Tolnai Népújság, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-24 / 146. szám
2000. Június 24., szombat Tolnai Népújság - 9. oldal Tolnai Népújság Kié lesz a szekszárdi tévé? Se licit, se külső szakértő - majd a bizottság eladja, akinek akarja Az ellenzék szerint így jutnak a közpénzek magánzsebbe. Egy órányi műsorért hetvenezer forintot fizet a város? Nem várják meg a vizsgálat eredményét. Ingyenes bérlet. Tíz évig évi 22 millió forint (plusz infláció) közpénz a közszolgálati műsorokért. Az eszközpark felújítására egyszer 12-20 millió forint kellene. A szekszárdi közgyűlés június 15-én a nyilvánosság kizárásával döntött a Városi Televízió Kht. 75 százalékos üzletrészének privatizációjáról. A döntés végrehajtását Kocsis Imre Antal polgármester az önkormányzati törvényben biztosított jogával élve felfüggesztette és a témát visz- szavitte a közgyűlés elé. Csütörtökön este sok órás, részben ügyrendi vita után maradt az eredeti döntés. A történtek hátteréről még a két ülés között Borbás Tamást, a FIDESZ MPP frakcióvezetőjét kérdeztük elsőként.- Együtt tárgyalta a közgyűlés a tévé vezetői posztjára kiírt pályázatot, s a 75 százalékos üzletrész eladását. Emiatt a pályázatot eredménytelennek kellett nyilvánítani.- így is mondhatjuk, bár abból a szempontból nem volt eredménytelen, hogy az 5 pályázó egyike sem felelt volna meg. A két téma időbeli egybeesése a véletlen műve. Nem lett volna értelme pécsi vagy budapesti pályázót kinevezni a privatizációig, hiszen ennyi időre aligha vállalták volna. A gazdasági társaságoknál 1 hónaptól 5 év időtartamra, határozott időre meg lehet bízni bárkit.- Hogyan lehet ilyen esetben lezárni a pályázatot?- Eredménytelennek nyilvánítottuk, s mivel a pályázók között volt a jelenlegi megbízott igazgató is, őt kérte fel a közgyűlés, három hónapra, hogy vigye az ügyeket.- Miért nem pályázati úton privatizálnak, illetve mi haszna van mindebből a városnak?- Nem privatizációról van szó, hanem külső tőke bevonásáról, tehát arról, hogy nem a városnak kell megfizetnie a mindenképen szükséges technikai fejlesztéseket, s ez a megoldás 10 évre garantálja a TV működését.- Lehet, hogy egy pályázaton a könyv szerinti értéknél többet is adtak volna az üzletrészekért.- Nem kell ilyeneket feltételezni, de a határozatban megjelölt összeg csak a minimális irányár, amit a gazdasági bizottság még módosíthat.- A média köztudottan jó üzlet, különösen önkormányzati támogatással.- A városnak biztosan nem volt az, hiszen az évi 24 millió forint csak fenntartásra volt elég, fejlesztésre nem. Jelentkezhet több befektető is, de még így is felmerül, hogy később a tőkeemelést nem tudják végrehajtani.- Miért a gazdasági bizottság, vagyis hat képviselő dönt, miért nem a közgyűlés?- A tavalyi példa is azt mutatta, hogy nyáron nem jön össze a közgyűlés, márpedig jó lenne a tévé sorsát hosszú távra megoldani. A gazdasági bizottságban pedig minden frakció képviselteti magát.- A közgyűlésben mégiscsak több szem többet lát alapon lehetne dönteni.- A közgyűlés eddig is elfogadta a gazdasági bizottság javaslatait, s ráadásul újabb politikai vitának adnánk teret.- Sok éve probléma a tévé műszaki fejlesztése, most miért éppen nyáron, két hónap alatt kell megoldást találni?- A növekvő költségvetési támogatások, a közhasznú társaság gazdasági helyzete azt mutatja, hogy minden hónap számít, ha nem akarja magát felélni a televízió. Ha lesz befektető, a szerződésnek pontosan és részletesen tartalmaznia kell a közszolgálati kötelezettségeket. A döntés nem csak a polgári oldal voksaival született meg, az ellenzéktől is kaptunk szavazatot.- Milyen háttérmegállapodás született az SZDSZ és FIDESZ között?