Tolnai Népújság, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-31 / 126. szám

MEGYEI TÜKÖR | 2000. Május 31., szerda Tolnai Népújság - 3. oldal Sikeres volt a rendkívüli véradó nap A gyakorlat eddig az volt, hogy évente egyszer véradást szer­vezett a Vöröskereszt helyi alapszervezete és a véradóállo­más Őcsényben. Az idei siker­telen szervezés okán tegnap rendkívüli véradó napot tartot­tak. Öcsény Rengeteg időt és munkát fordítottak arra a szervezők, hogy az év egyetlen őcsényi véradó napja sikeres legyen. Ez azonban messze elmaradt a vára­kozástól, harminckilencen adtak vért. Bizonyítani szeretett volna a község, ezért elhatározták, hogy még egy napot a véradásnak szentelnek. Mint azt Aszmanné Szabó Erzsébet szervező-asszisztens elmondta, az elmúlt öt évben átlagosan 60-70-en jelentek meg véradásra, és ez a szám folyamatosan csök­kent. A gondos előké­szítés most meghozta gyümölcsét, hiszen tegnap ötven százalék­kal többen jöttek el vért adni, mint január­ban. A megjelent 65 véradó közül egyetlen személytől nem vettek vért. A tegnapi nap rend­hagyó volt annyiban is, hogy a korábban meg­szokott szerényebb vendéglátás helyett, most a helyi vöröske­resztes alapszervezet az önkormányzattal közösen halászlé va­csorával vendégelte meg az önkénteseket. Tegnap hatvannégyen adtak vért fotó: gottvald károly ________________________________■ K ILENCVEN FŐS weikersheimi küldöttség járt Dunaföldváron. Részt vettek a IV. Dunaföldvári Vár­játékokon is. A delegáció egy része tegnap utazott haza. FOTÓ: ANDRÁS FERENC Mondom A Magamét VENTER MARIANNA Nehéz számok Nincs könnyű dolga manapság annak, aki telefonálni akar. Most nem az a probléma, ami évtizedekig volt: nevezetesen a vonalhi­ány, most információhiány van. Konkrétan a telefonszámokkal van itt a gond, illetve azzal, hogy hogyan találjuk meg őket. A ré­gi, „átkos” időkben a telefonkönyv az úgynevezett közületi szá­mokkal kezdődött, ahol ábécé sorrendben megtaláltuk az üzeme­ket, iskolákat, kórházakat, hivatalokat, stb. Aztán következtek az egyéni előfizetők. Az új idők szavára hallgatva a telefonkönyv is változáson esett át, immáron többfélén. A közületi részt óhajtaná kiváltani az úgyne­vezett szakmai telefonkönyv, de az ember már csak olyan, hogy egy helyen szereti keresgélni a dolgokat. Márpedig keresgélni ép­penséggel van lehetősége. Emlékszem, milyen izgalmas volt példá­ul megtalálni az XY iskolát az első „újhullámos” telefonkönyvben. Először, naivan, az „i”-betűnél kerestem, remélve, hogy van „isko­lák” címszó. Nem találtam. Aztán az „á'következett, mint általá­nos iskola. Ilyen sem volt. Végül a teljes nevén megtaláltam, az X- nél. Abba már lassan beleszokunk, hogy a „Dejó shop” a telefon­könyvben ilyen néven sosem lesz található, csak akkor hívhat­nánk fel, ha tudnánk, hogy a ZZ Bt. működteti, merthogy csak en­nek a neve szerepel a telefonkönyvben. A közülietek szépen meg­bújnák az egyéni előfizetők között, sokszor ugyanolyan kicsi be­tűkkel. Ha feladjuk a reményt, s hívjuk a tudakozót, nem biztos, hogy sikerrel járunk, mert ha utca és házszámot nem tudunk mondani, akkor bizony a gép nem mindig tudja megtalálni a ke­resett objektum telefonszámát. Jómagam egyéni megoldást találtam: saját külön kis telefonköny­vet vezetek. Azokat a számokat, amelyeket gyakran hívok, meg azokat is, amelyekkel már legalább egyszer kapcsolatba kerültem, beleírom. A főiskolát az F-betűhöz, az orvosi rendelőt az O-hoz, a polgármesteri hivatalt a P-hez. Lehet, hogy én reménytelenül ma­radi vagyok? A miniszterelnök a megyenapon Orbán Viktor adja át a millenniumi zászlót Nemcsak Szekszárd, hanem kü­lönböző programok révén Rakasd és Murga is részese lesz idén szeptember elsején az im­már második megyenapnak. A németség betelepülését és a Rá­kóczi szabadságharcot részletező tudományos konferenciák mel­lett folytatódik a címer és zászló­csere, azaz újabb települések kapnak megyecímert és zászlót, illetve adják át - ünnepélyes kö­rülmények közepette - saját cí­mereiket a megyének. A rendezvényre Koltai Tamás, a megyei közgyűlés elnöke a kö­zelmúltban levélben hívta meg Orbán Viktor miniszterelnököt, s a kormányfőt egyúttal a millenni­umi zászló átadására is felkérte. A napokban megérkezett a vá­lasz, dr. Nemeskürty István, a Magyar Millennium kormánybiz­tosának aláírásával. „Értesítem, hogy a miniszterelnök úr meghí­vását elfogadta és 2000. szeptem­ber 1-jén átadja a millenniumi zászlót a megyei önkormányzat­nak” - olvasható a levélben. A megyei elnöki kabinet jelenleg a miniszterelnöki látogatás prog­ramját, az időpontokat egyezteti a kormánybiztossággal.-SZÁ­Újra együtt az egykori tanyasiak Harmadik alkalommal ta­lálkoznak Bogra, Cserenc, Alföldszállás, Gyöngyösol­dal és Szőlőhegy egykori la­kói Decsen, a Faluházban június 3-án. Decs Alföldszállás egykori tanára, Kőfalvi János, és tanítványai szervezésének köszönhetően harmadik alkalommal lesz Dec­sen ilyen találkozó. A kisköz- ségnyi tanyavilág egykori lakói közül több mint háromszázan ismét eljönnek Decsre a hétvé­gén, beszélgetni, visszaemlé­kezni gyermekkorukra, a nehéz és küzdelmes életre. Június 3-án, 16 órakor kez­dődik az ünnepség, amikor megkoszorúzzák azt a már­ványtáblát, amelyet a mostani decsi általános iskola falán he­lyeztek el az öt tanyasi iskola, az ott tanítók emlékére. Rajta a felirat, „A falak ereje nem a kő­ben vagyon, hanem a védők lel­kében”, az iskolában folyó munkát, a gyermekek iránti szeretetet tükrözi. A koszorú­zás után a temetőben az egyko­ri tanyasiakról is megemlékez­nek. Tejből lenne több is A termelőket köti a tejkvóta, a feldolgozókat pedig a piac A hazai mezőgazdaság egyik legkiegyensúlyozot­tabb ágazata a tejtermelés, noha ez sem mentes a prob­lémáktól. Sikerült a termék- tanácson keresztül elérni, hogy kiszámítható mennyi­ségben kerüljön a feldolgo­zókhoz a tej, hogy melyik termelő, mennyi tejet adjon le, és a minőségi termelést követően nyereséget is tud­jon hozni ez a tevékenység a termelőknek. Tolna megye Megyei körképünkben arra vol­tunk kíváncsiak, hogy a termelők- A termelőkkel milyen megál­lapodásuk van?- Egy évre szóló szerződést kö­tünk és a megtermelt tejet garan­táltan átvesszük, függetlenül at­tól, hogy van-e piacunk annak fel­dolgozott értékesítésére. Egy li­terre átlagosan 64,37 forint felvá­sárlási árat fizetünk.- Mennyire nehéz ma piaci ré­szesedést nyerni a hazai boltok­ban?- A felmérések alapján 300 millió literrel több tejet terme­lünk, mint amire jelenleg igény van. Bár ez a megállapítás any- nyiban kiegészítésre szorul, hogy 10 évvel ezelőtt, egy ember 190 liter tejet elfogyasztott éven­és a felvásárlók hogyan függnek egymástól, hogyan alakultak a felvásárlási árak, valamint a meg­felelő mennyiségű alapanyag a feldolgozók rendelkezésére áll-e? Dámtej Kft. Tamási, Vilmos Ferenc igazgató:- Éves szinten 12,5 millió liter tejet „használunk” fel, melyet részben a kft. tulaj­donában lévő tehe­nészet fedez, rész­ben pedig a kör­nyékbeli termelők­től vásárolunk. A tej minőségével ál­talában elégedettek vagyunk, a kister­melői tejeknél akad azonban kifogásol­ni való. A kisterme­lők a tej csarnokba viszik a tejet, ami összeöntve kerül be a feldolgozóba. Elég ha csak egy termelőnél akad némi gond, az a többiek minősíté­sét is leronthatja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy hónapban há­romszor veszünk mintát, (egy minta minősítése 10 napra szól), és ennek alapján történik a tej minősítési besorolása, ami alap­ján fizetjük a termelőt. Nem mindegy, hogy 65 forintot (ext­ra) vagy 37-et (osztályon kívüli) kap a termelő. te, ha ez ma is így lenne, akkor tejhiány lenne Magyarországon. Ma leszűkült a fizetőképes ke­reslet, ugyanakkor sok külföldi tejtermék is van az országban, amivel bővült a választék, ez csak néhány oka annak, amiért a tejipar nem tudja önmaga megoldani, a tárca segítsége ne­vünkben szerepel. A termelőkkel hosszabb távra, 3-5 évre is kö­tünk szerződést. A felvásárlási át­lagárunk 64,84 forint, literen­ként. Évről, évre egyre több tejet vásárolunk, ennek oka, hogy a pi­aci kapcsolataink is bővülnek. A termelőkkel és a kereskedőkkel szemben is megtérül a korrekt magatartás. Van egy számítógé­pes programunk, mely napra ké­szen figyeli a vevőállományunk fizetőkészségét. Nem halmozzuk a kintlévőségünket, aki nem tud időre fizetni, ott azonnal leállít­juk a szállítást. A cél, olyan keres­kedőket kell megnyerni, akiknek a likviditása garantált. Ugyanis ha nekünk nem fizetnek időre, mi sem tudnánk a kintlevőségeinket időre törleszteni. Szekszárdi Mezőgazdasági Rt, dr. Hadházy Árpád állator­vos, ágazatvezető:- 400 fejős tehenünk van, a megtermelt tej 90 százaléka extra minőségű, míg 10 százaléka I. osz­tályú. A teljes tejmennyiséget érté­kesítjük. A Tej Terméktanács új vezetése, a kvóta rendszer beveze­tésével, kézzel fogható segítséget adott a termelőknek arra, hogy az általuk termelt tejet értékesíteni tudják. Ez azt jelenti, hogy amikor a Tej Terméktanács megalakult, mindenki (kis és nagyobb terme­lők) ingyen igényelhetett kvótát. A Szekszárdi Mezőgazdasági Rt. 2,6 millió liter tejre adott be igényt, évente. A terméktanács plusz, mí­nusz 5 százalékos eltéréssel fo­gadja el a bejelentett számot. Aki viszont ennél kevesebb, vagy több tejet ad le, attól a különbséget el­vonják, vagy túltermelés esetén 30 Ft/liter büntetést fizet.- Mi történik azokkal, akik a A tehéntartás a legkifizetődőbb mezőgazdasági vállalkozás kül, az ágazaton belül kialakult gondokat. Tolnatej Rt. Szekszárd: Koller Ferenc, elnök-vezérigazgató:- Az idei év első négy hónap­jában 44 millió liter tejet vásárol­tunk fel a termelőktől, pontosan annyit amennyi az üzleti ter­FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY terméktanács alakulásakor nem igényeltek kvótát?- Az a termelő pénzért igényel­heti a kvótát a Tej Terméktanács­tól (10 Ft/liter áron), vagy más termelőtől, akinek van ugyan kvótája, de nincs elég teje. MAUTHNER Romkert, áldozatok árán Régi vágyálom és több éves kutatói munka eredményei azok a munkák, melyek a bátaszéki templomkert­ben, illetve a Hősök terén folytak. Kerítést építettek romkerthez. Több olva­sónk is fájlalta, miért kel­lett a közel száz éves gesz­tenyefákat kivágni? Bátaszék A cikádori apátság romjainak fel­kutatása, illetve romkert kialakítá­sa kezdetektől szívügye Adorjáni Mártának, a hivatal műszaki iro­davezetőjének. Elmondta, tavaly 7 millió forintot nyert az önkor­mányzat a romkert költségeihez, jelenleg a terület bekerítését vég­zik, a 48-as emlékmű parkját csa­tolják kerítéssel a templomkert­hez. Hogy miért volt szükség a közel száz éves, hatalmas geszte­nyefák kivágására? A fák pontosan a feltárandó ko­lostortemplom középvonalán he­lyezkedtek el. A gyökereket nem lehetett kiszedni, mert azok és a templomkerítés alapjának eltávo­lítása csak és kizárólag a régészek jelenlétében történhet meg. Azoknak, akik szívükön viselték az öreg fák sorsát, talán meg­nyugtató, hogy betegek voltak és a ma még meglévők is a környe­zeti ártalmaknak „köszönhetően” pusztulásra vannak Ítélve. A rom­kert teljes elkészülte után a sza­bad területeket parkosítják, bok­rokat, a gesztenyefáknál kisebb méretű fákat ültetnek ide. A nyár elejétől dr. Valter Ilona régész vezetésével és a helyi gim­názium tanulóival végzik az újra feltárást. A romkert várhatóan 2001. augusztus 20-ra készül el. A további munkálatokhoz szükséges anyagiak előteremtése érdekében ismét pályáztak a iNÍemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériumához. A .feltárási mun­kák befejezése után Bátaszék egy olyan országosan is jelentős mű­emléki látványossággal gyarapo­dik, amely remélhetőleg elfeledte­ti az itt lakókkal az építkezés, az ásatás során felmerülő kellemet­lenségeket; _________________■ E redményes év 1999-ben nemcsak a földgáz-érté­kesítés, hanem a DDGáz Rt. nettó árbevétele is felülmúlta az előző évit. A privatizáció óta először fordult elő, hogy a cég pozitív mérleggel zárta az évet. A tavalyi üzleti eredményeket a cég nem­rég tartott éves közgyűlése után hozta nyüvánosságra. A javulás annak köszönhető, hogy 1999- ben 15 százalékkal bővült a társa­ság által földgázzal ellátott tele­pülések aránya, 6 százalékkal a lakossági, 14 százalékkal az ipari­intézményi fogyasztók száma, és több, mint 700 millió köbméter földgázt értékesített az Rt. ■

Next

/
Thumbnails
Contents