha így jelentősebb - 10-15 százalékos - áren­gedményt érhetnek el. Ez Európában egyelőre nem tekinthető-általánosnak, sőt sok helyen az internetes rendelés Megjelent az első magyar e-könyv Az Elender Rt. bejelentette, hogy portáljáról, az Elender On-line-ról www.eol.hu letölthető az első ma­gyar e-könyv, avagy elektronikus könyv, amelynek címe Az európai álom. Szerzője Mester Sándor, aki az eladásból származó bevételt az árvízkárosultak javára ajánlotta fel. Az interneten gomba módra sza­porodó virtuális könyvesboltokban különféle elektronikus formátumok­ban kaphatók a könyvek, de egyre több az olyan elektronikus könyv, amely az e-bookra kidolgozott nem­zetközi ajánlásokat követi, e sorba tartozik a most megjelent Az európai álom című is. A mű naplófeljegyzé­sek sorozata, amelyben a szerző könnyed stílusban és érthetően, az iróniát bőven adagolva mutatja be törekvéseink immár kevésbé titokza­tos tárgyát. A szerzőnek alkalma volt arra, hogy könyvéhez az utóbbi hó­napokban Brüsszelben gyűjtsön alapanyagot. A könyv papírformában csak később jelenik meg. Eredetileg ugyan ingyenesen tölt­hető le, ám az Elender és a könyv szerzője felkéri az érdeklődőket, hogy a letöltést követően legalább 300 forintot fizessenek be az árvíz- károsultaknak fenntartott segély­számlára. Az Inter-Európa Bank szintén ingyenesen, tehát tranzak­ciós díj felszámolása nélkül biztosítja a bankkártyás fizetés lehetőségét. drágább, mint a bolti vásárlás. A fizetés ezen az úton erősen nélkülözi a bizalmat és a kontrollt. A megrendelők nem szíve­sen adják meg bankszámlaszámukat - tartva a hackerektől -, és abban sem biz­tosak, hogy mindig ugyanazt kapják, mint amit megrendeltek. A személytelen­ség pedig nagymértékben csökkenti a reklamálás lehetőségét - és még inkább az eredményességét. _________________■ D igitális JEDI-lovagok Szárazföldi katonai egységek már tesztelik az amerikai hadsereg Colorado állambeli laboratóriumában kifejlesz­tett high-tech kommuniká­ciós felszerelés prototípusát. A néhai Star Wars katonai űrprog­ram utódja a JEDI (Joint Expedi­tionary Digital Information). Ennek keretében szárazföldi egy­ségeket olyan csúcstechnológiai eszközökkel szándékoznak felsze­relni, amelyek segítségével a kato­nák a hadmozgásokat irányító fő­hadiszállással - műholdon keresz­tül - tartják a kapcsolatot. A JEDI-arzenál elemei: ütésálló palmtop számítógép, műholdas mobiltelefon, ultrakönnyű hely- meghatározó (GPS - Global Positioning System) vevőkészü­lék, valamint egy nagy felbontású Viper látcső, amely négy kilomé­teres körzetben meghatározza a célpont pontos földrajzi koordiná­táit. A rendszer agya a Windows CE operációs rendszerrel működő tenyérgép, amelyben egy 233 me- gahertzes Pentium Il-es procesz- szor „ketyeg”. A hadmozgások során a katona a lézeres Viper látcsövével megha­tározhatja az ellenséges harci egy­ségek pontos helyét, majd műhol­das telefonon azonnal elküldheti az információkat a főhadiszállás­nak, de akár orvosi segítséget is kérhet. A GPS-rendszérnek kö­szönhetően a harcokat irányitó pa­rancsnok pontosan nyomon követ­heti egységeinek mozgását. A JEDI-felszerelés gyors elterjedését többek között borsos ára hátráltat­hatja, ugyanis egyetlen JEDI- katona bedrótozása 30000 dollár- ba (9 millió forintba!) kerül. ■ ________Eov Kis Ámítástechnika Ö n is hálómániás?! Naponta tízezrével növekszik az intemauták, a számítógépes világhálózatra kapcsolódók tábora', azoké, akik képesek órá­kat, sőt álló napot eltölteni a képernyőre tapadva, a billen­tyűkre ragadva. Netán ön is, kedves olvasó, az internet- mániások közé tartozik1 Eldöntheti, ha őszintén válaszol az alábbi kérdésekre. Ön intemetmániás akkor, ha- nem utazik szabadságra oda, ahol nincs villanyáram és telefon,- repülőgépen a hordozható számítógépét tartja az ölében, és gyerekét képes csomagként föladni,- nem tart kapcsolatot az édesanyjával, mert nincs neki modemje,- gyerekeit Yahoo, Eudora és Netscape névre keresztelted,- éjnek idején arra riad, hogy levele érkezett az interneten, ezért bekapcsolja a számítógépét,- felesége kérleli: ne hozza magával a komputerét az ágyba,- minden pont után automatikusan beírja: „com”,- képes félbe szakítani egy sokat ígérő randevút is, mert eszébe jut: az internetes társalkodócsatomán éppen ilyenkor szokott összegyűlni a társaság,- csak olyan barátokat tűr meg maga mellett, akiknek a nevében benne van a @,- a szobából kilépve, ahol a számítógépe áll, rájön: család­ja már rég elköltözött a lakásból.____________________■ T ávoktatás: az internettel könnyebb Nem akarunk ünneprontók lenni... A tanév végének kö­zeledtével nem kívánjuk a diákok kedvét szegni egy olyan oktatási formával, amelynél tulajdonképpen nincs is év vége. Mégis, a táv­oktatás számára az internet korszaka teremtette meg a legjobb feltételeket. A képen látható hölgy - és nem a macskája - a norfolki (USA) Old Dominion egyetem hallgatója, aki 1998-ban szerezte meg a „bachelor” fokozatot, mostaná­ban pedig keményen dolgozik a „master”-jén. Anélkül, hogy be­tette volna a lábát az egyetemre! A 38 éves egyetemi hallgatónő az előadásokat számítógépén né­zi és hallgatja, e-mailen keresztül teszi le vizsgáit. „Azt sem tudom, hogy milyenek az egyetemi épü­letek”, hiszen vidéki lakhelyétől több mint 400 km-re van az isko­lája, és a rendszeres odalátogatás még Amerikában is igen sokba kerülne. Az on-line oktatás egé­szen mostanáig a sci-fi téma­körébe tartozott. Amíg a The Washington Post szerint néhány évvel ezelőtt még alig maroknyi (amerikai) is­kolában volt lehetőség a virtuális osztályokban való részvételre, ma már az USA-ban a főiskolák több mint kétharmada módot nyújt a cyber-fokozatok meg­szerzésére. Azt azonban még ma is csak kevesen hiszik, hogy az on-line oktatás valaha is ki fogja szorítani az egyetemi-akadémiai oktatás hagyományos formáját, hogy az internet-video és a chat felületek valaha is pótolhatják az előadóter­mek és kollégiumok hangulatát, a szabályos diákévek élményeit. De az bizonyos, hogy egyes területeken nagy jövő előtt áll az on-line oktatás, például a fel­nőttoktatás területén, egyes hát­rányos helyzetek orvoslásában. Akik fiatal korukban ilyen-olyan okokból elmulasztották a lehe­tőségeket, azok felnőtt fejjel, akár a napi munka mellett is, az on-line oktatás segítségével pó­tolhatják hiányosságaikat, és akár egyetemi fokozatot is sze­rezhetnek. ■

Next

/
Thumbnails
Contents