- Nem hiszem, hogy erre kellene gyanakodni, a közgyűlés normális működéséhez tartozik, hogy nemcsak egy oldal hozza a döntéseket. A legutóbbi közgyűlésen több témában is ez történt. Volt amit az MSZP szavazott meg. Valószínű, hogy egyéni megfontolás alapján szavaztak. Pecze István, akit ugyanazon az ülésen egyhangúlag nevezett ki a közgyűlés a zeneiskola igazgatójává, kérdésünkre az át- szavazásról annyit mondott, hogy a VTV- nél elkerülhetetlen a tőkeemelés. Mivel a műszaki fejlesztésre a városnak nincs pénze, külső tőke bevonására van szükség. A közgyűlés arról nem döntött, hogy kinek és mennyiért adja el az üzletrészt, ezt rábízta a gazdasági bizottságra. Csáki Béla, az MSZP frakció nevében úgy nyilatkozott, hogy önkormányzat-ellenes a döntés, s egyértelműen közpénzek magánzsebbe juttatásáról van szó. Azért bízta a polgári szövetség a gazdasági bizottságra a döntést, mert ott kettő-négy arányban többségben vannak a polgáriak, míg a közgyűlésben nem garantálható a minősített többség. Csáki Béla a rendkívüli közgyűlés után, pénteken egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy a frakció szerint a privatizáció menekülés a gazdasági átvilágítás elől. Úgymond, ez a polgári koalíció nem pártok szövetsége, hanem bolsevik módon irányított gazdasági érdekszövetség. A FIDESZ vizet prédikál és bort iszik, hiszen a közpénzek elszivárgásának megakadályozásáról beszél, miközben az ellenkezőjét teszi. Egy órás műsoridőért a város több, mint hetvenezer forintot fizet majd a tervezet szerint a már privatizált kht-nak. Az MSZP-frakció megvizsgálja annak jogi hátterét, hogy mivel jelentős az önkormányzati vagyonvesztés, nem merül-e fel a hűtlen kezelés gyanúja. Kocsis Imre Antal polgármester is sajtó- tájékoztatón ismertette tegnap a rendkívüli közgyűlés végeredményét. A határozatot azért tárgyaltatta újra, mert hiányos volt a téma előkészítése, hiszen a VTV megbízott ügyvezetője csak a közgyűlés előtt két nappal tette meg javaslatait a gazdasági bizottságnak, s kért a műszaki fejlesztésre 12,5 millió forintot. A polgármester azt javasolta, hogy a döntéssel a közgyűlés várja meg a felügyelőbizottság által elrendelt vizsgálat eredményét. Ha az üzletrészek eladásáról határoznak, az licit alapján történjen. A forgalmi érték megállapítására kérjenek fel független szakértőt, hiszen forintban is kifejezhető értéket képvisel az ingyenes bérleti jog és sugárzási engedély is. Az eredeti határozat megváltoztatásához azonban nem volt meg a minősített többség, vagyis a 13 szavazat. Egyetlen módosító indítványt sem fogadott el a kormányzó koalíció - mondta a polgármester. A közszolgálati műsorokra vonatkozó szerződéstervezet szerint évi 22 millió forintot fizet a város, az aktuális inflációval növelve, és a Kht-nek változatlanul nem kell bérleti díjat fizetnie a Babits művelődési háznak. A tévé többségi eladásáról tehát a közgyűlés hat tagú gazdasági bizottsága még a nyáron dönt. A határozat szerint az 5 százalékos üzletrészeket egyenként 1 millió 500 ezer forintért adják majd el, 15 magán- személynek. Vajon zárt ülésen? IHÁROSI IBOLYA Forma Symposion VIII. Már hagyományosan, ismét megnyitotta kapuit Juhos László Szekszárd, Pollack u. 43. alatti művésztelepe. Az idén a Csikvári Péter és Juhos László tervei alapján készült Milleniumi kapu húsz domborművének elkészítése a cél, melyből mindegyik alkotás a történelem másmás szeletét ábrázolja, az 50x50-es plasztikákat más-más művész készíti. A millenniumi pályázaton elnyert történelmi kapu a tervek szerint Szekszárdon, a Luther téren 2001. augusztus 20-ra készül el, melyet a Bakos Ildikó, Gábor Éva Mária, Gáti Gábor, Ligeti Erika, Király Vilmos és az előbb említett két tervezőművész alkotja meg. A képen: Ligeti Erika, Juhos László és Gáti Gábor az alkotás kezdetén fotós gottvald károly Nem helyes a betegeket felhasználni Vélemények az orvosdemonstrációról Mint arról lapunkban hírt adtunk, országos demonstrációra készülnek a háziorvosok. Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) országos demonstrációt hirdetett. Tiltakozni kívánnak az ellen, hogy a szakminisztérium, véleményük szerint végrehajthatatlan feltételeket szabott a betegellátásban. A rendelet a betegek életkorától függően egy-három évenként legalább egyszeri orvos-beteg találkozót ír elő, indoklása szerint a megelőzés érdekében. Ha a háziorvos nem teljesíü ezt a feltételt, a beteget törlik a listájáról, ezzel elveszíti az úgynevezett kártyapénzt is. A demonstrálni kívánó orvosok tömegesen akarják beutalni egy időben a pácienseiket a szakvizsgálatokra. Céljuk, hogy a rendeletet módosítsák. A Magyar Orvosi Kamara és más szakmai szervezetek elzárkóztak a demonstráció ezen formájától. Dr. Erdősi Mária, a megyei kórház orvos igazgatója kérdésünkre elmondta, hogy több szekszárdi és egy bátaszéki háziorvossal folytatott beszélgetése során kiderült, ezen a területen nincs szervezete az EDDSZ-nek, az orvosok a demonstrációról szintén a sajtóból értesültek. Véleményük az, hogy nem helyes a pácienseket és a szakrendelést „büntetni” a fenti módon. A háziorvosnak az a dolga, hogy ellássa a betegeit, nem pedig felhasználja. Semmiképpen nem értenek egyet ezzel a módszerrel, s nem hajlandók ilyen formában demonstrálni. A megmozdulás célját helyesnek tartják, de módszerét durvának és helytelennek. A háziorvosnál kérésre sem megjelenő betegek törlését a páciensek köréből pedig egyenesen veszélyesnek minősítik. Dr. Sudár Géza, a megyeszékhely tisztiorvosa elmondta, Szekszárdon területi ellátási kötelezettséggel 14, felnőtteket ellátó háziorvos dolgozik, ellátási kötelezettség nélkül pedig 7. Gyermek szakorvos, mint háziorvos, 8 működik. Véleménye szerint egy korrekt, becsületes háziorvosnak eddig sem okozott gondot és ez után sem fog gondot okozni az ominózus rendelet betartása. Tapasztalati vélemények szerint a háziorvosoknál az optimális kártyaszám 1200-1600. VENTER A megyei kórházban az elmúlt évben járó beteg ellátás keretében a szak- rendeléseken és a diagnosztikai vizsgálatokon több mint 637 ezer páciens jelent meg. Ezek közül az általános laborban több mint 156 ezren fordultak meg. Ez naponta (munkanapokat számolva) körülbelül 3 ezren főt jelent. Ha a megyeszékhely 21 háziorvosa részt venne a demonstrációban, s mindegyikük mondjuk 10 beteget utalna pluszban szakrendelésre naponta, akkor 3210 főre nőne a napi forgalom. Út, melyet kétszer kellett megépíteni J Az állam(polgárok) zsebe majdnem 120 millióval lett könnyebb ^ Járt utat a járatlanért a közmondás szerint nem szabad elhagyni, de akadhatnak kivételek is; az autósok időnként rákényszerülnek erre a manőverre, amennyiben a megszokott út (test) majdhogynem járhatatlan állapotban van. Erről sokat tudnának mesélni azok, akik az elmúlt években Szekszárd határában áthaladtak a 6-os út négysávos szakaszán. Ez a durván három kilométeres rész - a négy nyomsáv - még 1991-ben készült el, de a burkolatra - pénzhiány miatt - egy réteggel kevesebb aszfalt jutott a kelleténél. Rikker István, a Tolna Megyei Közútkezelő Kht. - mint üzemeltető - ügyvezető igazgatója ezt a megoldást sem akkor, sem most nem látja elfogadhatatlannak, hiszen, mint mondja, ez a fajta méretezés az évekből származó kopás függvénye. A szakértők úgy ítéljék meg, hogy a létrehozott szakasz öt évre megbízhatóan bírja a forgalmat, a következő réteg pedig ezen időszak letelte után kerülhet majd rá. Csakhogy eltelt az említett öt esztendő, s továbbra sem jutott pénz a munka elvégzésre. Sőt, ahogyan az ilyenkor már lenni szokott, újabb gondok, magyarán hibák jelentkeztek, melyek miatt a burkolat - plusz réteg ide vagy oda - mindenképpen megrongálódott volna.- Kiderült, hogy a szélesített szakasz több pontján sem megfelelő az alap, emiatt pedig rendszeres időközönként összetörött a burkolat - mondja az ügyvezető igazgató. - A garanciális kötelezettségből adódóan a kivitelező ugyan évente elvégezte a szükséges javításokat, de magát az alap problémát nem kutatta. Azaz, ha valahol tönkrement az út egy része, ott nekiállt a betonozásnak és az aszfaltozásnak, jóllehet a megnyugtató megoldást a földmű kijavítása jelentette volna. A közútkezelő kht. vezetője elárulja: az évek folyamán egymást érték az újabb és újabb javítási igények, egészen addig, míg a kivitelező úgymond meg nem unta a folyamatos „gyötrést”, s tavalyelőtt végül is felkért egy szakértőt. Biztos, ami biztos alapon ugyanezt tette a közútkezelő kht. is. A társaság szakértője egyebek mellett megállapította, hogy az aszfalt alatti úgynevezett pernye beton réteg - vélhetően keverési, vagy bedolgozási okok miatt - nem kötött meg rendesen. Az alap helyét így egy zúzalék réteg töltötte ki.- Ekkorra, azaz 1998-ra a négy sávos szakasz már komoly mértékben meghibásodott, annyira, hogy szükségessé vált a közlekedés, a sebesség korlátozása. Már arra is gondoltunk, hogy lezárjuk a teljes szélső sávot. Mindezt jeleztük az illetékes tárcának, s ezek után a közlekedési minisztérium tavaly lehetőséget adott - az útfejlesztési és felújítási célelőirányzat terhére - egy átfogó javításra. Az új terv tartalmazta a sérült részek alatti talaj cseréjét is. Ezt a munkát azonban már nem az eredeti kivitelező végezte el, jóllehet jogutódja indult a közbeszerzési pályázaton. Ám jóval többet kért volna, mint a nyertes, egy dunaújvárosi cég. A kikerülhetetlen átfutási idő miatt a szerződést ezzel a céggel szeptemberben kötötte meg a kht., ami egyúttal azt is jelenthette, hogy a közelgő rossz idő miatt a javítás ismét csúszik, legalább fél évvel. Mégsem ez történt, miután a kht. vezetése vállalta a rizikót, abban reménykedve, hogy hátha nem jön be egy korai, kemény tél.- Bejött - így Rikker István -, novemberben. Mindössze három hét kellett volija ahhoz, hogy minden kész legyen... Ami ezután következett, azt nem kívánom senkinek sem. Mindent eltervezünk, azután az mégsem megy úgy, ahogy kellene. De most is úgy érzem, hogy amikor az azonnali kezdés mellett döntöttem, legalábbis a kisebbik rosszat választottam. A tél elhúzódott, a tavasz sem hozta meg a kellő enyhülést, így a munka - mely szó szerint néhol az alapoktól indult - csak idén májusban, a hónap közepén készült el teljesen. Került mindez 178 millió forintba, azaz ennyivel lett könnyebb az állam zsebe. Vagy fogalmazhatunk úgy is, hogy az állampolgárok pénztárcája. Illetve, legyünk pontosabbak, a többlet kiadás a kht. számításai szerint a 178 millió forint kétharmadára rúghat. Azaz közel 120 millió forintra tehető az a költség, amit a kivitelezői hibák, mulasztások miatt kellett az útba „beépíteni”. A különböző műszaki vizsgálatok megfelelő eredményeire hivatkozó kivitelező természetesen nem akar fizetni, a kht. ezért fontolgatja a per megindítását. Ennél a pontnál azonban újabb komoly kérdések merülnek fel. Nemcsak a per riasztóan magas illeték díja elgondolkodtató - itt megoldást hozhat a minisztérium újabb megértő támogatása -, hanem az is, hogy talán már az alperes „személye” sem állapítható meg biztonsággal. Rikker István elmondása alapján egy újabb jellegzetes hazai privatizációs történet bontakozik ki.- A pécsi székhelyű kivitelező kft.-t a kilencvenes évek elején megvette egy osztrák cég. Később ez a már teljes egészében osztrák tulajdonú érdekeltség beolvadt ugyanennek az érdekeltségnek a magyarországi vállalkozásába. Majd vásárlóként belépett a képbe egy másik osztrák érdekeltségű cég, de az irányítás a magyar vállalkozással közös maradt. Napjainkra viszont már csak névleg létezik a magyar kft., gyakorlatilag nem is működik, csak az osztrák maradt a porondon. Ezek után kell eldöntenünk azt, hogy végül is kit pereljünk be. Az ügy pillanatnyilag itt tart, a talán egyetlen megnyugtató eredmény az lehet, hogy az újjáépített négysávos szakaszon most már fennakadás nélkül zajlik a forgalom. Az úttest a legújabb szakmai előírások szerint, a legnagyobb teherbírású aszfalt felhasználásával készült el. Elvileg és gyakorlatilag nem szabadna még nyomvályúsodnia sem. A nagy kérdés persze csak az, hogy mindezt tudja-e az aszfalt?-SZÁ(
