Tolnai Népújság, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-04 / 79. szám

2. oldal - Tolnai Népújság VILÁG TÜKÖR 2000. Április 4., kedd MAGYAR MILLENNIUMI rendezvénysorozatot tartottak Szingapúrban. Az egyhetes ünnepségek emlékfa ültetésével zárultak. A kulturális héten ma­gyar kamarazenei estet és kép­zőművészeti kiállítást is rendez­tek, továbbá filmvetítés és építé­szeti előadás tarkította a gazdag programot. ÜLDÖZI és megalázza a magyar állam a magyarországi románo­kat, önkormányzatuk csak papí­ron létezik. A magyarországi nemzeti kisebbségek jogait nem tartják tiszteletben - jelentette ki Sofronie Drincec. A gyulai ro­mán ortodox püspök a nagysze­beni Gozsdu Alapítvány hét vé­gi közgyűlésén rendkívül kemé­nyen bírálta a magyar kormány magatartását. MEGSEMMISÍTETTE a Kohl- kormány még a két német állam egyesülése előtti hónapokban azokat a keletnémet állambiz­tonsági minisztérium irattárá­ban talált feljegyzéseket, ame­lyek CDU-politikusok telefonbe­szélgetéseinek lehallgatása nyomán keletkeztek - állítja a Berliner Zeitung. BEFAGYASZTJA a további ke­leti bővítés terveit a NATO - szi­várgott ki az észak-atlanti védel­mi szervezet brüsszeli központ­jából. Illetékesek szerint ennek egyik oka, hogy a NATO új had­seregei Csehországban, Magyar- országon és Lengyelországban pénzhiányban szenvednek, rosszul felszereltek és gyakorla­tilag nem készek bevetésre. SZEREPET JÁTSZANAK a kö­zös európai fizetőeszköz, az euró árfolyamának hanyatlásá­ban azok a fenntartások is, ame­lyeket a pénzpiacok táplálnak az EU keleti bővítése kapcsán - je­lentette ki Edmund Stoiber. A bajor tartományi miniszterelnök ugyanakkor hozzáfűzte: „Hatá­rozottan támogatom olyan új ta­gok felvételét, mint Lengyelor­szág, Magyarország vagy Cseh­ország. Csakhogy ennek feltéte­le a kellő gazdasági érettség.” KLÓNOZOTT BORJÚ jött vi­lágra Thaiföldön: ez az első mesterségesen „elállított” állat Délkelet-Azsiában. A bangkoki egyetem állatorvosai a március elején született állatot egy fel­nőtt tehén fülsejtjeiből nyert örökítő anyag segítségével hoz­ták létre. MÁSFÉL MILLIÓ franknyi ha­mis ötszáz frankost találtak a hatóságok Párizsban az elmúlt napokban, és letartóztatták azt a férfit is, aki túl akart adni a ná­la lévő összegen. Összesen 2210 darab hamis bankjegyre buk­kantak a 48 éves szobafestőnél, de semmi olyan jelet nem talál­tak a lakásán, ami szállítójához vezetné a nyomozókat. ______■ E lnöki vendég Írországból Budapest Eltérő földrajzi fekvése ellenére ha­sonló Írország és Magyarország tör­ténelmi múltja, a két ország törek­vései pedig lehetővé teszik, hogy megértsük egymást - jelentette ki Göncz Árpád. Mary McAleese ír államfőt, aki 49 éves, há­rom gyermek anyja és jogászprofesszor, tegnap katonai díszpompával köszöntöt­ték az Országház előtt, majd ezt követően megbeszélést folytatott meghívójával. Göncz Árpád értékelése szerint Írország példaképként is fontos Magyarország szá­mára, mivel az elmúlt években valóságos gazdasági csodát hajtott végre. Amíg 1973- ban az egy főre jutó nemzeti össztermék az európai uniós átlagnak csak a felét tette ki, tavaly már tíz százalékkal haladta azt meg. Az integráció folyamatában hazánk számít az immár 26 éve EU-tag Írország se­gítségére és támogatására. Az ír államfő újságírók előtt hangsú­lyozta:- Megtiszteltetés számomra, hogy én va­gyok az első ír elnök, aki Magyarországra látogat. Örömmel tapasztaltam, hogy a magyar-ír kapcsolatok az elmúlt tíz évben egyre inkább elmélyültek, amit bizonyít a két ország közötti kereskedelmi forgalom gyors növekedése, a befektetések számá­nak bővülése, a kapcsolatok nagyköveti szintre emelése, illetve a Budapest-Dublin közötti közvetlen légijárat beindítása. Országa tapasztalatairól szólva az ír ál­lamfő kiemelte: az európai uniós támoga­tások hatékony felhasználása gyors fejlő­dést eredményezhet. Írországban, ahol tíz évvel ezelőtt még „posztkoloniális állapo­tok” uralkodtak, mára virágzó gazdaság van. Mary McAleese úgy vélekedett: Íror­szág nem érte volna el ezeket a sikereket, ha nem lenne az unió tagja, s ez reményt adhat a csatlakozásra váró országoknak is. Az államfői megbeszélésen Göncz Ár­pád alaptalannak nevezte a magyar mező­Mary McAleese ír elnök és vendéglátója fotó: feb/reuters gazdaságra vonatkozó európai uniós aggó- évig működik. Bezárásukig felesleges ki- dalmakat. Kitért arra is, hogy e térségben adást jelentene az uniós környezetvédelmi számos olyan elavult ipari létesítmény követelmények megteremtése, ezért gond­üzemel, amely várhatóan már csak néhány jaink megértését kérte vendégétől. Az ET nem tárgyal a Tiszáról Európai-afrikai csúcs Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésé­nek e heti ülésszaka - az előzetes tervektől eltérően - nem foglalkozik az európai fo­lyókon, tengereken bekövetkezett termé­szeti katasztrófák ügyével. Strasbourg Surján László, a magyar delegáció vezetője, az Európa Tanács közgyűlési alelnöke még úgy tud­ta, hogy a nemzetközi szervezet átfogó doku­mentumot fogad el az európai környezeti ka­tasztrófákról. A házbizottság ajánlásával szem­ben azonban a közgyűlés nem tűzte napirendre az ezzel kapcsolatos témakört. Az Európa Tanácsban ugyanakkor ismét elő­terjesztették Oroszország tagságának ügyét. Ko­rábban - a január eleji ülésszakon - már volt egy hasonló eljárás a csecsenföldi háború miatt, ám akkor haladékot kapott Oroszország, hogy mie­lőbb állítsa le a katonai akciókat, hagyjon fel a ci­vil lakosság elleni támadásokkal. Az Európa Ta­nács képviselői a helyzet változatlansága, illetve súlyosbodása miatt tűzték ismét napirendre az orosz tagság felfüggesztését, amelyről várhatóan csütörtökön döntenek. Szó volt Ausztria, illetve Ukrajna tagságának esetleges felfüggesztéséről is, de ma mindkét ja­vaslatot elvetették. Utóbbiról azért nem szavaz­nak a közgyűlésen, mert a képviselők méltányol­ják, hogy Kucsma elnök elfogadta az ukrán alkot­mánybíróság döntését, és nem módosíttatja nép­szavazással az alkotmánynak a köztársasági el­nök megválasztásáról szóló passzusát, másrészt hogy Ukrajnában a tervekkel ellentétben mégsem vezetik be a halálbüntetést. Béccsel kapcsolatban az Európa Parlament el­nök asszonya kifejtette: az osztrák Szabadságpárt nem változott meg, ezért nem lehet számítani a szankciók gyors feloldására. A politikus trükknek minősítette, hogy Jörg Haider távozik az FPÖ élé­ről, mivel úgy gondolja, azért továbbra is megőr­zi befolyását a párton belül. „Alighanem csak annyi történt a párt háza táján, hogy a főnök hosszú távú stratégiába kezdett.” Elfogtak egy háborús főbűnöst A boszniai nemzetközi békeerő hétfőn őrizetbe vette a boszniai Szerb Demokrata Párt magas rangú tisztségviselő­jét. Momcilo Krajisnikot Páléban, szülei házában tartóztat­ták le. Belgrad A „keményvonalas” boszniai szerbek egykori fővárosában a bejárati ajtó berobbantásával ju­tottak be az SFOR katonái abba épületbe, ahol Krajisnik rejtőzkö­dött. A boszniai Szerb Demokrata Pártot, amelynek a politikus ve­zető tisztségviselője, Radovan Karadzsics egykori boszniai szerb elnök alapította. Krajisnik letartóztatását a NA­TO főtitkára Brüsszelben kiadott nyilatkozatában megerősítette. George Robertson közölte, hogy már úton is van a Hágai Nemzet­közi Törvényszék elé a politikus, akit népirtás­sal, emberiség elleni f bűntettekkel, a nemzet­közi és háborús jog megsértésével, gyilkos­sággal, deportálással és foglyaival szembeni em­bertelen bánásmóddal vádolnak. Krajisnik elfo­gása nyomatékot ad a NATO üze­netének, miszerint szorul a háló a háborús bűnösök körül, és jobb, ha feladják magukat - hangoztat­ta a főtitkár. Krajisnik az egyik legközeleb­bi munkatársa volt Radovan Karadzsicsnak, akit az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök miatt szintén népirtás, emberiség el­leni bűncselekmények és háborús bűnök cí­mén vád alá helyezett. A háború idején Krajisnik a boszniai szerb parlament elnöke volt, a délszláv háború­kat lezáró 1995-ös day- toni megállapodások után pedig a boszniai szerbeket képviselte a bosznia-hercegovinai kollektív államelnökségben. ■ Kairó Tizenöt európai és ötven­három afrikai ország kép­viselője ma zárónyilatkoza­tot és akciótervet fogad el a két kontinens közötti nézet- eltérések orvoslására. Sikerült megállapodásra jutniuk a külügyminisztereknek a tegnap kezdődött értekezlet előtt, így el­hárult annak veszélye, hogy az Európai Unió és az afrikai orszá­gok első állam- és kormányfői csúcstalálkozója kudarcba ful­ladjon. Az afrikai országok adósságá­nak sorsa az egyik legfontosabb vitatéma. Az EU-tagországokkal szembeni összes afrikai tartozás a nyolcvanas évek elején még 110 milliárd dollár volt, ez 1999- ben már elérte a 350 milliárdot. Most létrehoztak egy csoportot azzal a megbízatással, hogy ké­szítsen jelentést az adósságállo­mány kezelésére, amelyet majd miniszteri szinten tanulmányoz­nak a felek. Ferrero-Waldner oszt­rák külügyminiszter kijelentette: nem várható el az európaiaktól, hogy ők emeljék ki az elmara­dottságból az afrikai országokat. Szerinte a teljes afrikai adósság elengedése meghaladná az Unió lehetőségeit. Az európai gyarmatosítók által egykor elrabolt afrikai kulturális javak sorsa is napirendre került. A zárónyilatkozat ezt illetően csak egy homályos megfogalma­zást tartalmaz: az EU „tudomásul veszi az afrikai panaszt”. ■ Jogszabály tiltja Mégsem térhet haza Szent István ereklyéje? ZÁGRÁB A kulturális értékekről szó­ló horvát törvény nem teszi lehetővé, hogy visszaadják Magyarországnak a Dubrovnikban őrzött ereklyét. Miljenko Domiljan kulturális miniszterhelyettes a Vjesnik cí­mű újság hétfői számában fel­hívta a figyelmet arra, hogy a Dubrovnikban őrzött ereklyét kulturális emlékként tartják nyilván, így az a horvát kultúra része, és nem lehet elidegeníte­ni. A lap hozzáfűzte: akkor is külön engedély kellene az ide­iglenes külföldre szállításához, ha csak kiállításra vinnék. Frano Prcela, a domonkosok horvátországi tartományfőnöke nem akar állást foglalni a vitá­ban, hogy az ereklye visszake­rüljön-e, vagy sem Magyaror­szágra. Kifejtette azonban, hogy a kérdés kulturális, vallási és politikai összetevőit is elemezni kell. Elismerte, hogy a magya­rok számára sokkal nagyobb je­lentőségű a koponyaereklye, mint a horvátoluiak, akik azt csak múzeumi tárgyként keze­lik, és nincs túlzott vallási jelen­tősége annak sem, hogy az ereklye ezután is Dubrovnikban maradjon. A tartományfőnök szerint az eljövendő tárgyalásokba fele­lős partnerként be kellene von­ni a horvát külügyminisztériu­mot és a kulturális minisztériu­mot is. ■ SZŐNYEG SZÜLETÉSNAPRA. Nagyszabású kiállítással készül Bagdad az elnök 63. születésnapjának megünneplésére. A száz, kézzel szőtt perzsaszőnyeg közül jó néhány magát Szaddám Huszeint, az ira- ki diktátort ábrázolja.________________________________________________ fotó: feb/reuters Ki szállít olcsóbban műholdat? Repülőgépről indítják majd a turistajáratokat Az új évezred beköszöntével megkezdődött a versenyfutás az űrkutatás új korszakának nagy üzletéért is: ki tudja ol­csóbban pályára állítani a műholdakat - és a turistákat? Egyesült államok Becslések szerint a hírközlési, a tudományos és a katonai műhol­dak száma gyorsan gyarapodik, és2007-re csak a polgári célúak- ból vagy kétezer kering majd fe­lettünk. Azok feljuttatása - leg­alábbis az eddigi módszerekkel - lehetetlen lesz, hiszen kicsi a ka­pacitás, sokáig kell várakozni. A felbocsátás ráadásul költséges is: egy kilogramm teher legalább 16 ezer dollárba kerül. Ugyanez jóvgj olcsóbb lehet, ha a műholdakat repülő szerke­zeten juttatják fel, állítják pályá­ra. A Boeing cég dolgozik már Airlaunch elnevezésű tervein. Az új típusú űrtechnika óriási jumbo-jet hátán jutna fel 12 ezer méter magasságba, majd onnan beindított rakétáival folytatná út­ját. A gépet az amerikai légierő megrendelésére fejlesztik ki, de lesz polgári változata is. Az „ideá­lisnak” tekintett ár egy kiló hasz­nos teherre számítva ezer dollár lenne. Az Airlaunch ugyan ezt még nem éri majd el, de jóval ol­csóbb lesz a hagyományos raké­tafuvarnál. Vetélytársa az X-34 jelzésű szerkezet lehet, amelyet a NASA, az Űrhajózási Hivatal fejleszt ki. Ez a repülő robot 400 kilogramm hasznos terhet vihet, s egy-egy útja mintegy félmillió dollárba ke­rül majd. Az X-34-et óriásgép ha­sa alá csatolják, majd 13 kilomé­ter magasságból saját erejéből folytatja útját. A brit Bristol cég egyidejűleg olyan gépek kifejlesztésén dolgo­zik, amelyeken turistákat lehetne az űrbe szállítani. Ez esetben is nagy (ötvenszemélyes) szállító­gép vinné fel a kisebbet 24 kilo­méter magasságba, majd az on­nan repülne tovább a kozmoszba. A páratlan élmény nem is ígérke­zik megfizethetetlenül drágának: ötezer dollárba kerülhet majd a jegy. Az Egyesült Államokban igyekeznek túllicitálni egymást az utazási irodák programaján­lataikkal. A nem olcsó beszál­lókártyák már elővételben elfogy­nak, pedig az első járatoknak még se hírük, se hamvuk. feb 4 I % L *

Next

/
Thumbnails
Contents