Tolnai Népújság, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-20 / 93. szám

4. oldal - Tolnai Népújság TOLNAI TÁJAK 2000. ÁPRILIS 20., CSÜTÖRTÖK |fH| VIDA TÜNDE A rend barátságos őre Évek óta vezetek. Ez idáig baleset-, s a közelmúltig rendőr-mente­sen. A minap azonban lemeszeltek. Icipicit még örültem is, amikor elindult az út túloldaláról a közút ellenőre, hogy leintsen. Az ha­mar kiderült, hogy esze ágában sem volt, hogy arra kérjen álljak meg, pláne nem padlófékkel. Ő csak lassításra akart rábírni. Ám úgy tűnik kiment a fejemből a KRESZ néhány fejezete, egyebek kö­zött az, amely a rendőri karjelzéseket taglalja. Elsőként erre hívta fel a figyelmem a rend őre, majd arra, hogy azt bizonyára még én is tudom, hogy a biztonsági öv használata kötelező. Ebben hamar egyezségre jutottunk, s némi unszolásra megnézte az okmányai­mat is. Már, hogy én kértem, ha már így alakult odaadnám a jogo­sítványom, forgalmim. Miután ezen is túl estünk, még mindig nem került elő se csekk, se hatósági szigor. Kézfogással búcsúz­tunk, jó napot, jó munkát kívántunk egymásnak. Beültem a kocsi­ba, bekapcsoltam az övem, intettem és elhajtottam. No persze, az igazi csattanó az lenne, ha azt írnám: Azóta mindig bekötöm a biztonsági övét, és a KRESZ könyvet is elővettem, hogy utánanézzek az elfeledett szabályoknak. A helyzet az, hogy most sem kötöm be azt a fránya biztonsági övét, s valószínűleg akkor sem tenném, ha akkor kemény ezreseimbe került volna. Az autó­sokat ellenőrző rendőröket azonban újabban már nem tekintem esküdt ellenségemnek. (Ami a biztonsági övét illeti, a szerző és a szerkesztőség véleménye markánsan különbözik! - a szerkő Ötéves a bölcskei kórus Sikeres koncert a református templomban 1995-ben alakult női énekkar Bölcskén. A kórus az ország számos településén, fesztivál­ján fellépett már, énekeltek a Pesti Vigadóban is. Az ötödik születésnap alkalmából a he­lyi református templomban rendeztek koncertet. Bölcske Kilencven perces, számos műfajt felsorakoztató hangversennyel ün­nepelte ötödik születésnapját pén­teken a Bölcskei Női Kar. Másfél óra a színpadon, kemény fizikai ésr szellemi megterhelés, főleg egy amatőr együttes számára. Az est azonban nagyon jól sikerült, több mint kettőszázan tapsoltak a höl­gyeknek, akik hasonló koncertet még nem tartottak otthon a falu­ban. Öt évvel ezelőtt Hartmann Jó­zsef - a kóms vezetője - kezdemé­nyezésére, és Pados Ferencné hívó szavára jöttek össze többtucatnyi- an. Először Bölcskén léptek fel, ak­kor Tolna megyei népdalokat éne­keltek. Azóta sok más műfajjal megismerkedtek, számos helyen hallhatta őket a közönség és szak­értő zsűri is. Kilenc hónappal ala­kulásuk után ezüst minősítést kap­tak, a múlt év tavaszán pedig a Pes­ti Vigadóban énekeltek a szakma rangos eseményén, a Bárdos Fesz­tiválon. Most harmincketten van­nak különböző korúak, foglalkozá­súak. Szerdánként két órán keresz­tül próbálnak, s persze gyakrab­ban, ha fellépésre készülnek. Idén szeretnének újabb, az eddiginél még jobb minősítést szerezni, mert e nélkül nehéz meghívásokra szert tenni. A minősítéshez jó főpróba volt a mostani, jubileumi koncert, ami „mellesleg” nagyon szép sikert is hozott a kórus számára. vt Sikeres véradások, versenyek Vöröskeresztes események Eseménydúsan teltek az el­múlt napok a Vöröskereszt Paks Városi Területi Szerve­zeténél. Múlt kedden rendez­ték meg a felmenő rendszerű városi elsősegély-nyújtó ver­senyt, másnap küldöttérte­kezletet és a véradás szerve­zésében résztvevők számára felkészítést tartottak. Paks Az elsősegélynyújtó versenyen ál­talános iskolás kategóriában a Bezerédj, középiskolák közül a Vak Bottyán Gimnázium csapata lett az első, a felnőttek versenyét pedig az Atomix Kft. tűzoltói nyer­ték meg. Ők képviselik a paksi körzetet a megyei fordulón, mely­nek éppen az atomváros ad majd otthont. A küldöttértekezleten az elmúlt négy év munkáját értékel­ték és megtervezték a következő időszak teendőit. Változott a veze­tőség is, mégpedig annyiban, hogy ezentúl öttagú lesz, illetve dr. Csuta Tamás fogszakorvos lát­ja el az elnöki teendőket. Az ön­kéntes véradásszervezők felkészí­tése is igazán aktuális, mivel a Vö­röskereszt január elsejétől egyedül végzi e feladatot. Fennakadás nincs, sőt az eredmények nagyon biztatóak. Az elmúlt héten Bölcs­kén és Madocsán a megszokottnál jóval többen vettek részt, és a pak­si véradás is sikeresebb lett a várt­nál. A művelődési központban ugyanis kettőszázötvenegyen je­lentkeztek véradásra. vt Ajándékforintok - utazásra Még a segély sem jár Nem egyszemélyes feladat volt az, amit Tar- czal Andrásné 1999. április 30-ig ellátott. Ő volt a madocsai művelődési ház gondnoka, a könyvtáros, sőt a falugondnoki teendőket is ő intézte. Ráadásul mindezt előbb négy, később hat órában, egész pontosan ennyi időért járó fizetésért teljesítette. Ennek ellenére szívesen végezte a munkáját - amíg tehette. 1999 má­jusával kezdődően ugyanis elbocsátották. Madocsa- Nagyon bánt, hogy az igazamat jogi úton kell ke­resnem - kezdi a beszélgetést Tarczal Andrásné, Eszter. - Megalázó, hogy az ismerőseimhez kell fordulnom segítségért, bekopogni hozzájuk pén­zért úgy, hogy még azt sem tudom megmondani nekik, mikor leszek abban a helyzetben, hogy visszafizethessem a tartozásomat. A december má- sodiki első fokú - számomra kedvező - ítélet után már bátrabban fordultam hozzájuk, hiszen azt gondoltam, gyorsan rendeződik a helyzetem. Az önkormányzat azonban az iskolaigazgató által - aki egyébként elégedett volt a munkámmal - meg­támadta a határozatot. Azért kellett belekeverednie a pereskedésbe az iskolának, mert hivatalosan én a Biczóné Pető Veronika igazgatónő által irányított intézményhez tartoztam.- Hogyan száll a bíróság ítélete?- A bíróság törvénytelennek minősítette az elbocsá­tásomat, s az alperest, azaz az önkormányzatot a nekem május óta járó bérem kamatos megfizetésé­re kötelezte valamint visszahelyezett a művelődési ház gondnoki tisztségébe. Március végén ezt az ítéletet helyben hagyta a másodfokon eljáró bíró­ság is. Gelencsémé Tolnai Klára polgármester ass­zony nem volt jelen ezen a tárgyaláson, ezért én kerestem fel a hivatalban őt, hogy tájékoztassam a döntésről. Azt a választ kaptam, hogy erről az ügy­ről csakis a bírósági végzés kézhezvétele után tár­gyal. Pénzt tehát még mindig nem láttam, pedig jó lenne mihamarabb rendezni az adósságainkat, mert már nem merek a hitelezőim szemébe nézni. Összesen 279000 forinttal tartozom, ám ezt az ösz- szeget vissza tudom majd a nekem járó bérből fi­zetni.- Úgy tudom, ezen kívül is van egy peres ügye.- így igaz. Nem sokkal az eltávolításom után se­gélykérelemmel fordultam a testülethez, ám a kép­viselők öt ellenszavazattal elutasították a beadvá­nyomat. Nekem szerintük nem jár segély, pedig egyedül nevelem a főiskolás lányomat (ő elsőéves hallgatója a szombathelyi egészségügyi főiskolá­nak - a szerző), akinek csak az utazási költsége hatezer forint. Február 4-én ez ügyben is döntött a megyei bíróság. Hatályon kívül helyezte a képvise­lő-testület döntését, egyben az önkormányzatot a segélykérelmemmel kapcsolatban új eljárásra köte­lezte. A februári döntés jogerős, az ellen fellebbe­zésnek helye nincs. S mégis mi történik? Immár harmadszorra (!) jönnek ki hozzánk felmérők, hogy környezettanulmányt készítsenek nálunk. Is­mét felírtak mindent, ismét kikérdeztek mindenről. Mit, mikor, mennyiért és miből vásároltam, ráadá: sül még azt is megtudakolták: miért úgy csináltat­tuk meg a belső lépcsőt, ahogy. Ezt az építményt 1995-től’98-ig építették és még így is csak részletre tudtuk kifizetni és nem azért, mert olyan sokba ke­rült volna. A beépített faanyag ugyanis harma­dosztályú...- Hogyan vészelték ál lányával a telet? Embertelen körülmények között. Csak hétvégén fűtöttem be, mikor Zita hazaérkezett, s akkor is rő- zsével, papírdobozokkal esetleg kölcsöntüzelővel. Idén volt a lányom első olyan születésnapja, hogy semmit nem tudtam neki venni, s az egyik ismerő­sünktől kapott pénzt is szegénynek utazásra kellett költenie. Megkérdeztük Gelencsémé Tolnai Klára polgár- mester asszonyt is az elbocsátási perrel kapcsolat­ban, ám ő a bírósági ítélet kézhezvételéig nem akar nyilatkozni. _ ____« M agyarország német diákszemmel A testvérvárosi kapcsolat ke­retei között évek óta tartó együttműködés alakult ki a Weikersheim-i középiskola és a dunaföldvári Magyar László Gimnázium diákjai, tanárai között. A kapcsolat fő tartal­mát a diákcserék jelentik. Dunaföldvár Magyar illetve német diákok hossz- abb-rövidebb időt töltenek egymás iskoláiban. A földvári gimnázium két diákja tanév elején egy hónapot tölt a német iskolában immár évek óta. Ez elsősorban a nyelvgyakor­lást szolgálja. Tavaszonként né­hány német tanulót lát vendégül a földvári iskola egy hétig. Ők magyar diáktársaiknál laknak ez idő alatt. Bekapcsolódnak az iskola életébe, órákat látogatnak, diákrendezvé­nyeken vesznek részt. Idén áprilisban Nicole, Judith, Iris, Claudia és Bastian töltött egy he­tet Dunaföldváron. Élményeikről, ta­pasztalataikról beszélgettem velük.- Miért éppen ti jöhettetek idén Magyarországra?- Októberben iskolánk énekka­rával jártunk már Földváron, fel is léptünk egy kultúrműsorral. Akkor nagyon jól éreztük magunkat, ösz­szebarátkoztunk itteni diákokkal, s mikor megtudtuk, hogy tavasszal ismét lehet jönni, jelentkeztünk. Mivel ez egyfajta jutalom is, az is­kola olyan diákokat enged el, akik viszonylag jó tanulók, tudják pótol­ni a kimaradást.- Mi a tapasztalatotok a magyar iskoláról, az oktatási rendszerről?- Itt talán többet tanulnak a diá­kok, az iskolai élet is fegyelmezet­tebb. Tájékozottak a diákok sok mindenben. Meglepő, hogy egy osztályban nagyon jó és nagyon gyenge tanulók is vannak. Nálunk többféle oktatási mód van, képessé­geik alapján különböző oktatási for­mában vesznek részt a diákok.- Mi a véleményetek a tanórán kívüli diákéletről?- Jó a hangulat a gimnáziumban, sokan körnek barátságot az iskolá­ban, többen még a délutánt is együtt töltik. A mi iskolánk na­gyobb létszámú, iskola után ritkán vagyunk együtt. Általában minden­ki siet haza.- Részt vettetek a diáknapon is. Van nálatok hasonló rendezvény?- Jó ötlet a diáknap. Vetélkedő­kön, játékokon vettünk részt.. Ná­lunk is van hasonló rendezvény, de ott inkább a közéletiséget gyakorol­juk. Egy napra iskolai kormányt vá­lasztunk miniszterekkel és ők irá­nyítják az iskolát. Magyarországon talán több a tanórán kívüli diákren­dezvény pl.: gólyabálon vettünk részt ősszel, mikor először itt jár­tunk. Ezek jó dolgok. A mai diákok felvállalják az iskola régi hagyomá­nyait is.- Milyen dolog szerintetek ma ti­zenévesnek lenni Magyarországon?- Itt talán szabadabbak a fiatalok. Több a lehetőségük például a szóra­kozásra. Nálunk szigorúan betart­ják a rendeleteket, hogy 16 vagy 18 évesek este meddig tartózkodhat­nak nyüvános helyen. Itt a diszkók tele vannak tizenévesekkel éjszaka is és senki nem zaklatja őket. Ez jó is, rossz is. A fiataloknak jó, de a szülők nyilván többet aggódnak.- A drogfogyasztásról mi a véle­ményetek?- Ez gondot jelent mindkét or­szágban. A mi helyzetünket ismer­jük, az ittenit kevésbé, de a vendég­látóinkkal beszélgettünk erről is.- Budapesten is jártatok, mit ta­pasztaltatok?- Régi város, tele műemlékekkel. Néhány része már vüágvárosi jelle­gű például a bevásárlóközpontok, de nagy a kontraszt a városon belül. A szépség és a lepusztulás együtt van jelen._______szabados Sámuel Hírek PAKS. Az elmúlt év időjárása, valamint az idei kedvezőtlen, csapadékos körülmények szük­ségessé tették a hatékony véde­kezésre való felkészülést. Paks önkormányzata három darab, nagyteljesítményű átemelő szi­vattyút vásárolt a városgazdál­kodási feladatokon belül belvíz- védelemre elkülönített keret ter­hére, melyeket a városi tűzoltó­ság működtet majd. PÁLFA. Hagyományteremtő cél­lal Ki mit tud vetélkedőt rende­zett az általános iskola. A gyer­mekek összesen 33 műsorszám­mal léptek a művelődési ház színpadára, a több mint három órás program nagy sikert aratott. Versmondás kategóriában az al­sósok között első lett Csizmadia Zoltán, 2. Magyar Melinda, 3. Nagy Mónika, a felsősök mező­nyében Horváth Veronika nyert. A jelenetek közül a legjobbnak a színjátszó szakkört találta a zsű­ri, második lett a 8. osztály, har­madik a 7. osztály. Tánc kategó­riában első díjat érdemelt ki a 6- 7. osztályos lányok csoportja, második Patkós Áttila, a harma­dik helyet megosztva szerezte meg a 3. osztály és az 5. osztály. Ének-zene kategóriában 1. Mon- hált Ákos, 2. Orsós József, 3. Kacz János és Nagy Erzsébet. A zsűri különdíjjal jutalmazta a nyolcadik osztályt, sokrétű, ki­váló teljesítményéért. A helye­zettek oklevelet kaptak és fellép­hetnek majd a Falunapon. GERJEN. Az általános iskola II. korcsoportos labdarúgó csapata jó tavaszi teljesítményének vala­mint Lazányi Róbert és Kovács András gólerős játékának kö­szönhetően a paksi Móra Ferenc Általános Iskola mögött máso­dikként jutott a városkörnyéki döntőbe. A Tolnai Népújságba hirdetéseit feladhatja Pakson 2000-ben is, a Városháza információs szolgálatánál, a hivatal ügyfélfogadási idejében! KINŐTTE, KIHÍZTA, KI NE DOBJA, mert most 5.000 Ft-ért beszámítjuk egy régi öltönyét, ha újat vásárol. ÓRIÁSI ÖLTÖNYCSERE AKCIÓ lesz a Paksi VMK-ban (Gagarin u. 2.) április 25., 26., 27. és 28-án naponta 9-18 óráig. Több, mint 1000 db-os kész­letből válogathat, 14.900 Ft-tól a 100 % olasz gyapjú 42.900 Ft-os öltönyökig. Ne hagyja ki, mert az akció csak erre a hétre érvényes! 7 *8477* Diákköltők, diákírók Találkozó Sárváron Milyen lehet a jövő iskolája? Önfejlesztő oktatási intézmények konferenciája Huszonharmadik alkalom­mal rendezték meg Sárvá­ron a diákírók és költők ta­lálkozóját. A paksi Bajtai András is pályázott versei­vel, melyek megnyerték a zsűri tetszését, így az ifjú költő is meghívást kapott a rangos eseményre. Paks Hatszáz diák küldte be pályáza­tát, közülük a hatvan legjobb ka­pott meghívást a XXIII. Sárvári Országos Diákíró, Diákköltő Ta­lálkozóra. Az ország határain be­lülről és túlról érkező tehetséges toliforgatók egyike Bajtai András, a paksi Vak Bottyán Gimnázium másodéves tanulója, aki tizenkét éves korában vetette papírra az első verssorokat. Azóta sok elis­mérésben volt már része, több helyen publikálhatta verseit, és most is kivívta több kortárs költő elismerését is. A Mezei Katalin, Térey János, Kemény István és Papp Márió által alkotott zsűri di­cséretben részesítette Bajtai And­rást, s természetesen ellátták né­hány jó tanáccsal is a jövőre néz­ve. Egyebek között arra hívták fel figyelmét, hogy vállalja önmagát, írjon közvetlenebb, személye­sebb hangvételben. A szakmai útmutatást örömmel vette Bajtai András, akinek a táborban termé­szetesen alkalma adódott arra is, hogy diákköltő társaival eszmét cseréljen, bejárja velük együtt a környék irodalmi emlékhelyeit. A találkozót szervező Széphalom Könyvműhely jóvoltából szép él­mények mellé számos szép könyvet is hazahozhatott. vt Nem lehet tovább terhelni a gyermekeket, tehát más módszereket kell keresni az oktatásban. A gondolkodás­ra kell nevelni, de ma már az információszerzés mód­jának megtanítása sem elég, sokkal fontosabb, hogy mi­ként lehet ezekkel az isme­retekkel élni. Paks A Vak Bottyán Gimnázium peda­gógusainak négy fős csoportja - dr. Rosner Gyuláné igazgató, dr. Kárpáti Istvánná és Mittler József igazgatóhelyettesek és C. Szabóné Kocsiczki Ilona - az Ön­fejlesztő Iskolák Egyesülete há­rom napos közgyűlésén és kon­ferenciáján vettek részt Budaörsön. Az ott felvetődött gondolatokról dr. Rosner Gyulánéval be­szélgettem. A program 1996-ban, a Soros Alapítvány pályázatával kezdődött, amelynek a célja a pedagógiai programok elkészíté­se módszereinek elsajátítása volt - mondta el a gimnázium igazga­tója. Az elsők között neveztünk erre, majd a program végén, a munka folytatása érdekében jött létre az egyesület, amelynek az ország minden részéből számos iskola tagja. A konferencia során beszámoltunk egymásnak a fej­lesztésekről, így a Vak Bottyán Gimnázium a humán képzésről. A konferencia előadásai a global­izációról, az információs társada­lomról, Magyarország nemzet­közi összehasonlításáról szóltak. Valamennyi azt boncolgatta, hogy milyen irányt kell követni az oktatási rendszer változásai­ban. Megállapítható, a gyerme­keket nem lehet tovább terhelni, tehát változtatni kell, a gondol­kodásra kell megtanítani őket, ehhez keressük a módszereket. Bármennyire is büszkék lehe­tünk iskolarendszerünkre, tudo­másul kell venni, hogy megvál­toztak a társadalmi körülmé­nyek, az úgynevezett kontinen­tális iskolarendszer, amelynek középpontjában a tantárgyi okta­tás áll, ma már nem követhető tovább. Mindez folyamatos át­menettel történhet, az elvárások, a körülmények miatt. A jövő is­kolája a komplex oktatás, össze­foglalás, beszámoltatás lesz, ma már az információszerzés mód­jának megtanítása sem elegendő, sokkal fontosabb, hogy miképp lehet a megszerzett ismeretekkel élni! Gyorsan kell eljutni idáig. Ugyanakkor tudnunk kell, hogy a nevelés során a kultúra, a mű­vészetek igen fontosak abban, hogy az információs robbanás, a globalizáció veszélyei elkerülhe­tőek legyenek, hogy a jövő nem­zedéke megőrizze emberi, nem­zeti identitástudatát. RÁKOSI GUSZTÁV t 1 4 T

Next

/
Thumbnails
Contents