Tolnai Népújság, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-15 / 89. szám

12. oldal - Tolnai Népújság

HÚSVÉT ELŐTT

2000. Április 15., Szombat < |||

így ünnepel a világ

Spanyolországban flamencót járnak

részesüljenek az Urbi et Orbi (városnak, világnak) szóló áldásában. A Gergely- és a bizánci naptár közötti időszámítási különbség miatt az ortodox görög és szláv keresztény egyház egy héttel később tartja a húsvétot. A húsvét előtti elmélkedés, böjt és gyász után bekövetkező feltámadást, magát a húsvétot a népek különféleképpen ünnepük meg. Szicíliában például „kitör" a kollektív jókedv. A Szűzanya válláról leveszik a gyászkendőt, a halál és az ördög álarcait visszateszik az egyházi kellékek tárába. Spanyol- ország ugyancsak látványos módon, hangos jókedvvel feledteti a Semana-Santa, a nagyhét bánatát: flamencót járnak vidéken, városban egyaránt. Aragóniában viszont a világon egyedülálló szokás dívik: a nagypénteki dobolás.

A Semana Santa Madridban különösen látványos: az óváros szűk utcáiban kanyargó körmenetben vezeklők százai (az amerikai Ku-Klux-Klan tagjainak viseletére emlékeztető) magas, csúcsos süvegálarcban cipelik keresztjüket, jó néhányan méteres vasláncot, béklyót erősítenek bokájukra, hogy kínjaikkal méltó módon emlékezzenek a Megváltó keresztútjára. Sevillában ősi hagyomány, hogy a különféle cofradías-ok, vallásos egyesülések tagjai, akik általában egy-egy városrészben egymás közelében élnek is, a rájuk jellemző színű, szabású öltözékben vesznek részt a húsvéti körmenetben. A cofradías-tagok is lépést tartanak a korral. A Jaén városban élők például honlappal jelentek meg az interneten, ekként is tájékoztatják egymást, hogy az idei nagyhéten hol és milyen színű öltö- zékben találkoznak majd. ■

A húsvéti asztal

Az ünnep fényét nemcsak az ajándékok, a díszes terítés, hanem az alkalomhoz illő díszítés, az apróbb figyelmességek is emelik. Még csak kézügyesség sem kell egy fűvel bélelt kaspó- hoz vagy kiskosárhoz,

amibe csoki- vagy plüss- nyuszit teszünk, köré tojásdrazsét szórunk. A virágárusoknál kapható kis koszorúalapot is könnyen feldíszíthetjük színes szalagokkal, és hímes vagy festett tojásokat aggathatunk rá. Az asztal egyszerű díszei közé tartozhat a virágokkal vagy nagyobb virágszirmokkal bélelt üvegtálka vagy alacsony pohár. Ügyesebbek lemosható üvegfestékkel csibét vagy nyuszit festhetnek erre az alkalomra a pohárra, bögrére, kancsóra, vagy ugyanezeket a formákat rá is varrhatják a textilszalvétára. Nemcsak díszként szolgál a nyuszi formájú kalács vagy marcipánfigura, és a hagyományosnak számító tojásliőrt is megbolondíthatjuk az ünnep alkalmával. Reméljük, ez utóbbiak receptjével mi is hozzájárulunk olvasóink húsvéti készülődéséhez.

FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY

Milyen is a Paradicsom?

Csodálatos kert, gyönyörű növényekkel

Jézus annak idején, a keresztfán így szólt a mellette szenvedő megfeszítetthez: „Még ma velem leszel a Paradicsomban”. (Lukács, 23,43.)

Az idén pedig , a Szentév alkalmából több milliárd ember láthatta a világ szinte minden televíziós csatornáján, amint II. János Pál pápa két püspök segítségével a Vatikánban megnyit egy súlyos

bronzkaput, miközben a következő szavakat mormolja: „Haec porta Domini” (íme, az Úr kapuja.) A 300 bíboros és a 2400 püspök imigyen felelt neki: „Iusti intrabunt in earn". (Az igazak beléphetnek rajta). Amint kitárult a Szent Kapu, az addig sötét Szent Péter Bazilika fényárban úszott. A székesegyház előtt ötvenezer ember átölelte egymást, ujjongott és imádkozott. A pápa jelképesen a Paradicsom Kapuját nyitotta ki.Ez csak negyedszázadonként történik meg. Milyen voltaképpen a Paradicsom? Hol van? A legtöbben azt hiszik, valahol az égben, a felhők felett, tán a Tej- úton. Angyalok repkednek benne és egész nap szól a Halleluja. Mit mond a Biblia? Mózes Első Könyve szerint a Paradicsom csodálatos kert, gyönyörűséges növényzettel, patakokkal, amelyekben tej és méz folyik. Luther Márton ezt írta fiának, Hansnak: „Gyönyörű kertben arany ruhákba öltözött gyermekek ugrálnak, énekelnek vidáman. Megkérdem a Férfit, aki a Kertben van, milyen gyermekek ezek. És ő feleli: Azok, akik szívesen imádkoznak, tanulnak. Akik jámborak. ” II. János Pál tavaly júliusban azt mondta: „a Paradicsom azok megszentelt közössége, akik földi életükben hűségesek voltak Krisztushoz és most sütkérezhetnek az Ő dicsfényében.” A zsidó hagyomány nem szól arról, milyen a Paradicsom. Beéri azzal az ígérettel, hogy a halottak élni fognak, a holttestek felállnak ott, ahol feküdtek, felébrednek és örvendeznek. (Ézsaiás, 26,10). A Korán szerint (31,8) az igazhívők drága ruhákat, karkötőt, aranyat, gyöngyöket viselnek. Gyönyörű szüzek, hurik, veszik körül őket, éjfekete a szemük, mósusz illat lengi körül őket. Itt minden férfi száz férfi erejével bír, százszor annyit ehet, ihat és szerelmeskedhet, mint a Földön tehette. A buddhisták a Paradicsomot „tiszta szférának” képzelik, amelynek középpontjában maga Buddha áll. Számukra a Menny „a másik part”, „a Csend világa”, a híres Nirvana, amelyben a tökély a semmivel érintkezik. Egy 18. századbeli német költő azt írta: „Az egyetlen Paradicsom, amiből senki nem tud kiűzni minket, az emlékeink birodalma." ■

Különlegességek

Marcipáncsibe

Hozzávalók 6 darabhoz: 20 dkg

fehér marcipánmassza, 6 fél tojáshéj, 2 dkg porcukor, csipetnyi kakaó, piros és sárga ételfesték. A marcipánmasszából Jticsip- pentünk egy keveset, ezt egy csepp piros ételfestékkel színezzük, a maradékot sárgával. A sárga masszát hat részre osztjuk. Egy-egy adagból fejet, törzset és szárnyakat formálunk, majd a “ testrészeket” összenyomkodjuk. A rózsaszínű masszából csőröket formálunk és a fejre ragasztjuk. Ha az egyes részek nem ragadnának össze eléggé, nedvesítsük meg az összenyomandó felületet. A porcukrot néhány csepp vízzel kikeverjük, kakaóporral színezzük. A mázból szemet cseppentünk a fejre. Az elkészült marcipáncsibéket alaposan kimosott fél tojáshéjakba ültetjük.

Tojásos narancslikőr

Hozzávalók 1 literhez: 4,5 dl narancslikőr, 3 dl tejszín, 10 nagyon friss tojássárgája, 15 dkg cukor. A tojássárgáját óvatosan megszabadítjuk a jégzsinórtól. A sárgáját összekeverjük a cukorral, majd gőz fölé téve, habosra keverjük. Apránként hozzáöntjük a tejszínt, közben is tovább keverjük, amíg besűrűsödik. Az edényt hideg vízbe téve, a tojáskrémet kihűtjük. Fokozatosan felöntjük a narancslikőrrel. A likőrt tiszta üvegbe töltjük és lezárjuk.

Töltött nyuszikalács

Hozzávalók kb. 20 szelethez: a

tésztához: 50 dkg Uszt, 10 dkg cukor, 3 dl tej, 1 tojássárgája, 8 dkg vaj, 1 zacskó szárított élesztő, pici só. A töltelékhez: 10 dkg szárított sárgabarack, 5 dkg aszalt alma, körte vagy szilva, 5 dkg diós vagy mogyorós puszedü, 10 dkg mogyoró, 10 dkg mandula, 3 evőkanál baracklikőr (vagy pálinka), 1 tojásfehérje. Ezen kívül: 2 dkg vaj, 2 dkg cukor, 1 tojássárgája, 2 szem mazsola. A tejben feloldjuk az élesztőt, majd összegyúrjuk a tészta hozzávalóit. Letakarva, meleg helyen kb. fél órát kelesztjük. Az aszalt gyümölcsöket apróra, a mogyorót és mandulát durvára vágjuk, a puszedüt széttördeljük. A töltelék hozzávalóit leöntjük a pálinkával vagy likőrrel, majd ösz- szekeverjük a tojásfehérjével. A tésztát még egyszer átgyúrjuk, egy tenyérnyi darabot félreteszünk, a többit kb. 53x32 cm-es téglalappá nyújtjuk. Vajjal megkenjük és meghintjük a cukorral. Rásimítjuk a tölteléket úgy, hogy a szélén 2 cm-es rész üresen maradjon. A tésztát a hosszabbik oldalánál feltekerjük, majd a tekercsből egy-két hajtással megformázzuk a nyuszi testét. A félretett tésztacipóból fejet és füleket formázunk, mazsolából szemet készítünk és ráültetjük a testre. 10 percig kelesztjük, tojássárgájával megkenjük és 200 fokos sütőben kb. 45 percig sütjük, piros christa

Húsvét a Húsvét-szigeten

Őslakói polinézek, ma mintegy 3000-en élneka kellemes, örök tavaszt idéző, 166 négyzetkilométeres földdarabon.

Annak a 111 szigetlakónak a leszármazottai ők, akiket csodával határos módon nem hurcoltak el (miként 1500 társukat) a perui rabszolga-kereskedők. Előtte a helybéhek maguk is véres háborút vívtak egymással, véget vetvén a virágzó moai-kultúrának, melynek máig látható, évezredes titkokat őrző tanúi a hatalmas, nemegyszer 10 méter magas, csupán felső testű tufakőszobrok. A szigetlakók fő bevételi forrását is ezek a „félbevágott óriások" adják az idegenforgalom révén. Hotu Matua polinéz törzsfő a 14. században Te Pito őTe Henua („a világ köldöke”) néven emlegette hazáját. Aki mégis elmegy, főként kíváncsiságból és nosztalgiából teszi, ilyenkor, húsvét táján. A sajátos név eredete meglehetősen egyszerű: a Jacob Roggeveen holland tengernagy vezette expedíció 1722. április 6-án, éppen húsvét vasárnap lépett ott partra. Milyen arrafelé a húsvét? Sokan keresik az esetleges sajátosságokat. A misszionáriusok alapos munkát végeztek: római katolikus hitre térítették a Húsvét-szigetieket, akik a hús- vétnak leginkább a kellemes napjait élvezik. A vasárnap reggeli mise után ünnepi ebéd, „curanto” következik: „umu”-ban, földbe vájt poünéz tűzhelyen sült-párolt hal, hús, zöldség. Ánnak ellenére, hogy a sziget „fővárosában”, Hanga Roában a „Tapati”, a februárban esedékes polinéz ünnepség a legfőbb esemény, a húsvét is közked- velt ünnep.

_______________■

H

úsvétinyúl-múzeum Münchenben

Talán a tarka madártojásokat akarták utánozni?

Ősidők óta központi szerepet játszik a közép-európai népek történelmében a hús- vét. Megtestesül benne az ember vágyakozása a kikelet, a tavasz, a nyár, a napfény, a bőséges új termés után.

Nagyjából húsvét táján, a tavaszi napéjegyenlőségkor tartották ünnepeiket a germánok. A mai németeknél például a húsvét (Ostern) neve is erre utal: Ostara, a tavasz istennője és a kelet (Ost), amerről a termékenységet hozó Nap fölbukkan az égbolton, hogygyőzedelmeskedjék a téli sötétségen. Csaknem 1700 esztendő, a niceai zsinat (325) óta a keresztény, a katolikus egyház is legnagyobb ünnepévé nyilvánította a feltámadást, amelynek ideje nagyjából megegyezik az ősi fényünneppel, tavaszköszöntővel. Egészen 1094-ig a húsvét még négynapos volt, később három, majd két napra rövidült. Miként nálunk is elégetik a telet jelképező szalmabábut, akként Európa más népeinél húsvéti (öröm) tüzeket, fáklyákat gyújtanak, játékokat szerveznek, amelyeknek lényege az élet győzelme a sötétség, a téli dermedtség fölött. Aligha szükséges belemagyarázni: Jézus Krisztus feltámadása is mintegy folytatása a kereszténység kialakulása előtti szokásoknak, az élet megújhodásának. Húsvétja- ink uralkodó jelképe a húsvéti tojás. Ősi hit folytatódása ez is: a tojás az élet keletkezését szimbolizálja.

A keresztény egyház is elfogadta ezt a hagyományt, a negyedik század óta megáldja a tojást, az új élet és termékenység megtestesítőjét. Érdekesség, hogy a németországi Worms környékén abból az időből származó, színes mintákkal díszített tojást találtak. A tojásfestés szokása kétféleképpen is magyarázható: vagy a tarka madártojásokat akarta utánozni vele az ember, vagy véletlenül, valamelyik színező növény hagyott mintát a tojásokon.

A bárányt, a húsvét másik jelképét a zsidó vallásból vette át a kereszténység. A zsidó húsvét, a tavaszköszöntő ünnep, a pészach ősi rituáléja a bárányhús-fogyasz- tás. A keresztényeknél Isten báránya lett belőle, ugyancsak az élet jelképe, fehér irhája pedig a tisztaságé, az ártatlanságé. Ezeknek a tárgyi, irodalmai, művészeti bizonyítékait tárja a közönség elé a nagyvilágban működő különleges múzeumok között sem akármilyen müncheni Manfred Klauda klauda@osterhasen-museum.de által alapított húsvétinyúl-múzeum http://www

. osterhasen- museum.de (Westenriederstraße 4L), ahol csaknem mindent megtudhatunk szép ünnepünkről és előzményeiről.

A bajor fővárosban időzőknek jó szívvel ajánljuk, már csak azért is, mert a hét minden napján, 10-18 óra között nyitva van. Megközelíthető: földalattival a

Marienplatz, gyorsvasúttal az Isartorplatz megállóból. Belépti díj felnőtteknek 8, gyerekeknek, diákoknak 5 márka. Felnőtt csoport (10 főtől) 5, gyerek-diák 3 márka személyenként. Értékes kultúratörténeti gyűjtemény 500 négyzetméteren.

1

I

i

>

Húsvét a kereszténység legrégebbi ünnepe. A názáreti Jézus születésnapját, a karácsonyt ugyanis csak a 4. századtól rendelte ünnepelni az egyház.

A világban sokféleképpen, ám egyazon gondolatiság jegyében ünnepük a húsvétot. A jeruzsále- mi zarándokok - Jézushoz hasonlóan - keresztet visznek, miközben végigmennek a Via Dolorosán, a fájdalmak útján. A Fülöp-szigeteki Cutud városában tizenegy férfi pokoli kínokat áll ki, miközben keresztre feszítteti magát nagypénteken. Kéz- és lábfejükön átütött szögeken lógnak órák hosszat a keresztfán a perzselő nap alatt a vezeklés jegyében.

A Vatikánban, a lateráni bazilikában a hagyományos lábmosással kezdődik a nagycsütörtökön a húsvét. Az utolsó vacsorára emlékezvén, az egyházfő jelképesen tizenkét papjának a lábát mossa meg. Előtte a Szent Péter dómban tartott istentiszteleten megáldják a szent olajat. Csütörtökön már némák maradnak Róma harangjai, miként a világ katolikus templomainak harangjai is „Rómába mennek”, és csak a feltámadás perceiben szólalnak meg újra. Nagypénteken kerül sor a hagyományos keresztútra a Colosseumnál: a pápa ezzel emlékezik, emlékezteti a világot Krisztus gyötrelmeire. A fény bevitele a templomba, a Lucernarium ugyancsak a zsidó vallási hagyományból származtatható: a szabbátlámpás meggyújtása közben hangzik el az Istent dicsőítő ima. Vasárnap tízezrek gyűlnek össze a római Szent Péter téren, hogy meghallgassák a pápa húsvéti üzenetét és

Tudja-e, hogy...

... mióta látni tojást a húsvéti ünnepen?

Már az ókorban a tojás az egészség és a szaporodás szimbóluma volt. A feudáüs korban a parasztok is tavasszal rótták le a földesúrnak adójuk egy részét - tojások formájában. A klasszikus húsvéti tojás motívuma a 17. században jelent meg.

... melyik volt mindmáig a legnagyobb húsvéti nyuszi fészek?

1997-ben Németországban, a Harz-hegységben készült. A 14.316 darab főtt tojás, a 10.809 csoki tojás és a 304 húsvéti teríték 60 szénaboglya nagyságú fészekbe fért csak bele. Ezeknek együttes hossza 1040 m volt.

... mekkora volt a leghatalmasabb tojás?

Az ausztrálok 7,1 m magas és 4755 kg súlyú tojással lepték meg a világot. Ezt 1999-ben gyártotta egy ottani gyár, és jótékony célokra ajánlotta fel.

... mekkora volt a legnagyobb húsvéti nyúl?

Egy svájci cég 450 kg csokiból készítette el a nagy fülűt. 5,81 m magas volt, ezért csak szabadban tudták felállítani.

... hogyan dagaszthatunk magunknak saját tervezésű nagy fülű nyuszit?

Vegyünk másfél csésze lisztet, fél csésze sót, negyed csésze növényolajat, fél csésze vizet, egy edényt és egy kanalat. Először is keverjük össze a lisztet a sóval, majd keverés közben tegyük bele a vizet és az olajat. Ezt az egészet keverjük négy percen keresztül, hogy sima masszát kapjunk. Ha repedések látszanának rajta, öntsünk hozzá egy kevés vizet. Ha túlságosan ragacsos a massza, lisztet tegyünk hozzá. A kész tésztából a konyhaművész megalkothatja saját nyusziformáját. A maradék tészta is eltartható, ha valakit ké- sőbb is megszáll az ihlet. ■