Tolnai Népújság, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-27 / 148. szám

8. oldal - Tolnai Népújság K E RITBAR ÁT 0 K N A K 2000. Június 27., kedd Kapálás és talajtakarás Lekaszált gaz, szalma és törek a takaró Időjárásunk sok okot szol­gáltat arra, hogy kerti tala­jaink vízkészletét, a csapa­dékot, az öntözővizet a fel­színi elpárolgástól minél jobban megóvjuk. Az őszi talajmegmunkálás, a felső réteg állandó porhanyósan és gyomtalanul tartása, a kapálás rég­óta ismert és bizony fárasztó módszer. A kapálás hatékony ki­egészítője lehet a talaj felszínének szerves anyagokkal való takarása. Ez lassan bár, de egyre több ker- tészkedőnél látható. Aki már al­kalmazza, a jelenlegi rendhagyó- an száraz időjárásban látja igazán a hasznát mind a szabadtéri kul­túrnövények, mind pedig a fiatal gyümölcsfák és szőlősorok között. A talajtakarás lényegesen csökkenti a talaj túlmelegedését, így a talajnedvesség túlzott elpá­rolgását. Gátolja a gyomok fejlő­dését, amelyek akár gazdanövé­nyei is lehetnek egyes kártevők­nek. így a növényvédelmi hatás sem elhanyagolható. A talajt ta­karó, úgynevezett mulcsréteg biztosítja a felső rétegekben is az élénk talajéletet és ősszel jól be­dolgozva javítja a termőréteg szerkezetét, növeli annak hu­muszkészletét, javítja a táp­anyagfeltáró képességet.“ Talajtakaróként felhasználha­tunk szalmát, töreket, kaszálékot (magot nem kötött gyomot), tőze­get, friss komposztot, óvatosan la­za szalmás istállótrágyáűt. Bár költséges, de elvétve kapható már műanyag fátyol, amely az elvetett sorra terítve védi azt és kikelés után együtt „növekszik” a vetemé- nyekkel. Alatta ha öntözünk, nem cserepesedik a talaj felszíne. SZAKAL L. Mit vessünk most? Cékla, bab és kukorica Az idén a kánikulai májust követően, már júniusban el­érkezett a másodvetések ideje, a házikertekben. A zöldborsók betakarítását csak a szár lesarlózásával végezzük el és a levegőből nitrogént megkötő bak­tériumokkal (gümőkkel) együtt a gyökérzetet hagyjuk a földben. Má­sodvetés előtt csak kapával lazítsuk a talajt és a helyére vethetjük - ha szükséges, a kivágott vetőbarázda vetés előtti beöntözésével - a cékla, a zöldbabnak való babfajták mag­vait. Vethetünk még rövid tenyészi­dejű (FAO. 2-300-as), nép nyelvén úgynevezett száz napos csemege- kukoricát is. Fontos a másodveté­sek előtt kikapálni a nyári gyomo­kat, például a disznóparéjt, a liba- topféléket. Az egyelésből, zöldbor­só betakarításból, a még fel nem magzott gyomnövényekből kelet­kezett zöldtömeget ne hagyjuk veszni. Komposztáljuk. Különösen ügyeljünk arra a forró nyári időszakban, amikor a feltalaj vízháztartása mínuszban van (több a párologtatás mint a természetes esővel való vissza­pótlás), hogy az egyes növénykék kívánatos tenyészterülete biztosí­tott legyen. A túl sűrűre hagyott növényállomány még öntözés mellett sem sikerül. A tavaszi hagymás-gumós dísznövények elvirágoztak. A hagymákat, gumókat szedjük ki a földből. Átválogatva, száraz he­lyen tároljuk szeptember elejéig, amikor jól előkészített talajba el­ültetve, áttelelve, jól legyökere­sedve kora tavasszal szép virá­gokkal díszítik a kertet. A paradicsom virágzása, ter­méskötése ebben az időszakban folyamatos. A növények sokat szenvedtek és visszamaradtak a májusi hősében, s mivel bojtos gyökérzetüknek magas a relatív talajlevegő igénye, lombozatuk, fejlődő termésük érzékeny a be­tegségekre, ne alkalmazzünk pá­rás miliőt és talajeltömődést oko­zó felületi öntözést. Legcélsze­rűbb az alul perforált műanyag­cső vagy a leásott műanyagpa­lackokon át való vízutánpótlás, közvetlenül a gyökérzónába. Igen intenzív a levéltetvek tá­madása. A kemény mérgek he­lyett hatékonynak tartom az 1-2 %-os káliszappan-oldatos, némi denaturált-szesszel kiegészített, tehát méregmentes permetezés alkalmazását ellenük. A mindent tudó kesztyű A gyümölcstermesztők egy speciális kesztyűvel való puszta érintés nyomán is képesek lesznek megmondani a jövőben az alma és az őszibarack érettsé­gi fokát és cukortartalmát. A kesztyűbe szenzorokat és mini mérőkészülékeket építettek. Az eszköz prototípusát az év végén tesztelik a németországi Bornim Agrártechnikai Intézetben (ATB). A gyakorlati alkalmazásig két-három évet kell várni. Az 1992-ben alapított agrártechnikai intézet tartományi, szövetségi és EU-támogatásokkal működik, továbbá olyan vállalatok is finan­szírozzák, amelyek saját részre kutatási célokkal bízzák meg. Ez utóbbiak adják a szűk 14 millió márkás költségvetés hatodát - írta a dpa hírügynökség. _________■ A bodobács megeszi a káposztát Jó tanácsok a zöld vonalon Az elmúlt héten, csütörtö­kön ismét várta Kedves Ol­vasóink hívásait Kelemen Lajos kertészmérnök, aki most is, mint máskor szíve­sen, nagy hozzáértéssel és persze térítés nélkül vála­szolt a kérdéseikre. Sőt, Ta­másiban, a Bem utcában Uitz György kertjét meg is nézte, mert azt sejtette, hogy a barackíát a gyökér­golyva nyomorítja. Németh Józsefné Tolnáról hí­vott és azt kérdezte, hogy a két méter magas sövényt lehet-e át­ültetni. Most nem csak ősszel, de nagyon vissza kell vágni az ága­kat, körülbelül 50 centiméterre, és alaposan meglocsolni a töve­ket. Füvesíteni szintén augusz­tusban vagy kora ősszel érde­mes, de nagyon gondosan elő kell készíteni a talajt. A felásott földet simítsuk el, majd deszká­val egyenletesen döngöljük le. Ezután egy réteg tőzeg kerüljön a föld felszínére, erre vessük a magot, fedjük be szürke homok­kal, majd permetszerűen locsol­juk meg. A mag 10 nap múlva ki­kel. Mivel augusztusra nagy me­leget jósolnak állandóan öntözni kell, hogy folyamatosan nyirkos legyen a talaj. Madas Imréné konyhakertjé­ben elszaporodott a bodobács, ez a hosszúkás, fekete, pettyes bo­gár, amelynek az a tulajdonsága, hogy összekapaszkodva „vonato­zik” a növényen, a talajon. A bo­dobács igen falánk bogár, szereti a káposzta-féléket, a fejes káposz­tát, a karfiolt, a brokko­lit, a kelkáposztát. A Chees nevű szer „levi­szi”, de a Bi-58 is hatá­sos ellene. Borbandi Vendelné Tévéiről kérte Kelemen Lajos tanácsát, mert sár­gás foltokat talált a ká­posztafejeken. Zinebbel kell megpermetezni, s ha lyuka­csos a káposzta levele, akkor Bancollal. Ä nedvesítő szert ne fe­lejtsük hozzáadni a szerekhez. Zöldkőből 10 liter vízhez egy de­ci kell belőle, először a Zöldítőt tegyük a permedébe, s csak utána a többi vegyszert. A málna veszőkön „bunkó­kat”, gumókat vett észre olva­sónk. Mi ez? - kérdezte. A málna gubacsszúnyog kártétele. Ha a vessző leterem, tőből azonnal ki kell vágni, majd elégetni. Bi-58-al permetezze meg a málnást, majd pedig réztartalmú szerrel. Száraz időben a málna is nagyon meghá­lálja az öntözést, hisz sekélyen gyökerezik, ezért nem tud ele­gendő nedvességet felvenni. Rém Miklósné Tolnán él, és az a gondja, hogy a mogyoró bár sokat terem, mégis a felét ki kell dobni, mert lyukas lesz a termés. A mogyoróormányos fúrja ki a héját, amit a Bi-58 ritkít hatásosan. A lyukas termést akkor le kell szedni, amikor még nem érett be, és feltétle­nül elégetni. Érdemes a talajt is meglocsolni vegyszeres vízzel, vagy éppen Basudint kiszór­ni, amit aztán be kell locsolni, hogy a szer gázosodjék. Béleczki Sándor Mag- yarkeszin - mint mondja - egész évben hallgathatja az asszonyo­kat, mert nem sikerült idén a mák. Mint kiderült, amikor egye- lés után permetezett, tapadószert tett a permedébe és valószínű, hogy ez perzselte meg az apró növénykéket. Ha kis területről van szó, két-három kanál cukor is megteszi tapadószer helyett. Július a házikertek táján Szaporítsunk rózsát, szamócát A rendkívüli száraz tavaszi időjárást követően ha most vetni akarunk, alaposan ön­tözzük meg a földet, s négy­zetméterenként néhány > kagramm kombinált műtrá­gyát is dolgozzunk be a ta­lajba. Ha valaha, akkor most külön hasznát láthatjuk az újravetett te­rületek takarásának. Júliusban sikeres koraőszi betakarításra vethetünk még sa­látát, uborkát, indátlan tököt, sárgarépát, bokorbabot. A babot elvetés előtt 8-12 órára be is áz­tatjuk, de az uborka és tökmag­gal ne tegyük ugyanezt, a csíra befulladásának veszélye miatt. Kelés után, mivel a július eddig a legmelegebb hónapunknak mutatkozott, öntözzünk. De soha ne a nö­vényre, hanem mellé húzott vagy vágott ba­rázdába, göd- röcskébe és mindig csak alkonyattájt. A gyepterü­leten is megje­lennek a nyári gyomok. A tő- rózsásokat nem elég ha csak kaszál­juk, azokat ki kis kell huzi­gálni, mert a kaszálással a felszínen ma­radt rügyeket csak fokozott növekedésre serkentjük. Ha a csere­bogárpajorok hagytak még földiepret, a leválasztott, legyökeresedett ostorindákat tegyük kis csomókban nylon­zacskóba és a 2-3 fokos hűtő- szekrénybe. Az augusztusi, szeptemberi kiültetés előtt a te­rületet alapo­san dolgozzuk át, legalább 25 cm mélyen ké­zikapával véko­nyan szeletel­ve, vagy rotálva a cserebogár­pajorok és mocskospa­jorok elpusztí­tása érdeké­ben. Ezeknek különösen ked­velt csemegéje a szamóca boj­tos gyökérzete. Most van az elvirágzott ró­zsa gyökerezte- tésének ideje, a levágott vesz- szőn hónaljrü­gyet hagyva, a legfelső rügyig elásva, befőttes üveggel letakar­va úgy, hogy amíg az új haj­tás belefér az üvegbe, azt egyszer se emeljük le róla. Az öntözést is csak az üveg kö- rülöntözésével oldjuk meg. Majd a kis növényt télen avarral vagy szalmával vastagon takar­va óvjuk meg az elfagyástól. A kiszedett fokhagyma külső, egészséges gerezdjeit hagyjuk meg akár ászi, akár tavaszi dug- gatásra, száraz, hűvös helyen tárolva. A szőlőtőkéken fürtzónában ritkítsuk a levélzetet, de ne ko- passzuk meg a tőkét. Fürtön­ként a vesszőn legalább 10-12 egészséges levél maradjon meg, mert a levél a cukorképzés „gyára”, a fürt pedig csak a cu­kor raktára. És ha jól megcsi­náljuk, szüretkor ezt a cukrot takarítjuk be jó munkánk hasz­naként. SZAKAL LÁSZLÓ Korzóznak a hangyák Sokan panaszkodnak a kiskertekben tapasztalható hangyainvázióról.Az elle­nük való védekezéshez jobban meg kell ismer­nünk életmódjukat. Ha a hangyák a gyümölcsfá­kon, rózsabokrokon vagy más kultúrnövényeken, azok kör­nyékén fel-alá „korzóznak”, egész biztosan a levéltetvek is jelen vannak. A hangyák a le­véltetvek potrohát masszírozva fokozott mennyiségű ürülék, úgynevezett mézharmat kivá­lasztásra ingerük azokat, amely a hangyák kedvenc csemegéje. Ez pedig fokozott szívogatásra kényszeríti a tetveket Vannak olyan hangyakolóniák, ame­lyek a kimerített tetveket elhur­colják, terjesztve ezzel a fertő­zést, amely akár vírusos is le­het. Tehát, ahol a hangyák megje­lennek, végre kell hajtani a le­véltetvek elleni védekezést az erre szolgáló, kereskedelemben kapható kiváló szerekkel, vagy akár vízsugárral való lemosás­sal. A kerti ágyásokban megjele­nő apróhangyák bolyait célsze­rű egyszerűen fel- vagy széttúr­ni és a szétrohanó hangyákat rovarölő szerrel ismételten le­permetezni. Ha a boly olyan he­lyen van, hogy a rovarméreg használata nem ajánlatos, jó hatású a mészhidráttal történő le- vagy körülszórás is. A han­gyák, azzal kényszerűen érint­kezve, kiszáradva pusztulnak el anélkül, hogy mérgeznénk környezetünket. SZAKÁL LÁSZLÓ A mézgásodásról A mézgásodás tünete a talaj nem megfelelő mésztartalmá- nak, a nyomelemek leblokkolá- sának, a téli kemény fagyok­nak, a farontó hernyóknak, a főként kezeletlen sebeken ke­resztül vírusos, baktériumos, gombás fertőzéseknek, vízhi­ánynak, stb. Működési zavar keletkezik a fák testében, az edénynyalábokban. Itt is a megelőzés, a fák jó állapotban való tartása, ésszerű tápanyag­ellátása a leghatékonyabb mód­szer. Ez évben a rendkívüli aszály fiatal fáknál is okozhat mézgásodást kiváltó zavarokat, ezért a fák alját fellazítás után terítsük meg kaszálékkal és azon keresztül két hetenként öntsünk alájuk néhány kanna vizet. A mulcsréteg gátolja a ta­laj túlzott felmelegedését, az in­tenzív párolgást, a kiszáradást. Ezzel nagyban segíthetjük a ta­lajból felveendő tápanyagok normális mobilizálását. Meg­előzhetjük a mézgásodás által jelzett tápanyagforgalmi zava­rokat! SZ. L Este vagy reggel permetezzünk? A lombon keresztül tápláljuk a növényeket A nagy meleg sok betegsé­get blokkolt, de permetezni mindenképpen kellett, hisz a betegségeket jobb meg­előzni, mint a kialakulása­kor sietni, kapkodni. De mikor permetezzünk? Leg­jobb, ha este szórjuk ki a vegy­szereket, hisz éjjel ha nem is sokat, de lehűl a levegő és van ideje lebomlani, hatni, dol­gozni a szereknek. Ha kora hajnalban vagy reggel járjuk a szőlőt, a gyümölcsöst a vegy­szerek a melegedő le­vegőben gyorsan elpá­rolognak, nem olyan hatásosak, mint este. Hegyi János, gerjeni olva­sónk kint járt a szőlőben és azt vette észre, hogy pirosodik, majd elszárad a bogyó a Zweigelt szőlőn. Ez a fürtpero- noszpóra tünete lehet, ami ellen a Cursate igen hatásos. Theis Jakab szekszárdi, és Nagy Németh Magdolna tamá­si olvasónk ugyanazt kérdezte: mivel permetezzük a szőlőt? A nagy meleg miatt fokozott a lisztharmat- veszély, Karathane LC vagy Karathane FN az ellenszere. A pero- noszpóra ellen a Ridomil Gold combi használ, s ha ezzel per­metezünk, nem kell külön per­metezni a botritisz miatt, s a szőlő 12-14 napig védett a be­tegségek ellen. Később Karathane-t és Cursate R-t érde­mes permetezni az ültetvényre. A gyümölcsfák permetezése is inkább este történjék, s most a Buvicid K nevű szert érdemes megvenni, mert valamennyi gyümölcsre jó és rövid a várako­zási ideje. Szeiberné Dunaföldvárról azt kérdezte, hogy miért sárgul a szőlő levele? Tavaly sok volt a csapadék, ezért sok mész csa­pódott ki a talajban, ami gátolja a gyökerek tápanyagfelvételét. Ezért a lombon keresztül érde­mes táplálni a növényeket, s nemcsak a szőlőt. Erre a Zöldítő igen alkalmas, ráadásul serkenti a gyökereket a tápanyag felvéte­lére. Éléskamra Az éléskamrát most, nyáron kell megtöltenünk télire, ehhez adunk néhány jó re­ceptet. MÁLNASZÖRP, NYERSEN Egy kg átválogatott málnához egy késhegynyi borkősavat és egy mokkáskanálnyi szalicilt ke­verünk, a gyümölcsöt összezúz­zuk, és 6 dl vizet öntünk hozzá. Az egészet egy tüllzacskóba önt­jük, a zacskót felakasztjuk, alá egy tálat teszünk, és így hagyjuk egy napig. A gyümölcs leve ma­gától kell hogy lecsepegjen, a zacskót nyomkodni nem sza­bad. Minden liter lébe 1 kg cuk­rot keverünk amíg a cukor telje­sen elolvad, szalicilos vízzel vagy alkohollal kiöblített üve­gekbe töltjük, és szorosan leköt­jük vagy bedugaszoljuk. Hason­lóan készíthetünk nyers szörpöt ribiszkéből, szamócából, sze­derből, sárga- és őszibarackból. A gyümölcshúsból lekvárt főz­hetünk. SÁRGABARACKÍZ A barackokat szűrőkanálba téve lobogva fövő vízbe mártjuk, hé­ját lehúzzuk és kimagvaljuk. A gyümölcsöt lemérjük, és minden kg-ra 70 dkg cukrot számítunk. A barackot húsdarálón átdaráljuk és 15-20 percig főzzük. Ekkor hozzátesszük a cukrot, egyszer felforraljuk, forrón üvegekbe tölt­jük, lekötjük és száraz gőzbe tesszük. Készíthetjük úgy is, hogy a kimagozott barackokat hámozás nélkül daráljuk meg, és a cukorral egyszerre tesszük fel főni, de a lekvárnak sötétebb lesz a színe. RIBISZKE A megmosott, leszemezett ribisz­két tegyük befőttes üvegekbe, rázzuk le jól, hogy minél több férjen bele, a tetejére szórjunk egy mokkáskanálnyi szalicilt, kössük le, és a víz forrásától szá­mított 25-30 percig gőzöljük. A vízben hagyjuk kihűlni. A gőzö­lés alatt a ribiszke levet ereszt, amit cukorbetegek diétájában gyümölcsöntetek ízesítésére, krémekhez, stb. használhatunk, a gyümölcsöt pedig levesnek, mártásnak vagy sütemények töl­tésére. PARAJ A megtisztított, megmosott pa­rajt sós vízben 10 percig forral­juk, leszűrjük és jól lecsepegtet­ve húsdarálón megdaráljuk, eset­leg szitán is áttörjük. A parajpé­pet egy kevés zsírral - 0,51 pépre 1 evőkanál zsírt számítva - állan­dóan kevergetve jól besűrítjük, üvegekbe töltjük, a tetejére egy borsónyi benzoesavas nátriumot szórunk, lekötjük, és 20 percig gőzöljük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents