Tolnai Népújság, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-29 / 100. szám

mim 2000. ÁPRILIS 29., SZOMBAT ZSARU ___MAGAZIN To lnai Népújság - 11. oldal Előléptetések, elismerések a rendőrség napján Kitüntetéseket, jutalmakat adtak át a rendőrség napja alkalmából Ópusztaszeren, a központi ünnepségen, Szekszárdon és a helyi ka­pitányságokon. Rendkívüli előléptetésekre is sor ke­rült. Az év rendőre megyei címeket ma adják át Pak­son. A belügyminiszter a rendőrség célja érdekében kifejtett tevékenysége el­ismeréseként nyugállományú rend­őr alezredessé előléptette Váczi Ist­ván nyugalmazott őrnagyot. A Tolna Megyei Rendőr- Főkapitányság állományából központi elismerésben részesült: dr. Klamár István alezredes, Kő­szegi János főtörzszászlós, Wild János főtörzszászlós, Botz István főtörzszászlós. Az ORFK közbiztonsági főigaz­gatója dicséretben és jutalomban részesítette Horváth János alez­redest. A Tolna Megyei Rendőr- Főkapitányság vezetője maga­sabb beosztásba kinevezte, az or­szágos rendőrfőkapitány soron kí­vül rendőr főhadnaggyá előléptet­te: Molnár Gábor hadnagyot. A Tolna Megyei Rendőr- Főkapitányság vezetője soron kí­vül előléptette rendőr zászlóssá Varga Tamás főtörzsőrmestert, rendőr főtörzsőrmesterré Jakab Jölán törzsőrmestert. A főkapitány főmunkatársi cí­met adományozott: Ház Tibor közalkalmazottnak. Munkatársi cí­met adományozott Bozzayné Vogl Klára, Kerekes Gyuláné, Szabóné Simon Henrietta közalkalmazot­taknak, utóbbi a tamási rendőrka­pitányságon vette át a címet. A szakterületén végzett kimagas­ló munkája elismeréséül jutalom­ban részesítette: Gecséné Slarku Szilvia alezredest, Hegedűs Endre alezredest, Szoboszlay V. Károly al­ezredest, Domonkos György alez­redest, Jenei Ferenc őrnagyot, Drávecz Ferenc őrnagyot, Sándor Attila őrnagyot, Tölösi Éva őrna­gyot, Andics Józsefné századost, Major Miklós századost, Dobos Jó­zsef századost, Szabácsy Szabolcs századost, Sásdi Zsolt főhadnagyot, Dávid Zsuzsanna főhadnagyot, Weil Péter zászlóst, Bognár Tibor zászlóst, Szilágyi István zászlóst, Pecsét Géza főtörzsőrmestert, Pal­kó Gabriella törzsőrmestert, Felhősi László törzsőrmestert, Nagy Ferenc törzsőrmestert, Berger Györgyné, Binder Ádámné, Fehér Lászlóné, Kovácsné László Erika, Mészáros Sándor, Miilei László, Műnk János Récsei Márta, Simon Antalné, Sza­bó Ferencné, Tóbiás Jánosné, Vargáné Horváth Eszter, Veisz Zsu­zsanna, Vörös Mária, Weitnemé Tóth Marianna közalkalmazottakat és dr. Moreh Györgyöt. A vasút üzembiztonsága és közlekedésbiztonsága érdekében kifejtett tevékenysége elismerése­ként jutalomban részesítette a MÁV Pécsi Igazgatósága Illés László alezredest, Kökény And­rás alezredest, Acsádi Zoltán őr­nagyot, Porkoláb Zoltán főhadna­gyot, Németh János főtörzszás­zlóst. A jutalmakat Kovács József igazgatóhelyettes adta át. A Szekszárdi Rendőrkapitányság vezetője soron kívül előléptette rendőr főtörzszászlóssá Szabó Ist­ván törzszászlóst, főtörzsőrmester­ré Tóth Miklós törzsőrmestert. Jutalomban részesítette Reining János őrnagyot, Smajda Márta szá­zadost, Versánszki Csaba hadna­gyot, Horváth Péter hadnagyot, Frast Antal főtörzszászlóst, Berg Ist­ván törzszászlóst, Szarvas Gábor törzszászlóst, Varga Árpád törzs- zászlóst. Bonyhád város kapitánya juta­lomban részesítette Varga Ferenc zászlóst, Hohmann János zász­lóst, Gyüre Ferenc főtörzsőrmes­tert, Major Vincénét és Fáskerti Józsefnét. Dr. László Antal soron kívül főtörzsőrmesterré léptette elő Kiszler Norbertét. ■ Két új BMW motorkerékpárral gazdagodott a közlekedésrendészt járműparkja. A nyeregben Dömötör József őrnagy. fotó: bakó jenő Tettem a dolgom, a kötelességem A legfontosabb a Czobor Borbála úgy gondol­ja semmi különlegeset nem tett, csupán a munkáját vé­gezte, igaz azt mindig leg­jobb igyekezete szerint. Ez persze nem kevés, különö­sen nem a rendőri pályán, így gondolhatják parancs­nokai is, hiszen a paksi ka­pitányság alosztályvezetője az Év rendőre elismerő cí­met veheti át.