Tolnai Népújság, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-27 / 148. szám

J 2000. Június 27, kedd MEGYEI TÜKÖR Tolnai Népújság - 3. oldal Mondom A Magamét SZERI ÁRPÁD Árnyak és hangok Dúlt tekintetek, kesergés, könny, világfájdalom és feszület - köztük kicsi, nagy, monumentális korpusszal ellátott, mozgó és las vegasi módra viliódzó - minden mennyiségben. Aki a keresztre feszített, megcsonkított, máig megalázott és napja­inkban is ártatlanul szenvedő Magyarország képet kívánja önmagának és a világnak sugallni, az kétségkívül kedvére valónak találhatta a Magyar Szabaság Napján, azaz június 24-én Gödöllőn bemutatott, s a televízió által is közvetített Magyar Passió című darabot. A kérdés persze csak az, hogy a világ mennyire vevő erre a stílusra, melynek egyik lényeges „művészi” eleme - mármint a színpadon - a trianoni diktá­tum folyamatos emlegetése. Az még hagyján, hogy példává nemesül Herczeg Ferencnek - nem mint írónak, hanem mint az irredentizmus vezéralakjának - a magyar katonaerényeket dicsőítő sora (így lesz annyi a gaz területrablóknak), de Jó­zsef Attila alakjának megidézése, bevonása a mindent átha­tó nem, nem soha! hangulatba, már némiképp erősre sikere­dett. Tény, hogy a költő fiatal korában -18 évesen - megírta a Nem! Nem! Soha! Soha! című verset, ami tetszik, nem tet­szik, ugyanúgy hozzátartozik életművéhez, mint bármelyik más alkotása. Még akkor is, ha költeményében lekicsinylő módon „Oláhországot, „rácokat” emleget, s mindenkit leti­porva akar „vérkeresztet festeni a határkőre, hiszen „nem lész kisebb Hazánk egy arasszal sem". Ám József Attila hang­ja, bármennyire is szeretnék ezt mai, botcsinálta kisajátítói elhitetni, köztudottan nem ez; mint ahogy egy mai jelentős, politikussá avanzsált költőnket sem a Rákosi Mátyáshoz if­jonti éveiben megírt ódája miatt tiszteljük. Az igazi József At­tilát a „török, tatár, tót, román kavarog e szívben, mely e múltnak már adósa szelíd jövővel - mai magyarok!” sorok jellemzik. S persze ez az a hang, amit feltétlenül el kell némí- tani a művészi produkciónak álcázott propagandában. Tolna a fény városa lehet A képviselők nem ülnek egymás ölébe „Megvilágosodást” ígér az a közvilágítás-korszerűsí­tési program, amelyet elvi­ekben jóváhagyott a tolnai képviselőtestület, tegnapi ülésén. Tolna Az esemény egy képviselői be­jelentéssel kezdődött: Takács János, a testület két fős SZDSZ- csoportja nevében elmondta, hogy kiléptek az eddigi kor­mánypárti „laza együttműkö­désből”, (kvázi koalícióból). Ugyanakkor nem tervezik az „ellenzékkel” történő szoro­sabb együttműködést sem, amit úgy fogalmazott: „nem szeret­nénk beülni az MSZP ölébe.” A kiválást követően az új erő­viszonyok még nem rajzolód­tak ki egyértelműen, a tegnapi ülésen - legalábbis lapzártáig - igazán látványos következmé­nye nem volt a lépésnek. A testület - bár némi fenntar­tással - elvi támogatását adta a városi közvilágítás korszerűsí­tésére, illetve bővítésére. A konstrukciót sok településen al­kalmazták már az utóbbi idő­ben: a felújítást egy cég - jelen esetben az Enron Rt. - hajtja végre, egyben finanszírozza is. Az utcai lámpákat energiataka­rékos, korszerű, „szép fényű”, az eddigieknél nagyobb világos­ságot biztosító berendezésekre cserélik. Az energia-megtakarí­tásból származó, kiszámított konkrét összeget a cég kapja meg. A város így törleszti a költségeket, 10 év alatt. Az ezt követő időszakban a - legalább 15 éves élettartamú - világító- testek már a városnak spórol­nak. A testület egyetértett a közvi­lágítás bővítésével is. Nyolc he­lyen mintegy 90 új lámpát he­lyeznek majd el, ami 18 millió­jába kerül az önkormányzat­nak, ezt több év alatt kell visz- szafizetni a cégnek. A részletes szerződés kidol­gozására később kerül sor. A képviselők számos döntést hoztak még tegnap. így többek között meghatározták a követ­kező tanévben indítható tanuló- csoportok számát, mindhárom általános iskolában fél-fél sza­badidő-szervezői státuszt enge­délyeztek, és támogatták - az iskolák önálló arculata kialakí­tása érdekében -, hogy a Szé­chenyi iskolában informatika­nyelv, az I. István iskolában hu­mán fakultáció, a zeneiskolá­ban pedig néptánc oktatás in­duljon ősztől. Az V. Falukonferencia Pécsett EU-csatlakozási kilátások Az európai uniós integrációval összehangolt vidékfejlesztés kérdéseit taglalják a Pécsett hétfőn megnyitott V. Falukonferencián, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) pécsi székhelyű Regionális Kutatá­sok Központja (RKK) éppen tíz éve rende­zett meg először a magyar falvak helyzeté­nek és jövőjének rendszeres tudományos igényű megvitatása céljából. PÉCS A konferencia megnyitóján Horváth Gyula, az MTA RKK főigazgatója hangsúlyozta: nem sza­bad megfeledkezni arról, hogy a területfejlesz­tés a vidékfejlesztésen túl mást, többet is je­lent, egyebek közt a városi és a falusi térségek kiegyensúlyozott fejlesztésének összehangolá­sát. A magyarországi vidékfejlesztésről tartott előadásában Tóthné Molnár Gabriella, a vidék- fejlesztési tárca helyettes főosztályvezetője rá­mutatott: az idei költségvetésből összesen há­rom és félmilliárd forintot fordítanak e célra, s további 2,5 milliárd forint támogatás remélhető az Európai Unió (EU) csatlakozást elősegítő SAPARD-programjától. Az előadó hangsúlyoz­ta, hogy a tárca az idén először különítette el a kifejezetten vidékfejlesztést szolgáló három­százmilliós összeget az általánosabb területfej­lesztési forrásoktól. Közép-Európa agráriumának EU-integrációs kilátásairól szólva Illés Iván, a terület ismert szakértője kifejtette: a régió országainak vi­dékfejlesztése szorosan kötődik a magyar me­zőgazdaság EU-integrációjához. Ennek feltét­elei közt szerepel az unió által előírt diszkri­mináció-mentesség a földtulajdonlás terén, aminek a jogi feltételeit azonban Magyaror­szág még nem teremtette meg. - A magyar szabályozás egyelőre a földspekulációnak ked­vez, pedig július 1-jén életbe lép az EU-tár- sulási szerződés egyik fontos paragrafusa, mely a vállalkozás szabadságát írja elő. Három kivétellel, melyek korlátozzák a társult tagor­szágok polgárainak az EU-országokban folyta­tott bankári, ügyvédi és paraszti tevékenységét - hangsúlyozta. A magyar agrárium EU-integrációinak kilátá­sairól szóló előadásában Kiss Judit kutató úgy vélte, hogy az unió érvényben lévő szabályai nem segítik kellően a magyar célok - a terme­lési értékesítési, foglalkoztatási, hatékonysági és finanszírozási válsággal küzdő agrárium fel- emelkedésének - elérését. Kifejtette: az unió nem biztosít esélyegyenlőséget a magyar me­zőgazdaság számára a csatlakozás utáni idő­szakra sem. Az első körben csatlakozó hat or­szág ötmilliós agrártermelője például csupán 1,6 milliárd euróra számíthat a régi tagok hét és félmillió gazdájának szánt közel negyven- millió eurós támogatással szemben. - Az EU termelési korlátokat, kvótákat is állíthat, s lé­nyegében egy elnyújtott bővítésben érdekelt, így még kemény tárgyalások várhatók - han­goztatta az előadó. A falukonferencia gazdasági, ökológiai, tár- sadalmi-közösségi-kulturális, vidékpolitikai, valamint falusi-kistérségi szekciókban folytatta munkáját. A tanácskozás kedden is szekcióülé­sekkel folytatódik, melyek legfontosabb megál­lapításait a plenáris záróülésen ismertetik, Az előadásokat a hagyományokhoz híven kötet­ben is kiadja a rendező. Sajátos kép a sajtóról Egy publicista előadása Meglehetősen sajátos értel­mezésben beszélt a sajtó és a gazdaság szerepéről a rendszerváltásban és napja­inkban egy fővárosi publi­cista az Iparoskörben tartott előadásában. Paks A paksi vállalkozók, iparosok je­lentős részét tömörítő és egyre több taggal bővülő Iparoskor im­már hagyományos klubestjének vendégelőadója ezúttal Szász Ist­ván, a Népszava publicistája volt. A téma a média és a vállalkozá­sok, a gazdaság szerepe volt a rendszerváltás és napjaink alakí­tásában. Szász István már beve­zetőjében leszögezte, a gazdaság­nak és a sajtónak a tíz évvel ez­előtti és a mai történésekre gya­korolt hatásáról többféle elmélet létezik, az övé csupán egy ezek közül. Jól tette, mert a rövidre ígért előadásban, a további más­fél órában meglehetősen sajátos képet vázolt fel mindkét terület­ről a magát baloldalinak valló új­ságíró. (Pályája is igen érdekes, a Magyar Nemzettől a Magyar Hír­lapon át ível a Népszaváig.) Mon­dandójának lényege, hogy a rend­szerváltás szinte kizárólag a bu­dapesti sajtóban kezdődött, bár nem tagadta a gazdaság akkori szereplőinek némi részesedését ebben, továbbá, hogy a sajtó mai munkatársai, különösen a fiata­lok felkészületlenek a gazdaság kérdéseiben, és a mai magyar média többségében a kormány­zatot szolgálja. Előadása nem ara­tott osztatlan sikert sem a szép számmal jelen lévő vállalkozók, sem az újságírók körében. RÁKOSI Segítséget várnak a nyaraláshoz Tolna megye A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Tolna me­gyei szervezete és a Fehér bot Ala­pítvány idén már hatodik alkalom­mal szervez gyermek- és ifjúsági tá­bort Domboriban a szekszárdi pol­gármesteri hivatal pihenőházában. A július 13-tól július 19-ig tartó tá­borozáson harminc vak és gyengénlátó gyermek, valamint kí­sérő felnőttek vesznek részt. A táborozás lebonyolításá­hoz szülői pénzbeni hozzájáru­lásra alig számíthat a megyei szervezet, mert a gyermekek gondozása, más városokban, speciális iskolákban történő ta­níttatása, segédeszközökkel va­ló ellátása igen nagy anyagi ter­het hárít a szülőkre. Ezért kere­sik az önzetlen támogatókat, akik segítséget tudnak nyújtani ezeknek a gyerekeknek a tábo­roztatásához, hiszen nekik ezen kívül más lehetőségük nincs a biztonságos pihenésre, nyaralásra. Aki segítséget tud nyújtani, akár pénzbenit, akár természetbenit (pl. tartós élel­miszer, üdítő, édesség, tisztító- szer, stb.) az szándékát a me­gyei szervezet irodájában je­lentheti be, illetve kaphat to­vábbi információkat: Szek- szárd, Augusz I. u. 1-3. II. eme­let 216. Telefon: 74/316-978. Hírek VIZSGA. Két helyszínen zajlik a megye villanyszerelő mesterjel­öltjeinek vizsgája. Szekszárdon tizenöten, Dombóváron tizen- ketten indultak a mester cím megszerzéséért. A számonkérés június 21-én kezdődött és ma fe­jeződik be. Szóbeli, írásbeli és gyakorlati részvizsgákat kell tenniük a jelölteknek, a Till Já­nos villamosmérnök által veze­tett bizottság előtt. A felkészítést a kamara által felkért szakembe­rek végezték. TURNÉ. A szekszárdi Bartina Néptánc Egyesület ifi-csoportja, azaz a 14-16 éves korosztály a franciaországi Voiron-ba utazott közel három hetes turnéra. Az eg';dk les egy fesztivál résztvevő­je, számos fellépés várja a ven­déglátó városkában és környé­kén. Hazafelé jövet pedig Szek- szárd németországi testvérváro­sában, Bietigheim-Bissingen- ben adnak műsort. Az együttes július 10-én érkezik haza Szek- szárdra. TÓTH FERENC országgyűlési képviselő június 28-án, szerdán délután 16 órától Kajdacson, a polgármesteri hivatalban foga­dóórát tart. DUNAFÖLDVÁR képviselő--tes­tületé ma, június 27-én délután 14 órakor ülést tart a Városháza nagytermében, a tizenkét napi­rendre kerülő téma között a Du- na-híd és a hatos főút közötti te­hermentesítő út tanulmányter­ve, a helyi autóbusz közlekedés bevezetése és a közoktatási in­tézményhálózat fejlesztése is szerepel. ZARÁNDOKÚT. A Tolna-Mözsi Székely Baráti Kör és a kárászi plébánia zarándokutat szervez Máriacel érintésével Észak- Olaszországba (Fontanelle, Montichiare, Padova), július 10- től 15-ig, tolnai indulással. Az útra Bálint Ambrusnénál lehet jelentkezni, (Tolna, 74/442- 381). A HÁROM KÖLESDI egyház község - katolikus, református, evangélikus - felajánlotta a he­lyi, egyházi tulajdonban levő te­mető üzemeltetését a kölesdi önkormányzatnak, szeptember Tjétől. Az erről szóló szerző­dést később kötik meg a felek. AJÁNDÉK. A szekszárdi II. Számú Óvoda Rákóczi utcai in­tézményébe járó gyerekek nagy örömére fából készült udvari já­tékokat állítottak fel. Mint azt Horváth Erikától, az óvoda igaz­gatójától megtudtuk, az új játé­kokat a Szekszárdi Roma Ki­sebbségi Önkormányzat és a he­lyi Roma Foglalkoztatásért Kht. ajándékozta az óvodának, s nem csak eljuttatták az intéz­ménybe, hanem fel is szerelték az udvaron. Szomszédviták, állattartás miatt Szekszárd kivételével minden városnak van állattartási rendelete Különösen nyáron élesed­nek ki a viták a szomszédos telkek között, ha a sertések, tyúkok trágyája és az ehhez társuló bűz zavarja meg a környék lakóit. A helyzetet a helyi önkormányzatok ál­tal megalkotott rendelet tud­ja szabályozni, már ahol van ilyen. Tolna megye Megyei körképünkben annak néztünk utána, hogy a városok­ban hogyan szabályozzák a ha­szonállatok tartását. Dombóváron egészen friss a rendelet, hiszen a múlt év au­gusztusában fogadták el, mondta Frellerné dr. Kovács Anna jegyző. Öt építési övezetre osztották a vá­rost és ehhez igazodik az állattar­tási engedélyek kiadása is. A ren­delet legszigorúbb része az ebtartásra vonatkozik, előírása szerint csak pórázon vezethető „házon kívül” a kutyus. Ez év végéig kaptak türelmi időt a haszonállatot tartók, hogy az övezetenként meghatározott állatlétszámra „átálljanak”. A ren­delet háztartásokra lebontva hatá­rozta meg, hogy hol hány tyúkot, sertést, juhot lehet tartani. A tü­relmi idő lejárta után már meg­büntetik a szabálytalankodókat. Tamásiban tavaly módosítot­ták a már évek óta elfogadott állat- tartási rendeletet, mondta Hajdics József polgármester. A módosítás egyben szigorítást is jelent, a vá­rosközpontban és az üdülő öve­zetben nem lehet <" - "• v " "‘ta­ni. A szigorításnak nagy a vissz­hangja, a szomszédok gyakran tesznek bejelentést, mert az állat­tartó nem veszi figyelembe a már meglévő szabályokat. Ugyanak­kor azt is meg kell érteni, hogy aki ser­téstartásra ren­dezkedett be, egyik napról a másikra ezt nem tudja fel­számolni. Bonyhádon 94 óta van elfo­gadott állattar­tási rendelet, melyet az évek során többször is módosítot­tak mondta Kovács Péter jegyző. A rendelet alapján négy körzetre osztották a várost, melyből csupán egy he­lyen, a városközpontban teljesen megtiltották az állatok tartását, míg a többiben korlátozva ugyan, de tartható. Itt is sok a lakossági panasz, főleg a szomszédok tesz­nek bejelentést. Az önkormányzat amíg lehet megpróbálja rugalma­Eqv h^7Őr7n san kezelni a szabálysértések elbí­rálását, például a sertéseket hizla­lás után kell levágni, vagy értékesí­teni, de ezt követően már nem tud elnéző lenni. Tolnán is több éves rendelet szabályozza az állattartást, mond­ta Ezerné dr. Huber Éva jegyző. Ez év elején módosították a ren­deletet, a szabálysértési törvény­hez igazították. Itt négy övezet van, ebből egyben nem lehet álla­tot tartani. Bátaszéken az idén, ősszel szeretnék módosítani a már évek óta meglévő rendeletet. A módo­sítás oka, hogy nem életszerű a helyi rendelet, nem alkalmazható a régi módon a városközpont át­alakulása miatt sem, mondta Boz- solik Róbert jegyző. A módosítás egyben szigorítást is jelent, me­lyet várhatóan a testületen belül is nagy vita előz majd meg. Pakson is az idén kívánják fel­újítani a meglévő rendeletet, mondta Hum Ferenc, a műszaki osztály vezetője. Most folyik az egyeztetés a lakókkal a képviselő­kön keresztül. Ősztől építési öve­zetekre bontva határozzák meg, hogy hol, hány állatot lehet majd tartani. Dunaföldváron három éve van életben az állattartási rendelet, az övezeteken belül a főállatorvos határozta meg, hogy hol hány ál­latot lehet tartani, mondta Lajkó Andor, a műszaki osztály csoport- vezetője. A belvárosban csak macska és kutya tartható, míg a többi övezetben haszonállat is, de a lakóépülettől legalább 10 méter­re kell, hogy legyen az ól. Simontornyán is módosították a helyi rendeletet, a belvárosból itt is kitiltották a haszonállatokat, mondta Cserháti Péter polgármes­ter. Mint már írtunk róla, Szekszár­don ebtartási rendelet ugyan van, de a haszonállatokról szóló helyi rendelet évek óta várat magára. MAUTHNER I t )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents