Tolnai Népújság, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-29 / 100. szám

D E C S I M A G A Z I N Tolnai Népújság - 5. oldal 2000. Április 29., Szombat Decsi szagos: már csak mutatóban terem A barátok nem tudtak nótázni, a bort sem szeretik Több generáción keresztül, apáról-fiúra szállt a szőlő­höz való ragaszkodás. Ilyen családi öröksége van Dávid Mihálynak is Decs- Szőlőhegyen. Takaros kis tanya az 56-os főút mellett, mind küllemében, mind berendezésében árulkodik az ősökről. Az öregek építette tanya aprócska ablakán ritkán „tekint be” a napsugár. A szobában a tu­lipános sarokpad, a régi képek a falon, a petróleumlámpa az asz­talon, az öreg bútorok és kerámi­ák, mind-mind a régmúltat idé­zik. Dávid Mihály öröksége ez a tanya, s hozzá hatszáz négyszög­ölnyi terület. A munkája mellett neki a szőlő hobbija. Itt a munkát soha nem lehet befejezni, csak abbahagyni.- Az öreg szomszédoktól ta­nulgattam, akik ismerték a szőlő­munka csínját-bínját, meg amit az apámtól ellestem, azt kama­toztatom. Szeretjük a bort, azért is, mert nóta van benne. A szom­széd öreggel gyakran összejár­tunk, az jól tudott énekelni, meg sok nótát ismert. Régen a fehér szőlő volt a diva­tos, a decsi szagos, ami országos hírű volt, meg a kadarka. Szagos már csak mutatóban van, új fajtá­kat telepítenek, kékfrankost, chardonnayt. A művelés jellege is változott, a hagyományost a korszerű, könnyebben művelhe­tő kordonos váltotta föl.- Úgy vagyok én is, mint a régi öregek - mondta Dávid Mihály-, akik azért tartották a szőlőt, hogy kikapcsolódjanak a szántóföldi munka után. Meg összejártak a környékből, esténként borozgat- tak, ilyenkor egy az újságokat fel­olvasta, és csobolyóból mereget­ték a bort, majd jókat diskurál- tak. Mostanság is összejövünk a barátaimmal a hegyen, sajnos ezeknek a hangulata már nem a régi, a barátok nótázni sem tud­nak, és a bort sem szeretik. A szőlő precíz munkát ésnagy figyelmet igényel, legalább két­hetente permetezni kell, ha netán egy kimarad, a termés sínyli meg.- A tavalyi évjárat nagyon jó volt, finomak lettek a borok. Az öregek úgy csinálták itt a pincét, hogy a terület termése elférjen. A bor készítésben amatőr vagyok, nincs ilyen irányú végzettségem, mindent a mesterektől lestem el. Többségében fehér borom van, itt ehhez értenek legjobban a gazdák. A fehér boraimmal va­gyok sikeres, az olaszrizling nagydíjas lett, van muskotályos borom, tramini, és persze vörös is. Dávid Mihály a napokban Szekszárdon megtartott „Évez­red” borversenyen hat mintával nevezett. A Cabernet franc, Chardonnay, Olaszrizling boráért aranyat, a Merlot-Cabemet franc­ért bronzot, a Muscat Ottonel boráért oklevelet kapott. Mintákat gyűjt, tervez, és sző A falunak szüksége van a népművészetre Az ezredforduló kézműves remekei címmel meghirde­tett pályázatra Decsről né­gyen - Oláh Márta gyöngy­fűző, Decsi Kiss Mária gyöngyfűző, Csötönyi István gyöngyfűző, és Fodorné László Mária szövő pályá­zott. Közülük hárman kap­nak díjat, egyiküknek pedig az Iparművészeti Múzeum­ban állítják ki munkáit. Fodorné László Marika 13 évesen tanult meg szőni. A minták közül is a legbonyolultabbal, a szedett mintával kezdett, az összes szinte jött magától. A szomszéd nénire a mai napig is nagy szeretettel gondol, hiszen a technika elsajá­tításán túl az alkotómunka örö­mét is neki köszönheti. Akkori­ban a háziipar adott lehetőséget a fejlődésre, versenyeztette is őket, ennek köszönhetően sok helyen megfordult, és megismerte más tájegységek népművészetét.- Ma is járom a falut, gyűjtöm a mintákat. Nem hozok létre újat, mert az nem lenne hagyomány ápolás, nekem a célom az, hogy megőrizzem, és továbbadjam Sárköz értékeit. Harminchét éve szövök, magam tervezem meg a szőtteseket, az általam alkalma­zott színek visszafogottabbak, ke­vésbé pirosak.- A hagyományokat hogyan si­kerül megőrizni?- Jelenleg azon munkálkodunk, hogy a kézműves hagyomány, a szövés, a hímzéstechnikák, a csipkeverés ne haljon ki, legye­nek, akik ezt tovább csinálják. A huszonnegyedik órában szeren­csés fordulatot vettek az esemé­nyek, mert a jelenlegi testület föl­ismerte, hogy a falunak szüksége van a népművészetre, ehhez min­den segítséget megad. Úgy érzem, Európában sincs olyan régió, ahol a népművészet ennyi ága így együtt legyen. A viselet is párat­lan, nem véletlen, hogy országos díjakat nyernek bemutatókon.- Szerteágazó a régió népművé­szete, hogyan lehet összefogni az alkotókat?- Tizenhármán vagyunk, akik részt vállalunk a hagyományőr­zésből. Népi iparművész mind­össze kettő van, Nagy Zoltánné gyöngyfűző és jómagam, mint szövő, Oláh Márta a népművé­szet ifjú mestere, kézművesek vannak, gyöngyfűző három-négy, hímző kettő, kosaras kettő és csipkeverő. Ők jól haladnak, s en­nek is megvan a szakmai útja. Ar­ra bíztatom őket, zsűriztessék munkáikat, legyen sikerélmé­nyük. Viszonylag szervezett for­mában tevékenykedünk, a Decs Nagyközség Képviselőtestülete által létrehozott alapítvány jóvol­tából támogatást is kaptunk, és a faluház bemutató termet biztosít számunkra. Akik tenni akarnak a községéit ' Ők tizenöten a jövő vezetői A decsi fiatalok összefogá­sával 1998 szeptemberében Decsi Ifjúsági Operatívak (DIÓ) néven társasági klub alakult. A község jelenlegi vezetői szerint ők a jövő tes­tületé és közülük kerülnek ki a polgármesterek. A falu közösségéért a tizenöt fős kis csapat példaértékű mun­kát végez, aktívan részt vállalnak minden rendezvényből. Kőfalvi Dóra szerint a feladatuk lényege, hogy összefogtak azok a fiatalok, akik tenni akarnak a községért, és rendezvényeikkel színesítik a te­lepülés életét. Mint Dóra elmond­ta, részt vesznek a testületi ülése­ken, és hallatják hangjukat is oly módon, hogy elmondják vélemé­nyüket egy-egy, a fiatalokra vo­natkozó döntés meghozatalánál.- Úgy látjuk, fontosnak tartják a község vezetői, hogy megismer­jék a fiatalok problémáit, s azt, hogy mit szeretnénk csinálni, s milyen ötleteink vannak - vette át a szót Vermes Dóra, majd így folytatta: - Olyan véleményt is hallani, hogy nincs élet a faluban, pedig ez nem így van, mert mi di­ósok is nagyon sok programot szervezünk. Á probléma talán az, hogy az emberek nem figyelnek ezekre. A napokban is olyan ren­dezvények lesznek, mint például a majális, bál, meg a történészta­lálkozó, a szervezésükben is részt veszünk.- Már az elmúlt időszakban is nagyon sok táncos mulatságot szerveztünk, diszkókat, a legtöb­bet meg is valósítottuk - nyilat­kozta Nagy Mariann, amikor a programokról érdeklődtünk. - Természetesen a felnőttekre is gondolunk a szervezéskor, május 1-jén felnőtteknek lesz verseny, amikor a 7-10 fős csapatok­nak kell kü­lönböző fel- adatokat megoldaniuk. Azt szeret­nénk elérni, hogy kimoz­dítsuk az embereket otthonaik­ból. Mint minden, ez is sok pénzbe kerül, az anyagiakról Kőfalvi Dó­ra arról tájékoztatott. A községi alapítványtól megpályázott ösz­töndíjjal a diósok 50 ezer forintot nyertek. A jövőben közös kirán­dulásra, önismereti tréningekre költik a nyereményt. Mind a ti­zenöten tagdíjat fizetnek, ebből, és a bálok, diszkók bevételeiből tartják fenn a csoportot. A falu­ház úgy segíti az ifjúságot, hogy nem kell terembérleti díjat fizet­niük. A kérdésre, ha a község veze­tői átadnák az irányítás lehetősé­gét, s hogyan csinálnák tovább, a lányok igen megfontoltan, és egy­öntetűen válaszoltak: Mindenki­nek a célja az, hogy fejlessze a fa­lut, s egészen biztos, hogy ezen az úton haladnának ők is tovább. Jónak tartják a testület nyitottsá­gát, azt, hogy megkérdezik a fia­talokat, adnak a szavukra, és szá­mítanak az emberek, a lakosság véleményére. PÉTERI A NAP ESEMÉNYE Millenniumi emléknap Az ökomenikus istentisztelet április 30-án, vasárnap 9.30- kor kezdődik a református templomban. Ezt követően a sárközi lányok karikázóját láthatják a résztvevők a temp­lom előtti téren. Az ünnepi beszédet Homoki János, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára tartja, s adja át a község vezetőinek a millenniumi zászlót. A köszöntőt követően megko­szorúzzák az első és második világháborús emlékműveket, majd a résztvevők autóbusz­okkal indulnak a faluháztól 11.40-kor, Étére az emlékmű­höz. Az ünnepséggel párhuzamo­san a faluház galériájában ki­állítás látható, ahol az öt sár­közi község - Decs, Báta, Al­sónyék, Őcsény, Sárpilis - összegyűjtött emlékeit mutat­ják be. Majális május 1-jén Gazdag programot kínálnak május elsejére a decsi fiata­loknak és időseknek egy­aránt. Kora reggel kerékpá­ros kirándulás indul a Sár­közbe. A templomtéren kis­pályás amatőr focibajnokság 9 órától, ügyességi verseny a faluháznál 9.30-tól, aszfalt­rajz-verseny, a vetélkedő a vasúti iskolánál 10 órától kezdődik. A további programban fel­elevenítik a népi játékokat, szerveznek lábtenisz baj­nokságot és 13.30-kor kez­dődik a hagyományos főző­verseny. Futóversenyt több kategóriában, és különböző hosszú távon bonyolítanak, ovisoknak, nagyszülőknek, kisiskolásoknak, és minden­ki másnak, aki szívesen sportol. Sor- és váltóverse­nyekben az iskolások vehet­nek részt, ezt a versenyszá­mot a templomtéren tartják, s ugyanitt lesz az óvodások szalaggyakorlata és az alsó­sok táncmutatója. Tíz fős csapatok részvételével 16 órától tréfás vetélkedők szí­nesítik a programot. Az eredményhirdetésre, a dí­jak átadására 19 órakor ke­rül sor a faluházban. Az egész napos, színvonalasnak és mozgalmasnak ígérkező program utcabállal fejeződik be a faluház előtti téren, itt az Animátó zenél. Lapunk mai száma a Decs Nagyközségi Önkormány­zat jóvoltából jutott el min­den háztartásba. Vakációnyitó buli júniusban Bomba Gyula szólógi­tár, Schultéty Gergő dob, Kovács Norbert és Kőfalvi Dóra ének, Decsi Kiss András sza­xofon, fuvola és gitár, Virág Antal billen­tyűs, valamint Szabó Roland basszusgitár, ők azok, akik Tűzkő néven váltak ismertté nemcsak a fi­atalok, hanem azok körében is, akik kedvelik a nosztalgia zenét, a rockot, a bluest. Az alakulásuk története hétközna­pi: volt egy barát, aztán egy dobos, egy basszusgitáros, és egy szólógi­táros. Ők négyen elkezdtek zenélni 1998 februárjában, a maguk szóra­koztatására. Még nevük sem volt, de a faluházban találkoztak rend­szeresen és gyakoroltak. Nevet kel­lett választani, ami alapján be tud­ták azonosítani a csapa­tot, ekkor lettek Tűzkő együttes. A zenei irány­zat nem változott, a hat­van-hetvenes évek nosz­talgia rock zenéjét és blu­est játszottak, mostanra bővült a repertoárjuk, mindent játszanak, ami nekik és a közönségnek is tetszik. Bomba Gyula, az együttes szó­lógitárosa: - Az a jó az egészben, hogy szeretünk együtt lenni, együtt zenélni. A zenekarunk idő­vel két énekessel és egy billentyűs­sel gyarapodott, ami nagyon jót tett az együttesnek és a zenének is. Nagy lelkesedéssel, tervekkel kezdtek, s a lendület mára sem ha­gyott alább, létrehoztak egy Tűzfé­szek klubot, melynek keretében havonta egyszer három órás prog­ramot szerveznek, ami tartalmá­ban nemcsak zenét jelent, hanem kibővült versekkel, musicallal. - Az eredeti elképzelésünk is az volt, hogy olyat Wubot csináljunk, ahol az emberek összejönnek, be­szélgetnek, mellette zenét hallgat­nak. A mi szerepünk az, hogy szó­rakoztassunk, és kellemes érzést keltsünk az emberekben. Ezt az ötletet tavaly sikerült megvalósíta­ni egy egész napos buli keretében, és hasonlót szervezünk vakáció-, nyitó buli címmel június 24-én, a templomtéren. Erre vendéget is hí­vunk, a Cotton Club Singers jön. Ennek előtte ilyen buli Bátaszéken is lesz, május 27-én. A fiatalok tö­rekszenek az önállóságra, de_ a pénz szinte mindent behatárol, pe­dig fejleszteni kell a technikát, s a zenei fejlődés is hasznára lenne mindegyiküknek. Nagyon sok se­gítséget kapnak Kokos Lászlótól, aki minden támogatást megad a nagyreményű ifjaknak. ______ipti P olgármesternek lenni: szolgálat Tanácsadó testületek segítik a munkát Amikor polgármesternek megválasztották Biczó Ernőt elsődleges feladatának te­kintette, hogy tanácsadó testületeket hozzon létre. Havonta rendszeresen talál­koznak, s kikéri a vélemé­nyüket: hogyan látják a falu fejlődését, a területükön mi­lyen gondokat tapasztalnak.- A településeken élő emberek tör­ténelmükhöz, szokásaikhoz iga­zodnak. A falu vezetésének felada­ta, hogy jó mértéktartásai, ará­nyokká találja meg azt az utat, hogy hallassa szavát a megyében, vagy azon túl is. A polgármester sajátos helyzetben van, mert távla­tokban kell gondolkodnia. Kezdet­ben, amint megismerkedtem a pénzügyi helyzettel, a folyamat­ban lévő ügyekkel, három fő pont­ban határoztam meg a terveket: az infrastruktúra-, a falu közösségé­nek fejlesztése, az ünnepek, kultu­rális rendezvények megerősítése témakörben. A két év alatt mit si­került megvalósítani? Befejezésé­hez közeledik a szennyvízhálózat megépítése, rövidesen elkészül az ivóvíz-hálózat szakaszolása, utak épültek meg, és tervezzük Tabán útjainak a rendbetételét, a szőlőhe­gyi út szélesítését, árkok kotrását. Nagyra értékelem az egyesületek, alapítványok, táncegyüttesek kö­zösségmegtartó erejét. Ünnepek, rendezvények pedig kellenek, ami­re büszkék az itt élő emberek.- Mik jelentik a gondot, problé­mát?- A hátrányos helyzetű, szociáli­san nehéz helyzetben lévő emberek „bíztatása”. Tu­datosítani kell, hogy a segély he­lyett inkább pró­bájának meg ve­lünk olyan tevé­kenységet végez­ni, amiért pénzt tudunk adni.- Mit szeretne tenni a jövőben?- Többet sétáni az utcákon, az emberek között. Sajnos, ritkán lát­nak a faluban, ám nagyon remé­lem, miután már van jegyző, a hi­vatal is rendben működik, több időm lesz arra, hogy beszélgessek az emberek. Hitvallásomnak is tartom, hogy a polgármesteri munka hittel já, s ha váaki nem így dolgozik, nem tud embereket megnyerni. Ez a munka pedig nem más, mint egyfajta szolgáat, és egyfajta alázat az ügy kánt. ■ i i t

Next

/
Thumbnails
Contents