Tolnai Népújság, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-27 / 98. szám

2. oldal - Tolnai Népújság VILÁG TÜKÖR 2000. Április 27., csütörtök Újjáéled a Vasgárda? ________Bukarest________ A fasiszta mozgalmak újjászer­vezésének veszélyére figyel­meztet a romániai zsidó közös­ség, hatékony intézkedéseket kér az államfőtől, a kormánytól és a parlamenttől a légionárius mozgalom újjászerveződése ellen. A vasgárdisták mai követői főképp a középiskolások és az egyetemisták között toboroznak híveket. Kulturális egyesületnek tüntetik fel magukat, hogy ki­játsszák a pártokra vonatkozó törvényt. Máris több úgyneve­zett légionárius fészek működik kiadókkal, CD- és kazettagyártó vállalkozásokkal; ezek hozták forgalomba a Vasgárda dalai cí­mű gyűjteményt. A légionáriu­sok megemlékező találkozókat, meneteket, nyári táborokat szerveznek, legutóbb egyéb­ként Kolozsváron ragasztották ki röplapjaikat a magyar egye­tem ellen. A Román Hírszerző Szolgálat legutóbbi jelentése szerint a lé­gionárius mozgalom valójában azok eszköze, akik ellenzik Ro­mánia euro-atlanti integrációját. A szolgálat már régóta figyel­meztetett erre, viszont nem tart­ja az újjáalakuló Vasgárdát köz­vetlen nemzetbiztonsági ve­szélynek. MR Csernobil jövője Kijev Ukrajna várhatóan hamarosan nyilvánosságra hozza a cserno­bili atomerőmű bezárásának időpontját - közölte Viktor Juscsenko miniszterelnök. Az ukrán kormányfő, aki az atom­erőmű bezárásának menetrend­jét kidolgozó tárcaközi bizott­ságot vezeti, a bizottság szakér­tőkkel kibővített első ülése után tartott sajtóértekezletén el­mondta: a kormány hamarosan megtárgyalja a határidőre vo-, natkozó javaslatokat, de az idő­pont függ a külföldi segítségtől is. A kormányfő emlékeztetett: a csernobili katasztrófa követ­keztében Ukrajna vesztesége meghaladja a 140 milliárd dol­lárt. Kijev eddig 5 milliárd dol­lárt költött az erőmű 4. reakto­rában tizennégy esztendeje, 1986. április 26-án bekövetke­zett robbanás következményei­nek felszámolására. Viktor Juscsenko hangsú­lyozta: a csernobili katasztrófa nem csupán Ukrajna tragédiája, ezért reméli, hogy sikerül ösz- szegyűjteni a sérült blokkot be­fedő betonszarkofág biztonsá­gossá tételéhez szükséges több mint 700 millió dollárt. Az ösz- szeg felét gyakorlatilag már át­utalták. Az atomerőmű közelé­ben pedig az Európai Unió tá­mogatásával atomhulladék-tá- roló épül. _________________■ M ég nincs itt a csatlakozás ideje Helmut Schmidt és Valéry Giscard d’Estaing közös felhívás­ban sürgeti az Unió reformját. A volt német kancellár és a francia exelnök szerint a bővítéssel kapcsolatban Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot elsőbb­ség illeti meg, ám most mindenekelőtt a szervezet megújítását kell szem előtt tartani. Párizs - Berlin A 2000. év végére ígérte a brüsz- szeli bizottság, hogy közzéteszi hét-nyolc tagjelölt ország felvéte­lének „menetrendjét”, s akkor is­merteti az átmenethez szükséges halasztási kérelmek elbírálását is. Ha ez megtörténik, komoly hala­dásról beszélhetünk. Nincs azon­ban előrelépés az Unió szerveze­ti reformjában - fejtegeti a két po­litikus. „Néhány jelentéktelen vonás­tól eltekintve az Európai Unió így szabadkereskedelmi övezet­té fejlődne vissza. Némely or­szágban persze az európai egy­ség eszméjének és történelmi céljának efféle eltorzulása a na­cionalisták ínyére volna. De fő­ként ama washingtoni erőknek tetszenék, amelyek szeretnék megőrizni bizonyos mértékig el­lenőrzésüket Európa fölött, hogy érvényre juttassák globális geo­politikai céljaikat” - olvasható a Welt am Sonntag című német lap cikkében. Schmidt és d’Estaing úgy véli: ha sikerül kiteljesíteni a földrész egységét, Európa meghatározó befolyást gyakorolhat a világban. „Ám az Európai Unió még távol­ról sem alakította ki saját kül- és biztonsági politikáját, márpedig világhatalmi tényezőként erre el­engedhetetlenül szüksége lesz. Földrészünk nemzeteit meg kell győzni arról, hogy a további in­tegrációtól függ az európai társa­dalmak érdekérvényesítése és be­folyásuk súlya a jövőben.” Kétségtelen, hogy harminc or­szág teljes integrációja nem reális cél, mert politikai hagyományaik, kultúrájuk, gazdasági fejlettsé­gük különbözőek. Tévednek te­hát azok, akik a megoldatlan problémák ellenére az Európai Unió gyors bővítését szorgalmaz­zák. „A nyitott kérdések ráadásul nem oldhatók meg kormányközi értekezleteken, ezekről előzete­sen közös álláspontot kell kialakí­tani” - áll a két politikus tanulmá­nyában. ________________________(TA-I B EIKTATÁS. Carlo Azeglio Ciampi köztársasági elnök előtt szerdán letette az esküt az új olasz kormány. A háború utáni 58. kabinetnek - amelyet Giuliano Amato (középen) vezet - még meg kell majd kapnia a törvényhozás két háza, a képviselőház és a szenátus jóváhagyását is.________________fotó: feb/reuters A „nehezményezés” politikája A jugoszláviai bombázások miatt tavaly megszakadt kapcsolatokat Oroszország és az Észak-atlanti Szövetség februárban kezd­te meg helyreállítani. Akkor járt Robertson NATO-főtitkár Moszkvában, ám azóta érde­mi lépéseket sem az orosz kormány, sem a védelmi szervezet nem tett. Brüsszel - Moszkva A közelmúltban megtartott NATO-Oroszország közös tanács brüsszeli ülése jelezte a viszony sa­játosságait; pozitív fejlemény, hogy bővült a na­pirend. A szokásos kérdéseken túl ugyanis Moszkva és a szövetség képviselői megvitatták a NATO stratégiai koncepcióját, az új orosz nem­zetbiztonsági doktrínát, érintették a tömegpusz­tító fegyverek elterjedésének megakadályozásá­val és a leszereléssel kapcsolatos témaköröket is. Korai volna azonban ebből arra következtet­ni, hogy Oroszország és a NATO viszonyában alapvető a javulás, s aligha lehet számolni gyö­keres fordulattal a közeljövőben. Ehhez fontos lenne a többi között a jugoszláv események mi­att bezárt moszkvai NATO-képviselet újranyitá­sa. A nehezményezés politikáját Moszkva egyébként már a kilencvenes évek második felé­től folytatja, amikor a NATO - moszkvai tiltako­zás ellenére - magához „édesgette” a megszűnt Varsói Szerződés néhány szövetségesét. A Kreml akkor abból indult ki, hogy a hideghábo­rú után az európai biztonság a kontinens min­den államának közreműködését igényli, így a közös NATO-orosz szervezet létrehozását az európai stabilitás szemszögéből tartotta szüksé­gesnek. Moszkva persze jobban örült volna, ha az európai országok harmadát magába foglaló NATO a hidegháborút követően megszűnik. Oroszország a biztonság legfőbb őrzőjének az EBESZ-t tekintette, amely a NATO-tól eltérően a kontinens minden országát egyesíti. Az orosz fővárosban pozitívan értékelték volna a NATO tisztán politikai szervezetté válását. Moszkvát változatlanul az nyugtalanítja a leg­jobban, hogy a NATO-központban továbbra sem a politika, hanem a katonai doktrína áll az első helyen. Az új stratégiai koncepciót fogadtak el, amelyben visszaköszönnek a Moszkva által agresszívnak tartott vonások - mutat rá a Novosztyi hírügynökség hírmagyarázata. ■ Színtől független párbeszéd Hazánk az EU-bővítés élharcosát látja Ausztriában Bécs Martonyi János magyar külügyminiszter szerint az Ausztriával folytatott ál­landó párbeszédnek „kevés köze van a kormány színéhez”. A budapesti diplomácia vezetője Wolfgang Schüssel mai látogatá­sának előestéjén egy bécsi lap­nak nyilatkozott. Az interjúban hangsúlyozta: az osztrák kancel­lár budapesti látogatása egyelőre nem jelez változást a magyar ál­láspontban, vagyis a „kék-fekete” koalíciót a tettei alapján kell meg­ítélni. Magyarország tartalmilag osztja az Európai Unió aggodal­mait, a szankciók formáját illető­en azonban nem követheti az ál­lamszövetséget. Hazánk ugyanis nincs jelen a brüsszeli tanácsko­zásokon, így csakis kétoldalú kapcsolatokat tarthat fenn Auszt­riával. Martonyi hozzátette, hogy ezt Brüsszel is megérti. „Magyarország azt várja el Bécstől, hogy Brüsszelben a kele­ti bővítés előharcosaként lépjen fel, ami egyúttal Ausztria érdeke is” - nyilatkozta a külügyminisz­ter. Martonyi ugyanakkor bátorí- tónak találja Schüssel legutóbbi nyilatkozatait, amelyekben „ér­zékelhetők az első jelei annak, hogy Ausztriában tudatosul a Kö- zép-Európához való tartozás té­nye. Bécs ugyanis eddig kizáró­lag a Nyugat felé orientálódott”. A miniszter végül kitért arra: Magyarország azt reméli, hogy a csatlakozási tárgyalások 2001 vé­géig várhatóan befejeződnek, s ennek nyomán 2003 elejére elér­het a Brüsszelbe vezető út végé­re. A magyar gazdaság 78,5 szá­zaléka, a külföldi beruházások 60 százaléka már ma is integráló­dott az Unióba. ■ HÍREK RÖVIDEN Koszovói albánok tüntettek Pristinában szerda reggel megbénult a közlekedés, mivel több ezer albán tüntető lezárta a fő közlekedési utakat, a szerbiai börtönökben fogvatartott albánok szabadon bocsátását követelve. Az átmenetileg nemzetközi igazgatás alá vont Koszovó székhelyén a javarészt fiatal tüntetők minden fontos útvonalat lezártak, és a KFOR gépjárműveit engedték továbbhaladni. Moszkva nem hisz Maszhadovnak Szergej Jasztrzsembszkij orosz elnöki tanácsadó határozottan cáfol­ta azokat a moszkvai sajtójelentéseket, amelyek szerint Aszlan Maszhadov hamarosan megadná magát személyesen Vlagyimir Putyin elnöknek. Jasztrzsembszkij emlékeztetett arra, hogy a cse­csen elnök maga hazudtolta meg az egyoldalú tűzszünettel kapcso­latosan megjelent interjúját, s újabb terrorcselekményekre szólította fel a muzulmán felkelők osztagait. Az elnöki tanácsadó mindamel­lett hozzáfűzte, hogy az orosz törvényhozás amnesztiarendelete ad'ott esetben vonatkozhat Maszhadovra is. Lelőtték a JAT elnökét Belgrádban ismeretlen tettesek meggyilkolták Ziko Petrovicsot, a JAT jugoszláv légitársaság vezérigazgatóját, Szlobodan Milosevics elnök feltétlen hívét. Idén már a szerbiai közélet negyedik ismertebb személyisége vált gyilkosság áldozatává. Ismét életet lehelnek a Mirbe A bajkonuri űrrepülőtérről felbocsátották a Progresz Ml-2 típusú te­herűrhajót. A Progresz üzemanyagot, oxigént, élelmiszert és vizet szállít a Mir űrállomásra. A több mint 14 éve a Föld körül keringő Mirnek a hónap eleje óta ismét vannak lakói; feladatuk az, hogy éle­tet leheljenek az elöregedett űrállomásba. A Mirt a tervek szerint al­kalmassá teszik újabb vendégek, turisták fogadására,. Újabb kubai rokonok Eliánnál Elián González, a hajótörött kubai kisfiú unokahúga és volt óvónője szerdán az Egyesült Államokba repült, hogy átsegítsék a gyermeket a lelki megpróbáltatásokon. A két nő megpróbál kubai légkört terem­teni Elián számára, akit nagyon megviselt, hogy az amerikai beván­dorlási hivatal ügynökei szombaton erőszakkal vitték el Miamiban élő rokonaitól. Kertész Imre Herder-díjas Kertész Imre író is átveheti május 3-án a bécsi egyetemen a hambur­gi Alfred Toepfer Alapítvány Herder-díját. A jutalomban évente hét neves kelet-közép-európai művészt és tudóst részesítenek. Az idén Milan Kundera cseh író, Jan Bakos szlovák művészettörténész, Ivan Colovics szerb etnológus, Nikola Georgijev bolgár irodalomtörté- nész és Arvo Párt észt zeneszerző részesült még az elismerésben. ■ Takarékosság holland módra Korlátozzák a kormány járműparkját Erény, ha egy politikus szerény - hangsúlyozták minap a holland parlamentben. S nem csupán általános­ságban: a biciklizők paradicsomában a felszólalók a minisztereket szólították meg, beleértve magát a kormányfőt is. Hága Mostantól a holland kormány­tagok nem kaphatnak méreg­drága autót szolgálati kocsi gya­nánt, és Wim Kok miniszterel­nök sem jár luxuskocsin. A há­gai parlamenti pártok által elfo­gadott törvény eleve megakadá­lyozza szuperjárművek beszer­zését a közszolgálatban állók számára: miniszteri autóra leg­följebb 102 ezer guldent, mint­egy 11,7 millió forintot szabad költeni. A holland kormány tag­jai egyébként mindeddig híre­sek voltak arról, hogy szívesen járnak szélsebes, csillogó autó­csodákon. A környezetvédelmi miniszter például a kocsipark legdrágább járgányát, az E230-as Mercedest használja. Az autó alapkivitelben is legalább kétmillió forinttal fö­lülmúlja a mostantól megenge­dett költségkeretet. A hágai parlament - nem utol­sósorban számos kormánypárti képviselő szavazatával - most ar­ra az álláspontra jutott, hogy a szociálliberális kabinet tagjai túl drága szolgálati kocsikkal járnak - feleslegesen. Az ellenzéki szoci­alista párt erőteljes fellépésére a kormány is kénytelen volt elis­merni: a luxuskocsipark túl sokba kerül a költségvetésnek. Dicséretes kivételnek számít Wim Kok miniszterelnök, aki Ford Scorpióval közlekedik; an­nak ára 83 ezer holland, azaz 9,6 millió magyar forint. Laurens Brinkhorst mezőgazda- sági miniszter pedig a legszeré­nyebb a kormánytagok között: saját kerékpárján jár be a hivata­lába, s nem egy szolgálati utat is így, vagy gyalogosan tesz meg. Egyébként a puritán-kálvinis­ta Hollandia különösen nagy szeretettel övezett királynője, Beatrix - akinek magánvagyoná- ról mesék keringenek - szintén csak egy közepes kategóriájú Forddal járja országát. Igaz, nem álruhában... KULCSÁR LÁSZLÓ ERŐMÜVÉSZEK AUSZTRÁLIÁBAN. A Gorilla becenévre hallgató új-zélandi Levi Voaga győzött az erős emberek Sydneyben megrendezett versenyén: egy 160 kilogrammos követ 26,87 másodperc alatt emelt le egy hordóról, s a feje fölött tartva 5 métert tett meg vele. ___________________fotó: feb/reuters Á , 1 I >

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents