Tolnai Népújság, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-16 / 139. szám

4. oldal - Tolnai Népújság TOLNAI TÁJAK 2000. Június 16., Péntek |j VÖLGYSÉGJÁRÓ DROGMEGELŐZÉSI tábor kezdődik hétfőn Váralján. A fes­tői környezetben lévő táborban negyvenhét diák hallgat előadá­sokat neves szakemberektől és szenvedélybetegektől. A kortársképzés keretében olyan információkkal látják el a diákokat, hogy ők alkalmasak legyenek magukat és társaikat megóvni a drogtól. A június 23- ig tartó táborban lesznek vetél­kedők és sportprogramok, vala­mint fellép az ABS zenekar és a Titti Corsi tánckar és ismét ad­nak műsort a zsibriki rehabilitá­ciós otthon lakói. AMÍG VÁRAKOZOTT, ellopta fodrásza pénztárcáját egy fiatal nő Mucsiban Az erszény végül - a benne lévő mintegy 12 ezer fo­rint értékű hazai és külföldi pénzzel - megkerült, a bűnös pedig elismerte tettét. EGY VIDEOTÉKA munkatársá­tól elvitték a pénztárcáját Bony- hádon. A tettes ott is megvan: hétszáz forint kivételével min­dent visszaadott. A COCKTAIL DUÓ lesz a ven dége annak a partinak, amelyet június 17-én, szombaton este tartanak Bonyhádon, a Herei Kisvendéglőben. ALÁÍRTÁK azt az energiahaté­konysági szolgáltatási szerző­dést, amelynek értelmében 241 millió forintos beruházás való­sul meg néhány év alatt Bonyhá­don. A Honeywell Mo. Rt. és a bonyhádi fűtőmű között kötött egyezség szerint korszerűsítik a városban működő hőközpon­tokat, a lakások és a legtöbb vá­ros intézmény fűtésrendszerét, felújítják a kazánházakat. Min­den hőleadóra termosztatikus - hőfokállandó - radiátor szelep kerül, amelynek segítségével nagy megtakarítást és kiegyen­súlyozott hőmérsékletet remél­nek. A beruházási költségeket a Honneywell előlegezi meg, amelyet a városnak 7, a magán- személyeknek pedig 5 év alatt kell operatív lízingdíjként kifi­zetni. A konstrukcióhoz 70 szá­zalékos kamattámogatás is kap­csolódik. Az átalakítási mun­kák, amelyek 750 lakást érinte­nek, a napokban megkezdőd­nek. A Stoll Autóház Kft. Bonyhád, Zrínyi u. 29. felvételt hirdet KAROSSZÉRIA- LAKATOS munkakörbe. Érdeklődni a 74/451-750-es telefonon lehet. •um* Haza a magasban Az egésznek hiányzik, ami a széleken lemorzsolódik Viharos évszázad végére ér­tünk most, amelynek az ele­jén széttört a magyar hajó. Nagyon sokan hajótöröttek lettünk, akiket aztán még meg is hurcoltak. A vihar utáni, csendesebb időszak­ban pedig lelkileg gyötörtek meg minket - ekképp foglal­ta össze a magyarság há­nyattatásait Száraz József, Udvard község polgármeste­re a Felvidékiek Egyesülete hétfői bonyhádi találkozó­ján. Emlékezni kell, ünne­pelni nincs mit - mondotta a szónok, utalva a több mint ötven évvel ezelőtti kitelepí­tésre, melynek eredménye­ként több ezer felvidéki ma­gyar került a mai Magyaror­szág területére. Bonyhád Az immár hagyományossá vált pünkösdi találkozón - amelyről lapunkban beszámoltunk - a fel­vidéki polgármesterek települé­sük mai gondjairól, örömeiről be­széltek. Az onnan ötven éve el­származottak illetve hozzátarto­zóik nagy figye­lemmel hallgat­ták a beszámo­lókat a művelő­dési központ színháztermé­ben. Alsószeli pol­gármestere, Pleva László el­mondta, hogy a településen élő 1920 ember nagy része (77 százaléka) magyar. Az egyhá­zaknak most adták vissza az isko­lákat: az evangélikus iskolában szlovák, a katolikusban magyar oktatás folyik. A húsz települési képviselő közül tizennyolcán ma­gyarok. Lehetőségeik szerint csi- nosítgatják a falut, de nem elége­dettek. Szeretnék a szennyvízhá­lózatot kiépíteni, a program azon­ban még nem kezdődött meg. Ahogy a polgármester fogalma­zott, lehet, hogy ezt a munkát csak az utódok fogják befejezni. Somogyi Kornél, Diószeg veze­tője emlékeztetett, hogy települé­séről Nyíregyháza környékére te­lepítették a magyarokat, de élnek egykori diószegiek Nemesnádudvaron, Vaskúton és Baján is. A Völgységbe a diószeghez tartozó Idsebb településről Kismácsédról kerültek családok. Diószeg 6000 lakosá- nakl a hivatalos statisztika szerint 60 százaléka szlo­vák. A polgármester azon­ban azt mondja, hogy az emberek közül még ma is sokan emlékeznek a kite­lepítésekre, és gyakran azok a magyarok is szlo­váknak vallják magukat, akik alig beszélnek szlová­kul. A valós arány Somo­gyi Kornél szerint 80:20 a magyarok javára. Diószegről főleg Galántára és Pozsonyba járnak dolgozni az emberek, a munkaképes korúak 23 százalé­ka állás nélkül van. Nagyon örül­nek Kismácsédon, hogy egy vál­lalkozó lakatosműhelyt telepített a faluba, ez ötven embernek ad munkát. Deáki polgármestere, Bu­kovsky János otthon érzi magát Bonyhádon. Amikor három évvel ezelőtt a felvidéki faluban ren­dezték A szülőföld visszavár el­nevezésű találkozót, a völgységi városba kel­lett utaznia: sok isme­rősnek tűnő arcot látott, a barátság azóta is tart. Deákin megállt a népesség csökkenése. Erről már két éve beszámolhatott a polgármester, igaz, akkor még csak azzal dicsekedhetett, hogy egy fővel nőtt a település lakossá­ga. Most az a jó hír Deákiból, hogy ötvennel többen vannak. Ennek azért van jelentősége, mert az elmúlt fél évszázadban folyamatosan csökkent a lakosság száma. A közművesítés terén sikerült előrelépni, de egyelőre késnek az idegenforgalmi beruházások. Most újítják fel a katolikus temp­lomot és tervezik a református templom renoválását. Készülnek a millenniumi ünnepségre, mely­nek címe: A magyar nyelv és a művelődés ezer éve a Felvidéken.- Ami a széleken lemorzsoló­nagyomanyorzoK Az alsószeli iskola Felújítják a deáki katolikus templomot dik, az az egésznek nagyon fog hiányozni egyszer - figyelmezte­tett Száraz József, Udvard polgár- mestere. A magyarságnak egyet­len esélye van: a közös Európá­ban egyesülni. így valósulhat meg a nemes gondolat: haza a magasban. Az 5200 lakost számláló Udvardon a 24 tagú önkormány­zat valamennyi tagja magyar, így természetes, hogy magyar nyel­ven folyik a tanácskozás. Udvard amolyan magyar végvár, amely meg tudta tartani magyarságát. Ahogy a polgármester mondta: nem tagadták meg őseik hagyaté­kát. Szlovákia legnagyobb faluja - 5300 lakosával - Tardoskedd. Amikor Bonyhádra kerülök, a fa­lum kitágul - mondta Bara Mi­hály polgármester, hiszen itt sok régi rokonnal, ismerőssel talál­kozhatok. A falunak kedvezőek az adott­ságai: tágas terei, útjai vannak, de a polgármester szeretné, ha a köz­területek rendezettebbek lenének. Itt is nagy a munkanélküliség, 25- 30 százalék körül van a ráta. En­nek egyik oka, hogy az érsekújvá­ri üzemek sorra tönkrementek. Tardoskedd legnagyobb üzeme, a földműves szövetkezet fénykorá­ban 500 embert foglalkoztatott. Ma ennek csupán a felét, és még újabb elbocsátások várhatók. A hagyományosan működő ci­vil szervezetek mellett újak - fő­leg kulturális csoportok - alakul­nak. Ez a záloga annak, hogy Tardoskedd is megmaradjon - mondta Bara Mihály, aki sajnál­kozva említette, hogy többen írat­ják gyerekeiket a szlovák iskolák­ba, mint ahogy ezt a népesség­arány indokolná. Ezt a folyamatot az iskolai munka színvonalának emelésével lehetne megállítani - vélekedett a vezető. A vendégek valamennyien há­lásak voltak a Felvidékiek Egye­sülete elnökének, dr. Bábel Ernő­nek a találkozó megszervezésé­ért, és mindannyian elmondták: ünnepeiken és a hétköznapokon hazavárják az egykor kitelepítet- teket és hozzátartozóikat, hangyál A boldog zászlóanya Männer Pétemé örömmel vállalta a feladatot Nagymányokon, az Ady Endre utcában, takaros házban fogad bennünket Männer Péterné, akit a millenniumi nap tiszteletére kért fel Teleki István: vállalja el a zászlóanyai feladatokat.- Örömmel vállal­tam - emlékszik a felkérésre Män- nerné - , és azt mondtam: azt, hogy jól tettem-e, hogy elvállaltam, az ünnepségen fo­gom megtudni, mégpedig abból, ahogy a nagymányokiak az én szereplé­semhez viszonyulnak.- És nem csalódott bennük?- Egyáltalán nem, sőt: amilyen szeretettel néztek rám, tudtam, hogy jól döntöttem.- Ön harminchét évig tanított a helyi iskolában.- Igen. Dombóváron, a tanító­képzőben végeztem. Tulajdon­képpen óvónő szerettem volna lenni. A legjobban a kisgyereke­ket szerettem, de kellett taníta­nom a felső tagozatban is, előbb testnevelést, aztán éneket. Ez nem volt könnyű, de megbirkóz­tam vele. Résztvettem a „Zsol­nai” anyanyelvi programban, ott voltam a két tannyelvű osztályok indításánál. Szóval ott voltam mindenben, amiben csak lehe­tett.- Úgy tudom, nemcsak a taní­tásban...- Nagyon szerettem a gyer­mekvédelmi feladatokat. Eve­kig foglalkoztam ezzel az is­kolában. A rászoruló gyere­keknek ruhát adtunk, elmen­tünk hozzájuk családlátoga­tásra. Voltam szakszervezeti titkár és tanácstag, sőt, egy ideig a végrehajtó bizottság­ban is bent voltam. A gyere­kekkel sok színdarabot előad­tunk. Egyszer A tanítónő fő­szerepét is eljátszhattam...-Mais aktív.- Két lányom és öt unokám van. A dombóvári fiúk is szíve­sen jönnek hozzánk, az itteni lá­nyok - ikrek - pedig minden má­sodik héten nálam vannak. Örü­lök, ha van gyerek a háznál. Ezen kívül ülnök vagyok a bonyhádi bíróságon, immár ki­lencedik éve.- Mi az, amit a legfontosabb­nak tart?- A munkához való hozzáál­lás, az, hogy hinni kell abban amit csinálunk, és a célért meg kell harcolni. HANGYÁL Bonyhádi arcképek Kolta László legújabb könyve Ismét könyvet ír dr. Kolta László, akit hely- történeti munkásságá­ról is jól ismerhetnek lapunk olvasói. A mű cí­me: Bonyhádi arcképek.- Miért pont arcképek?- Még néhai Solymár Im­rével terveztük a könyv meg­írását, de sajnos nem kerülhe­tett sor rá. Fontosnak tartom, hogy a bonyhádiak tudják, kik azok, akik valaha is valami tet­tek a településért.- Milyen feldolgozást válasz­tott?- Sajátos a műfaj, leginkább az enciklopédiákhoz hasonlíta­nám: koronként és témánként csoportosítottam a szereplő­ket. Az első a legendás Bonyha vezér, aztán a XVIII. századi nevezetes személyisé­gek következnek.- Ki mindenki szerepel a könyvben?- A mindenki által jól ismert hírességeken - mint a Perczelek, Vörösmarty és Ily- lyés - kívüFmindenki, akik va- lamüyen nyomot hagytak a vá­roson, vagy tevékenységük or­szágosan ismertté vált. A könyvben vannak politikusok és jogászok, lelkészek, taná­rok, tanítók, írók, költők, iro­dalomtörténé­szek, képzőmű­vészek és építé­szek, zeneszer­zők karnagyok és színészek, az egészségügy és városfejlesz­tés kiválóságai. Az egyes személyekhez tarto­zó szócikkek eltérő hoszszúsá- gúak, annak függvényében alakulnak, hogy mennyi anya­got tudtam róluk öszszegyűjte- ni, illetve, hogy mennyire tar­tom őket jelentős személyisé­geknek.- Hányán szerepelnek a kötet­ben?- Százötven, már nem élő, és tíz ma is élő személy. Utóbbi­aknál fontos szempont volt, hogy betöltsék a 80. életévü­ket, hogy az életművük teljes legyen.- Az élők közül ki szerepel?- Erményi Imre, Pető Ede, Pal­kó József. Mőcsényi Mihály, Fetzer Ferenc Ablonczy Pál, Becker Ádám, Hofmeister La­jos, Toronyi Ádám.- Mikor lát a kötet napvilágot?- A kézirat elkészült, a városi könyvtár az őszi könyvnapra tervezi a könyv megjelenteté­sét. ____________________- HÁJ ­H a Önnek fontos a minőség és a környezetvédelem, akkor térjen be hozzánk! Ajánlatunk: ~~ J Vizes- és oldószeres lakkok _l Fugatömítök _1 Parketta ragasztók J Burkolatváltó sínek J Parketta ápolószerek J Szőnyeg- és PVC ragasztók J Aljzatkiegyenlítők Melegburkolási munkák kivitelezését vállaljuk! PVC-szegély 50,-Ft/fm Hegesztőzsinór 870,-Ft/kg Szegőléc szőnyeghez 388,-Ft/SZál (1 szál 2,5 m) Laminált parketták minta utáni értékesítése! PARKETTA RAGASZTÓKRA 10% KEDVEZMÉNY Ábrahám a kisebbségekről Elfogadták az ombudsman beszámolóját Kedden szavazott az parla­ment a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyű­lési biztosának beszámoló­járól. Még a vitában hozzá­szólt dr. Abrahám János képviselő (MSZP). Budapest Az országgyűlés egyik legsúlyo­sabb adóssága a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletének megvalósulása - mutatott rá hozzászólásában Ábra­hám János. Felhívta a figyelmet ar­ra, hogy nem az erre vonatkozó jogszabály szakmai előkészítése miatt állt elő ez a helyzet, hiszen több elképzelés látott már napvilá­got most és korábban is. Elsősor­ban a parlamenti pártok konszen­zusára, pozitív politikai akaratára lenne szükség ahhoz, hogy a ha­zánk lakosságának mintegy tíz szá­zalékát kitevő kisebbség az alkot­mányban és a törvényekben meg­határozott jogot gyakorolhassa. Emlékeztetett, hogy Kalten­bach Jenő beszámolója szerint hátrányos megkülönböztetés mi­att a rendvédelmi szerveknél ta­valy harmincegy, a diszkriminá­ciótilalmi alkotmányos rendelke­zésekbe ütköző eset fordult elő. Figyelmeztetett: a jogalkotás fontos feladata a megkülönbözte­tés tilalmának jogi meghatározá­sa. A mostani jogszabályok általá­nosan csak tiltják a diszkrimináci­ót. A fogalom pontos meghatáro­zása során a tilalom megsértésé­nek szankcionálása nélkül nem szerezhető kellő érvény egy alap­vető emberi jog védelmének. ■ Épül a vezeték Szennyvízhálózat Bonyhád és Cikó közös beruházásában Építik a szennyvízvezetéket Bonyhádon, a Cikói úton. Az építkezés a Cikóval közös, összesen 292 millió forintos beruházás részeként valósul meg még az idén. Cikón az első ütem már el is készült. Bonyhádon harminc háztartás kapcsolódhat az év végéig a hálózatra. fotó, bakó jenő Á t #

Next

/
Thumbnails
Contents