- Ma már nem megy ritkaság­számba, hogy hölgyek a rendőri pályát választják. Mikor ön kezd­te, még nem volt ez nagyon meg­szokott? Mi indította erre a dön­tésre?- Talán, hogy édesapám is rendőr volt, bár annak idején nem egészen gondoltam ezt át. Természetesen láttam gyermek­koromban, hogy kevés volt a sza­bad ideje sokat volt távol. Az elhi­vatottság később jött, talán polgá­ri alkalmazott koromban, igaz az másféle munka. Mikor már hiva­tásos állományban hazakerültem Paksra, akkor dőlt el ez igazán.- Milyen feladatokat kapott a kezdetkor?- A bűnügyi osztályon, mint vizsgáló dolgoztam, közben el­kezdtem a főiskolát. Éppen mikor megszereztem a diplomámat, gyermek és -ifjúságvédelem, a drogmegelőzés a középiskolákban megalakult a kapitányságon a tott DADA program. Nem hi- bűnmegelőzési csoport, később szem, hogy ez kifejezetten női ViioTnri Névjegy Czobor Borbála rendőr őrnagy a Paksi Rendőrkapitányság bűnmegelő­zési és technikai alosztályvezetője Pakson született, 1954-ben, egy húsz­éves fiú édesanyja Végzettségei: Bezerédj Kereskedelmi Szakközépiskola, Szekszárd, 1973-ban érettségizett Rendőrtiszti Főiskola, diplomáját 1991- ben szerezte Pályája: Tolna Megyei Rendőr-főkapitány­ság 1979-1985, polgári alkalmazott Paksi rendőrkapitányság 1985-től, hivatá­sos állományban, különböző beosztások­ban Kétszer léptették elő soron kívül alosztály. Ennek a csoportnak az élére kerültem.- Miután ez megelőző jellegű, fiatalokkal foglalkozó munka, ta­lán előnyben van egy nő, hiszen ehhez jó adag empátia szükséges.- Legfontosabbnak tekintjük a gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos munkánkat, ami az általános iskolákban folyik, a bűnmegelőzésről, osztályfőnöki órákon, drogmegelőzési progra­mok a középiskolákban. Jelenleg is tizennégy általános iskolában zajlik az évekkel korábban indí­kollégáim férfiak, nagy szeretettel csinálják, igen jó kapcsolatot alakí­tottak ki a gyere­kekkel, mint ahogy azt mond­ják a pedagógu­sok és a gyerekek is.- Most egy igen magas elismerés­ben részesül. Mit gondol, mivel ér­demelte ki?- Gondolom a munkámmal. Tet­tem a dolgom, ami a kötelességem volt, mindig igyekeztem a tőlem telhető leg­jobb formát nyújtani, valószí­nűleg ez vezetett ehhez a szá­momra igen értékes díjat.- Elmondhatja hát, hogy jól döntött, mikor a rendőri pályá­ra lépett. Ha újra kezdené, ismt . ezt választaná?- Igen.- Mi az amire szívesen emléki zik? ; - Sok ilyen esemény volt munkám során. Akkor talán fí rasztó volt, figyelni kellett, aktí\ Az őrnagy asszony szobájának falán a fia ké­pével FOTÓ: BAKÓ JENŐ nak kellett maradni még huszon­négy órán túl. Időnként - családi­as összejöveteleken, más alkal­makkor - összeülünk a kollégák­kal és nosztalgiázunk, olyankor előkerülnek azok a történetek, emlékek, amelyeket érdemes fel­eleveníteni. RÁKOSI GUSZTÁV A mi Gyulánk Oscar díja Az elmúlt év rendőrségi fogá­sa kétségtelenül a pécsi ék­szerrablók lekapcsolása volt. A veszedelmes bűnözőket Kremó Gyula nagymányoki körzeti megbízott bátor helyt­állásának köszönhetően sike­rült térdre kényszeríteni. Egy szál pisztollyal - igaz, társá­tól fedezve - állt ki a hatosra a délszláv háborút megjárt támadókkal szemben. Kremó Gyula boldog volt, ami­kor megtudta, hogy ő lesz az egyik, aki az idén Tolna megyé­ben megkapja az év rendőre cí­met, ahogy mondja, ez a rend­őrök Oscar-díja, sőt: azt is megtudta, hogy az or­szágos címre is felter­jesztették... Szerencsé­re nem kell gyakran szembeszállnia fegyve­res támadókkal, a kör­nyéken nincsenek sú­lyos bűncselekmények. Volt egy sorozatbetörő, aki egy alkalommal például az­zal kedveskedett, hogy evett egy krémest és elvitte a megtalált vál­tópénzt. Azóta már csücsül.- A nagy nap óta megváltozott az élete?- Igen, a hír hallatán az emberek az utcán megállítottak, gratulál­tak, velem örültek. El­ismerést kaptam a kör­nyékbeli önkormány­zatoktól, nemrégiben a védelmi bizottság ülé­sének végén a nagymányoki polgár- mester 'ajándékozott meg. A mányoki KMB-s iratai közül előkerül egy oklevél is a „Mi Gyulánk” felirattal, amelyet a váraljai polgármesteri hivatal munkatársai készítettek neki. Szeretik azt a rendőrt, akinek ilyet adnak. E megjegyzésre csak mosolyog Kremó Gyula a bajsza alatt.- Bizonyára sokszor végiggon­dolta az eset tanulságait...- Ez és még néhány más tá­madás - például a miskolci rendőr kolléga elleni akció - rá­irányította a figyelmet, hogy más, keményebb lett a világ, mint tíz évvel ezelőtt volt. Ezt a munkánk során szem előtt kell tartani. Egyébként az esetek is tanúsítják, amit az álmoskönyv mond: nem jelent jót rendőrre támadni. Nagy volt az összefogás Aki bajban van, megtalálja a rendőrt Tolna megyei rendőrök is teljesítenek szolgálatot az árvízvédelemben. Famer János főtörzsőrmester az el­ső Tolna megyei csoporttal szolgált a gátakon. Tiszajenőn volt a felada­ta a rend fenntartása. Mint kérdésünkre elmondta, csak az árvízvédelemben résztve­vő, matricával ellátott személy- gépkocsik közlekedhettek a falvak között. Kijelölt áteresztési ponto­kon ellenőriztek, s ügyeltek a szeszülalom megtartására is. Elő­fordult, hogy kíváncsiságból sze­rettek volna bemenni a gátakra az emberek, de erre nem volt mód. Külön utasításra a polgármeste­reknek, jegyzőknek is segítettek. Amikor ők felértek, még nagy gond volt a gátakon, Tiszajenőn kétezren dolgoztak az árvízvéde­lemben. Hihetetlenül nagy volt az összefogás, s értették a dolgukat a munkát irányítók. Férfiakat a so­főrökön kívül egyáltalán nem le­hetett férfiakat látni a falvakban, sőt még a nagyobbacska gyerekek is rakták a homokzsákokat. A ta­vaszi szünetet egy héttel meg­hosszabbították. A védelemben résztve­vőket az asszonyok látták el, reggeltől reggelig. Szin­tén a gyerekek közremű­ködésével főztek, készítet­ték a szendvicseket, az üdítőt. Senki nem szenve­dett semmiben hiányt. Aki elhagyta az előző he- ___ l yét annak be kellett jelent­keznie a polgármesteri hivatalban. Minden időpontban mindenkiről tudták, hogy éppen hol tartózkodik. Ezzel a módszerrel egymásra is vi­gyáztak, s azt is tudni lehetett, hogy honnan mekkora erőt lehet átcso­portosítani, ha arra van szükség. Kisebb rendbontásokon kívül nem történt bűncselekmény. A leg­súlyosabb eset egy sze­mélyigazolvány eltűné­se volt, de valószínűleg azt sem ellopták, ha­nem elveszett. Farner János kilen­cedik éve dolgozik a rendőrségen, s a közle­kedési munkát azért szereti, mert sok és sokféle emberrel találkozik.- Kint az úton lehet igazán segí­teni az embereknek. Lehet, hogy sokan ágálnak ellenünk, de amikor bajban van valaki, akkor úgyis megtalálja a rendőrt. Kölcsönösen oldani az ellenszenvet Együttműködés a rendőrség és a cigány önkormányzatok között Kényes kérdés az úgyneve­zett cigány bűnözés. Már aki felveti, az is a rasszizmus gyanújába keveredhet. Jogos az álláspont, miszerint, ha nem beszélünk magyar, finn, vagy belga bűnözésről, ak­kor ne legyen cigány bűnö­zés sem. Ezzel szemben a té­nyek is makacs dolgok, kár lenne azt hinni, hogy amiről nem beszélünk, az nincs is. Márpedig van megélhetési bűnö­zés, s a romák kétségkívül a rend­szerváltás nagy vesztesei, akik szinte minden létalapjukat elveszí­tették. Bátorfi György ezredessel, rend­őrségi főtanácsossal, Tolna megye főkapitányával megpróbáltunk nyíltan, őszintén beszélni a témá­ról.- Van cigány bűnözés, vagy nincs?- Létezik ilyen, sajátos elköveté­si módszereik vannak, de semmi­féle adatot, információt nem gyűj­tünk róla.- Akkor hogyan lehet hatékony bűnmegelőzést folytatni?- Meg kell keresni azokat a szer­vezeteket és embereket, akik hatéko­nyan tudnak nekünk segíteni. Ebben partnereink a cigány önkormányzat­ok, azt hiszem 23 van a megyében. Valamennyi roma önkormányzat ve­zetőjét személyesen ismerem, időn­ként találkozom velük, részt veszek a képzésükben, amit egy alapítvány támogat. Májusra tervezzük a me­gyei rendőri vezetők és a roma ön- kormányzatok vezetőinek találkozó­ját Dombodban. A célja az informá­ciócsere és a bizalom erősítése. Együttműködési megállapodást is kötöttünk a kijelölt roma koordiná­torral, ebben több pont is a cigány­ság és rendőrség kapcsolatának a to­vábbi javítását célozza. Nagyon fon­tos a rendszeres információcsere.- Más kisebbségi önkormány­zattal is rendszeres a kapcsolata a rendőrségnek?- Természetesen, minden hiva­talos kisebbséggel van kapcsola­tunk. Jó az együttműködésünk a német kisebbségi önkormányzat­okkal is, persze ott más kérdések kapnak hangsúlyt.- Említette az elkövetési módsze­reket, melyek ezek?- Ezekre nem szívesen hívnám fel a figyelmet, de tény, hogy több­ségében vagyon elleni bűncselek­ményekről van szó. Élet ellenes bűncselekményt nem nagyon kö­vetnek el, a gyerekeket pedig na­gyon szeretik.- Ha nincs erről statisztika, ak- aprómunkával. Azt, hogy a körzeü kor mit lehet elmondani arról, hogy megbízottaknak müyen a kapcso- hasonló szociális helyzetben lévő latuk a helyi cigány lakossággal rétegek között kiemelke­dik-e a roma elkövetők száma?- Több évtizedes rend­őri tapasztalatom mon­datja, hogy ma már nem lehet észrevenni a kü­lönbséget. Valamikor a börtönökben 45-75 szá­zalék volt a roma szárma­zásúak aránya, e pillanatban nem tudom, hogy a fogdában van-e egy­általán cigány.- Pár éve voü egy felmérés, amely szerint a rendőrök negyede kifeje­zetten rasszista, háromnegyedük pedig rejtetten az. Ön szerint mi a helyzet ma Tolna megyében?- Először is azt gondolom, hogy nemcsak a rendőrök körében van ellenszenv a cigánysággal kapcso­latban, hanem fordítva is előfordul. Ennek feloldását parancsszóval nem lehet elérni, csak hétköznapi konkrétan nem tudom, de abból, hogy nincse­nek ügyek azt a követ­keztetést szeretném le­vonni, hogy ez a kapcso­lat normális. A magam részéről mindent elköve­tek ' annak érdekében, hogy megyénkben a ro­ma származásúak éppen olyan polgárok legyen, mint a töb­biek. A rendőrnek az a dolga, hogy a polgárt a magatartása alapján ítél­je meg.- A cigány vezetők miként viszo­nyulnak a témakörhöz?- Szerintem nagyon jól. Ha olyan jellegű ügy van, felveszem velük a kapcsolatot. Az is igaz, hogy ők né­ha érzelmi, mi pedig jogi oldalról kö­zelítjük meg ugyanazt a kérdést, de azért mindig meg tudunk egyezni.- Az országban volt néhány bot­rányos eset. A rendőrök soha nem a csaló milliárdosokat, hanem a csó­ró romákat verik. Mi a helyzet Tol­na megyében?- Mióta én itt vagyok 1983-tól, nem tudok hasonló esetről a me­gyében.- Van-e a megyében önmagát ci­gánynak valló rendőr?- Van, nem is egy.- Hány van?- Nem tudom, üyen nyilvántar­tást sem vezetünk, s magam sem tartom számon. Sőt, talán Tolna megyében dolgozik az ország egyetlen romológus rendőre, aki főiskolán is oktatja a témát. Meg­hirdettem egy pályázatot, amely­nek a keretében roma származású, középiskolában tanulókat támoga­tunk. Ennek két feltétele van, az egyik a nyelv ismerete, másik pe­dig, hogy az illető esetleg rendőr akarjon lenni. Sajnos, eddig mér senki sem jelentkezett, ezért a i lyázatot szeptemberig megfu szabbítottam.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents