Tolnai Népújság, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-03 / 129. szám

2. oldal - Tolnai Népújság VILAGTUKOR 2000. Június 3., szombat Vádolják Lazarenkót Pénzmosás miatt vád alá he­lyezte a San Franciscó-i szövet­ségi esküdtszék a volt ukrán miniszterelnököt. Ha a vádak beigazolódnak, akár 20 évi bör­tönre és 500 ezer dolláros pénzbüntetésre is ítélhetik. A politikust azzal vádolják, hogy 1994 és 1999 között 114 millió dollárt utalt át az Egyesült Álla­mokba, miután túl feltűnő volt gyors meggazdagodása, Leonyid Kucsma államfő levál­totta. Ezt követően távozott Uk­rajnából. Amerikában a szeny- nyes pénzt ingatlanbefekteté­sekkel akarta tisztára mosni. RÓMÁBAN a Szent Péter téren mondott beszédében II. János Pál a vándorlók és úton lévők jubileumi napján kifejtette: ka­tolikusok nem lehetnek fajgyű­lölők. A pápa állást foglalt a rasszizmus mindenfajta meg­nyilvánulásával szemben. A katolikus egyház számára - mondta - senki nem lehet ide­gen, senki sem lehet kirekeszt­ve. A rendezvényre három ro­ma csoport is érkezett Magyar- országról, a szentmise előtt és után Lakatos György és fia ze­nélt a tömeg előtt. ARADON leánykereskedő ban­dát számolt föl a rendőrség. Tagjai egy nemzetközi hálózat részeként Budapesten „adtak el” fiatal román lányokat olasz leánykereskedőknek. A nagy­laki határátkelőnél buktak le, amikor négy lány hamis úti okmányokkal próbált átjutni Magyarországra. AUSZTRIÁBAN csatlakozott a BP és a Shell Austria is a legna­gyobb osztrák forgalmazó (OMV) engedményéhez, és szintén tíz groschennel csök­kenti a benzinárakat. Karin- tiában a tervek szerint olcsóbb tankolásra jogosító kártyákat adnak majd tó, s az árkülönbsé­get a forgalmazóknak a tarto­mány fizeti majd tó. Egyébként Ausztriában is a benzinárat ter­helő adó fix összegű. HORVÁTORSZÁGBAN tör­vényt fogadott el az újjáépítés­ről a parlament. A délszláv há­borúban mintegy 183 ezer ház és lakás rongálódott meg, vagy dőlt romba az ország területén. A korábbi vezetés előnyt bizto­sított a horvátok házainak hely­reállításához, az elmenekült szerbek házainak újjáépítése csak a most elfogadott törvény alapján vehet lendületet. PRÁGÁBAN sérvműtétet hajta­nak végre a cseh államfőn. Bár ez nem tartozik a nehéz beavat­kozások közé, tekintettel Václav Havel törékeny egészségi álla­potára, a beavatkozást aránylag súlyosnak minősítette az elnök kezelőorvosa. ■ Károly-díj Clintonnak Első amerikai elnökként a rangos kitünte­tés ötvenéves történetében Bili Clinton Aa­chenben átvette a német város polgármeste­rétől az idén neki ítélt Károly-díjat. Aachen Az Európa és az Egyesült Államok közötti együttműködés előmozdításáért, valamint a Boszniában és Koszovóban tanúsított „bátor fel­lépésért” kapta a rangos díjat a hamarosan távo­zó amerikai államfő. Méltató beszédében Gerhard Schröder kancellár rámutatott: Clinton figyelme akkor sem fordult el Európától, amikor a kilencvenes évek elején összeomlot­tak a földrész kommunista rend­szerei. Az Egye­sült Államok 1992 után is megőrizte érdeklődését az öreg kontinens, az ott végbemenő fejlemények iránt. Az elnök vezetésé­vel az USA elke­rülte a húszas években önként választott elszige­telődést, amely utóbb Európában Hitler, Mussolini és Sztálin kezére játszott. A német kor­mányfő kiemelte, hogy Clinton dön­tő szerepet ját szott a NATO ta­valy végrehajtott keleti bővítésében. A védelmi szervezetről szól­va a kancellár megismételte a tervezett amerikai rakétaelhárító rendszerrel kapcsolatos német fenntartásokat. Washington szuverén joga meg­hozni azokat a döntéseket, amelyeket külső biz­tonsága szempontjából szükségesnek tart - mondta. „Mivel azonban ez a kérdés hatással le­hetne más államokra is, a NATO érdekei azt dik­tálják, hogy partneri szellemben kezeljük a problémát.” Az ünnepségen megjelent többek között Johannes Rau német elnök, valamint a Károly- díj számos korábbi kitüntetettje. Némi megütkö­zést keltett a nyolcvanon jóval túl járó Edward Heath brit exkormányfő fejtegetése. Mint mond­ta, nem érti, miért kap Károly-díjat az amerikai elnök, mert szerinte a tavalyi koszovói háború aligha járult hozzá Európa békéjéhez. Horn Gyula, aki tíz évvel ezelőtt részesült Aachen városának rangos elismerésében, üze­netben gratulált Clinton elnöknek. „Megelége­déssel tölt el - írta a volt kormányfő -, hogy A kitüntetési szertartás felemelő pillanata FOTÓ: FEB/REUTERS olyan politikus kapja idén a Károly-díjat, akinek sokat köszönhet Európa és Magyarország né­pe.” Az alkalmat megragadva Horn köszönetét mondott az amerikai államfőnek azért a hatha­tós támogatásért, amelyet Magyarországnak nyújtott, s amely nélkül elképzelhetetlen lett volna a rendszerváltás, az ország csatlakozása az OECD-hez és a NATO-hoz. ■ A romák emberi jogai Több millióan élnek Kelet-Európábán Washington Csütörtökön meghallgatást tart az amerikai kongresszus­nak az európai biztonsági és együttműködési kérdésekkel foglalkozó bizottsága a közép-európai roma lakosság emberi jogi helyzetéről. helyzetén. A The Washington Times világszerte mintegy tízmil­lióra teszi a romák számát, azzal a megjegyzéssel, hogy zömük Közép-Európában él. A térség egyes országaiban eltérő a szám­arányuk: Magyarországon példá­ul négy százalék. A lap az amerikai külügymi­nisztérium legutóbbi emberi jogi helyzetértékelésére utalva meg­írta: a térség összes országából jelentettek romaellenes diszkri­minációt. Külön kitért arra, hogy a Cseh Köztársaságban neoná­cik, illetve bőrfejűek részéről szórványosan erőszakos cselek­mény is előfordul, a Szlovák A romákat előítélet veszi körül az oktatásban, a munkahelyeken, a lakhatásban és a közéletben - írja a The Washington Times, utalva arra, hogy a térség több országá­ból érkeztek jelentések az ellenük irányuló rendőri brutalitásról. A szóban forgó amerikai kong­resszusi -bizottság a tervezett meghallgatásról szóló közlemé­nyében megállapította: az Euró­pai Unió tudatta Bulgáriával, a Cseh Köztársasággal, Magyaror­szággal, Romániával és a Szlovák Köztársasággal, hogy a csatlako­zás előtt javítaniuk kell a romák Köztársaságban pedig rendőri zaklatások szenvedői a romák. A washingtoni szlovák nagykövet elismerte a probléma létezését, hangsúlyozta a szlovák kormány erőfeszítéseit, és üdvözölte a tervbe vett kongresszusi meg­hallgatást. A bizottsági meghallgatásra meghívták többek között Ina Zoont, az Emberi Jogok Romá­niai Ligájának volt alelnökét, Kócze Angélát, az Európai Roma Jogok Budapesti Központjának szakértőjét, valamint Diane Orentlichert, a washingtoni Ame­rikai Egyetem jogászprofesszo­rát, aki az EBESZ megbízásából tavaly a térségben tanulmányoz­ta a romák helyzetét, és hozzájá­rult az erről készült tanulmány létrejöttéhez. Orosz-amerikai védőpajzs? Moszkva Az orosz elnök azt javasol­ta, hogy az Egyesült Álla­mok és Oroszország közö­sen hozzon létre „rakéta­pajzsot” a „sötét szándékú országok” esetleges nukleá­ris fenyegetésének elhárítá­sa végett. Washington saját rakétavédelmi rendszer (NMD) létrehozását ter­vezi, a fent említett veszélyre hi­vatkozva Észak-Koreát és Irakot emlegetve üyen „sötét szándékú” országként. Az USA azzal érvel, hogy a terv nem Oroszország el­len irányul, s ezért azt javasolja: módosítsák az ilyen országos ra­kétavédelmi rendszer létrehozá­sát tiltó, Moszkvával megkötött, 1972. évi ABM-szerződést. A tila­lom az elrettentés egyensúlyát, a nukleáris stabilitást biztosította a hidegháborúban. Az oroszok mindeddig nem fogadták el az amerikai állításo­kat, miszerint a költséges NMD- terv nem ellenük irányul, és ra­gaszkodtak az ABM-szerződés „érinthetetlenségéhez”. Az NBC amerikai televíziónak adott nyilatkozatában Putyin most azt mondta: a hét végén Moszkvába látogató Bili Clinton amerikai elnöknek javasolni fog­ja, hogy közösen hozzanak létre rakétapajzsot az említett fenye­getések kivédésére. A már Európában tartózkodó Clinton utalt arra, ha az Egyesült Államok kifejleszti a védelmi rendszer technológiáját, kész lesz azt megosztani más orszá­gokkal is, „a nemzetközi fegyver­zet-ellenőrzési rendszer része­ként”. Megfigyelők szerint az amerikai elnök kijelentése első­sorban európai NATO-szövetsé- gesek megnyugtatását szolgálja, amelyek felvetik: az NMD-ernyő védelme rájuk nem terjed majd tó, viszont közös kárvallottjai le­hetnek egy esetleges újabb fegy­verkezési hajszának. Annak fel­vetése, hogy az Egyesült Államok akár Oroszországgal is megosz- taná-e az NMD-technológiát, az amerikai elnök kíséretében uta­zó fehér házi szóvivő szerint „idő előtti kérdés”. Putyin tehát egyfelől „szaván kívánja fogni” Amerikát, másfe­lől viszont kijelentése érdekes el­mozdulást jelez az ABM-et eddig „bebetonozni” akaró moszkvai állásponttól. Az új orosz elnök szerint meg lehet valósítani olyan mechanizmust, amelyben Washington és Moszkva egyesíti erőfeszítéseit az őket, illetve szö­vetségeseiket fenyegető veszé­lyek semlegesítése érdekében. A labda ezek szerint az újabb amerikai-orosz csúcstalálkozó előtt az amerikai térfélen „pat­tog”: Clintonnak el kell döntenie, hivatali idejének végéhez köze­ledve vállalhat-e ilyen technoló­giaátadási kötelezettséget egy sokéves védelmi programot ille­tően? Ezt megfigyelők most felet­tébb valószínűtlennek tartják. Francia-német közeledés Intézményi reformok az Európai Unióban? Párizs - Berlin Az álláspontok közeledése ellenére korai volna meg­előlegezni, hogy az unió két meghatározó hatalma már­is megegyezett a 15-ök in­tézményi reformjairól - írja a párizsi Figaro. Hírügynökségi jelentések mind­amellett úgy tudják: Berlin és Pá­rizs közös álláspontot alakított tó négy témakörről, amelyekről az unió intézményi reformértekez­letének keretében az év végéig döntést kell hozni. A gall főváros­ban arra is emlékeztetnek, hogy július elsejétől Franciaország az Európai Unió soros elnöke, tehát éppen akkor, amikor a majdani bővítés egyik előfeltételeként a 15-öknek tető alá kellene hozni­uk intézményi reformértekezle­tüket. Az eddigi francia-német tár­gyalásokon eldőlt: az Európai Unió döntéshozása elismeri a 83 milliós Németország demográfiai és gazdasági túlsúlyát. Ennek az intézményi reformok egyik sa­rokkövénél, a tagállamok szava­zatainak súlyozásánál lesz jelen­tősége. Közös német-francia ál­láspont kovácsolódik azt illetően is, hogy a kibővülő EU-ban az ed­digi egyhangú szavazást váltsa föl a többségi voks. Párizs és Ber­lin ugyanakkor megőrizné az egyhangú szavazást az alkotmá­nyos természetű, továbbá a vé­delmet, illetve nemzeti parla­mentek jóváhagyását érintő kér­désekben. A 15-ök intézményi reformér­tekezletén a franciák és a néme­tek azzal sem nehezítik majd egymás dolgát, mit mondjanak az úgynevezett megerősített együttműködésről. Meg kell majd engedni ugyanis egyes tag­államoknak, hogy bizonyos kér­désekben összefogjanak. A schengeni vagy az euróöve- zethez hasonló kezdeményezé­seket tudniillik a jövőben sem vé­tózhatja meg olyan állam, amely nem akar belépni ilyen megerősí­tett együttműködésbe. A vétónak az Európai Unió közös külpoliti­kai döntéseméi is el kell tűnnie. Blair otthont álmodott magának _J~~L Tony Blair nemcsak a brit politikában hozott frisses­séget, új lendületet, hanem családi élete is meglehető­sen mozgalmas. London Albion polgárai kezdetben zokon vették, hogy a munkáspárti mi­niszterelnöknek nem elég a ha­gyományos Downing Street 10. szám alatti rezidencia, hanem a szomszédból, a 11. száin alól ki­költöztette a pénzügyminisztert is. Sikerült azonban javítania nép­szerűségi mutatóin, s amióta a ma kéthetes kis Leo, a Blair család ne­gyedik gyermeke napvüágra jött, a közvéleményt érthetően foglal­koztatják a kormányfő lakáshely­zetének gondjai. A velük lakó nagymamának, a 69 éves Gale Booth-mk ma még nyugodtan telnek a napjai (és az éjszakái), de pünkösd után, ami­kor a büszke apa ismét hivatali ügyeinek szenteli idejét, igencsak megsokasodnak a feladatai. Sze­rencsére anyós és vej kapcsolata több mint felhőtlen: Tony szerint Cherie édesanyja a család „jó szel­leme”. A miniszterelnök édesany­ja, Hazel 1975-ben rákban el­hunyt, és Gale tölti be Tonynál is a pótmama szerepét. Eredetileg színésznőnek ké­szült, ám amikor Cherie kétéves volt, ő pedig várandós második lá­nyával, Lyndsey-ve 1, letett a vá­gyairól. Férje, a szintén színész Tony Booth otthagyta, egyetlen tá­masza maradt: az anyósa. Az ő se­gítségével nevelte föl két lányát, akik ma már sikeres ügyvédek. Gale mindent megtesz a vejéért: nemcsak a politikáról diskurál ve­le néha, hanem gondját is viseli, ha kell ruhát vásárol neki. Érthető hát, hogy az azóta egybenyitott három Downing Street-i házban a szó szoros és átvitt értelmében is központi helyet foglal el. Tony Blair nagy családot és otthont álmodott magának, s vágya tel­jesült. GYULAY ZOLTÁN J, í A Blair család birtokba vette a Downing Street 10-12. épületek teljes felső szintjét. A papa otthon dolgozik: egy emelettel lejjebb Osztályzat a szülőknek Chicago Ezentúl nemcsak a diákokat osz­tályozzák a chicagói állami isko­lákban, hanem szüleiket is. A vá­ros oktatási ügyeinek irányítója vezette be az új rendszert. A szü­lők minden ötödik héten „bizo­nyítványt” kapnak, amelyben a tanárok - a gyerekek helyzeté­nek tükrében - értékelik teljesít­ményüket. Kitérnek arra, meny­nyire segít a szülő gyerekének a tanulásban, megfelelően öltözte- ti-e. A negatívan értékelt szülők önkéntes alapon tanfolyamon vehetnek részt, ahol megtanul­hatják, hogyan gondoskodjanak jobban a gyerekről. A chicagói anyák-apák egy ré­sze érdeklődve fogadta a kezde­ményezést, mások annál kritiku- sabbak. Az utóbbiak úgy vélik: a pedagógusok saját kudarcaikat próbálják a szülő kre hárítaná «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents