Tolnai Népújság, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-13 / 111. szám
m 2000. Május 13., Szombat V A R D O M B I MAGAZIN Tolnai Népújság - 11. oldal Schustertanz, Kreuzpolka... Közel tíz éve táncolnak együtt A Holtz-házaspár Tíz évvel ezelőtt még hiányzott a közösségi élet, a szórakozási lehetőség a faluban, svábbálba például Mórágyra jártak. Várdombon az első svábbált 1991-ben szervezték, ekkor mutatkozott be az eredetileg csak erre az egy alkalomra tervezett műsorral a jelenlegi német nemzetiségi tánccsoport , mondta Holtz Jánosné, akinek a nevéhez fűződik a csoport megalakítása. Arra az első svábbálra Pamuk Tiborné szervezte meg a bemutatót és tanította be a régi sváb táncmotívumokat, a Schuster-tánzot, a Kreuzpolkát és a Siebenschrit- tet. A sikeres produkciót követően a lelkesedés megmaradt, a zömmel házaspárokból álló kis csoport továbbra is vállalta a szereplést, akikkel ezt követően a bátaszéki Glöckner János foglalkozott. Idővel átalakult a társaság, a házaspárokat felváltották a fiatalok, három éve pedig gyermekcsoport is működik a Holtz házaspár vezetésével. Ők az elsők között voltak, akik elvégezték a C kategóriás német nemzetiségi táncoktatói tanfolyamot. A tánccsoport a környéken szinte mindenütt megfordult, és Németország három tartományában is bemutatkozott. Sátoraljaújhelyen ezüst, majd Sárospatakon aranya minősítést kaptak, a „minősült” cím birtokosai. Állandó és komoly feladat az új táncosok felzárkóztatása, ám mindig örömteli feladat egy-egy fellépés, sikeres szereplés. Az első táncosok Bakó László kiállítása Bemutató Szekszárdon A bátai születésű Bakó László kőszobrász számára 1980-tól Várdomb jelenti a világ közepét. Azóta él, és alkot itt a művész. Számos kiállításon bemutatkozott már, többek között Szekszárdon, a Vármegyeháza udvarán 1991- ben, Decsen, a Faluházban 1993- ban, a Szombathelyi Képtár udvarán 1994-ben, Bátaszéken 1998- ban. Több hazai és külföldön elnyert díj jelzi kiváló munkásságát. Legutóbb Kaposváron, 1998- ban a Somogy Megyei Művelődési Központ különdíját nyerte el. Most egy újabb kiállításra készül, május 15-én, hétfőn Szekszárdon, a Belvárosi Plébánián mutatkozik be a művész alkotásaival. Az „Alsóutcai” találkozó keretében rendezett kiállítás 18 órakor nyílik, amikor köszöntőt mond Makk József rajztanár. Közreműködik tárogatón Marth János. A megnyitót követően a kiállítást az érdeklődők Bakó László és Makk József kalauzolá- sával nézhetik meg. __________■ N em történtek látványos fejlesztések Folytatódik a pinceprogram Az önkormányzatiság nyolc évének sikertörténetében tavaly megtorpanás volt tapasztalható, a finanszírozási problémák miatt. Átgondolt, takarékos üzemeltetést produkált az önkormányzat. Nem történtek látványos fejlesztések, pedig több olyan területe van a falunak, amely megoldásra, illetve továbbfejlesztésre szorulna. Mint azt Vilii Ferenc polgár- mester elmondta, a tavalyi év gazdálkodási hiánya meghatározta a tevékenységüket. A pályázatoknál az önerő hiánya számos lehetőségtől fosztotta meg a települést. A korábban megkezdett és jó érzékkel vezényelt pince- és partfal veszély-elhárítási programban azonban a település tavaly sikeresen pályázott, két pályázaton összesen 15 millió forint támogatást nyert. így az értékvédelmet és a falukép kialakítását tovább lehetett folytatni.- Az idei évről annyit, hogy a magam és a testület előtt egyetlen cél lebeg, hogy az eladósodási folyamatot megállítsuk, illetve a felvett működési hitelt valamilyen módon visszafizessük. Erre történtek intézkedések, nem népszerűek, mert adót emeltünk, és iparűzési adót vezettünk be. Ez a bevételeit tekintve jobb pozícióba hozta az önkormányzatot. Az intézmény és a település működtetésének szintentartásán kívül nagyobb horderejű vállalkozásra ma sem látszik lehetőség. Nem teljesen pesszimista a kép, mert az idén az első félévben 4 millió forintot nyert a község a pinceprogram folytatására. Sárpilissel, Deccsel közösen pályáztak a szennyvíz-beruházásra és reményeik szerint megkezdődhet a vízhálózat korszerűsítése és felújítása. Az elkövetkezendő időszakban további pályázatokon való részvétellel kívánnak a költ- ségvetési szorításon enyhíteni. ■ A múlt örökségének megbecsülése Falumúzeum a volt plébánián Régi épület a község közepén. Fehérre meszelt öreg falai nem árulkodnak arról, hogy milyen kincseket rejtenek. A falumúzeumban családi ereklyék, féltve őrzött kincsek mesélnek Várdomb őseinek életéről. Régi tárgyakból, használati eszközökből rendeztek állandó kiállítást. A bemutató ötlete Kiss Tamásnétól származott, Szamos Józsefné, az iskola igazgatója és Csabók Józsefné német nemzetiségi oktató „vette vállára” a gyűjtés minden gondját. A feladat nem volt könnyű, padlásról-pad- lásra jártak, kutattak a tárgyak nyomán. Az anyaghoz Szamos Józsefné, Marika a féltve őrzött családi gyűjteményüket is felajánlotta a kiállítás anyagához. Az 1995-ben megrendezett elszármazottak találkozóján óriási sikere volt a hasonló jellegű kiállításnak, ezt a vendégkönyv is tanúsítja. Ezután a feladatot az adta, hogy a komoly értéket képviselő anyagot egy helyen helyezzék el. A plébánia épülete már régóta üresen állt és a svábságra jellemző öreg, patinás épület alkalmasnak bizonyult arra, hogy itt helyezzék el véglegesen az ösz- szegyűjtött értékeket. Az önkor- m á n y z a t tizenötéves bérleti szerződést kötött az épületre a pécsi püspökséggel. A tárgyak elrendezése szinte adta magát. Nagyon Szamos Józsefné (balról) és Csabók Józsefné sok szentkép jött össze, ezeket a bát rendeztek be, és rendszerez- folyosón helyezték el. A gyűjte- ték a használati tárgyakat, a régi ményből egy konyhát és egy szó- iratokat, a szőtteseket, a kenderfonás, a kenyérkészítés, és még számtalan, az élet számos területéről megmaradt örökséget. Ma már kevesen élnek a községben, akik a múltról, az ősökről tudnak mesélni, a falumúzeum anyagát talán sikerül átmenteni a jövő számára. A falumúzeum ajtaja bármikor megnyílik, és bárkinek lehetősége van arra, hogy megnézze az értékes gyűjteményt. Az általános iskolás gyerekek néprajz- és helytörténeti órákon búvárkodnak itt. A múzeum anyaga folyamatosan bővül, legutóbb egy régi kovácsműhely felszerelését ajánlották fel. Ápolják a nyelvet, a kultúrát Félelemmel és fenntartással fogadták a község lakói 1995-ben a német kisebbségi önkormányzat megalakulását. Féltették az évek során kialakult egységet, széthúzás kialakulásától tartottak. Azóta bebizonyosodott, hogy e félelem alaptalan volt. Az önkormányzat a nemzetiségi kultúra, a hagyományok és a nyelv ápolását tűzte ki céljául, és kiemelt feladatként határozta meg, hogy a fiatalokat bevonja a munkába. Kezdettől fogva olyan kezdeményezéseket támogatnak, amelyek az elképzelésekkel összeegyeztethetők. Jdleges feladatuk, hogy a tu éve alakult német nemzetiségi tánccsoport munkáját segítsék, dé támogatják az iskolai, óvodai nemzetiségi oktatást - tankönyv- támogatással, óvodás táncosok népviseletének elkészíttetésével -, valamint a községben megtartott rendezvényeket is. A falumúzeum kialakításában is részt vállalt a kisebbségi ön- kormányzat, nemcsak anyagilag, hanem munkával is hozzájárultak ahhoz, hogy megfelelő környezetbe kerüljenek a falu féltve őrzött értéke. Azokat a diákokat is tudják támogatni, akik német nyelvterületen tanulnak tovább. Javaslatuk alapján 1995 óta több mint tíz diák nyert tanulmányi ösztöndíjat a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány pályázatán. A jövőben a falumúzeum gyűjteményének bővítését tervezik és a faluhoz kötődő emlékek restaurálását szorgalmazzák, valamint készülnek a község megalakulásának 250 éves évforduló- ját ünneplő rendezvényekre. ■ Bemutatkoznak a gyerekek Hagyomány, hogy év végén az általános iskolás gyerekek év közben készült munkáiból kiállítást rendeznek a galériában. Erre az alkalomra rajzokat, technika órán készült tárgyakat, kiskocsit, repülőt, ünnepi alkalomra megalkotott tárgyakat állítanak ki. Itt kapnak helyet a néprajzórák szőttesei, hímzései is. A galéria egyik falán emlékeztető formájában az évközben elért verseny- eredményeket is megjelenítik, fényképekkel illusztrálva. A gyerekek munkáiból rendezett kiállítás május 19-én 11 órakor nyílik. A bemutató másik részében, június 9-én, a kultúrházban azokat a produkciókat adják elő, ame- lyeket egész évben tanultak. ■ Lapunk mai száma a Várdomb Község Önkormányzatának jóvoltából jutott el minden háztartásba. Dalok a népdalgyűjteményből Őrzik a sváb és sárközi hagyományt Sakkot oktatnak az iskolában A versenyen tisztességgel helytálltak Minden az idősek világnapjával kezdődött októberben, amikor az Őszirózsa nyugdíjasklub benevezett három megye kulturális seregszemléjére. Az asszonyokat Fekete Hedvig pedagógus készítette fel. A helyi sakk csapat öt évvel ezelőtt alakult, ahhoz, hogy hivatalosan is bejegyezzék, egyesületté szerveződött. A csapat vezetője és ügyintézője Kovács Zsuzsa. Az éneklés olyan jól sikerült, hogy a tanárnő biztatására együtt maradtak, lelkesen, szíwel-lélek- kel folytatták a munkát. Szerettek együtt lenni, beszélgetni és énekelni. Röviddel a világnapi fellépést követően a nyugdíjasklubból kivált egy kis csapat, s megalakította a Várdombi Daloskört. A községben nem volt hagyománya annak, hogy szervezett keretek között énekeljenek, régen inkább zenés színdarabokat játszottak. A színdarabok dalai azonban megmaradtak, és a „daloskörösök” éneklik azokat. A daloskörben ma már 30-tól 70 éves korúak énekelnek együtt, és német nemzetiségi falu lévén, főként német dalokat. Amikor a daloskor megalakult célt is tűztek maguk elé: megőrzik a sváb, illetve Sárköz hagyományait, s azt átadják a fiataloknak. S hogy ez mennyire sikerült? Rendezvényekre kaptak meghívást, tavaly Budapesten egy találkozón képviselték megyénket. Kezdetben szomorkás, lassú dalok szerepeltek a repertoárjukban, majd a sikeren felbuzdulva - meg a közönség is igényelte ezeket vidámabb nóták váltották fel. Fekete Hedvig, aki maga is énekel az asszonyokkal, sok segítséget kap munkájához a köles- di népdalénekestől, Falkainé Jakab Évától és az ugyancsak népdalénekes várdombi Kissné Szabó Ágnestől. A várdombiak azt tervezik, hogy a jövőben megje- ler étik kazettán a várdombi nép- dalgyűjteményből énekelt dalo- Kdt és ezt a dalcsokrot kiegészítik sárközi nótákkal. Nemrégiben felvették a kapcsolatot a kölesdi Zönge népdal csoporttal, ez további szereplési lehetőséget kínál a daloskor számára. Szép siker, hogy tavaly Bonyhádon, az időseknek szervezett Ki mit tud?-on a vái biak különdíját kaptak, va); mint pénz- és tárgyjutalmat. A csapat megalakításával öt évvel ezelőtt azt a célt tűzték ki, hogy az általános iskolai sakk oktatásban résztvevők ne hagyják abba a sportot az iskola befejeztével, hanem lehetőségük legyen tovább fejlődni. Az általános iskola második osztályától kötelezően foglalkoznak a gyerekek a sakkal, és szakköri formában is van alkalmuk a gyakorlásra.- Nem látványos sportág a sakk, logikát, gondolkodást, képességet fejleszt. Emellett sok időt, fegyelmet követel. Ebből adódóan a tehetségek maradnak a csapatnál - mondta Kovács Zsu zsa, aki pedagógusként tanít az általános iskolában. - Jelenleg húsz tagunk van, és tervezzük az iskolások átigazolását. Az induláskor, a játékhoz szükséges készleteket pályázaton nyert pénzből vásárolta az egyesület. Komoly kiadást jelent az utazások költsége és jelenleg a sakkórák is „megértek” arra, kicseréljék azokat. A megye legkisebb csapataként számon tartott együttes legfiatalabb játékosa 10, a legidősebb 60 éves. Az idén a Mattolna Kupában szerepeltek, a tizenegy csapatból a hetedikek lettek.- Most hullámvöleevel számolunk - mondta az ügyintéző -, mert azok, akik jók voltak, az országos eredményeket hozták, érettségi előtt állnak, és kevesebb idejük jut a sakkra. Az utánpótlás-nevelésre ezért is kell különösen nagy gondot fordítsunk a jövőben. Nemrégiben országos csapat- bajnokságon várdombi iskolások képviselték Tolna megyét, immár hetedik alkalommal az alsó tagozatos lányok és a felsős fiúk kategóriájában. A nehéz feladat próbára tette a tudásukat, tisztességgel helytálltak. A versenyzési lehetőséghez, a gyakorláshoz az önkormányzat támogatása is szükséges, ennek köszönhetően a kultúrházat használhatják versenyteremként.
