Tolnai Népújság, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-17 / 140. szám

Tolnai Népújság 2000. JúNiys 17.-, SZOMBAT Hétvégi Magazin ■“ Tolnai Népújság - 9. oldal A Habsburgok ácsingóznak a koronánkért? Divat a polgári szolgálat Mi lehet lelkiismereti ok? A magyar király fenségesebb úr volt a né-' met-római császárnál, és a szent koronát ha . valaki megszerezné, még ma is országhódító lehetne. Talán ismerethiányból, félrenevelésből, talán csak a rossz beidegződés miatt, a „jó­zan” hallgató némi szkepticizmussal fogadta Pap Gábor művészettörténész egyes kijelen­téseit. A neves koronakutató egyetemi tanár, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége meg­hívásának eleget téve tartott diavetítéses elő­adást, Tolnán. Ismertette a koronázási jelvé­nyek - korona, jogar, országalma, palást, kard - legfontosabbikának hányattatott sor­sát, és csipegetett a forgalomban lévő „km ronasztorikból”, nem fukarkodva az olyan megjegyzésekkel, mint durva csúsztatás, szemenszedett hazugság, aljas rágalom. A művelődési ház zömében laikus közön­sége, hallhatott Pap Gábortól egyértelműen elfogadható alapigazságokat, picikét elbi- zonytalanító bizonyosságokat, és meghök­kentő állításokat is. Bevezetőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a kutatók gyakorta maszkírozzák a vélekedéseket tényékké, és sokszor degradálják a tényeket vélekedések­ké, a „cél” érdekében. A magyar korona 19 figurális zománcképe közül 3 cserélt, ké­sőbb odakerült munka. Valószínűleg II. Jó­zsef cseréltette ki .Szűz Mária arcmását Dukasz Mihály bizánci császáréra, és ugyan­így nincs köze az eredeti koronához, a Kons­tantin császárt és a Géza fejedelmet - aki nem is Géza! - ábrázoló képecskének. Gya­korlati, szakmai és elméleti, politikai érvek­kel is igyekezett alátámasztani mindezt az előadó, aki 25 éve tagja a nemzetközi zo­máncművészeti műhelynek, és avatott isme­rője a hajdani orosz-osztrák világuralmi ter­veknek, amelyek a II. Bizánci Birodalom megalapítását célozták. Pap tanár úr szerint azt állítani, hogy a szent korona nem egységes építmény - ha­nem két különböző időpontban, két külön­böző helyszínen készült az alsó és a felső ré­sze -, már nem is tudománytalanság, hanem erkölcstelenség. Sehol, semmilyen bizonyí­ték nincs ugyanis arra, hogy volt egy görög és egy latin korona, amely bármikor, akár­csak két percre, külön működött volna, s amit aztán összebarkácsoltak. Sőt! A magyar korona olyan egységes és hatalmas jelkép, melynek zártsága arra utal, hogy viselője fö­lött nincs világi hatalom. Ezzel szemben a német-római császári “korona nyitott volt. Hangot adott abbéli meggyőződésének is Pap Gábor, hogy a Habsburgok még ma is ácsingóznak a koronánkért, nem mondtak le arról, hogy megszerezzék azt, s vele az or­szágot. Sokakat bírált, de érdekes módon az amerikaiakra egy rossz szót sem szólt, ami­ért, a II. világháborút követően, csak 1978- ban szolgáltatták vissza e becses ereklyét. Sokakat bírált, s érezhető volt, hogy legin­kább azokra a meg nem nevezett kutatótár­saira pipa, akik az övétől eltérő koronahistó­riákat bizonygatnak. Egyebek között II. Szil­veszter pápa Vajkkal - a későbbi Szent Ist­vánnal - kapcsolatos álmát is, utólagos be­szúrásokkal tűzdelt legendának, múltcsiná- lásnak minősítette. A mai lobbizó világban már nem egyköny- nyen kötelezi el magát az ember. Se a forra­dalmian új nadrágpelenkáért, se a környezet­kímélő hideg magfúzióért nem fog első hal­lásra lelkesedni. Pap Gábornak lehet, hogy mindenben teljesen igaza van, lehet, hogy nem mindenben, és nem teljesen. Bizonyára kemény küzdelmek árán szerezte meg a tu­dást. De ha küzdelmeiből kevesebbet, tudá­sából többet bocsátana közszemlére - némi szolid kutatói kellemmel -, jobban megdo­bogtatná a szép szóra szomjas szíveket. WESSELY A Vadrózsák Szlovákiában A nemzetközi fesztiválon szép sikert arattak A szekszárdi gyerekekből, és felnőttekből álló Vadró­zsák Hagyományőrző Nép­tánc Egyesület képviselte hazánkat azon a nemzetkö­zi fesztiválon, melyet a szlo­vákiai Zselizben rendeztek meg. ZSELIZ A nagy hagyományokkal ren­delkező nemzetközi fesztivál az idén négy napig tartott. A lengyel, a cseh, a jugoszláv, a román, a szlovák táncosok mellett a szekszárdi Vadró zsák képviselték a ma­gyar színeket. A 31 fő bői álló küldöttség, a fellépések szüneté­ben, részt vett a „Hu­bertus napon”, kéz­műves foglalkozáso­kon és megkoszorúz­ták az 1848-as em­lékművet is. Zselizen kívül Nagysallóban és Nyír­ben is felléptek a tánco­sok. Ez! utóbbi településen is, ahol sok magyar él, hatalmas sikere volt az együttes produk­ciójának. Műsorukon sárközi és kalocsai táncok, vala­mint gyermekjátékok szerepeltek. Az egyesü­let vezetője, Pusztai Te­réz, és a művészeti veze­tője, Toláczi József elé­gedett volt a gyermek és felnőtt táncosok produk­ciójával. A vendéglátó zse- liziekkel olyan jó kapcso­latot sikerült a Vadró­zsáknak kialakítaniuk, hogy szeptemberben ők lá­togatnak majd el Szekszárdra. MAUTHNER Vallási ok, erőszaktól, fegy­vertől, bezártságtól való ir­tózás. Ezeket az okokat je­lölik meg leggyakrabban a polgári szolgálatot kérők. Háromszázötvenöt határozatot hozott 1999-ben a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal a polgári szolgálattal kapcsolatban. Ebből 18 kérelmet utasítottak el, zömé­ben bizonyított erőszak miatt, kisebb részben azért, mert a ké­relmező eleve alkalmatlan volt katonai szolgálatra. A sorköteles fiatal valamilyen lelkiismere­ti okból kérheti a fegy­ver nélküli, vagy pedig a polgári szolgálatot. 1997 második fele óta tartozik ennek engedé­lyezése a közigazgatási hivatalhoz. Fegyver nélküli katonai szolgá­latot eddig még senki sem kez­deményezett a közigazgatási hi­vatalnál. A hatáskör bizonyos értelemben megoszlik, hiszen a munkaügyi központ közvetíti a sorkötelest a munkahelyre, ahol szolgálatát tölti. Ganczemé dr. Raush Mária főosztályvezető szerint a legne­hezebb kérdés eldönteni, hogy adott esetben valóban lelkiisme­reti okról van-e szó. A kérelmet ugyanis akkor kell elutasítani, ha a körülményekből a lelkiis­mereti okra való hivatkozás alaptalansága egyértelműen ki­derül.- A magunk részéről a hivat­kozás alaptalanságát akkor álla­pítjuk meg, ha büntetőjogi, eset­leg szabálysértési minősítés, vagy más határozatban megálla­pított tényállás a személy vagy dolog elleni erősza­kot egyértelművé teszi.- Prózaibban fogalmaz­va, aki garázdaságba ke­veredik, az ne hivatkoz­zon arra, hogy utálja az erőszakot.- Annak sem tulajdoní­tunk döntő jelentőséget, hogy a cselekményt mi­kor követték el, a mi fel­adatunk csak annak meg­állapítása, hogy valósá­gos-e a lelkiismereti ok, ami­re a sorköteles hivatkozik. Indo­kolt esetben e mellett figyelem­mel vagyunk a hadköteles sze­mélyiségfejlődésére is. A statisz­tikai adatokból egyér-. telműen megállapítha­tó, hogy a kérelmek száma évről évre nő.- Kik kérik a polgári szolgálatot s mennyire tűnik valósnak az a bi­zonyos lelkiismereti ok?- A kérelmezők zö­me általános iskolai végzettséggel, esetleg szakmá­val rendelkezik, jelentős a ntun- kanélküliek aránya. Személyes kapcsolataink alapján a megér­zésünk gyakran az, hogy a fiata­lok többnyire nem annyira valós lelkiismereti okból, inkább a fe­gyelemtől, a szabályoktól, pa­rancsoktól való idegenkedés mi­att kérik a polgári szolgálat en­gedélyezését. __________ IHÁROSI P OLGÁRI SZOLGÁLATOT KÉRTEK fő Személytelenedő szolgáltató Két ügyfélszolgálati iroda marad a megyében A cég tájékoztatója szerint a fogyasztó az új rendszerben „időt, fáradságot, pénzt tud megtakarítani”. A DÉDÁSZ Rt. fogyasztói közül sokan éppen június 1-én kapták meg az értesítést arról, hogy már nem tudják személyesen befizetni a villanyszámlájukat, mert július 1-től 17 telepü­lésen felszámolják az ügyfélszolgálati irodát, s előtte egy hónappal ez a lehetőség már meg­szűnt. Tolna megyében csak Szekszárdon és Tamási­ban marad személyes kapcsolat a cég és az ügyfél között. Simontornya Dunaújvároshoz, Dombóvár Kaposvárhoz kerül. Szekszárd lesz a „központja’* Bonyhádnak, Hőgyésznek és Paksnak is. ' A változásokról Inhoff Miklóst, a kisfogyasz­tói osztály helyettes vezetőjét kérdeztük.- Hány kisfogyasztó kerül ezzel egy körzethez?- Ezt nem tudom megmondani pontosan, de az biztos, a teljes adatbázisok átkerülnek egyik helyről a másikra. Lesz területi jelenlétben is felelős gazdája az adott körzetnek, s lesz a két központi, a telefonos és az írásos megkeresé- ses hely, ahol DÉDÁSZ Rt. teljes területének minden egyes fogyasztója minden megkeresé­sével foglalkoznak. A fogyasztó tehát a DÉDÁSZ Rt. bármelyik egységénél kezdemé­nyezheti az ügyei intézést. A hibabejelentés módja nem változik.- Ez aligha gyorsítja meg az ügymenetet, hi­szen az állampolgár azt sem tudja hova fordul­jon, milyen ügyet hol intéznek?- Bármilyen ügyével a társaság bármelyik egy­sége fogadni tudja majd a fogyasztót, tehát nem ő fog szaladgálni, hanem az ügy mozog a cégen belül, ha szükséges.- A határidőket tartani tudják majd az új hely­zetben?- Természetesen ezek a központi helyek úgy lesznek kalibrálva illetve normázva, hogy tar­tani tudják. Ezeket az ügyintézési helyeket nem hasraütésre alakítottuk ki, hanem a cél­nak megfelelően, előzetes felmérésekre alapoz­va.- Egy csomó dologhoz, például reklamációhoz papírok kellenek, ezért célszerű személyesen intézni.- Miért kellene mindent személyesen intézni? Megvannak a biztonsági feltételei annak, hogy ne vesszen el az eredeti dokumentum. Nyilván senki sem fogja azokat postázni.- Miért kell pontosítani az adatbázist?- Előkészületben van egy új rendszer, amelyhez a jelenleginél is pontosabb adatok kellenek. Kö­zel hétszázezer fogyasztó adatai között lehetnek hibák. A célunk, hogy az adataink bombabizto­sak legyenek.- Az ügyfélszolgálati irodák megszűnése miatt hány embert kellett elbocsátani a cégtől?- Tudtommal egyet sem, de ebben a kérdésben nem vagyok nyilatkozattételre jogosult. A felsza­baduló létszámot az adatpontosításban foglal­koztatjuk tovább. A fogyasztók az első tájékoz­tatót már megkapták, a következő már tartal­mazni fogja a helyi tarifával hívható kék számot, és más, újabb információkat. Oroszki István, Bonyhád polgármestere kérdé­sünkre elmondta, hogy tárgyalt a DÉDÁSZ kép­viselőivel. Keresték a minél jobb kapcsolattartás lehetőségét. Átmeneti megoldásként adatponto- sító munkacsoportot alakítanak ki, ami foglal­koztatási szempontból jó. A lakosság nagy része átutalási betétszámlán fizet már most is, a töb­biek meg csekket kapnak. Általában azok járnak be személyesen, akiknek elmaradásuk van.- A kintlévőségek emberséges behajtását kér­tem, s azt ígérték, hogy a területi képviselőjük is segít ebben - mond a a polgármester. Annyi bizonyos, hogy a telefonnal nem rendel­kező, s a mai ügyfélszolgálatokhoz közel lakó fogyasztók járhatnak ügyeik után autóval, busszal, vonattal, vagy levelezgethetnek a tőlük egyre távolabb kerülő, személytelen szolgáltató­val. Megszűnik a hőgyészi kirendeltség is, pedig ott szép székházat építettek. Gyetvai László polgár- mester mindössze annyit mondott: Nagyon saj­náljuk, hogv így történt, de ellene tenni se amit nem tudunk. Ki járhat az óvodába? Szigorító és engedékeny önkormányzatok A megyei közigazgatási hi­vatal minden évben ismerte­ti a nyilvánossággal az ön- kormányzatok törvényessé­gi helyzetével kapcsolatos tapasztalatait. Tolna megye Némely képviselőtestület egyes tag­jai még ma is azt hiszik, azt tesz­nek, amit akarnak. Az egyik testület például három éven aluli kisgyerek óvodai felvételét engedélyezte. A képviselőket bizonnyal a jóindulat vezérelte, amikor úgy vélték: mit számít az a pár hét, vagy nap? Még az is lehetséges, hogy fontos köz- és/vagy magánérdek fűződött ah­hoz, hogy a babát beírathassák a kisdeóvóba. Csakhogy a téma nem tartozik képviselőtestületi hatáskör­be. Jogszabály rendelkezik arról, hogy három év alatti gyereket óvo­dába nem lehet felvenni, tehát azt senki sem engedélyezheti. A történetek a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatal tájékoztató anyagából származnak, amelyet dr. Boksa Csaba főosztályvezető (ké­pünkön) állított össze. Érdekes probléma a szavazat- egyenlőség esete is. Ezzel kapcso­latban több testület is úgy döntött, hogy újratárgyalják a témát, vagy második szavazást tartanak. Holott a megoldás másutt van. Ha ugyanis a javaslat nem kapta meg az SZMSZ-ben előírt többséget, al<kor azt elutasították, függetlenül a sza­vazategyenlőségtől. Az SZMSZ-ekben is vannak még hibák. Volt amelyik általános ér­vénnyel írta elő, hogy a zárt ülésen hozott döntést ki kell hir­detni. Ez a rendelkezés ellentétes a személyes adatok védelmével kap­csolatos jogszabályok­kal. Az ülést vezető pol­gármesternek kell eldön­tenie, hogy a zárt ülésen hozott határozatot mi­lyen terjedelemben is­merteti. Más működési szabályzatban még a közelmúltban is előfordult, hogy valamely ügy eldöntéséhez kétharmados többséget írtak elő, holott az önkormányzati törvény módosítása ezt a szabályt megszün­tette. A minősített többség a megvá­lasztott képviselők több, mint a felé­nek egyhangú szavazatát jelenti. Nem lehet a polgármester részé­re illetménykiegészítést megállapí­tani, az illetményt a törvény a mi­niszteri fizetés meghatározott szá­zalékában állapítja meg. Ettől eltér­ni nem lehet. Árra is volt példa, hogy a képviselők költségtérítését maximálták. A jogszabály viszont úgy szól, hogy a képviselőnek a te­vékenységével összefüggően kelet­kezett, számlával igazolt, szüksé­gei költségét kell megtéríteni. Előfordult, hogy átruházták a polgármester kizárólagos hatáskör­ét, vagy éppen elfelejtették a régeb­bi rendeletet, vagy rendeleteket ha­tályon kívül helyezni, s így előállt az a helyzet, hogy ugyanarról a témá­ról több rendelet, többféle szabálya volt érvényben egyazon településen. Még napjainkban is megtörténik, hogy önkor­mányzati hatósági ügye­ket nyilvános ülésen tár­gyalnak, vagy a kötelező körön kí­vül zárt ülést tartanak a nélkül, hogy erről a testület minősített több­séggel határozott volna. Arra is volt példa az elmúlt évben, hogy a jegy­zői feladatok ellátásával a törvény­ben előírt képesítéssel nem rendel­kező köztisztviselőt bíztak meg. Talán nem mindenki tudja, hogy a közmeghallhatást a testület hívja össze, az tehát „nem érvényes” ha azon a képviselők határozatképes létszámban nincsenek jelen. Képviselőtestület is elkövethet mulasztásos törvénysértést, ha kö­telezően előírt rendeletet, vagy an­nak módosítását nem, vagy nem időre hozza meg. Elismerések ügyészségi dolgozóknak Kitüntetéseket, elismerése­ket adtak át az ügyészi szer­vezetben az ügyészség nap­ja alkalmából. A központi ünnepségen, Buda­pesten a Legfőbb Ügyészségen vette át dr. Kun József, főügyész­ségi ügyész, a legfőbb ügyész el­ismerő oklevelét, s az ezzel járó pénzjutalmat. Dr. Kardos János megyei főügyész eredményes munkájáért elismerő oklevelet adott át dr. Ritzl Pál főügyészségi ügyésznek, Börcsök Zsuzsanna főügyészségi ügykezelőnek, Wahlné Budai Mária paksi városi ügyészségi ügykezelőnek, és Bertus Ferencné dombóvári városi ügyészségi irodavezetőnek. IHÁRO- IBOLYA

Next

/
Thumbnails
Contents