Tolnai Népújság, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-24 / 146. szám
2000. Június 24., szombat BÁTASZÉK I MAG A Z I N Tolnai Népújság - 11. oldal Apátsági romkert a városközpontban A katolikus templom kertjében látványos régészeti ásatás zajlott három éven át. Az első magyar cikádori apátság feltárási munkálatait dr. Valter Ilona régész irányítot1994 és 1996 között teljes egészében sikerült feltárni az első cikádori apátság romjait. A feltárt anyagot, pénz hiányában, dokumentálás után évről-évre visszatemették. A lelet történelmi értékét tekintve igen értékes, hiszen az apátságot 1142-ben II. Géza alapította. Az ásatás kezdetekor fölmerült egy romkert megvalósításának az ötlete, ehhez 1996-ban a programterv is elkészült. A Schönerné Pusztai Ilona készítette tervvel 1999-ben a Kulturális Minisztérium nemzeti örökség pályázatán 7 millió forintot nyert az önkormányzat romkert kialakítására. Ebből a pénzből elsődlegesen a feltételek megteremtése valósulhatott meg: áthelyezték a kerítést, és átszerelték a villanyhálózatot. A romok végleges feltárása e hónap elején megkezdődött, az ásatáson jelenleg a szentély épületét tárják föl. Mint minden alkalommal, most is régészeti hallgatók, és Sümegi József igazgató irányításával a II. Géza Gimnázium tanulói dolgoznak itt. A végleges feltárást követően a terület vízelvezetését oldják meg, és a kivágott fák törzsének fel- használásával védik a falakat a tél viszontagságaitól. Tavasszal a falak visszaépítése, rekonstrukciója következik és elkészülnek a padlóburkolatok, lépcsők, s ezután már végleges formájában bemutatható lesz a nagyközönségnek a páratlan ritkaságnak számító apátság. Az ön- kormányzat és az egyház között egyezség született a romkert fenntartására, a tervek készítésekor azt is figyelembe vették, hogy itt körmenet, illetve szabadtéri mise tartására is alkalmas terület legyen. _____________________■ O t éve város Bátaszék A városi címet 1995-ben kapta Bátaszék. Hogyan fejlődött a település ez idő alatt? Erről Bognár Jenő polgármester nyilatkozott. Az elmúlt öt év eredményeivel nincs szégyenkeznivalója a településnek, intézményei működnek és megkezdődhetett az intézmények rekonstrukciója is. Megújult többek között a gimnázium tetőszerkezete, jelentős lépés volt az általános iskola fűtésének átszerelése. Még emlékeznek néhányan a kap- csolós telefonrendszerre, ma már a háztartások 80-90 százaléka felszerelt a korszerű technikával. A külföldi kapcsolatoknak - Besigheim, Ditró, Nagysalló - köszönhetően jól működnek és tovább erősödnek az iskolák közötü kapcsolatok, a kultúra és a sport terén.- Jelentős segítséget kaptunk német barátainktól - mondta Bognár Jenő -, a százágyas idősek otthonához a berendezés egy része tőlük érkezett. A tájház épületének megvásárlását is az egykor kitelepített németek támogatták. A város területén öt év alatt 10 kilométer út épült. Itt van lemaradás, mert két kilométer útszakasz még megépítése vár. Elkészült 2-3 kilométer járda, sikerült előrelépni a belvízelvezetés területén. A pénztelenség ellenére karbantartották a régi műemlékeket, az Orbán-hegyi kápolnát, a Szentháromság-szobrot, a Kálváriát.- Nagy előrelépésnek tartom a Budai út rekonstrukcióját - mondta a polgármester -, ehhez nagy segítséget kaptunk a megyei közútkezelő kht-től. A költségek csaknem 50 százalékát a város fizette. A munkák folytatásához a közlekedési tárca segítségét kértük, mert a város további terhet nem tud magára vállalni. Elkészültek a szennyvízberuházás tervei, öt település Mórágy gesztorságával pályázott.- Az öt év azt bizonyította, a gazdasági szorítások ellenére folyamatosan fejlődött a város, eleget tett annak az elvárásnak, amiért a városi rangot is megkapta. Ezért köszönet a város lakóinak, akik gyakran erőfeletti munkával támogatták törekvéseinket. Az elképzeléseink között szerepel, hogy pályázati pénzből megépítjük a jövőben a kövesdi, és lajvéri utat, felújítjuk az úthálózatot, és a járdákat. A várospolitikai elképzeléseket nagyban támogatják a működő egyesületek, ezt bizonyítja, hogy a tájház létrehozásánál, kialakításánál együtt dolgoztak.- Csak a közös út járható, különösen a millennium évében, amikor Szent Istvánra emlékezünk, aki azt mondta: a több nemzetségű és több nyelven beszélő emberek- kel lehet országot építeni. ______■ A város díszpolgárai Monigl János Bátaszéken született 1928. május 15-én, Németországban él 1947 óta. A Stuttgart környékén élő kitelepített magyarok 1980-ban hozták létre a Heimatverein Bátaszék-Stuttgart Egyesületet, melynek 1986-tól elnöke. Németországban öregbítette a magyarság, ezenkívül Bátaszék hírnevét, elmélyítette a Bátaszék és Besigheim közötti baráti kapcsolatot. A Bátaszékről kitelepített németek egyesületében végzett munkássága eredményeként az egyesület erkölcsi és anyagi támogatásával több bátaszéki szervezet részesült különféle adományokban, illetve egyik legnagyobb eredményként segítségükkel nyithatta meg kapuit a tájház. Micsky Lajos A szlovákiai Kismányán született 1924-ben, 1948-ban települt át szüleivel Bátaszékre. 1964-ben az akkori II. sz. Általános Iskola tanáraként dolgozott, ahol rövid időn belül igazgatóhelyettes lett, majd igazgatói feladatait nyugdíjazásáig ellátta. 1973 és 1990 között a település tanácselnök-helyettese. Bátaszék oktatási, nevelési életében több évtizeden keresztül pedagógusként, intézményvezetőként, településvezetőként végzett kiemelkedő tevékenységet. Ennek során az általa irányított gyermekintézmények - fejlesztésének és szakmai irányításának köszönhetően - körzet- központtá váltak, ezzel kialakítva és meghatározva a település nevelési-oktatási szerkezetét, arculatát. Hatékonyan közreműködött fejlesztések megvalósításában az oktatás területén, melyek jelenleg is meghatározzák Bátaszék térségi szerepét. Steffen Bühler Besigheim polgármestere. A testvérvárosi szerződés aláírását követően tevékenységével nagyban hozzájárult az oktatási, kulturális, sport kapcsolatok fejlesztéséhez, a település életében szerepet játszó társadalmi szervezetek kapcsolatfelvételéhez, és ennek erősítéséhez. A települések közötti partnerkapcsolat jegyében kezdeményezésére Bátaszékről utcát neveztek el Besigheimben, ezzel is erősítve a baráti és történelmi kötelékeket. Az 56-os út rekonstrukciója Csomópont, átkelők, vízelvezetés épült A bajai Duna-híd és az udvari határátkelő közelsége meghatározó a városon áthaladó gépjárműforgalomban. A város önkormányzata nap mint nap szembesülve az ebből adódó gondokkal, az állandó balesetveszéllyel, úgy döntött, hogy megkezdi az 56-os út belterületi szakaszának korszerűsítését. Az önkormányzat és a Tolna Megyei Közútkezelő KHT közösen 1996-ban tervet készíttettek, miszerint az utat szélesítik, kétoldalt kiemelt szegéllyel, csomópontokat építenek, és meghatározták gyalogátkelőhelyek, autó- buszmegállók kialakítását, továbbá zárt csapadékvíz- csatorna és kerékpárút építését. Mint azt az önkormányzat műszaki irodáján megtudtuk, a kiviteli terv három ütemben készült. 1998-ban kezdődtek a kivitelezési munkák, s ez év júniusáig be is fejeződött azok több mint kétharmada. Jelzőlámpás csomópont is épült az 55-56-os út kereszteződésénél, illetve a korábban beígért gyalog- átkelőhelyek és autóbuszmegállók is elkészültek. A megye egyik legforgalmasabb útszakasza korszerűsítésének további részében a központ kialakítása történik meg. A már említett kerékpárút terve is rendelkezésre áll, felülvizsgálatra, illetve némi módosításra vár. A város anyagi lehetőségei korlátozottak, ezért további erőfeszítésre nem képes a munkák befejezése érdekében. Az illetékes tárca segítségét kérte, hogy a hátralévő szakasz állami pénzből valósulhasson meg. Az útburkolatba szigeteket is beépítettek Hírek Útépítési program Július első hetében kezdődnek meg az önkormányzat útépítéssel kapcsolatos beruházásai. Először a kövesdpusztai vápás vízelvezető, majd a Kápolna-köz burkolata épül meg. Testületi ülés nyári szünet előtt Július 4-én tartja nyári szünet előtti soros ülését a képviselőtestület. Ennek során az oktatási, nevelési intézményekben szeptembertől indítható csoportok számának meghatározásáról, az intézmények eszközállományával kapcsolatos előterjesztésről, valamint az adóigazgatásról szóló beszámolóról tárgyal a testület. Terítéken lesz továbbá az önkormányzat vagyonrendelete, tárgyalja a testület a közműfejlesztési hozzájárulás-rendelet tervezetét, valamint az szmsz módosítására vonatkozó indítványt. Bizottsági ülések A testületi ülést megelőzően az önkormányzat valamennyi bizottsága ülésezik. A népjóléti bizottság június 26-án 9 órakor, a közművelődési-, oktatási-, ifjúsági- és sport bizottság 27-én 16 órakor, az ügyrendi bizottság 28-án 8 órakor, a pénzügyi és városfejlesztési bizottság pedig 29-én 16 órakor tartja ülését. Vendégségben Nagysallóban A bátaszéki öregfiúk labdarúgó csapata a testvérváros Nagysalló öregfiúk csapata meghívásának tesz eleget június 30. és július 1-je között. Ez idő alatt a baráti kapcsolat elmélyítésén túl a két együt- tes megmérkőzik egymással. ■ Tudományos konferencia Bemutatták Bátaszék történetének harmadik kötetét Tudományos konferenciával kezdődött csütörtökön délután a polgármesteri hivatal tanácstermében a bátaszéki Millenniumi Napok rendezvénysorozata. Bátaszék Sümegi József, a helyi II. Géza Gimnázium igazgatója röviden köszöntötte az összegyűlteket, s hangsúlyozta a konferencia különös jelentőségét a Millenniumi Napok rendezvénysorozat alkalmával. Méltatta a program történelmi jelentőségét, s külön megköszönte az előadók nagyszámú részvételét. Elsőként - a németek betelepítéséről - dr. Erb Mária, az Eötvös Loránd Tudományegyetem • docense tartott előadást, majd dr. Izsák Lajos, az ELTE professzora ismertette a felvidéki magyarság jogfosztásának és kitelepítésének történéseit. Harmadikként Merk Zsuzsa, a bajai Türr István Múzeum igazgatónője a székelyek betelepítéséről számolt be. Az előadásokat követően dr. Valter Ilona a templomkertben folyó ciszterci apátság feltárási munkálatait ismertette. Ezután került sor a Bátaszék története II. Józseftől 1944-ig című kiadvány harmadik kötetének bemutatására. A könyv elkészítésének körülményeiről és tartalmáról dr. Dobos Gyula, a megyei levéltár igazgatója, a könyv szerkesztője tartott előadást, majd a könyv szerzői szólaltak meg.'Az érdeklődők a folyosón a kiadvány mindhárom kötetét megvásárolhatták. ________________________(RÓNI S ÜMEGI JÓZSEF Bátán született 1960. május 30-án. AII. Géza Gimnázium igazgatója, kinevezése óta sokat dolgozik Bátaszék város jó hírének öregbítéséért. Nevéhez fűződik a ciszterci apátság feltárásának kezdeményezése. Szerzőként részese a Bátaszék története című könyvsorozat egyik kötetének. Történelmi kutatómunkájának eredményeként előadássorozatai keretében bemutatta a település múltját. Jelentős a szerepe abban, hogy a Csanády- gyűjteményt, valamint az általa létrehozott egyháztörténeti gyűjteményt az érdeklődő közönség folyamatosan megtekintheti. MONIGLI MÁTYÁS Bátaszéken született 1930. április 12-én. 1947- ben családjával Németországba telepítették. Elsők között segített a templom tetőszerkezetének kicserélésére adományok gyűjtésében. Sokat tett több bátaszéki társadalmi szervezet, valamint városi és megyei intézmény működési feltételeinek javításáért. Több évtized után is megmaradt bátaszékinek. TOPOR ISTVÁN Dombóváron született 1949. július 21-én. A sport, a labdarúgás révén került Bátaszékre. 1990-98. között önkormányzati képviselő, 1994-től a pénzügyi bizottság elnöke. A társadalmi tevékenysége mellett a sport, a labdarúgás irányításában is részt vett. Az általa vezetett szakosztály kitartó munkával előbb a megyei első osztályban, majd a nemzeti bajnokság harmadik vonalában szerzett kiemelkedő eredményeket. CSUKOR ÁRPÁD Magyarzsákodon született 1938. július 10-én. 1960-ban kántorként került Bátaszékre. Nevéhez fűződik a helyi Kolping Család megalapít tása és több éven keresztül a nyári kántorképzők megszervezése, valamint az egyházi kórus megalapítása és vezetése 1993-ig. A város kulturális életében tevékeny szerepet vállalt a zenés estek, koncertek, közös éneklések szervezésében. 1990 novemberében 19 fővel megalapította a Bátaszéki Pedagógus Kórust. Szakmai irányítóként is szerepet vállalt a kórus közösséggé formálásában is. A közös munka eredményeként vezetésével 1998-ban a kórus arany fokozatot ért el a vegyes karok kategóriájában. BÁTASZÉKI ÖNKÉNTES TŰZOLTÓ EGYESÜLET 1883. október 31-én 26 fővel megalakult a Bátaszéki Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Már ekkor is tevékenyen részt vettek a település életében. Az 1980-as évek végére a szervezet elsorvadt, 1992. június 30-án újjászerveződött 23 taggal. A kezdeti nehézségek után és a lakosság bizalmatlansága ellenére az eltelt évek során az egyesület egyre erősödött, és igyekezett a város közéletében részt venni és a lakosság bizalmát megszerezni. Az évek s. rán kifejtett munka alapján a város lakói eg re jobban elismerik és tisztelik őket, Pro Űrbe díjat kaptak
