Tolnai Népújság, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-09 / 107. szám

m 2000. Május 9., Kedd G A Z D Á L K ODÓKNAK Tolnai Népújság - 7. oldal Határidők Idei évre szóló támogatások idő­pontjára érdemes figyelni. A földalapú, növénytermesztési támogatásra a benyújtási határ­idő május 31-e. (Igényelhető szántóra, gyümölcsösre, szőlő­re, gyepre, halastóra. Feltétel: termeltetési szerződés, számlák növényvédő szerről, műtrágyá­ról, vetőmagról, földhasználati nyilvántartás bejelentése, víz­gazdálkodási hozzájárulás befi­zetése, regisztráció.) Anya- és növendékállat tá­mogatása: a benyújtási határidő május 31. Tavaszi erdőtelepí­tés, felújítás, fásítás: a benyújtá­si határidő szintén május 31. (Új erdők, erdősávok tervezése, te­lepítése, kivitelezése, 10 évig ápolás, felújítás.) A vám és pénzügyőrségnél június 30-ig kell bejelentkezni­ük a szőlőműveléssel és borá­szattal foglalkozó termelőknek a bor jövedéki adó miatt. Az 1500 négyzetméternél nagyobb sző­lőültetvénnyel rendelkező gaz- dákat érinti az új rendelkezés. ■ Búzakonferencia Június 5-e és 9-e között kerül megrendezésre Budapesten, im­már hatodik alkalommal, a nemzetközi búzakonferencia. A rendezvény ideális helyszín ar­ra, hogy külön megállapodás ré­vén, a cégek, intézmények és szervezetek bemutatkozzanak a kiállítási standokon. Az ese­mény jó alkalom a magyar gabo­nakutatás, a gabonatermesztés, a malom és sütőipar, valamint a kiváló minőségű hazai árugabo­na nemzetközi megismertetése. A mezőgazdaságban dolgozók közös érdeke, hogy a kínálkozó lehetőségeket minél hatéko­nyabban ki tudják használni a termelők. Ugyanis egyelőre még a legjelentősebb mezőgazdasági ágazat hazánkban a gabonater­mesztés. ■ Három generációs családi gazdaság A mezőgazdaságból nem könnyű megélni Ma már egyre többen próbálnak hol kény- szerűségből, hol saját elhatározásból meg­élni a mezőgazdaságból. A vidéki élethez akkor is hozzátartozik a föld művelése, ha a tulajdonosának, szerencsés esetben, emellett még munkahelye is van. Bátaszék Harcsa Pali bácsi és családja (felesége, két lánya, két veje és unokái) tudatosan választották a gaz­dálkodást. Ebből élnek, ez ad nekik munkát, örömet, büszke­séget és sokszor keserűséget. De nem bánják, mindez hosszú évek óta része az életüknek. Harcsa Pali bá­csit jól ismerik Bátaszéken, hi­szen sokan tő­lük vásárolják a tejet és eközben a világ dolgait is meg lehet be­szélni.- A mezőgazda­ságból ma nem könnyű megél­ni, mondja Pali bácsi. Vannak állataink (szar­vasmarhák, bir­kák, lovak) és földjeink, hogy a megfelelő takarmányt meg tudjuk termelni. Mindig, minden évben figyel­jük a támogatási lehetőségeket, de hol ezért, hol azért nem tudjuk igénybe venni. Az idén példá­ul a vemhes üszőkre járna ugyan 45 ezer forint, de csak akkor, ha húshasznú bikával terméke­nyítettük volna meg a tehenet. A támogatási fel­hívás későn jelent meg, hiszen a megterméke­nyítéssel ezt nem lehet megvárni, egy vemhes- ség 9 hó nap a szarvasmarháknál. (Ráadásul ta­valy pont az ellenkezőjére adtak támogatást.)- De a termőföldeken sem sokkal jobb a helyzet- folytatta Pali bácsi - a kukorica, a búza ára csak akkor magas, ha meg kell venni. Amikor a betakarítás ideje van, akkor filléreket kínálnak érte, mert a legtöbben akkor kényszerülnek rá, hogy eladják, amikor meg az állatok miatt kelle­ne még egy kis takarmányt venni, már az egeket veri a kereskedők által kínált termény ára. Van 15 hektár legelőnk, ez kell az állatoknak (a bir­kákért is karácsony előtt 13-14 ezer forintot is fi­zettek, most visszaesett a felvásárlási áruk 9 ezerre), és 20 hektár szántónk. A legnagyobb ki­adást az üzemanyag ára jelenti, olyan nagy költ­ség ez, hogy elég kigazdálkodni. Egy-egy erő­sebb napon, amikor egész nap pöfög az MTZ, húszezer forint megy el, csak a gázolajra. Az állatok állandó feladatot jelentenek- A napi munkabeosztásunk úgy alakul, hogy reggel korán (4-5 óra között) kelünk, megfejjük a teheneket, napközben a vejem a szántófölde­ket „rendezi”, mi ketten a mamával a konyha­kertet tesszük rendbe, az állatokra ügyelünk, délben együtt ebédel a család, majd folytatódik a munka, végül az esti fejéssel fejezzük be a na­pot.- Hogy mért csináljuk mégis, ha ennyi a gond? Mert aki a földdel egyszer elkötelezte magát, az megfertőződött, szerelembe esett és ezen még az sem tud változtatni, ha néha csalódások érik. Ez az életünk és minden rossz ellenére remény- kedek abban, hogy az unokáim is folytatják a hagyományt, de nekik már sokkal könnyebb leSZ. MAUTHNER Kertészkedjünk, megér (hét) i Sürget az idő, az uniós csatlakozás előtt Tolna megyében sikerágazat lehet a kertészet, állítja Fe­renc Vilmos, okleve les ker­tészmérnök, a megyei agrár­kamara kertészeti szakosz­tályának elnöke.- A kertészeti ágazat (zöldség, gyümölcs, szőlő) mindegyikének évszázados hagyományai vannak megyénkben, melynek kapcsán sok nemzetközi elismerést is ki­vívtunk magunknak. Az ökológiai adottságok kiválóak, a kedvező feltételek feljogosítják a terme­lőket arra, hogy a megfelelő színvona­lon termelt minőségi áru versenyképes le­het az uniós csatla­kozást követően is, mert ezeknek a ter­mékeknek az ára még mindig stabi­labb, mint más ag­rártermékeké. En­nek ellenére az adottságok és a lehe­tőségek között még nagy a szakadék. A közelítés elkezdődött, de nagyon lassú a folyamat. Sajnos az ágazat szívét, motorját, az elmúlt évti­zedben felszámolták, privatizál­ták, csődbe juttatták az élelmi- szeripari feldolgozókat, konzerv­gyárakat. Ez elsősorban a zöldség és gyümölcs ágazatokat sújtotta, nagyon lassan indultak ismét a kisüzemi savanyítók, de pótolni nem tudták a nagyokat. A borá­szati üzemeket is privatizálták, de ott a sok kistermelő még időben elindította az üzemeik kialakítását és fejlesztését, ami természetesen nagyon tőkeigényes folyamat. Az egyre sikeresebb kis családi pin­cészetek már nem csak belföldön, hanem nemzetközi versenyeken, kiállításokon is kiváló eredménye­ket érnek el. Az idő sürget, mert egyre közelebb kerül az EU-csat- lakozás lehetősége, a jelenlegi helyzeten elsősorban a kiszámít­ható támogatási rendszer, illetve a megfelelő támogatás segíthetne, mert sajnos a saját tőkét nem pó­tolhatja a szakmai szeretet és a munkakedv. A családi vállalkozá­sok kockázata nagy, mert egy nem megfelelő hitelfelvétel köny- nyen csődbe viheti az egész válla­kózást. A zöldségtermesztésben szinte megszűnt a szabadföldi ter­mesztés, a fűtött fóliás kertészke­dés teljesen áthúzódott a termál vízzel fűthető területekre. A Zöldségtermesztési Kutató Intézet országos felmérése során az alábbi körzeteket határozta meg erre alkalmasnak: Madocsa- Bölcske határában 5900 hektár, Paks és Fadd közötti terület 19.400 hektár, Györköny Zomba közötti terület 35.500 hektár, Bátaszék környéke 12.500 hektár. A felsorolt területekre elsősorban zöldbab, zöldborsó, paradicsom, paprika, uborka, dinnye, sárgaré­pa, fejeskáposzta termesztését ja­vasolták. Elindultak kezdeménye­zések, de nem sok sikerrel jártak, mert nincsen olyan termeltető, aki egyben komoly felvásárló is len­ne. M. I Sok helyen már kikelt a kukorica Van ahol hitelből finanszírozták a vetést is Az idén két héttel előbbre tart a természet, ami a hirte­len beköszönő meleg szám­lájára írható. Felgyorsultak a szántóföldi munkák, május elejére szinte mindenhol el­vetették már a kukoricát, napraforgót. Tolna megye A vetés idején a termelők tulajdo­nában már csak a boltban vásárolt, fémzárolt kukorica volt. Hiába van most jó ára (26.000-28.000 Ft/ton- na) a kukoricának, ha ebből már csak a kereskedőknek jut. A beta­karítást követően, amikor a terme­lőknél volt a termény, akkor 14.000 forint körüli áron vettek meg egy tonna kukoricát. A bonyhádi mezőgazdasági szövetkezetben 1400 hektárt ve­tettek el kukoricából az idén is, tá­jékoztatta lapunkat Hahner Ferenc elnökhelyettes.- Április 16-án kezdtük a mun­kát és sok területünkön a nagy me­leg miatt már ki is bújt a földből a kukorica. Emellett a kisebb gazdál­kodóknak, szolgáltatásként, elve­tettünk ezer hektárt. Nem emlék­szem hasonlóan meleg áprilisra és május elejére, pedig már jó pár éve, hogy a mezőgazdaságban dol­gozom. Nagyon hiányzik az éső az elvetett magoknak, a gyomirtó sze­rek sem hatnak a száraz földeken.- Mikor adták el a tavalyi kuko­ricáinkon- Mi próbáltuk addig tárolni, amíg anyagilag bírtuk. Köztudott, hogy minden terménynek a beta­karítást követően van a legalacso­nyabb ára. Sajnos a legtöbben rá vannak szorulva a hiteleik törlesz­tése miatt is az azonnali bevételre, valamint gondot okozna a termény tárolása is, így rögtön eladják a ku­koricát, búzát. Amikor már jó ára lenne a terménynek, akkor már a nem a gazdálkodó, hanem a keres­kedő diktál. Minden évben a keres­kedők döntik el, hogy minek, mennyi lesz az ára, és ez nagyon kiszolgáltatottá teszj a termelőket.- Jutott-e az idén fémzárolt vető­magra, műtrágyára, növényvédő szerre?- Amit tudtunk, megvettük még az év elején. Nagyon be kell oszta­ni a pénzünket, mert nagyon szű­kös a keretünk. A felsőnánai mezőgazdasági szövetkezetben 650 hektár kuko­ricát vetettek az idén, a tavalyival azonos területen, mondta Erős András elnök.- Hitelből finanszíroztuk a fém­zárolt vetőmagot és a szükséges műtrágyát. Értékesítési szerződést még nem kötöttünk, de már kap­tunk ajánlatot, így októberi leszál­lításra, telephelyen 19.500 forintot kínáltak egy tonnáért. Kevés a tá­roló-kapacitásunk, no és a pénzre is minél előbb szükségünk van, így rá vagyunk szorulva a gyors ér­tékesítésre. Az elmúlt években a mezőgazdaságban nagyon meg­emelkedtek a költségek, nagyon sok szövetkezet eladósodott. Szedresen az eső hiánya és a belvíz egyszerre okoz bosszúságot a termelőknek. A kukorica vetésé­vel már csak a belvizes területeken nem végeztek, mondta Nagy Imre, a helyi szövetkezet elnöke.- Úgy 150 hektárral vetettünk több kukoricát, mint tavaly (a 750 hektáron). Vetőmagra még jutott, műtrágyára már kevesebbet tud­tunk költeni. Októberi szállításra kötöttünk felvásárlási szerződést, 18.000 forint/tonna áron. Minden évben sajnos egyre nehezebb a gaz­dálkodás, a költségek nagyok, a fel- vásárlási árak ehhez képest alacso­nyak. Mindig akko r van jó ára a ku­koricának és a búzának is, amikor az már nem a termelőnél, hanem a kereskedőknél van. mauthner Lándzsa, a kukorica gyomosodása ellen A kukorica kelés utáni gyomir­tásában immár második éve új herbicid áll a gazdálkodók ren­delkezésére. A Lancet, magyarul lándzsát jelent, hatóanyagai már régóta ismertek a hazai növény- védelemben, bár a 2-4 D és a fluroxipir (a Starane hatóanyaga) egy új, az eddigieknél hatéko­nyabb formulációban van kever­ve. A két eltérő hatásspektrumú hatóanyagnak és a sajátos for- mulációnak köszönhetően, a Lancet a kukoricában is a legtöbb kétszikű gyomfajt irtó készítmé­nyek közé tartozik. Hatékony a magról kelő és az évelő kétszikű gyomnövények ellen is, amiatt igen alkalmas a vegyes gyomflóra elleni védekezésre. A dózist az adott terület gyomosodásának is­meretében kell megválasztani. Ha az érzékeny, magról kelő gyomnövények nem nagyobbak 4 levelesnél, az 1.01/ha a javasolt mennyiség. Amennyiben a gyo­mok már túlnőtték ezt az állapo­tot, vagy évelők ellen kell véde­kezni, úgy az 1.25 1/ha a helyes dózis. (Csattanó maszlag, szerb­tövis, varjúmák, vadkender, szél­fű esetén is a magasabb dózis ajánlott.) ____________________■ g yomirtó szer Budapest Dow AgroSciences V. GmbH. Tel.: (+36-1) 202-41-82 Kelet-Magyarország (06-30) 9507-392 Magyarországi Képviselet (+36-1) 202-41-91 Duna-Tisza-köze (06-30) 9966-371 Hegyalja u. 7-13. (+36-1) 202-42-16 Nyugat-Magyarország (06-30) 9507-396 H-1016 Budapest, fax: (+36-1) 202-42-92 Dow AgroSciences *974.V C « < 4

Next

/
Thumbnails
Contents