Tolnai Népújság, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-06 / 105. szám

2000. Május 6., szombat HAZAI TÜKÖR Tolnai Népújság - 5. oldal Cenzúra a börtönökben? A legfőbb méltóságok fizetése 591 ezer forint lesz Budapest A hét utolsó parlamenti munkanapján szerepeltek olyan témák, amelyekben teljes egyetértés volt a kép­viselőcsoportok között, és volt olyan is, amelyben he­ves vita alakult ki. Az öt legfőbb közjogi méltóság tiszteletdíjáról és juttatásairól ed­dig különböző helyeken, külön­böző szintű jogszabályok rendel­keztek. Most még az a furcsaság is előfordul, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének 25 százalék­kal magasabb a fizetése, mint a köztársasági elnöknek, a minisz­terelnöknek, az Országgyűlés vagy az Alkotmánybíróság elnö­kének. Az új törvény, amelyet a hat párt együttesen, egyetértésben terjesztett elő, ennek az öt leg­főbb tisztségviselőnek a juttatá­sait hivatali működésük idejére mindenben azonosan állapítja meg. Tiszteletdíjuk a köztisztvi­selői illetményalap hét és félsze­rese, továbbá ennek az összeg­nek a 180 százaléka. Ez ma 591150 forint havi bruttót jelent, ehhez jön a lakás- és autóhaszná­lat joga, amely természetbeni jut­tatásnak számít. A mindenkori köztársasági el­nököt tekinti a javaslat az első­nek az egyenlők között, ami ab­ban nyilvánul meg, hogy megbí­zatásának megszűnte után őt éle­te végéig megilleti a mindenkori köztársasági elnöki fizetés, míg a másik négy másik vezető hivatali idejének lejárta után csak sző­kébb körű juttatásokban ré­szesül. A legnagyobb vita arról az elő­terjesztésről alakult ki, amellyel a kormány a fogvatartottak és a sajtó kapcsolatát igyekszik ren­dezni. Az elképzelés szerint az elítélt a jövőben csak akkor nyi­latkozhatna a sajtónak (bárme­lyik fél kezdeményezésére), illet­ve az elkészült sajtóanyag csak akkor volna közölhető, ha ahhoz az illetékes börtönparancsnok előzetesen hozzájárul. A kormány úgy gondolja, hogy a sajtó útján történő véle­ménynyilvánítás szabadsága kor­látozható a nemzetbiztonság, a közbiztonság, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bűnözés megelőzése, az államtitok, a szolgálati ütök és egyéb bizalmas adat közlésének megakadályozá­sa, a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása, va­lamint a büntetés-végrehajtási in­tézet rendje és biztonsága érde­kében. Az ellenzéki felszólalók azon­ban úgy vélték, hogy egy min­denkit megillető alkotmányos alapjogtól még a fogvatartottak sem foszthatók meg, a büntetés­végrehajtási parancsnokok pedig nem kényszeríthetők a cenzor szerepébe. S. Á. Terítéken a kollégiumok Maid jobb lesz az állapotuk, ha adnak rá pénzt Budapest Csak két felsőoktatási kol­légiumban vizsgálták eddig az alkotmányos jogok érvé­nyesülését, de az eredmény így is lehangoló. Van, aki vitatja a bírálatokat, van, aki elfogadja. Ügy tűnik azonban, igazi megol­dás csak akkor születhet, ha a di­ákszállók több pénzt kapnak mű­ködésükhöz. Féltucatnyi alkot­mányos visszásságra bukkant Polt Péter még mint az állampol­gári jogok biztosának általános helyettese az általa megvizsgált felsőoktatási kollégiumokban. Két véletlenszerűen kiválasztott diákotthonban járt utána annak, hogy milyen mértékben érvénye­sülnek a hallgatók érdekei. Polt megállapította, hogy az intézmé­nyekben sérülnek a nemek kö­zötti esélyegyenlőséghez, a szo­ciális biztonsághoz, a tesü és lel­ki egészséghez, a művelődéshez, valamint a tanuláshoz való alkot­mányos jogok. Például sem a Könnyűipari Műszaki Főiskola Kiss Árpád Kol­légiumában, sem az ELTE Vezér úti kollégiumában nincsenek ta­nulószobák, a műszaki főiskola diákotthonában maximálták a felvehető fiúk számát, vagyis csak azért, mert valaki „hímne­mű”, hátrányt szenved a szociá­lis juttatásnak minősülő kollégiu­mi helyek elosztásakor. Szűts István, a főiskolai diák­szálló igazgatója szerint azonban az alája tartozó intézmény nem­csak, hogy megüti a magyar átla­got, hanem jobb is annál. Az EL­TE kollégium vezetője, Seifert Ti­bor elfogadta a kritikákat, de el­mondta, hogy amennyiben bizto­sítanák a fedezetét, akkor orvo­solhatnák a problémákat. Az egyetem részéről Fruzsin Ferenc az intézmény ifjúsági és kulturá­lis rektorhelyettese is megszólalt, de állást nem foglalt, mert szerin­te a kollégiumok működését elemző vizsgálat anyagát az EL­TE vezetésének még nem volt ideje tanulmányozni. Polt Péter egyébként a tapasz­taltak alapján szükségesnek tart­ja a többi hallgatói szállás ellen­őrzését is.- W ­Ellenzéki vizit Mádl Ferencnél A MIÉP-en kívül mindenki elfogadja az államfőj elültet Az elmúlt két napban az MSZP és az SZDSZ elnöke is meglátogatta Mádl Ferenc állam­főjelöltet, hogy személyes benyomásaik alapján tegyenek javaslatot pártjuknak arra: támogassák-e vagy sem a professzor megválasztását. A két politikust a vizit részleteiről kérdeztük. Budapest Kovács László, az MSZP első embere a csütörtök esti, mintegy negyvenperces megbeszélésről a FEB-nek elmondta: megnyugvással vette tudo­másul, hogy a jelölt nem egyik vagy másik poli­tikai irányzat, hanem az egész ország köztársa­sági elnöke kíván lenni. Kovács szerint a profesz- szor demokráciafelfogása, illetve államfői sze­repkörről alkotott véleménye nem ellentétes a Elnöki építmény szocialisták nézeteivel, sőt a belpolitikai feszültségek „ke­zelésének szükségességében” is hasonlóak az álláspontok. Mindketten úgy látják, hogy például a T. Ház szellemiségé­vel ellentétes durva megnyi­latkozásokról le kellene „szoktatni” a honatyákat. A szocialista elnök a fentiek alapján azt fogja java­solni az MSZP elnökségének, illetve frakciójá­nak, hogy vállalja fel Mádl támogatását. Benne ugyanis nem a Fidesz-FKGP jelöltjét, hanem az európai kultúra és a demokratikus értékek mel­lett elkötelezett tekintélyes személyiséget kell tisztelni. Magyar Bálint, az SZDSZ elnöke is elégedet­ten távozott tegnap délelőtt a professzor ELTE jo­gi karán lévő dolgozószobájából. Mint megtudtuk, a találkozón a leendő köztársasági elnök de­mokratikus intézményekhez és pártokhoz fűződő kapcsolatán túl a kormánypártokkal való óha­tatlan ütközések „kezelésének” fontosságáról is szó esett. Ezzel kapcsolatban Magyar kifejtette: ha Göncz Árpád, mint az SZDSZ alapító tagja függetleníteni tudta magát a napi politikától, miért ne tehetné meg ugyanezt Mádl Fe­renc is? Erre a törekvésre utal, hogy a professzor nemcsak elfo­gadja, hanem igényli valamennyi parlamenti frakció - beleértve az ellenzékiek - támogatását is. A szabaddemokrata vezető úgy vé­li, meg kellene adni a bizalmat a jelöltnek. Hogy egységesen, vagy lelkiismerete szerint szavaz-e majd a frakció, arról két héten belül döntenek. TAKÁCS MARIANN Miről is vitáztak a politikusok, az érdeklődő állampolgárok az elmúlt hetekben, napokban? Arról, hogy Torgyán József al­kalmas-e a legmagasabb közjogi poszt betöltésére? Németh János alkalmasabb-e nála? Látszólag személyekről szólt a vita, valójában azonban egy „építmény” sorsa volt a tét, ame­lyet a rendszerváltás óta Göncz Árpád megalkotott. Ez pedig a köztársasági elnöki méltóság, annak tartalma, formája, ha­zai és külföldi visszatükröződése. Az országelnöki intézmény legerősebb alapja a nemzet feltét­len - ide csak ez a szó illik - szolgálata. Ez igen összetett fel­adat, amelynek leghatásosabb módszere: a nemzeti egyetér­tés erősítésének szándéka, törekvés az eltérő politikai mozaik­kockák összeillesztésére. Az építmény szilárd bázisa az elnök mindenkinél nagyobb népszerűsége. Ez két forrásból táplálko­zott: egyrészt a tisztség betöltőjének emberi értékeiből, más­részt az elnöki intézmény széles körű társadalmi elfogadottsá­gából. A harmadik erős pillér a magyar államfő nemzetközi te­kintélye, tisztelete. Ez különösen ma kiemelkedően fontos tény, hiszen nem mindegy, hogy országunk nevében ki kér majd bebocsátást az Európai Unióba. A politikai pártok - a hírek szerint - az elnöki építményt Mádl Ferencre akarják bízni. p. t. Sérülnének a gyermekjogok A Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke egy szegénypárti tünte­tés megszervezését is kilátásba helyezte arra az esetre, ha a parlament Juharos Róbert fideszes politikus javaslatára meg­könnyítené az önkényes lakásfoglalók kilakoltatását. A kép­viselők várhatóan három hét múlva döntenek a kérdésben. Budapest Horváth Aladár, az alapítvány el­nöke a szociálpolitikát szabályo­zó törvények átfogó rendezésé­ben látja a probléma megoldását. Szerinte az önkényes lakásfogla­lás problémaköre nem cigány-, sokkal inkább szegényügy. Igaz, mint mondja, a romák 70 száza­léka szegény, így az önkényes la­kásfoglalók jelentős része közü­lük kerül ki, mégis méltánytalan és erkölcstelen az az elképzelés, amely azokat az embereket sújta­ná, akik családjuk egységének megtartása érdekében kénysze­rülnek lakást foglalni. Hiányzik a szociális háló, a szakképzetlen ci­gányok számára csekély a mun­kalehetőség, a munkanélküli-se­gélyből nem tartható el egy csa­lád, a jövedelempótló támogatás pedig hamarosan megszűnik - sorolja a kényszerűségből lakás- feltörők lehetséges indokait. A Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke az igen súlyos probléma megoldását a munkahelyterem­tésben, a szociális bérlakás építé­si programjának kidolgozásában és olyan szociális háló kiépítésé­ben látná, amely nem csak a ro­mák, hanem valamennyi sze­génysorba jutott állampolgár élet- feltételein is segíteni képes. Egy rendelkezés értelmében 1999. de­cember 1-je óta valamennyi ön- kormányzatnak fenn kellene tar­tania egy otthont, amely az arra rászorulóknak nyújtana fedelet a legkritikusabb hetekre, hónapok­ra. Ilyen otthon alig-ahg létesült, országosan mindössze 1200 férő­hely van, ahol több hónaposak a várólisták. Az átmeneti otthonok létesítési költsége személyenként 350 ezer forint körül van, az ön­kényes lakásfoglalók gyermekei­nek állami gondozása is félmilliós nagyságrendű kiadást jelent évente. Az alapítvány és az Országos Cigány .Ónkormányzat levélben fordult a parlamenti képviselők­höz: ne támogassák Juharos Ró­bert fideszes politikus javaslatát, amely lehetővé termé, hogy az ön- kormányzatok az önkényes lakás- foglalókat a jelenlegi gyakorlat szerint több évig is húzódó bíró­sági eljárás nélkül, egyszerű jegy­zői intézkedésre utcára tegyék. A kormány tanácsadó szerve­ként működő Szociális Tanács is finomítaná a Juharos-féle javasla­tot. Álláspontjuk szerint a kilakol­tatás során megsokszorozódna a hajléktalanok száma, és több ezer gyermek kényszerülne állami gondozásba. Ezért azt javasolják az önkormányzatoknak, hogy a kilakoltatás elrendelése előtt kö­rültekintően mérlegeljék annak minden következményét. h. m. AZ ÁRVÍZ VÉGE? A gyors apadásra való tekintettel a kor­mánynál kezdeményezni fo­gom az eredetileg május 25-ig elrendelt veszélyhelyzet mi­előbbi feloldását - közölte Kato­na Kálmán közlekedési, hírköz­lési és vízügyi miniszter, árvíz- védelmi kormánybiztos pénte­ken Budapesten. Elmondta: ha váratlan esemény nem történik, akkor néhány napon belül a je­lenleg érvényes rendkívüli vé­delmi fokozatot is harmadfokú­ra lehet mérsékelni. MUNKANÉLKÜLISÉG. Csők kent a regisztrált munkanélkü­liek száma: áprilisban 16800-zal volt kevesebb a március végi létszámnál, így a munkaügyi központok a hónap végén 411066 munkanélkülit tartottak nyilván. A megyei adatok sze­rint áprilisban is Borsod-Abaúj- Zemplén megyében a legmaga­sabb a munkanélküliség, 20,9 százalékos aránnyal, míg a leg­alacsonyabb, 3,2 százalékos aránnyal Budapesten volt. FELLEBBEZÉS. A iskolafenn­tartó önkormányzatoknak má­jus 10-ig kell elbírálniuk a kö­zépiskolai felvételik kapcsán benyújtott fellebbezéseket. Ha több felvételi lapot adtak be a továbbtanulni szándékozók, és a különböző iskolák döntései miatt fordulnak jogorvoslatért, akkor egyidejűleg valamennyi felvételi lapot továbbítani kell a fenntartóhoz. Amennyiben a fellebbezés során jogsérelmet állapítanak meg, a tanulót lét­számon felül fel kell venni. EMLÉKTÁBLA. A fasizmus el­len Európa-szerte fegyverrel harcoló magyarok emlékére avatott emléktáblát a Magyar El­lenállók és Antifasiszták Szövet­sége (MEASZ) a budapesti Had­történeti Intézet és Múzeum ud­varán. A szervezet a második világháború európai befejezésé­nek 55. évfordulóján azoknak a magyaroknak állított emléket, akik a fasizmus ellen idegen és hazai földön küzdöttek. ÖRÖKSÉG. A jelenlegi kor­mány használható külpolitikai örökséget kapott az előző kabi­nettől - mondta a Fidesz elnö­ke, aki a MTESZ-ben tartott tá­jékoztatóján a magyar reálértel­miség csökkenő szerepvállalá­sáról is beszélt. Kövér László jelentős eredménynek tekinti, hogy kormányzásuk alatt mint­egy 100 ezerrel nőtt a munka­helyek száma. LELKI ELSŐSEGÉLY. A Ma­gyar Lelki Elsősegély Telefon- szolgálatok Szövetségét 9 ma­gyar telefonszolgálat alapította 1986-ban, jelenleg 29 szolgálat a tagja. A lelki segély célja az öngyilkosság megelőzése, azonnali segítségnyújtás a vál- ságban lévőknek. _______■ S zökésben a Whiskys (10.) Pénztárosok álnéven Május 17-ikén kezdődik a Whiskys néven elhíresült rabló bírósági tárgyalása. Ambrus Attila most másod­szor van lakat alatt. Hat évig tartó bankrablás-sorozat, majd lebukás után tavaly jú­liusban sikerült megszöknie. Két ismert újságíró, Gyuricza Péter és Kardos Ernő kinyo­mozta a Whiskys szökésének és egyik legnagyobb rablásá­nak körülményeit, találko­zott bújtatóival és barátnői­vel, áldozataival és őreivel. Lapunk a megjelenés előtt ál­ló könyvből közöl exkluzív részeket. Forgalmas út, kétszer három sáv, plusz HÉV, zakatolás, autózaj. Az utca másik oldala reménytele­nül messze van.A kutyának se tű­nik fel, ha valaki benyit a nem túl nagy OTP-fiókba, és eltölt ott né­hány percet. Azt mondják, hogy ál­talában kettő-négy percet vesz igénybe egy jól előkészített és problémamentes bankrablás. A Grassalkovich úti fiókot külö­nösen kedvelik a rablók. Öt év alatt hétszer jártak itt, ötször fegyverrel, kétszer pedig késsel kényszerítet­ték az alkalmazottakat a pénz át­adására. Az itt dolgozó asszonyok hozzászokni ugyan sohase fognak a fegyveres fenyegetéshez és a megalázó padlóra fektetéshez, mégis kitartanak munkahelyük mellett, és ahogy mondják, egy­mást sem hagyják cserben. A hét itteni bankrablásból négy egyedül Ambrus Attila sara. 1996 szeptem­berében hét és fél, ’97 májusában huszonötmillió, majd az év decem­berében nyolcmillió forinttal távo­zott. Szökése és bujkálása alatt első pénzszerző útja is idevezetett. Lá­togatásának nyomát ma már csak a plafonon éktelenkedő lövésnyom őrzi. Katalin 47 éves, 25 éve dolgozik az OTP-nél, 13 éve a Grassalkovich úti fiókban. Valamennyi fegyveres rablást átélte. - Egyik esetben sem ismertem meg Ambrus Attilát, még most, legutóbb sem. Csak később, amikor a TV-ben láttam a képét, akkor látszott ismerősnek a szeme. Akkor mondtam, hogy biztosan ő volt. Máskor el volt maszkírozva. Bajuszt ragasztott, vagy parókát vett fel, de júliusban már nem ál­cázta magát. Azt hiszem, azt gon­dolta, hogy neki már úgyis minden mindegy. - Mire gondol, amikor ki­derül, hogy az ügyfél bankrabló?- Nagyon rövid idő alatt zajlik le az egész. Az ember sokkal hosszabbnak gondolja az eltelt időt. Én nem is tudom, hogy gon­dolok-e akkor konkrétan valamire. Megnyomjuk a riasztót, és próbál­juk az időt húzni, már amennyire lehet. Amikor aztán minden véget ér, akkor jön ki minden az embe­ren. -Miért szeretik a rablók ezt az OTP-t?- Nincs előttünk forgalom, nincs a környéken buszmegálló, vagy bevásárlóközpont. Semmi nincs itt. Olykor sokáig járókelőt se látunk elmenni az utcán. Itt csak az áll meg, aki kifejezetten ide jön.- Zita 1996 novembere óta dol­gozik itt, a második rablás után ke­rült az OTP fiókba.- Volt olyan bankrablás, amikor a férjemmel a fiók előtt mentem el, miközben bent volt a rabló. Be is néztem, de nem láttam semmit. A férjem még nyugtatott is, hogy, „Látod, nélküled is mennek a dol­gok.” Később derült ki, hogy a bentlévők a padlón hasaltak...- Olyan könnyen mondta ki ezt a szót, hogy „hasalnak”. Mit érez­nek olyankor?- Iszonyatos. Gabriella 34 éves, 15 éve dolgo­zik ebben a fiókban, férje és egy 13 éves lánya van.- A rabló bejön, és kapásból az­zal kezdi, hogy lő egyet. Az első pillanatban félelmet kelt bennünk, megdermedünk, aztán az asztal alatt érezzük a heves szívdobogást, forróság önti el az embert, és arra gondolunk, hogy menekülni kelle­ne. Próbálunk búvóhelyet találni. Én is átéltem mind az öt fegyveres rablást. Az első volt a legször­nyűbb. Zárás előtt voltunk néhány perccel, amikor nagy hanggal kö­szönt valaki, szinte üvöltött, ami egy bankban szokatlan. Aztán máris átlendült a pulton, és a pénzt követelte. Katalin: - Én most örültem, hogy lehasalhattam, mert más­hogy nem értem volna el a riasztót. Álltam, de túlságosan messze a pe­dáltól. A lehető legjobb volt, hogy le kellett mennem az asztal alá, mert csak így tudtam megnyomni a riasztót.- Milyennek látták a júliusi rab­lót?- Agresszív volt. Azt kiabálta, amikor bejött, hogy „Tudják, ki va­gyok, nekem semmi veszíteniva­lóm nincs!”- Mekkora a kockázat, ha meg­nyomják a riasztót? Zita: - Nagy. A második rablás­nál iszonyatosan féltem, mert meg­nyomtam a riasztót, pedig a rabló azt mondta, lelövi, aki megpróbál­ja. Az emberben nem az dolgozik üyenkor, hogy úgyse lő, meg hogy nem is akar áldozatot, mert kizáró­lag a pénzt akarja. Az ember arra gondol, hogy bármi megtörténhet. Katalin: - Ilyenkor a pillanatok is óráknak tűnnek...- Hány percig tartott a júliusi rablás?- Három-négy percnél nem tar­tott tovább. Máskor egy-két perc az egész, de a rabló nem akarta elhin­ni, hogy nincsen több pénz. Ideges volt, biztosan érzékelte, hogy nem szerzett túl sokat, tudta már, hogy súlyban mi a különbség kétmillió és húszmillió között. Nem akarta elhinni, hogy be kell érnie kétmilli­óval. Sürgetett minket, hogy mikor nyílik már az időzáras kassza, de az sok idő. Hangosan számoltuk visszafelé a perceket, de nem ma­radt ideje, hogy tovább várjon, úgy látszik, kifutott a magának kisza­bott időből. (Következik: A rablás művésze­te) ___ __ ■ \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents