Tolnai Népújság, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-16 / 113. szám

I 2000. Május 16., Kedd GAZDÁLKODÓKN A K Tolnai Népújság - 5. oldal Állattartásról Hol lehet, és hol tilos? Zöld vonalunkon kérdezte az egyik szekszárdi olvasónk, hogy zöldövezetben, a szom­szédos lakóépülettől hány méterre lehet állatokat tar­tani? Van-e erre valamilyen szabály? Szekszárd Jó pár évvel ezelőtt, a város szélének minősített területekre költöztek azok a lakók, akik csalá­di házuk udvarán egy-egy sertés­sel, csirkék tartásává is foglalkoz­tak. Ahogy terjeszkedett a város, úgy „kerültek” egyre közelebb egymáshoz azok is, akik ezt nem nézték jó szemmel, hiszen nem azért költöztek a zöldövezetbe, hogy trágyaszagot, bűzt szagol­janak. Kisebb nyomozást kellett folytatni ahhoz, hogy megtudjuk, hol szabad állatot tartani Szekszárdon, és be kell vallani, hogy így sem lettünk sokká okos­abbak. A polgármesteri hivatá külön­böző osztályai egymásra hivatkoztak, hogy hol kaphat ebben a témában felvilágosítást az ember. A lényeg: az állattartás­sá kapcsolatos országos hatáyú rendelet nincs, ennek hiányában ezt a helyi rendelkezés szabály- ozza, ott ahol van. Szekszárdon azonban nincs erre vonatkozóan helyi rendelkezés. Ez a gyakorlat­ban azt jelenti, hogy az építési hatóság ugyan áaposan megvizs­gálja, ha valaki új állattartó épüle­tre, vagy melléképületre kér építési engedélyt, de a már meglévőkkel ők sem foglalkoz­nak. Ha váakinek panasza van, akkor vagy egészségügyi gond­jára hivatkozva az ÁNTSZ-hez fordulhat, vagy birtokvédelmi eljáást kezdeményez. De sehol nincs „leszögezve” a lakóépület­től vagy a telekhatártól hány méterre lehet példád sertéseket tartam. mauthner Sertésgondok Bátaszéki telefonálónk kérdése: orbáncos a disznója, ezen kívül van még nyolc állata, a többi el- kaphatja-e tőle a betegséget? Az együtt tartott sertéseket érdemes megelőzés miatt keze­lésben (oltásban) részesíteni. A hirtelen jött meleg amúgy is csökkentheti az állatok ellenálló képességét így nem érdemes az oltáson spórolni. Iregszemcséről kérdezték: 4 hónapos süldőknek adható-e kukorica, tátikáié és búza, egy- egy harmados keveréke? Természetesen, de csak ak­kor, ha a tátikáé aránya való- ban csak egyharmad. Dombóvárról kérdezték: hány havonta érdemes „gilisztáztat- ni” a seáéseket? Két havonta javasolt az orsó­féreg elleni kezdés, és vágás előtt 2-3 héttel. ■ Vadászok és földtulajdonosok A vadkár megelőzése kölcsönös feladat Örömmel olvastuk az elmúlt napokban azt a Pincehely­ről érkezett levelet, melyben a helyi vadásztársaság el­lenőrző bizottságának elnö­ke, Benkó Lajos arról szá­molt be, hogy megtalálták a „közös hangot” a helyi föld- tulajdonosokkal. Pincehely A vadászatról, a vadvédelem­ről és a vadgazdálkodásról szóló törvény C1996-os LV. törvény) ér­telmében Pincehelyen is megala­kult évekkel ezelőtt a vadásztár­saság. A tulajdonosi közgyűlésen akkor részt vettek a földtulajdo­nosok, a leendő vadászok és a fa- ’ lu jegyzője. A haszonbérleti szer­ződések megkötése után az új va­dászterület kijelölt határainak a megismerése volt a legfontosabb feladat, íáa Benkó Lajos.- A magaslesek elhelyezését úgy oldottuk meg, hogy az a föld­tulajdonosoknak ne okozzon gondot. Összesen 28 darab új ma­gaslest állítottunk fel az elmúlt időszakban. Az elhagyott parlag­részeken etetőket, sózókat, dago­nyákat helyeztünk ki. Az új va­dásztársasági tagok között döntő­en a földtulajdonosok és azok gyermekei voltak az alapító ta­gok. A fiatal vadászok aktívan végzik azóta is közösségi munká­jukat, (vadvédelem, dúvad irtása, etetés, stb.) melyen sok múlik. Őszintén le lehet írni, hogy a rendszerváltást követően a vadál­lomány erőteljesen megcsappant. Hosszú éveknek kell még eltelni­ük ahhoz, hogy a minőségi őz- bakállomány felfejlődjön. Az ap­róvad száma is vészesen lecsök­kent, a vadnyúl állomány szem­mel láthatóan kevés. Mi, idősebb vadászok, tanácstalanul állunk, vajon mi lehet'ennek az oka?! Az elmúlt vadászévben, az intéző bi­zottság, a közgyűlés jóváhagyásá­val a nyúl és fácánvadászatot két alkalomra korlátozta. Az elmúlt vadászszezonban közel egymillió forintot fizettünk ki a „vadföldek” elmunkálására. Mivel a terüle­tünkön a nagyvadak váltóvad­ként tartózkodnak, a vadkár meg­előzése érdekében több helyen szórókat és etetőket helyeztünk el. Együttműködésre törekszünk a földtulajdonosokkal, a vadkár megelőzése is a kölcsönös felada­tok közé tartozik. A jobb együtt­működés érdekében, a pincehelyi vadászterület tulajdonosi közös­ségének képviselője, aki egyben a vadásztársaság elnöke is, Tölgye­si Lajos, február 25-én gazdabált szervezett. A meghívott földtulaj­donosok feleségestől eljöttek. A vadpörkölttel egybekötött beszél­getés, és a kellemes zene közben sok jó kezdeményezés született. Közös dúvadirtást szerveztünk április közepén, sor került a va­dászterületeken lévő utak kijaví­tására is. A nagy vadakat gondozni kell FOTÓ: GOTTVALD Sok helyen elvirágzott az akác Az idén kevés nap jutott a méheknek a mézgyűjtésre A déli, melegebb lejtőkön az idén szinte napok alatt elvi­rágzott az akác. így nagyon kellett ügyeskedniük a mé­hészeknek, vándorolva me­gyéről, megyére, hogy az idén jó minőségű akácmézet tudjanak majd értékesíteni. A két világháború között az akácméz színe barnás árnyalatú volt, akkor ez így volt természe­tes, mondta Borbély Lajos bácsi, aki az idén immár 56. éve mé- hészkedik, és akit a jelenlegi te­endőkről kérdeztük.- Ma már a minőségi, higiéni­kus akácméz színe világos, átlát­szó, tükrös. A sűrűsége miatt alig mozog, 18-19 százalékos a víztar­talma. A gyümölcscukor tartalma miatt nem kristályosodik. A cuk­rok között a legédesebb és legér­tékesebb a. gyümölcscukor. Fo­gyasztás után hamar felszívódik, hatása intenzíven táplálja, védi a szervezetet. Kalóriában, ásványi anyagokban gazdag. A vitaminok a virágporból a méhek által kerül­nek az akácmézbe. Dr. Mérő Já­nos régebben a lengyeli méhésze­ti szakiskolában osztályvezető ta­nárként engem is tanított, így ver­te a fejünkbe: az akácméz árát az akácpollen, a víztartalom, a gyü­mölcscukor mennyisége és a szí­ne szabja meg. A jó minőségű akácmézet meg­termeltetni a méhekkel csak úgy lehet, hogy az anyák szerepét mi­nimumra korlátozzuk, és közvet­lenül az akácvirágzás előtt tisztító pergetést végzünk. Nem rajzó hajlamú, népes, hasítás mentes méhcsaládokkal „mézeltessünk”. Az akácgyűjtés idején, ha sok a nyitott hasítás, sok a méh csecse­mő, akkor ők fogyasztják el a vita­mint (pollent) és a minőséget, nem az ember. A sok nyitott hasí­tás miatt, akáchordáskor, rászo­rulnak még a keresztes virágú pol­lenekre is, ami a vegyes virágokat jelend. Sajnos egy-két csepp veg­yesméz is elég az akácméz beho- mályosodására és a bekristályoso- dására. Ha viszont nincs nyitott fi- asítás, akkor a méhek az akácvirá- ‘got látogatják. Szekszárd környékén a Sötét­völgy alkalmas a bio akácméz ter­melésére, mert nagy körzetben csak erdőből tevődik össze. Sok itt az akácfa. (A bio akácmézet egyébként, értékesítés előtt vizs­gáltatni kell, mellyel bizonyítják, hogy valóban bio.) A leszűkített családokat, az akácszezon után, könnyedén, szakszerű kezelés­sel, korszerű anya nevelésével vissza lehet állítani. Még minden évben volt az akácméz, de több­ször volt gyengébb eredmény, mint jó. Az időjáráson és a szak­tudáson múlik a hozam és a mi­nőség.- Mi a különbség a vegyes vi­rágméz és az akácméz között?- A vegyes virágméz színe a vi­lágos barnától a sötétebb barnáig terjed, már 14 fokos melegben is kikristályosodik. Ez azonban nem rontja a méz minőségét. A kristályok melegítésekor nagyon figyeljünk a hőmérsékletre. A ve­gyes virágmézben keresztes pol­lenek vannak, itt is a vitamin a vi­rágporból a méhek által kerül a mézbe. MAUTHNER A háztáji csirkenevelésről Ahogy az állatorvos látja A múlt héten, pénteken is­mét gazdálkodó olvasóink rendelkezésére állt a zöld vonal, és dr. Szabó Ákos állatorvos. A legtöbben ez­úttal a háztáji csirkeneve­lésről kérdeztek bennün­ket. Dombóvárról kérdezte olva­sónk: 30 éve foglalkozik a csir­kék nevelésével, a családi háza udvarán. Szeretné tudni, hogy milyen gyógyszer van a kék kereszttel jelölt tápokban?- Ezek a tápok elsősorban a kokcidiózis elleni szereket is tartalmaznak, mely sokat segít a gazdának a kis állatok beteg­ségeinek a megelőzésében. Ezek a tápok, készítmények kibírják a hőkezelést is. Többen elmondták, hogy a háztáji csirkeneveléshez is szük­ségesek lennének azok a vakci­nák, melyekkel a gumborói be­tegséget lehet megelőzni. Azon­ban ezek a gyógyszerek olyan nagy kiszerelésben vannak forga­lomban, hogy a termelőknek nem éri meg ezt megvásárolni. Ráadásul a felbontott vakcinát még aznap fel kell használni, mert megromlik. Mit lehet tenni? Dr. Szabó Ákos javasolta az ál­lategészségügyi patikákban be­szerezhető Phylaxia-t, ami 200 és 500 adagos kiszerelésben van forgalomban. Ez a legkisebb for­galomban lévő vakcina. Többen összeállva, esetleg a helyi állator­vos segítségét kérve lehet megol­dani a gondot. Szintén visszatérő téma: az összezárt tyúkok, csirkék, gyak­ran tépik egymás tollát. Ezen vál­toztatni úgy lehet, ha minél na­gyobb teret biztosítanak az álla­toknak, ha módjuk van a kapir- gálásra, lekötik magukat és nem egymás tollával vannak elfoglal­va. Az egymás csipkedése utalhat vitamin hiányra is, de lehet rossz szokás is, mondta az állatorvos. Kis- és nagyfelhasználók, viszonteladók FIGYELEM! Kötözőszer vásár, ÁREMELÉS ELŐTT, most termelői ár alatt! AJÁNLATUNK: Természetes alapú kötözők: Rafia, Juta Műanyag alapú kötözők: textúráit és széle rafiák, DEN kötözők és PR szalagok. Bálakötöző zsinegek: 0.36 színes és fehér Agrotex zsinegek, 2860-as egalizált fehér TVK zsineg, 0.36 színes szegedi zsineg. FarmForg Kft. Mezőgazdasági jellegű árucikk nagykereskedelem 7100 Szekszárd-Palánk, Postaláda: 652 Tel.: 74/319-903, 410-073, Fax: 74/413-850 P A tej minőségéről kérdezték Hol lehet ellenőrizni, mit lehet tenni a javításért? Szabvány helyett szabadság Ami nincs tiltva, az megengedett Paksi gazdálkodók kérdez­ték a zöld vonalunkon az állatorvostól, hogy hol lehet bevizsgáltatni, hol lehet el­lenőriztetni a tej minősé­gét? A gondjuk ugyanis az, hogy a fa­luban négyen hordják egy csar­nokba a tejet. A felvásárló 10 na­ponként tart ellenőrzést, és en­nek eredménye után fizet. Az utolsó alkalommal rosszabb eredményt kaptak, alacsonyabb lett a zsírtartalom, kevesebb a fe­hérje szám. Szeretnék tudni, ki hibázott? Dr. Szabó Ákos szerint több té­nyezőt is figyelembe kell venni­ük. Mivel nem külön-külön ellen­őrzik a minőséget, így egymásra vannak utalva a termelők. Egyez­tetniük kell, hogy megfelelő mi­nőségű takarmányt etetnek-e, amit energia hordozók növelésé­vel lehet javítani. És nem elég a takarmányozást csak egy helyen rendbe tenni. Ha ez sem segíte­ne, akkor célszerű elvégeztetni akár külön-külön is a tej bevizs­gáltatását. Hogy erre hol van le­hetőség? Erről a megyei állat­egészségügyi állomáson Vilimi József laborvezető ad erről felvi­lágosítást. Bonyolultabb vizsgá­latokat (sejtszám, tejfehérje, stb.) azonban itt sem végeznek, ha­nem Pécsre küldik tovább a min­tát. Ahol minden vizsgálatot egy helyen meg tudnának oldani, az a felvásárló laboratóriuma lehet­ne még, de ebben az esetben a termelőnek nincs meg az a lehe­tősége, hogy független, kívülálló szakértői véleményt kapjon. Országos tejfórumnak volt a helyszíne Szekszárd, amikor a tejtermék előállítók, az el­lenőrök és a Codex Alimentárius Hungaricus szakbizottság tagjai találkoz­tak egymással. Szekszárd Dr. Orbán Gyula főmérnököt, a me­gyei állategészségügyi és élelmi­szer ellenőrző állomás élelmiszer ellenőrzési vezetőjét kérdeztük ar­ról, hogy az uniós csatlakozás kö­zelsége mennyiben változtatja meg az eddig alkalmazott gyakorlatot.- A régi, mindent szabályozó ha­zai szabvány szerinti minősítést, az engedő szellemű, „amit nem til­tunk, azt szabad” elven működő eu­rópai szabályozás váltja majd fel, melynek alapja a Codex Alimentárius. A tejfórumon résztve­vő, a már említett Codex szakbizott­ságának a tagjai, a tejtermék gyártók és a hatósági ellenőrök megvitatták az elmúlt egy év tapasztalatait, ami már magán viselte a Codexben meg­határozott változásokat. A szakmai fórum megvitatta azt is, hogy min kellene még módosítani, és mi az ami jó, vagy nem vált be.- A tejipar jelenlegi hazai helyze­te mennyiben felelne meg az uniós országokban már elfogadott gya­korlatnak?- A magyar szabályozás jelenték­telen változásokkal máris euro-kon- form lehet. Magyarországon az el­múlt évtizedekben az élelmiszer­szabályozás nagyon szigorú volt, így ez nem okoz nagy változást. A Codex Alimentárius szerint ami nincs tiltva, az megengedett, ez azt jelenti, hogy vannak előírások, amit be kell tartania a gyártóknak, de a szárnyaló fantáziájuk is tág teret kaphat. Vagyis, azelőtt csak szabvá­nyos termékeket lehetett készíteni, míg most bármilyen új terméket ki lehet találni, piacra lehet vinni, ha az megfelel az élelmiszeripari elő­írásoknak. Sokkal több szabadságot jelent a jelenlegi szabályozás a gyár­tóknak, csak élni kell tudni ezzel a lehetőséggel. A régi, magyar szab­vány annyiban volt egyszerűbb, hogy mindent behatárolt, mindent előírt, így azt csak be kellett tartani. Most nincsenek ilyen korlátok.- Mi várható az uniós csatlako­Tolna megyében van: 350 élelmiszer előállító egység (feldolgozók, kisebb-nagyobb üzemek), 2000 körüli az élelmiszer­forgalmazók (boltok, üzletek, büfék, stb.) száma. 5 élelmiszer területi felü­gyelő mérnök és két élelmiszer higiénikus álla­torvos végzi a feladatát, legalább 1200 mintát vesznek évente (élelmiszer előállítóktól, forgalmazók­tól). 200 esetben, központi program keretében, moni­toring vizsgálat folyik, 150 vagonnyi zöldséget ellenőriznek. zást követően? •- Véleményem szerint árharc zai tejfeldolgozóknak stabil, meg­várható. A nagy tejipari, nyugati cé- bízható és jó minőségű árut kell gek, ha vámmentesen tudják ha- versenyképes áron produkálniuk, zánkba behozni az áruikat, akkor nehogy háttérbe szoruljanak a ha- árban és minőségben mindenkép- zai piacon, pen versenyképesek lesznek. A ha- _____________________mauthner D r. Szabó Ákos állatorvos

Next

/
Thumbnails
Contents