Tolnai Népújság, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-30 / 125. szám

TOLNAI TÁJAK Tolnai Népújság - 5. oldal 2000. Május 30., Kedd A város érdemes polgárai Hírek IFJÚ MUZSIKUSOK. A Pécsi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főis­kola, a Pécsi Művészeti Szakkö­zépiskola és a tamási Lajtha Lász­ló Zeneiskola növendékei adnak fúvós- és zongorahangversenyt június 3-án, szombaton este nyolc órakor Tamásiban, a Diák­centrumban. A koncerten Liszt, Franz Strauss, Mendelssohn, Albioni, Chopin és Debussy mű­vei csendülnek fel. A KÖNYV NAPJA. Június 1-én, csütörtökön rendezi a Könnyű László Városi Könyvtár könyvheti fesztiválját. 14 órakor a Könyvről könyvért vetélkedő kezdődik, amelyet gyermekprogramok: ját­szóház, aszfaltrajzverseny követ, majd az Iglice népdalkor és a 2. Számú Általános Iskola néptánc- csoportja ad műsort. 17 órakor a tamási Városi Fúvózenekar ját­szik, végül 18 órakor Szabó And­rás előadóművész és Mackó Má­ria népdalénekes irodalmi műso­rát láthatják „Országunknak meg­áldoztak” címmel. A rendezvé­nyen találkozhatnak Ékes László­val, aki 15 órától dedikálja Két szem barack című könyvét. GIMNAZISTÁK CSOPAKON. A nyolcadik helyet szerezte meg Csopakon a tamási Béri Balogh Ádám Gimnázium csapata a má­jus 28-án, vasárnap rendezett ka­tasztrófavédelmi ifjúsági verseny országos döntőjében. A verse­nyen húsz csapat indult. A tamási gimnázium diákjai évek óta kép­viselik Tolna megyét az országos döntőben. A hat fős csapat felké­szítő tanára Németh Miklós volt. Köztörvény ELTŰNT, megkerült. Tegnap Sió­fokon megtaláltak egy három he­te eltűnt értényi lányt. A tizenhat éves középiskolás május 9-én a reggeli órákban távozott ismeret­len helyre Dombóvárról, az 516. számú Szakközépiskolából. Az eltelt időt feltehetően barátnőjével töltötte. A lány a siófoki családse­gítő központnál jelentkezett. LEHALÁSZTÁK. Pecabotok, or­sók tűntek el az ozorai horgásztó melletti tanyákról május 22-ét megelőző éjszaka. Az ismeretlent tettesek tíz horgászházikót törtek fel. A kár kétszázezer forint. PÉNZ, DOHÁNY. A játékau­tomatákból származó készpénzt és dohányárut vittek el május 25- én, csütörtökön zárás után egy szakályi presszóból. A szórako­zóhelyet 50 ezer forintos kár érte. MŰVEK A MÁV-NAK. Graffitiket festett három feltehetően fiatal­ember május 28-án vasárnap a pincehelyi vasútállomáson álló személykocsira. A vasúti dolgo­zók csak távozni látták az „alkotó­kat”. A rongálási kár nagysága egyelőre nem ismert. Múlt héten adtak át két ki­tüntető címet a város három köztiszteletben álló polgárá­nak: a Tamási Érdemes Pe­dagógusa címet Kurucz Gézáné és Buchholz János, a Tamási Érdemes Közalkal­mazottja címet dr. Marton György kapta. Tamási Kurucz Gézáné 1970-től tanít a Béri Balogh Ádám Gimnáziumban elsősorban mate­matikát. Hat nap­pali és ugyaneny- nyi levelező tagozatos osztály fő­nöke volt, és hosszú évek óta fa­kultációs csoportot is tanít. Sok tehetséges diák formálódott keze alatt, közülük nem egy matemati­kus, csillagász, mérnök, tanár ke­rült ki. „Próbáltam rávenni tanít­ványaimat arra, hogy versenyez­zenek, mérjék össze tudásukat az ország diákságával” - mondja a tanárnő. A jelek szerint sikerrel: 1988-tól a Középiskolai Matema­tikai Lapoknak szép eredmé­nyekkel dolgoztak diákjai. Kurucz Gézáné nem tartja magát szigorú tanárnak, mint mondja, meggyőzéssel próbálta és próbál­ja rávezetni a gyerekeket arra, hogy a matematika megtanulha­tó, megismerhető. Ha a diáknak van önbizalma, többet is foglal­kozik a tantárggyal. A három évti­zed maradandó élményeiről: „mindig boldog voltam, ha diák­jaim jól szerepeltek, vagy ha egy­Vörösmartyra emlékeztek Pincehelyen vasárnap dél­előtt a költő születésének kétszázadik évfordulóján. A község kapcsolódott az or­szágos Vörösmarty-évhez. Pincehely egy tanítványom diplomaosztójá­ra küld meghívót. Sok visszajel­zést kapok, hogy érdemes ezt csinálni”. Legutóbb a gimnázi­um 347 tanulója hajtogatott pa- pírdarvakat a tanárnőnek, ezzel kívánva mielőbbi felgyógyulást betegségéből. Buchholz János 1963 óta van a tanári pályán: Udvari, Ke- csege, {regszemcse után 1967-ben került Tamásiba. Jelenleg a 2. Számú Általános Iskola igazgatóhelyettese. Technika-biológia szakos, most előbbi szakját tanítja. „Mivel fiatal korom óta vezető beosztásban dolgozom, mondhatom, az egész iskola a tanítványom volt, úgy érzem, ed­dig szeretettel emlékeznek rám” - mondja. Hozzáteszi: nagyon jól érzi magát a tantestületben, ahol jó kollégákkal van körülvéve. Öröm számára, hogy látja: Tamá­si a nehézségek ellenére is fejlő­dik, s jó lenne, ha ez a fejlődés gyorsabban menne. „Talán tanít­ványaimon ke­resztül ebben én is benne vagyok”- fűzi hozzá. Buchholz János a közel negyven éves tanári ta­pasztalatait így összegzi: „A gye­rekeket ember­nek kell nézni, függetlenül attól, hogy jó, vagy rossz tanuló. Úgy szabad csak hozzájuk nyúlni, hogy értelmes felnőttek legyenek.” Az oktatás a területe a tamási német kisebbsé­Cserkészek álltak sorfalat és dísz­őrséget a nemzeti lobogóval és a pincehelyi zászlóval a görbői Csehfalvay-kúriánál, az épület fa­lán elhelyezett Vörösmarty-em- léktábla eíőtt, amelynél az önkor­mányzat, a Pincehelyért Egyesü­let valamint a Csehfalvay-család képviselője helyezett el koszorút. gi önkormányzatnál is, amelyben azért vállalat szerepet, hogy a nemzetiségi oktatás is kép­viseletet kap­jon. Dr. Marton György cso­portvezető fő­orvos, fogszak­orvos, 1956- ban kezdte pá­lyáját. 1967 április 1 óta dolgozik Tamásiban. Emellett számos közéleti társadalmi tisztséget tölt be. Elmondta: negyvennégy éves orvos létére először kapott szak­mai munkájáért elismerést. Meg­becsülés eddig főként a betegek­től jutott, akik ragaszkodnak hozzá - mondja. Sokat foglalko­zik szájrákos megbetegedések­kel. Szakmai téren sikerként könyveli el, hogy 6-7 betege, aki­nél korán felismerte a tüneteket, operáció után máig életben van. Marton doktor közéleti munkáját nehéz felsorolni: a Vöröskereszt­nél régóta vezető szerepet tölt be, munkájáért korábban a Munka Érdemrend bronz fo­kozatát vehette át. Volt bírósá­gi ülnök, önkéntes rendőr. Dolgozott önkormányzati bi­zottságban, elnökhelyettese a városi érdekegyeztető fórum­nak, és 40 éve jelen van a szakszervezeti mozgalomban, jelenleg az EDDSZ városkör­nyéki szervezetének titkára, ek­ként országos konferenciákon, kongresszusokon képviseli az egészségügyi dolgozókat. Görbőn 2000-et (Csehfalvay János betegsége mi­att nem tudott eljönni az ünnep­ségre.) A költőnek a görbői Csehfalvay-családnál töltött éveit Kardos Mihály a Vörösmarty Mi­hály Általános Iskola igazgatója méítatta ünnepi beszédében. A község központjában álló Vörös- marty-szobornál koszorút helye­zett el dr. Dávid Ibolya igazságügy-miniszter is. Az ünnepségen jelen vol­tak Pincehely holland partnertelepüléséről, Uitgeestből érkeztek ön- kormányzati képviselők, és a Pincehely Baráti Tár­saság tagjai. A költő nevét viselő is­kola Vörösmarty születés­napjához (december 1.) kapcsolódóan december első hetében rendez Vö- rösmarty-hetet, amikor kulturális rendezvényso­rozattal, szavalóverseny­nyel emlékeznek a Szózat szerzőjére. Koszorúzás Görbőn A Szózat költőjéről Vörösmarty-évvé nyilvánították Pedigrés négylábúak Tamási ~ Fejér megyéből. A lovakat kor­—--------------:-------------------------- osztályonként bírálták szakem­A tamási lovaspályán rendeztek berek a Kisbéri Félvér Tenyésztő regionális tenyészszemlét május Egyesület elnöke, dr. Pataki Ba- 26-án, pénteken. A szemlére har- lázs vezetésével: pontozták a kül- minc jó pedigréjű nemes négylá- lemet, a mozgást, bút hoztak el gazdáik Tolna és ___________________________S P ro civitate Komád bácsi, a paprikanemesítő egyházgondnok A község két elismert pol­gárának, Schäfer Konrád- nak és Cseh Józsefnek ad­ták át május 27-én a lakos­ságért végzett kiemelkedő tevékenységért járón Pro Civitate emlékérmet Belecskán. Az elismerést el­ső ízben ítélték oda. A nyugdíjas nap alkalmával a falu két legidősebb lakóját, a 86 esztendős Szanyó Bálintnét és a nyolcvankét éves Szirmai Jánost óvodá­sok köszöntötték. érthető. faluban Belecska Sohasem szabad elcsüggedni. Schäfer Konrád mondja ezt, a het­venhét éves ker­tész, gazdálkodó, és az ő életútja után ez teljesen Belecskán született, töltötte életét, kivéve egy szűk esztendőt, amikor a kitelepítés elől megszökött családja és kény­szerűen Pincehelyen telepedett meg. Mihelyt lehetett, visszajött Belecskára. Evangélikus hitűnek, magyar anyanyelvű né­met nemzetiségűnek vallotta és vallja magát. Schäfer Konrád a belec- skai termelőszövetke­zetben folytatta a mező- gazdasági munkát, ahol huszonkét évig a kerté­szetet irányította. Nevé­hez fűződik a falunak nevet szerző belecskai paprika nemesítése, amely Keszőhidegkútról származott és a keszthelyi agrártudományi egyetemmel közös munka ered­ménye lett. A paprikafajtát ma is termelik. Kon­rád bácsi ma is aktív: a helyi gépkör elnöke, az önkormány­zat rangidős képviselője, az evangélikus gyülekezet gondno­ka. Cseh József 1957-ben szerzett tanítói diplomát Dombóváron, s még abban az évben Belecskára helyezték. 1978-ig tanított a belecskai iskolában, közben le is telepedett a faluban. 1978-ban Dunaújvárosba köl­tözött családjával, kipróbálta a városi életet. 1987-ben vis­szatért Belecskára, és 1999- ig, nyugdíjba vonulásáig a belecskai gyerekeket okította. „A belecskai iskola jól felsze­relt volt a hatvanas években is, az akkori igazgató az iskoláért élt” - mondja visszaemlékezve. A felső tagozatosoknak két tanter­mük volt, az alsósok egy átalakí­tott kocsma épületében egymást váltva tanulhattak. Azoknak a gyerekeknek, akik az utóbbi évti­zedben az iskolába kerültek, a szüleit tanította. ‘ Azt mondja, szívesen jött vissza Dunaújváros­ból. A tanító úr szerint a hatvanas években könnyebb volt a peda­gógus munkája, min­den oldalról. A gyere­kek és a szülők hozzá­állása más volt, az is­kola és a szülői ház kapcsolata sokkal jobb volt. Ma nehezebb gyereknek, szülőnek, tanárnak egyaránt. Iskola a színpadon Május 27-én, szombaton délelőtt az alsó tagozatosoknak rendeztek gyermeknapot az iregszemcsei általános iskolában, este a Bartók Béla Művelődési házban tartották hagyományos kulturális bemu- tatójukat az iskola diákjai. Képünkön: az iskola első osztályosai. ■ Háborúk, hősök, áldozatok Múzeum a világháborúk helyi emlékeivel Egyedülálló kiállítás nyílt vasárnap Simontornyán, a Beszédes utcai iskola épületének e célra helyreál­lított pincéjében: a világháborúk helyi vonatkozású emlékeit mutatja be, egyedülálló dokumentumokkal, gazdag képanyaggal. SlMONTORNYA A pincemúzeum négy hely­isége négy harcos és tragikus történelmi eseményt idéz fel: idősebb Pillich Ferenc révén az 1848-as forradalmat és szabadságharcot, az első és második világháborút, valamint a holokausztot. Auschwitz simontornyai áldozatai közt bemutatja a bőr- gyáralapító Fried-család leszár­mazottad, és a város zsidóságá­nak más elhurcolt tagjait. A világháborúk hétköznapjaiba egyedülálló fotódokumentáció­nak köszönhetően enged bepil­lantást a kiállítás. A Don-kan­yarról Kasza Gábor fényképei, az első világháború olasz hadszín­teréről Hidasy Imre (a Pillich- család rokona) fotói tudósítanak, és olvasható Kasza Gábor háborús naplója is. A múzeum bemutat a simontornyai harcok­ból megmaradt, padláson őrzött, földből kiszántott fegyvereket, gazdag korrajzot nyújtó sajtódokumentációt is. A kiállítás, mint mondani szokás, széleskörű össze­fogás eredménye. Létrejöttét támogatta két pénzosztó alapítvány is, de mint azt Tóthné Unghy Ilona, a Vak Bottyán Általános és Hidasy Imre: katona, fényképész Szakképző Intézmény igaz­gatóhelyettese, a kiállítás ren­dezője a megnyitón elmondta: amikor segítségről volt szó, nem akadt, aki elzárkózott volna a kérés elől. Az anyag összeál­lításában Tálosi Zoltán, ifjú Rózsa Zoltán, Horváth Zoltán, Kasza Anna és Ódor János működött közre. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents