Tolnai Népújság, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-20 / 117. szám

2000. Május 20., Szombat . Tolnai Népújság - 7. oldal Tolnai Népújság Alanyi jogú vadászat Az FVM módosítaná a törvényt Három vonatkozásban tervezi a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) a vadászati tör­vény módosítását. Ennek legfonto­sabb eleme, hogy a földtulajdonosok alanyi jogon vadászhatnak - ezt dr. Fábián Gyulától, a tárca főtanácso­sától tudhatták meg egy hétfőn tar­tott fórum résztvevői. A törvénymódosítás eddig nem kerülhetett a Parlament elé, a mezőgazdasági bizottság ugyanis egy szavazat híján nem támogatta azt. (Az előterjesztést koalíciós képviselők sem támogatták.) Az FVM most többlép­csős változtatást tervez. A jelenlegi módo­sításra tett javaslat három eleme a földtulaj­donosok alanyi vadászati joga, a földtulaj­donhoz kötött vadászati lehetőség megjele­nítése a haszonbérleti szerződésekben, és a vadkártérítés szigorítása. Koppánné dr. Kertész Margit kisgazda országgyűlési kép­viselő szerint Tolna megyében is van olyan vadásztársaság, amelybe nem engedik be a földtulajdonosokat. A főtanácsos az elkép­zelésekről nem kívánt bővebben szólni, annyit azonban elmondott: a földtulajdo­nosok területük arányában kaphatnának vadászati lehetőséget, a bérlőnek kötelező­en lehetőséget kell adni a tulajdonosnak, hogy vadászhasson, a vadkárok meg nem térítése adott határidőn túl pedig a vadá­szati jog felfüggeszté­sével járna. Varga Já­nos, a Titavölgye Va­dásztársaság tulajdo­nosi közösségének ve­zetője úgy vélte: ha a vadászterületek nagy­ságának alsó határát 1000 hektárra vitték volna le, az anarchiá­hoz vezetett volna. Vadászpénzek 1997 óta 1166 új vadászterület alakult, amelyek 27 %-án a tulajdonosok saját jogon vadásznak. 1997- ben 8,6 milliárd, 1999-ben közel 10 milliárd forintos bevételt ért el az ágazat, ebből 4-5 milliárd forintot a mintegy húszezer külföldi vadász hagyott az ország­ban. Ezért sem mindegy, ki gazdálkodik a vaddal - mondta Fábián Gyula. A pincekönyvek vezetése kötelező Június 15-ig kell(ene) hitelesíteni, de még nincsenek forgalomban A határidő nem csak a szőlősgazdákat, de a mi­nisztériumok munkatársait is szorítja. Ugyanis június 15-ig már a termelőknek hitelesíttetniük kellene a vámhivataloknál, de még véglegesen elfogadott formája sincs. A megye -szőlősgazdái egyre türelmetle­nebbek a hamarosan bevezetendő, borra vonatkozó jövedéki adótörvény miatt. En­nek oka, hogy még a mai napig sincs pon­tosan meghatározva, hogyan kell vezetni a pincekönyvet és kire, milyen törvény, ren­delet vonatkozik. Az idő sürget, hiszen legkésőbb június 15-ig hitelesíteni kellene minden érintettnek a pincekönyvet, illetve június 30-ig a vám és pénzügyőrségnél be kell jelentkezni. Dr. Urbán Andrást, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárát a részletek felől kérdeztük.- Kétféle pincekönyv létezik majd, az egyik a szőlő, a másik a szőlő-bor pince­könyv. Az elsőt, azoknak a termelőknek kell majd megvásárolniuk, akik nem készí­tenek a saját fogyasztásuknál (ennek mennyiségét rendelet határozza meg) több bort és a szőlőt értékesítik. Vélemé­nyem szerint ebbe a kategóriába tartoznak majd a legtöbben. A másik, a szőlő-bpr pincekönyv, melyet azoknak kell megvásá­rolniuk, akik bort értékesítenek. Ide tartoz­nak az egyszerűsített adóraktárak és az adóraktárak is. Tény, hogy még mindig nem lehet hozzájutni a pincekönyvekhez, ennek oka, hogy a földművelésügyi mi­nisztériumban még a végleges formát nem hagyták jóvá.- Több ponton is sikerült viszont a tör­vényt módosítani, bár még ez hivatalosan nem jelent meg.- A Magyar Közlönyben napokon belül megjelennek a végleges módosítások. A bejelentési kötelezettség alsó határa módosult, vagyis aki 1500 négyzetméternél kisebb szőlőültetvénnyel rendelke­zik, annak nem kell a vám- és pénzügyőrségen regisztrál­tatnia magát. A törvény tágabb teret enged a helyben fogyasztásnak és a borkereske­delemmel foglalkozók biztosítéka is mó­dosult, a tervezett 20 millió forintos letét helyett 1 millió forintot kell fizetni.- Igaz, hogy a termelőknek minden liter elfogyasztott borról vezetniük kell a pince­könyvet?- Ez valóban így lesz. A saját fogyasztást is kell vezetni, mintha leltárt készítene az ember. A pénzügyőrök is a pincekönyv alapján tudják majd az ellenőrzésüket el­végezni. Nem érdemes szüret után sem többet, sem kevesebbet bevallani, mert az adó mértéke (5 Ft/liter) jóval kisebb, mint egy esetleges, szúrópróba szerű ellenőrzés negatív következménye. A jövedéki bírság, hangsúlyozom, nagyon jelentős.- Hogyan tudják majd. megoldani a sző­lő vagy a bor szállítását azok a termelők, akiknek több helyen van ültetvényük és szüret idején egyik helyről viszik a szőlőt, vagy a mustot a másikra?- A saját telephelyek közötti szállításról is rendelkezik a törvény, nem kell ezt a vá­mosoknak jelenteni, csak a szállítólevelet kell pontosan kitölteni.- Hány embert érint a pincekönyv és mi­kor lehet hozzájutni?- Számításaink szerint 800 ezer azok­nak a száma, akik a szőlő, 35 ezer akik a szőlő-bor pincekönyveket kell, hogy meg­vásárolják. Sajnos nem tudok arra vála­szolni, hogy az érintettek mikor juthatnak hozzá. ______ _____ MAUTHNER A dunaföldvári Duna-híd felújítására kiírt pályáza­tot két budapesti cég, a Közgép Rt. és a Hídépítő Rt., e célból létrejött konzorciuma nyerte. Két szakcégről van szó, mindkettőnek a híd­építés illetve a hídfel­újítás a profilja. Az alábbi interjú Sál Lászlóval, a Közgép Rt. vezérigazgatójával készült. Június elején már szemmel látható jelei lesznek az induló munkáknak- Volt már korábban is olyan munka, amelyben a két cég együttműködött?- Rendszeres üzleti és szakmai kap­csolatban vagyunk. A Hídépítő elsősor­ban vasbeton szerkezetekkel foglalko­zik, míg a Közgép az acélszerkezetek gyártását, szerelését, korrózióvédelmét végzi. Közös munkánk volt pl. a bajai híd felújítása, melyet tavaly év végén adtunk át. Jelenleg a tiszaugi új híd épí­tésében valamint a budapesti Kvassay úti Duna-ág híd átépítésében műkö­dünk együtt, s ezek a munkák párhuza­mosan folynak majd a dunaföldvári hídfelújítással.- Mekkora munkát jelent, milyen „mélyreható" lesz a dunaföldvári híd felújítása?- Teljes körű, komplett felújításról van szó, amelyre nem is nagyon talál­ható példa az elmúlt időszakban a nagy Duna-hidak esetében. Habár a végered­mény nagyjából hasonló lesz a bajai fel­újításhoz, itt mégis nagyobb munkáról beszélhetünk, mivel ennek a hídnak rosszabb állapotból kell eljutnia ugyan­oda. Néhány jellemző adat: 85 ezer négy­zetmétert kell lefesteni, a beépítendő új szerkezet súlya pedig kb. 1500 tonna. Megerősítjük a mederben lévő pillére­ket is, melyek 20-50 cm-es vasbeton kö­penyt kapnak. Az eg ész hidat lefestjük, teljesen új, acélszerkezetű, aszfaltréteg­gel fedett útpályát építünk. A vasúti sín lekerül a hídról, a déli oldalon pedig egy kerékpárutat alakítunk ki. A pálya súly- és sebességkorlátozás-mentes lesz, egyenértékű bármelyik budapesti Duna-híd pályájával. Mintegy 100-200 méteres szakaszon a felvezető utak is megújulnak.- Ha valaki olyan mértében „pofozná helyre” az autóját, mint amilyen mér­tékben a földvári hidat most helyreállít­ják, akkor mi mindent kellene javíta­nia, cserélnie?- Teljes rehabilitációt kellene végez­nie az autóján: megjavítani a karosszé­riát, az elhasználódott, elkopott eleme­ket kicserélni, újrafesteni, a kerekekre pedig új gumikat szerelni. Sőt, a motor sem maradhatna a régi, hanem egy új, erősebb motort kellene az illetőnek be­építeni.- Mikor kezdődnek a munkálatok?- A munkák a szerződés aláírásának pillanatától - melyre május 11-én került sor - gyakorlatilag megkezdődtek. Júni­usban, a hónap elején, már szemmel látható jelei lesznek az induló munka- folyamatoknak. Jelenleg a forgalomkor­látozásra, forgalomterelésre vonatkozó engedélyeztetéseket kell intézni.- Félpályás lezárás várható?- Sakktáblaszerűen fogjuk a felújítást végezni. Hat mezőre osztottuk fel elő­zetesen a hidat, hosszanti illetve ke­resztirányban, s ezeken a részeken „lólépésben” folynak majd a munkák.- Mennyibe kerül mindez?- Bruttó 3 milliárd 861 millió forint. Ez az összeg tartalmaz egy 400 milliós tartalékot is, amelyet nem biztos, hogy fel kell használni.- Szerepet kapnak-e a munkákban földvári vállalkozók?- Igen, az a szándéka a társulásnak, hogy amit helyben meg tudunk oldani, azt helyben oldjuk meg.- Konkrétumok?- Konkrét szerződéskötések, megál­lapodások még nem történtek.- Átadási határidő?- 2001. szeptember 15.- A mostani felújítást követően mikor lesz szükség egy újabb felújításra, va­gyis mit „bír” majd ez a mostani?- Mi acélosok azt mondjuk, hogy en­nél az acélszerkezetnél, melyet most beépítünk, nincsen jobb szerkezet. El­méletileg húsz-harminc évente kell egy- egy karbantartó festést elvégezni, ennél nagyobb probléma a közeljövőben semmiképpen sem adódhat. ANDRÁS FERENC A listavezető a lábbeli A felügyelőség a személyesen, vagy tele­fonon érkező panaszok nagy részét, mintegy 70 százalékát a fogyasztók felvi­lágosításával, jogi tanácsok adásával el tudja intézni. írásban is jelentős számú panasz érkezik, a képzeletbeli toplistát - immár évek óta - a lábbelikkel kapcsola­tos kifogások vezetik. Egyre több a gond a gyenge minőségű cipőket forgalmazó üzletekkel, ahol az alacsony ár sajnos együtt jár az alacsony minőséggel is. Ezekben az üzletekben sokszor előfor­dul, hogy úgy tájékoztatják a vásárlót, hogy ezekre a lábbelikre nem hat hónap, hanem csak három a garancia. Ez nem igaz, teljesen jogszabályellenes, a lábbe­likre a szavatosság ideje minden esetben 6 hónap. Gyakori kifogás, hogy nem adják oda a vásárlók könyvét, általában a fenti üzle­tekben jellemző ez is. A felügyelőség az ilyen esetek kivizsgálása után minden esetben elindította a megfelelő eljárást, például szabálysértés miatt. Bár már sokféle fórumon, többek kö­zött lapunk hasábjain is jelezték, még mindig nem tudja mindenki, hogy a hatá­lyos jogszabályok szerint Magyarorszá­gon utcán ruházati terméket árusítani ti­los. Aki mégis utcai zugárustól vásárolt - általában silány minőségű ruházati ter­méket - hiába keres utána jogorvoslatot, bár érdekes módon a vásárlók ezt nem is forszírozzák túlzottan, elfogadják, hogy az alkalmi vétel bizony néha csak kido­básra való. A kereskedők azonban joggal sérelmezik az utcai árusok jelenlétét, akik sem adót, sem rezsit nem fizetnek, ezért tudnak olyan alacsony áron forgalmazni. Sok a panasz a szolgáltatásokra is, a javítás-karbantartástól a kábeltévéig. A legfőbb problémát ezekben az esetekben az okozza, hogy a fogyasztó nem kér számlát a szolgáltatótól, illetve a szolgál­tató hozza olyan helyzetbe a fogyasztót, hogy az ne is kérje a számlát. Hiába van aztán a fogyasztónak minőségi kifogása, számla nélkül a fogyasztóvédelem nem tud eljárást indítani. Pedig érdemes lenne számlát kérni, mert a számla kiállításával a szolgáltató garanciát vállal az általa el­végzett munkára. Továbbra is bőven vannak hiányossá­gok és szabálytalanságok az élelmiszerek forgalmazása területén. Az élelmiszerek esetében változatlanul szabálytalanságok vannak a minőség-megőrzési és fogyaszt­hatósági idő feltüntetésével, illetve kül­földről érkező be nem vizsgáltatott termé­kekkel. Ilyen esetekben a felügyelőség ko­moly minőségvédelmi bírságokat szab ki. A felügyelőség rendszeres ellenőrzé­sekkel, a vásárlók folyamatos tájékoztatá­sával igyekszik megelőzni a szabályta­lanságokat és komoly bírságokat szabhat ki. Indokolt esetben kötelező a minőség- védelmi bírság, amely kiegészülhet más - például szabálysértési - büntetésekkel is. A bírságok összege is megemelkedett, a felső határ 100 ezer forint is lehet. A panaszoknak van egy olyan fajtája, amivel azonban a felügyelőség nem tud mit kezdeni, ez pedig a kereskedők maga­tartása. Sajnos egyre gyakrabban panasz­kodnak a fogyasztók, hogy minősíthetet­len hangnemben tárgyalnak velük, fő­ként, ha reklamációs ügyben fordulnak a szolgáltatóhoz, kereskedőhöz. Ennek oka leggyakrabban a szakképzetlen, nem oda való munkaerő foglalkoztatása, ezek az emberek a jogos minőségi kifogást szinte személyes sértésként élik meg. Már pe­dig ha a reklamáció adott termékre, szol­gáltatásra a megadott szavatossági időn belül van, s a fogyasztó a számlával ren­delkezik, a másik félnek elkerülhetetlen kötelessége a reklamáció szabályos inté­zése. Bár többször felhívtuk már a figyel­met erre, ismét leírjuk: a kifogásolt ter­mék minőségellenőrzési vizsgálatának költségét nem a vásárló viseli. Erre gon­dosan ügyeljenek, mert előfordul, hogy a kereskedő ezt állítja. Figyeljenek oda a jegyzőkönyv felvételére, azt gondosan ol­vassák el és csak akkor írják alá, ha egyet­értenek az abban foglaltakkal. VEM 4 T\ “T ° ° TI T| 0 ° n ° /P ^ TI # Nem csökken a mmosegj kifogasok száma A megyei fogyasztóvédelmi felügyelőséghez változatlanul igen sokan fordulnak reklamációs ügyekkel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents