Tolnai Népújság, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-04 / 103. szám

8. oldal - Tolnai Népújság A SZÁMÍTÓGÉP VILÁGA 2000. Május 4., csütörtök 111 111HH Csúzlival elefántra? Dollármilliók a hackerek ellen Az emlékezetes február 8-ai DoS, azaz a szolgáltatás megtagadását eredményező támadás óta az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda nem volt képes egyetlen tá­madót sem elfogni; a nagy- vállalatok morognak, mi­közben az amerikai infor­matikai ipar tavaly 7,1 mil­liárd dollárt költött a cyberterroristák elleni vé­delemre. Csúzlival lövöl­döznek elefántra? Jane Reno igazságügy-miniszter egy egyetemen megtartott be­szédében a magán- és az állami szektor összefogását szorgal­mazta a hackerek és az elektro­nikus csalók elleni küzdelem­ben. Az utóbbi másfél év táma­dásai igencsak rossz fényt vetet­tek az FBI-ra, hiszen a felderí­tett bűncselekmények száma elenyésző. Olaj a tűzre, hogy elemzők szerint 2003-ra az amerikai nagyvállalatoknak 17 milliárd dollárt kell költeni­ük csupán a hackerek elleni vé­dekezésre - tavaly ez az összeg 7,1 milliárd volt. Az FBI azzal védekezik, hogy az állami költségvetés nem vette figyelembe a növek­vő e-bűnözést, és nem adott több pénzt a küzdelemre. A ha­tékonyabb nyomozás érdeké­ben az FBI új programot dolgo­zott ki, ennek büdzséje 75 mil­lió dollár. A program három fő eleme; a digitális viharként em­legetett modern lehallgatási rendszer (15 millió dollár), a web alapú adatbázisrendszer (10 millió dollár), valamint a tavaly elkezdődött információs adatbánya továbbfejlesztése (41 millió dollár). További 9 millió dollárt számítógépes nyomozók felvételére, illetve további rendszerfejlesztésekre költenének. Svéd PC-modell magyar megvalósításban Szakmai szervezetek a bel­ső egyeztetési folyamat le­zárulta után benyújtották a kormánynak a „PC-t min­denkinek” című javaslatu­kat, amelyet a lakosság szé­les körét érintő programnak szánnak. A Svédországban már megvaló­sított modell célja, hogy növel­jék az informatikával, internettel fémjelezhető új gazdasági trend­be való bekapcsolódási esélyt, il­letve a kor színvonalára emeljék a munkaerő képzettségét. A javaslat szerint a munkavál­lalók számára az adó- és társada­lombiztosítási szabályok módosí­tásával a kormány lehetővé ten­né, hogy az egyének munkaadó­juk bevonásával egy előre meg­határozott csomagot (számítógé­pet és szoftvereket) bruttó bérük­ből vásárolhassanak meg, miköz­ben mentesülnek az szja- és tb- járulékfizetési kötelezettség alól. A cél az, hogy a jelenlegi otthoni gépek számát megduplázva több mint 300 ezer új PC kerüljön a háztartásokba; az országos gép­ellátottság ezzel 9-ről 17 száza­lékra emelkedne. Sok érv szól a program meg­indítása és gyors lebonyolítása mellett. Az otthoni gépek szá­mának növekedése csökkenti az oktatási költségeket, támo­gatja a rugalmasabb munka- rendszerek terjedését, növeli az internetes szolgáltatások és az elektronikus kereskedelmi rendszerek iránti érdeklődést és igényt. Azt sem szabad elfelejteni, hogy amennyiben a gépek és szoftverek nagy kedvezménnyel és azon belül csekély havi rész­letfizetés fejében kerülhetnek magántulajdonba, e gazdasági szektor nagymértékű fejlődésé­re, és ami nem kevésbé fontos: legalizálódására lehet számítani. Adatbázis Nácik rabolta műkincsek a weben Április 10-én nyitotta meg virtuális kapuit az a német honlap, ame­lyen a nácik által a második világháborúban elrabolt műkincsek adat­bázisa található. A Harmadik Birodalom növekedésével Hitler „Führer Múzeumot” szeretett volna létrehozni Linz városában. A há­ború alatt a német hadsereg több tízezer festményt, műkincset, szob­rot és művészeti tárgyat rabolt el. A pazar kollekció egy része vissza­került jogos tulajdonosához, azonban jó néhány műkincs maradt Berlinben és más európai múzeumokban. A honlap kereshető adat­bázisában 16. és 17. századi olasz és holland festőművészek olyan ké­pei is megtalálhatók, amelyekért eddig nem jelentkeztek gazdáik. Az EU a mobiltelefonálás magas áráról Egy hamarosan megjelenő jelentés szerint az európaiak túl sokat fi­zetnek a mobiltávközlésért. Ez várhatóan arra készteti majd az Eu­rópai Uniót, hogy fokozza erőfeszítéseit a szektor versenyképessé té­tele érdekében. A jelentés - amelyet az angliai székhelyű European Competitive Telecommunications Association (ECTA) készített - megállapítja, hogy az európai mobilfelhasználókat évente mintegy 4,5 milliárd dolláros túlszámlázással terhelik meg. Az ECTA-jelen- tésben szerepel az is, hogy a vezetékes állomásokról kezdeménye­zett hívásokat a tényleges költségeknél 40-70 százalékkal magasabb árakkal „büntetik”, ha a hívott fél mobiltelefont használ. Túlteljesít a bevándorlási hivatal Az amerikai bevándorlási hivatal (INS) tévedésből 22 ezerrel több informatikai vízumot adott ki 1999-ben. Az INS szerint számítógé­pes hiba okozta a nem mindennapos „túlteljesítést”. A krónikus in­formatikushiány csökkentése érdekében 1998 óta évente 65 ezer helyett 115 ezer H-1B elnevezésű vízumot adhat ki a hivatal. A kvó­ta túllépésének híre az amerikai kongresszust is elérte. Az egyik szenátor súlyos szavakkal bírálta a hivatal munkáját: „Komoly kérdé­seket vet fel ez az ügy a hivatal kompetenciáját illetően. Talán olyan nehéz hatvanötezerig elszámolni?” ___________________ ■ R endkívüli finanszírozással, használt jármű beszámításával! Most egyedülálló pénzügyi konstrukcióval lecserélheti régi járművét. Helyette válassza a tavalyi év kategóriájában legnépszerűbb* járműveit, a megbízható DAF 45 sorozat típusait 7,51, 8,251 és 11 t, valamint a DAF 55 sorozat típusait 12 t és 151 össztömegben, felépítménnyel együtt! Részletekért hívja az Önhöz legközelebb lévő márkaképviseletet! Hungarotruck Kft. 1172 Budapest, Clnkótai út 34. Tel.: 258 0830 Fax: 253 0618 Márkaszervizek járműértékesítési joggal Autorail Kft. 6728 Szeged, Napos út 3. Tel./fax: (62) 472 327 Mobil: (30) 903 5557 Juhász Kft. 7624 Pécs Szent István tér 21. Tel./tax: (72) 314 336 Mobil: (30) 959 4423 *MG£ statisztika DAF Fteípffy X/L litt SiHlepuA fflAÄi. tál,s Fél Európa a hálón Dinamikusan növekszik az internet-lefedettség Három év múlva 215 millió ember, vagyis a kontinens lakosságának több mint fe­le fogja használni az inter­netet. 1999-ben kis híján megduplázódott ez a kör: év végére elérte a 81 milliós létszámot. A tendencia tovább folytatódik - ez jó hír az elektronikus ke­reskedőknek is, mert az ő for­galmuk is nő. Az IDC 2003-ra 124 milliárd eurós forgalr je­lez, szemben a tavalyi alig 10,3 milliárdossal. Mindazonál­tal 2003-ban sem lesz a többség rendszeres on-line-vásárló; ezt a kört az IDC előrejelzése 20 százalékra becsüli. Bár a fel­használók 15 százaléka már 1999-ben is legalább egy on­line-vásárlást lebonyolított ne­gyedévenként, csupán 3 száza­lék használta rendszeresen be­vásárlásra a hálót - ez vélhető­leg a bizalom hiányával magya­rázható. Egyelőre a PC az internet­hozzáférés első számú eszköze (jelenleg 45 millió van belőlük a térségben), de négy év múlva valószínűleg ennek háromszo­rosa lesz a forgalomban lévő alternatív készülékek szá­ma (az internet behálózá- sára alkalmas telefonoké például). Változó az internet­tel való lefedettség a földrajzi régiók szerint is: a skandináv államok vezetnek, 2003-ban is ők fognak vezetni (a je­lenlegi 36 százalékos arány 45 százalékra nő). Anglia, Németország, Auszt­ria, Svájc és Hollandia nincs nagyon lemaradva (időben ezt az IDC másfél évre teszi); Por­tugália és Görögország eseté­ben az elmaradás 4 év. Nyilvántartanak Van-e, lesz-e magánéletünk? Úgy látszik, valóra válik George Orwell legvadabb rémálma. Ha nem is a démoni Nagy Testvér, de az olyan eszközök, mint a high-tech hűtők és a mobiltelefonok végleg megfosztanak minket a magánélet utolsó morzsáitól is, ha nem vigyázunk - figyelmeztetett egy high-tech biztonsági cég vezetője. Ahogy a fogyasztók használatba veszik az internet nyújtotta új lehetőségeket, egyre több adat áll róluk szabadon bárki rendel­kezésére, kezdve a telefonszám­lájuktól egészen vásárlási szoká­saikig - mondta Austin Hill, a Zero-Knowledge Systems Inc. elnök-alapítója. „Nem akarok egy olyan világban élni, amely­ben minden egyes lépésemet nyomon követhetik, csak azért, mert én éppen mobiltelefonálni szeretnék, vagy éppen meg aka­rom tudni, merre is tartok a ko­csimmal" - tette hozzá. Ezek a mondatok nekünk még talán utópisztikusnak tűnhetnek, Ka­nadában, Új-Zélandon és Hong­kongban azonban már törvény kötelezi az állami vállalatokat arra, hogy ügyfeleik hozzájáru­lását kérjék, mielőtt bármiféle adatot is kiszolgáltatnak róluk. Nemsokára Ausztráliában és az Egyesült Államokban is beiktat­ják az internetes adatvédelemről szóló törvényeket. Hill cége olyan programokat árul, amelyek segítségével telje­sen arctalanul barangolhatunk a neten. Az elnök alapvetően optimista, annak ellenére, hogy riasztóan gyakran találunk pél­dát az információval való visz- szaélésre. Egy egyesült államokbeli hír­újság munkatársai mindössze pár száz dolláros költséggel megszerezték egy család ösz- szes telefon- és egészségügyi adatát, számlaműveleteit, társa­dalombiztosítási számait és munkával kapcsolatos adatait, fejtette ki Hill. „Hatalmas a ká­osz - mondta. - Ha vissza akar­juk szerezni a magánélet intimi­tását, minden egyes lépésért kü­lön meg kell majd harcolnunk. ” Vonatjegy az internetről Nemrégiben került először a nagyközönség elé a MÁV Infor­matika Kft. internetes vonatjegy­rendelő rendszerének bemutató változata, ezt a cég a már régóta működő Elvira nevű utastájékoz­tató rendszerére alapozta. A www.elvira.hu/demo címen megtekinthető alkalmazás végső változatában - amelyet a jövőre üzembe helyezendő menetjegy- és helybiztosítási rendszerhez il­lesztenek - az utas az Elvira használatával kikeresheti majd az általa választott vonatot, és ezt követően egy ugrócímmel a jegy- rendelési űrlaphoz jut el. A jelen­legi űrlap a lehetséges fizetési és jegyátvételi módok közül csak néhányat szerepeltet - e tárgy­ban a kidolgozók szívesen fogad­nak minden észrevételt! Ugyancsak az Elvirához kötő­dik az a hír, hogy elkészült a me­netrend WAP-os változata, amely a megfelelő mobiltelefonokról te­szi lekérdezhetővé az adatokat. Ámítástechnika? Sugárzó headsetek Nemrégiben ezeken a hasábokon amerikai pél­dára hivatkoztunk: akik a mobiltelefonok ká­ros „kisugárzásától” tartanak, headsetet hasz­nálnak, mert így messzebb kerül a készülék az agytól. A brit fogyasztói szervezet most azon­ban közleményében arra figyelmezteti a mobil­telefonosokat, hogy ez sem megoldás, mert a fülhallgató használatával még több sugárzás érfhetji az emberi agyat. A kutatók kétféle headsetet vizsgáltak, és a zsinór mindkét eset­ben antennaként viselkedett - az agyat érő su­gárdózis a háromszorosára emelkedett. Egyelő­re nincs tudományos bizonyíték arról, hogy akár a mobiltelefon, akár a headset valóban ártalmas lenne, arra azonban (most már) van, hogy a headset sem nyújt védelmet a su­gárzás ellen, mint ahogy azt korábban hirdet­ték. A brit fogyasztóvédők csak egyetlen jó ta­náccsal szolgálhatnak: tessék minél kevesebbet használni a mobiltelefonokat. Jámbor óhaj... Tőkét kockáztat a CIA Nincs elegendő tőkéje high-tech vállalkozásának beindításához? Sebaj, a CIA örömmel vár minden komoly üzleti tervet. In-Q-Tel néven, 28 millió dolláros alaptőkével saját nonprofit koc- kázatitőke-befektetési céget ala­pított a CIA azzal a céllal, hogy is­mét kulcsfontosságú szereplővé váljék a Szilícium-völgyben. A cég vezetőségében nem kisebb emberek foglalnak helyet, mint Norm Augustine, a Lockheed ex- elnöke és William Perry volt vé­delmi miniszter. Az In-Q-Tel feladata nem könnyű, hiszen olyan induló csúcstechnológiai vállalkozások­ba kell befektetnie, amelyek ré­vén a CIA a leghatékonyabb kém­technológiák birtokába kerülhet. (Nem véletlen, hogy a névválasz­tás Q betűje a mesterkém, James Bond titokzatos főnökasszonyá­nak nevét takarja.) Az internet ál­tal generált technológiai robba­nás miatt a számítógép- és a veze­ték nélküli technológiákat kifej­lesztő magáncégek birtokában van mindaz a tudás, amely nélkül a CIA csupán félkarú óriás. A cég ez év elején kezdte meg működé­sét, és már eddig több mint 300 tőkeszegény, de ötletgazdag vál­lalkozás kereste meg ajánlataival. De nem mindenki nézi jó szemmel a CIA high-tech-piaci nyomulását. Egyes szakértők szerint a kémszervezet „rossz kapitalista”; továbbá a kormány múltbeli befektetései alapján el­mondható, hogy nem volt min­dig sikeres a piacvezető cégek kiválasztásában. Más kritikusok még sommásabb, elítélő véle­ménye szerint: „Az In-Q-Tel lét­rehozása csak látszatmegoldás annak érdekében, hogy a kor­mány elkerülje egy szakszerűt­len, bürokratikus intézmény át­fogó reformját. ”

Next

/
Thumbnails
Contents