Tolnai Népújság, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-05 / 130. szám
I 2000. Június 5., hétfő HAZAI T Ü K Ö R Tolnai Népújság - 5. oldal Pedagógusok köszöntése Jövőre húsz százalékkal emelkednének a bérek Budapest A pedagógus hivatás melletti elkötelezettség és a kollégiumi pedagógiai munka elismeréseként vasárnap kilenc nevelő vehette át az Eötvös József-, illetve a Tessedik Sámuel-díjat a Pesti Vigadóban Pokorni Zoltán oktatási minisztertől. Magyarországon 1952 óta köszöntik a nevelőket június első vasárnapján. Akkor adtak át ez alkalomból először kiváló tanítói és tanári okleveleket az ország legjobb pedagógusainak. Az idén az ország több mint 10 500 közoktatási intézményében mintegy 162 ezer pedagógust köszöntöttek. Az oktatás belső szereplői által is támogatott fejlesztési célokat kockáztatják az alacsony pedagógusbérek, ezért rendezésük, a bérek reálértékének emelése az elkövetkező időszak elsőrendű feladata - szögezte le Pokorni Zoltán vasárnap, a díjkiosztó ünnepség előtt. A szaktárca vezetője elmondta: a minisztérium azt tervezi, hogy jövőre átlagosan 20 százalékkal növekednének a pedagógusbérek, s a tárca elképzelései szerint ezzel párhuzamosan 10 százalékkal a kötelező óraszámok is emelkednének. Pokorni Zoltán szerint a növelés nem okoz a mindennapi életben meghatározó feladatnövekedést, hiszen a nevelők, épp a megélhetés érdekében, a kötelező óraszámnál általában már most is többet dolgoznak. Hozzátette: ugyanakkor az óraszám- emelés nem jár létszámleépítéssel, hiszen részben a túlórák viszonylag magas aránya, részben a közoktatási törvény módosításából következő többletfeladatok a jelenlegi pedagóguslétszám fenntartását indokolják.- A közoktatásban a pedagógusok, álagbére az idén várhatóan 83 900 forint körül alakul, a tervezett emelés után pedig remélhetőleg 93 ezer forint lesz - mondta a miniszter. ■ Nemzet és egyház Lakitelek Az ezeréves államiságunk alapját jelentő keresztény szellemiségnek vissza kell nyernie méltó helyét az oktatásban, a nevelésben és a magyar tömegtájékoztatásban - fogalmazódott meg szombaton a Lakiteleki Népfőiskolán tartott tanácskozáson. A Nemzet és egyház címmel rendezett eszmecserén több mint százan vettek részt, köztük politikusok, egyetemi tanárok és a történelmi egyházak képviselői. Rónai László egyetemi tanár - aki a Magyarok Világszövetsége körüli ellentétek simítására Erdélybe utazó Glatz Ferenc akadémiai elnök helyett tartotta meg a nyitóelőadást - leszögezte: integrálni kell a nemzet testébe a határokon túl élő magyarokat is. Hangot adott azon fájdalmának, hogy a nemzet fennmaradását és fejlődését évszázadokon át sokrétűen segítő egyház egyetemes szerepe olykor keresztezi a kisebbségben élők reménységeit. A tanácskozáson megemlékeztek a nyolcvan évvel ezelőtt aláírt, Magyarország feldarabolását rögzítő trianoni szerződésről is. A tanácskozás végén Lakiteleken, a Szent István-kápolna előtt - ökumenikus istentiszteletet keretében - avatták fel a mártírsorsú bíboros, Mindszenty József szobrát. ■ Megújuló szociáldemokrácia Budapest Az európai szociáldemokrata pártok megújulási folyamatába az MSZP is be akar illeszkedni - közölte Vitányi Iván, a szocialista párt országos elnökségének tagja A szociáldemokrácia új útjai és Magyarország című kétnapos hét végi konferencia megnyitója kapcsán szombaton. A párt programszerkesztő bizottságának elnöke hangsúlyozta: minden politikai irányzatnak meg kell újulnia, a szociáldemokráciának, a liberalizmusnak és a konzervativizmusnak is szembe kell néznie a világ új kihívásaival. A rendezvényen felszólalt Kovács László pártelnök, Földes György, az országos választmány vezetője, az MSZP valamennyi platformjának képviselői, Kapolyi László, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnöke, valamint Nick Palmer angol parlamenti képviselő, Michael Ehrke, a Friedrich Ebert Alapítvány bonni képviselője is. Vitányi Iván leszögezte: az MSZP programjában arra kell a hangsúlyt helyezni, hogy miként lehet a megindult fejlődést a társadalom javára, regenerációjára fordítani. Álláspontja szerint a szocialista pártnak mindezzel kapcsolatban nem volt elég mondanivalója a korábbi választások idején. Unokáink jövője a tét Új országgyűlési biztosi posztot létesítenek? A jövő nemzedék érdekeit is országgyűlési biztosnak kellene védenie - vélik civil környezetvédők. Annyira sürgetőnek tartják az új poszt felállítását, hogy már az arra vonatkozó tervezet is elkészült. Kidolgozója Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt elnöke. Budapest A környezetvédők az élethez való jog minél tökéletesebb érvényesülését szeretnék elérni. Ez pedig egy 1999. évi alkotmánybírósági döntés alapján magában foglalja a jövő nemzedékek életfeltételeinek biztosítását is. A munka az államra vár, amely a remények szerint sokkal hatékonyabban tudná elvégezni feladatát, ha létrehoznák az új biztosi posztot. Elsősorban környezetvédelmi kérdésekkel kellene foglakoznia a felállítandó hivatalnak, amelynek a mára ijesztő méretűvé vált természetrombolás megfékezésében is nagy szerepe lehetne. A tervezet megfogalmazására Lányi András író-környezetvédő kérte fel Sólyom Lászlót, aki maga is egy környezetvédelmi szervezet vezetőségi tagja. Lányi András a javaslat országgyűlési támogatottságának érdekében megkereste a Fidesz parlamenti frakcióját, ahonnan várhatóan a héten érkezik meg a válasz. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának hatáskörét is érintő tervezet elfogadásához egyébként a ház kétharmados egyetértésére van szükség. Az új hivatal felállítása annál is inkább indokolt, mert az állam- polgári jogok biztosa környezet- védelmi visszásságok ügyében csak elvétve kutakodott a hivatalba lépése óta eltelt fél évtized során. Az új ombudsman bárki kérésére vizsgálatot folytathatna környezetvédelmi problémák esetén, és az életfeltételeinket befolyásoló nagy horderejű döntésekkel kapcsolatban is ajánlásokat tehetne. A jövő nemzedék országgyűlési biztosa a többi ombudsmanhoz hasonlóan elsősorban a nyilvánosság eszközével lépne fel. Például üzleti titkokat ismerhetne meg, és abban az esetben, ha valamely cég környezetre veszélyes tevékenység elkövetésére készülne, nyilvánosságra is hozhatná azokat. KÉT JELÖLT. Mintegy két évvel az országgyűlési választások előtt két potenciális miniszterelnök-jelöltje is van az MSZP- nek. Németh Miklós exkor- mányfő mellett Kovács László pártelnök is vállalná bizonyos feltételek megléte esetén a jelöltséget. Ezt maga a pártelnök közölte vasárnap. A párt budapesti juniálisán Kovács László jelezte, hogy kormányra kerülése esetén az MSZP a gazdasági növekedés mértékének kétharmadával növelné a béreket, és 30 százalékkal emelné a családi pótlékot. MEGEMLÉKEZÉS. Trianon ma is fáj, és ezt kimondani nem lehet bűn, sovinizmus, revizionizmus - jelentette ki Liebmann Katalin, a Független Kisgazdapárt fővárosi elnöke vasárnap a Szabadság téren az egykori Trianon-emlékmű helyén, a békeszerződés aláírásának 80. évfordulóján rendezett megemlékezésen. Kijelentette, hogy nem reális Trianon felülvizsgálata, arra kell törekedni, hogy lélekben a határok felszámolásával lehessen ezt elérni. TERVEZET. Az igazságügyi tárca ősszel a kormány elé terjeszt egy húsz pontból álló tervezetet, amelynek egyik pontja azt javasolja, hogy azokra az országgyűlési képviselőkre, akik korrupciós ügybe keverednek, ne vonatkozzon a mentelmi jog- jelentette ki Dávid Ibolya szombaton Balatonlellén. Áz igazságügy-miniszter leszögezte: a korrupció elleni program szükségessége nem jelenti azt, hogy Magyarország korrupt ország lenne. ZÖLD PÁRT. Az 1993 óta működő Zöld Alternatíva mostantól Zöld Demokraták néven politikai pártként működik - határozott szombati, budapesti közgyűlésén a szervezet tagsága. Droppa György társelnök közölte: az új párt fél éven belül új kongresszust hív össze, ahol majd határoz programjáról. ÚJ-RÉGI ELNÖK. A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának szombati - nyolcadik- küldöttgyűlésén ismét Gaskó Istvánt, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének vezetőjét választották elnöknek, 72,5 százalékos támogatással. BÚZAKONFERENCIA. A világ legújabb búzakutatási eredményeit ismertető, s a jövő búzatermesztésének fő kérdéseit megvitató nemzetközi konferencia kezdődik hétfőn a Budapest Kongresszusi Központban - közölte a hét végén Bedő Zoltán, az MTA Martonvásári Mező- gazdasági Kutatóintézetének igazgatója. ___________ ■- w Rossz állapotban van a torony Több milliárd forintba kerül az Országház állagmegőrzése Nyolcvan éve szinte folyamatosan állványok rejtik el a kíváncsi szemek elől az Országház impozáns épületének egyes szárnyait, tornyait. A puha mészkőből készült falakban eleinte csak a nagyobb, meggyengült kődarabokat cserélték ki, a most folyó, több mint tízéves homlokzatfelújítási program végére azonban egységes arculatot ölt a műemléki védelem alatt álló épület. A milliárdos beruházásról Lukács Józsefet, az Országgyűlés hivatalának építési osztályvezetőjét kérdeztük. Az 1896-ban átadott épületet viszonylag hamar kikezdte az idő. A húszas években óriási kőtömbök váltak le a falakról, ezért országgyűlési határozatot hoztak a helyreállítási munkálatok megkezdéséről. Azóta szinte egyfolytában toldoznak- foldoznak. Az esővájta, már-már elfeketedett puha mészkődarabokat szükség szerint cserélték kemény, hófehér süttői mészkőtömbökre; ennek' köszönhető a „tarka” összkép. Lukács József műszaki vezető lapunknak elmondta: a most folyó rekonstrukció keretén belül mintegy hatszázmillió forintért elkészült az északi homlokzat felújítása, s nyár közepéig erről a szakaszról a végeredményt takaró állványzat is eltűnik. A munkálatok fővállalkozója az Architekten Rt. volt, míg a soron következő déli kőtornyon végzendő munkák kivitelezője a Reneszánsz Rt. A 78 méter magas, háborús belövések nyomait magán viselő torony igen rossz állapotban van. Eddig rendszeres alpinista-ellenőrzéssel gondoskodtak arról, hogy a meglazult tömbök ne veszélyeztessék a rakparton közlekedő autókat, ám a teljes kőcsere nem várathat tovább magára. Az átadás végső határideje 2002 márciusa. Mint megtudtuk, a harminc-negyven centi méter átmérőjű, illetve mélységű daraboktól az íróasztal méretű tömbökig, a köveket külső telepeken gyártják le, s azután szállítják a helyszínre. A 2,3 milliárdos kiadást jelentő déli tornyon 30-40 szakember is szorgoskodhat egy időben. Nehéz az igényes, aprólékos műveletekhez értő kezet találni, ám a szükséges kőfaragó-, kőszob- rászlétszámot az anyagiak függvényében a műszaki vezetés biztosítani tudja. Bár a világszerte ismert és csodált épület összfelületének 30-35 A homlokzatot a nyár közepéig eltakarja az állványerdő FOTÓ: FEB/KÖRMENDI IMRE százaléka még felújításra vár, egyelőre kétséges, hogy milyen ütemben folytatódhat a rekonstrukció. Ha a költségvetésből ki tudják gazdálkodni az e célra fordítandó sok milliárdot, a 2010-es években már teljes pompájában mutatja magát az állványoktól megszabadított Országház. takács mariann Holtverseny az élen A pártok megítélése a nyugati országrészben májusban Az ország egészét tekintve valamelyest javult a kormánypártok helyzete az elmúlt hónap során. Csökkent az MSZP előnye, ám, különösen a biztos szavazatok tekintetében, még így is jóval magasabb a szocialista párt melletti állásfoglalások aránya. Nyugat-Magyarországon hasonló a helyzet: itt is népszerűbb az MSZP, de előnye az utóbbi hetekben csökkent; ezek a Szonda Ipsos által májusban végzett közvélemény-kutatások legfrissebb, Nyugat-Magyarországra vonatkozó eredményei. Az összes dunántúli megkérdezett körében a hónap során lényegében holtverseny alakult ki. Miközben a Fidesz népszerűségi szintje tartósan 22 százalék, az MSZP-é 11 százalékkal csökkent. Májusban a megkérdezettek 21 százaléka támogatta az MSZP-t. A kisgazdák támogatottsága 4 százalékos, a szabad demokratáké ugyaneny- nyi. A Magyar Demokrata Fórum a Dunántúlon nem tudott javítani pozícióján a korábbiakhoz képest. Ha most vasárnap tartanánk a parlamenti választást, azon a választásra jogosultak 56 százaléka venne részt biztosan, 22 százaléka viszont bizonyosan távol maradna. E körben a megkérdezettek négyötöde tudja is, melyik (parlamenti vagy azon kívüli) pártra adná szavazatát, egyötödük viszont csak később döntené el ezt. A biztosan szavazni kívánók, egyben pártot is választani tudók most országos szinten is, és ezen belül Nyugat-Magyarországon is az MSZP-t juttatnák győzelemhez (44 százalék), második lenne a Fidesz (32 százalék), a dunántúliak véleménye azonban nem egyértelmű: itt a két nagy párt egyaránt 40 százalékot szerezne, 10 százalékot az FKGP, a szabad demokraták 5, a MIÉP 2, az MDF pedig 2 százalék körüli eredményt érne el. * A kérdezés ideje: 2000. május 8-19. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság minden felnőtt, állandó nyugat-magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. A minta: 324 fő. A minta és az alapsokaság a nem, az életkor és a lakóhely típusa szempontjából azonosnak tekinthető. ■ Ha most vasárnap lennének a választások, Ön melyik pártra szavazna? (a válaszok százalékos megoszlása az összes választókorú megkérdezett körében) nxm □□ SQ ripsos 50 40 30 20 10 0 2000. május ü nyugati országrész Sä az ország egésze Fidesz- MSZP FKGP SZDSZ MIÉP MDF egyéb bizony- MPP párt tálán, nem szavazna
